Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-12 / 129. szám

6 Dunántúlt napló 1977. május 12., csütörtök Fenyőarborétum, A vadgazdálkodás Időszerű tennivalója Fészkek, tojások mentése veszélyeztetett területeken A kastély homlokzata az arborétum felöl |gyan hányán tudná­nak Pécsett válaszol­ni arra a kérdésre, merre van Püspökszentlászló? És ha van, mi van ott? Hát van ott egy kastély, egy arborétum és egy templom. Kívülről talán a legszebb Pécs környéki templom. Ez így leírva nem sok, de ha megnézzük és meghallgatjuk a történe­tét... Megpróbálom — korántsem olyan szépen és színesen, mint ahogy én hallottam — elmondani. Merrevan Píispök­szentlászló? A Keleti-Mecsek egyik legszebb völgye A templom története az 1200-as évekig nyúlik vissza. A hagyomány szerint László kirá­lyunk alapította. Teljes bizo­nyosságot egy 1235-ben kelte­zett adománylevél nyújt, mikor- is II. Endre egy területet Ber­talan pécsi püspöknek adomá­nyozván a birtok egyik hatá­rát „László egyházánál" jelöli meg. Érdekesség kedvéért; a másik határ a Mecseknádasd- nál lévő „Terra Britannorum” — az angolok földje. A hely onnan nyerte nevét, hogy I. István király itt adományozott birtokot Vasbordájú Edgár an­gol király Magyarországra me­nekült fiainak. Ezután hosszú évszázadokig semmi hír a templomról, .nyil­ván arra a sorsra jutott, mint annyi más. épület — viharos történelmünk során. A következő hiteles adat az 1720-as évet említi. Egy fran- ciskánus szerzetes él itt a ro­mokból kezdetleges templomot emelve. Ekkor népesült be a környék is. Ennek a templom­nak a helyén emeltetett újabb templomot és püspöki nyara­lót Esterházy Pál László pécsi püsDÖk 1797-ben. A kastély copf stílusban épült. Klasszicis­ta homlokzati része nyilván egy későbbi helyreállítás eredmé­nye, amelyet Hettyei Sámuel püspök végeztetett. Az ő ne­véhez fűződik az arborétum ki­alakítása is. Az újonnan ülte­tett fákat öntözni kellett, ezért a domboldalba egy 1600 hek- tós ciszternát építettek és a 6 holdas parkot föld alatti csőve­zetékkel hálózták be. Mindezt 1898-ban! A felszabadulás után az épület egy ideig turis­taház, majd iskola volt 1954 óta egyházi szociális otthon. Mindezt nem a levéltárban böngészve, hanem az arboré­tum fái alatt tudtam meg a szociális otthon kedves főnök­nőjétől. Míg elsétáltunk a ha­lastó mellett, át a japán ker­tek hangulatát idéző kis tahi­don, a vendéglátó örömével és büszkeségével mesélt a kastély történelméről, és főleg a fák­ról. A kanadai donglas fenyő­ről — 30—40 méteres magas­ságukkal szinte uralják a par­kot — a lombhullató vörös-és a kínai páfrányfenyőről, amely­nek apró legyező alakú levelei, mintha tucatnyi tűből állnának. Húsz—huszonkét féle fenyő él itt testvéri egyetértésben a már virágzó japán birssel, a sudár- liliom-fákkal (tényleg sudárak). A magnóliával és az illatos fű­szer-cserjével — mely a viet­námi balzsam illatát idézi —, sorolni sem. lehet, hányféle fa, bokor. De főleg a fenyők. Ma­gányosan vagy csoportban, máshol folyosószerűen sorba ültetve. Belülről feltekintve a gótikus katedrálisok képére emlékeztetnek. A völgy mikroklímája külö­nösen kedvező a tűlevelűeknek. Ezért is kezdtek neki a Vörös Meteor Természetjáró Szövet­ség tagjai egy fenyőarboré­tum telepítésének. A templom­tól pár lépésnyire lévő kulcsos ház mellett a hazánkban élő fenyőkből ültetnek mintakertet. Mindez bárki számára hoz­záférhető, megtekinthető, csak el kell jutni Püspökszentlászló- ra. És most ne tessék az au­tóstérképhez nyúlni, — nincs rajta. De Hosszúhetényben bárki egy jó szóért elárulja, merre vezet az út. Megátalko­dott autósok egész a templo­mig el tudnak menni — át a kihalófélben lévő és nyaraló­telepként megújúló falun —, de aki busszal megy vagy kí­mélni akarja a lengéscsillapí­tókat, Hetényből gyalog is el­juthat. Nem túra —, séta a patak mentén, a Mecsek egyik legszebb völgyében. Van egy másik lehetőség is Zobáktól vagy a Márévárótól vezető er­dőgazdasági úton, ami a falu fölött, mintegy 500 méterre vezet el. Hétköznap. Mert va­sár- és ünnepmapokon termé­szetesen zárva van. Egy sze­rény kérés az erdőgazdaság felé: nem lehetne vasárnapon­ként lehetővé tenni az úthasz­nálatot? A Trabantok vagy Zsi­gulik nem sok kárt tennének a Zilek számára készült bitu­menes útban. És akkor Pécs­ről egy félóra alatt eljuthat­nánk a Keleti-Mecsek egyik legszebb völgyébe. Ralásthy József Vadgazdálkodásunk legidőszerűbb tennivalója a fácán- és fo­golyfészkek mentése és a tojások összegyűjtése a veszélyeztetett mezőgazdasági területeken. Május 10-ig mindkét igen hasznos szárnyas vadunknál befejeződött a tojásrakás idő­szaka. Ez egybeesik a lucerna első kaszálásával, amelyet me­zőgazdasági üzemeink meg­kezdték. Ezután következik a költési idő. amely május 15-tól június 15-ig tart. Ez ugyan­csak egybeesik a késői lucer­nák első kaszálásával, vala­mint a rétek és árokpartok ka­szálásával. A harmadik fázis a csibenevelés időszaka lesz, amely június 15-tő1 július 15- ig tart. Itt a legnagyobb ve­szélyt a lucernák második ka­szálása, valamint a gabonafé­lék aratása jelenti. A felsorolt munkafázisok előtt fel kell kutatni a fészekalja­kat. Az összeqvűjtött tolásokat kotlóstyúkkal, vagy géppel kell kikeltetni. A kikelt csibék fel­neveléséről mesterséges úton gondoskodunk, majd a felne­velt csibéket a területre en­gedjük. Ez a fácán és fogoly félvadtenyésztéseknek alapja és jelen vadgazdálkodásunknak ma már nélkülözhetetlen része. A fészkek felkutatását és a tojásmentést korábban zömmel a hivatásos vadászok végezték. Ma azonban 6—7 ezer hektá­ros, hivatásos vadászkörzetben ezt a munkát egyedül nem le­het elvégezni. Be kell vonni a vadásztársaság tagjait, esetleg időszaki alkalmazottakat lehet foglalkoztatni, sőt az iskolás A bogáncs­lepke A Föld fejlődéstörténete so­rán többször váltották egymást a hideg és meleg korszakok. Az Északi-sark jégsapkája oly­kor a Kárpátok gerincét is el­érte. A rendkívül zord klíma elől az állatfajok jelentős ré­sze a Mecsek vidékéről a me- diterránumba húzódott vagy elpusztult. Vannak azonban bi­zonyítékok továbbra is itt ma­radt fajokról. A két jégkorszak közötti fel­melegedési időszakokban, amelyek több ezer évig.is el­tartottak, a délre szorult fajok újból északi irányba nyomul­tak előre, s többségüknek si­került is megtelepedniük. Né­hány faj azonban sohasem tudta egykori elterjedési terü­letét ismét uralma alá hajta­ni. Ezért évről évre régi biro­dalmuk meghódítására indul­nak a kedvező évszakokban, de az első hűvös őszi napok visszakényszerítik a meleg ég­tájakra, ahol a faj szaporodá- sa-fennmaradása továbbra is biztosított. Ilyen állatfajunk KIS HELYEN ßLFßR, NAGY TEUESITMENYU tWO Ft IMPORTALT Csak a KERAVILL-nál kapható! vidékre ib szánt a keravu. Áruház V-Ko—ntn un» u-X a BOGANCSLEPKE (Cynthia cardui), amelynek első előőrsei megkopotton, töredezett szár­nyakkal már áprilisban megje­lennek szűkebb hazánkban, Baranyában. A Földnek kevés olyan pont­ja van (pl. Latin-Amerika), ahol a bogáncslepkét ne is­mernék az emberek, s ne illet­nék a legváltozatosabb népi nevekkel. Első tudományos le­írója és ismertetője a híres svéd tudós, LINNAEUS volt 1758-ban, aki akkor még nem tudta, milyen hatalmas utat megtett lepkét tart a kezében. Még ma sem ritka azon tévhit, hogy a bogáncslepke az Atlan­ti-óceánon átkelve érkezik Európába, s onnan árasztja el Eurázsiát. Ma már kiterjedt nemzetkö­zi hálózat figyeli a bogáncs­lepke vándorlását, feljegyezve a lepkék megközelítő számát, állapotát, vonulásuk magassá­gát és irányát. Ezek a vizsgála­tok adnak majd egykor számot arról, hogy milyen okok kész­tetik a fajt a periodikus moz­gásra. A hozzánk megérkezett fá­radt bogáncslepkének már csak arra marad ereje, hogy petéit a bogáncs- és csalán­félékre lerakja. Tüzesen tarka példányaik két nemzedékben októberig röpülnek, majd csa­patokba verődve fél évre dél­re indulnak... Fazekas Imre gyerekeket is be lehet vonni a mentési munkákba. A gondozott területeken már korábban is — tavaszi vizsló- zással és gyakori riasztással — távoltarthatók voltak a fészek­aljrablók a veszélyeztetett te­rületekről. (Ezek elsősorban a pillangós virágú takarmánynö­vények, a rétek, a rendszeresen kaszált árkok és útszélek.) Az utóbbi években azt ta­pasztaltuk, hogy az őszi és ta­vaszi vetésű gabonák áprilisi és májusi vegyszeres gyomirtá­sa során — a vegyszer erős szaga miatt — költő tyúk el­hagyja fészkét, és így a gabo­nában lévő fészkeket is veszé­lyeztetett fészeknek tekinthet­jük. A hivatásos vadász pon­tos feljegyzést vezessen a fel­kutatott fészkekről, S ezeket úgy jelölje meg, hogy a fé­szektől körülbelül 2 méter tá­volságra legyen egy beszúrt gally. A nyilvántartott fészke­ket 2—3 naponként ellenőriz­zük, jegyezzük fel. hogy a fészek hány tojással szaporo­dik. Ha úgy látjuk, hogy a kot- lás megkezdéséig csak pár nap van hátra, és a tojások a köl­tés során veszélyeztetve van­nak, a kotlás megkezdése előtt szedjük össze a tojásokat a fészkekből. Az így összegyűj­tött tojások könnyen szállítha­tók és néhány napon át még tárolhatók is. A szállítást vat­tával, vagy fűrészporral bélelt kosárban végezzük. Ha tárolni kell, 13—14 Celsius hőmérsék­leten tartsuk, megfelelő pára­tartalmú helyiségben. Ha vi­szont a kotlás már megindult, a mentett tojást védeni kell a lehűléstől és azonnal be kell rakni keltetésre. A figyelmes fészekkutatás el­lenére is számolni kell azzal, hogy a kaszálás alatt további több fészket kell megmenteni. Ezért kaszáláskor a traktoro­kat lássuk el vadmentő be­rendezéssel. Ezzel a berende­zéssel biztonsággal menthetők a kaszált lucernában meghú­zódó őzgidák, kisnyulak, fo­goly- és fácánfészkek is. A vadásztársaságok a vad­mentő berendezéseket maguk készíttessék el. A vadmentő be­rendezés hulladék anyagból házilag is elkészíthető. A me­zőgazdasági területen dolgo­zók, vagy kaszálók részére egy megállapított összeget fizes­sünk a talált tojások után. Az önkéntes vagy fizetett se­gítőinknél ügyeljünk arra, hogy a talált fészket a hivatá­sos vadásznak mindig mutas­sák meg, mert így biztosítható, hogy valóban csak azokat a fészekaljakat szedjük fel, ame­lyek veszélyben vannak. Farkas János megyei fővadász Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül említést érdemel a nemrég elhunyt másfél évtizeden át volt du­naújvárosi tanácselnök, Tapolczai Jenő visszaemlékezéseinek érdekes kötete, az Egy elnök naplója. _ A kommunisták illegális küzdelmeiről ad realisztikus képet Balázs Anna elbeszéléskötete, a Veszélyes játék. Érdekes tanulmányokat tartalmaz L. Nagy Zsuzsa könyve, a Szabadkő­művesség a XX. században. Mariane Constance visszaemlékezésének köte­te a Vörös évek, kifejező az alcí­me: Guernicától Mauthausenig. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvki­adó újdonsága a Bárdok, mese­mondók című antológia gazdag anyagát — a Mabinogionból váló* gatott történetekkel — G. Beke Margit állította össze, s ő írta az utószót is. A Csíkos könyvek soro­zatban jelent meg Betty Cavanna ifjúsági regénye. Mintha nővérek lennénk címmel. Űjabb kiadásban látott napvilágot a serdülő korúak érdeklődését változatlanul vonzó, hí­res A. Winnetu. Kari May négyré­szes ifjúsági regényét Szinnay Tivo- dar dolgozta át. Változatlanul nép­szerű, s ezért is került újabb ki­adásra Bodó Béla bájos gyermek­regénye, a Brumi az iskolában. A prágai Artia kiadóval közösen jelen­tette meg a Móra Vojtech Kubasta klasszikus képeskönyvét, címe A há­rom jóbarát. Bakó Ágnes meséit tar­talmazza (Zsoldás Vera illusztrációi­val) a Nyulacska című meséskönyv. A Delfin-könyvek sorozatában je­lent meg Krystyna Boglár ifjúsági regénye, a Szaniszló király órája, Kondor Lajos illusztrációival. A ke­rek cipő című szép orosz népmese a magyar—szovjet közös könyvkiadás keretében látott napvilágot. A Mó­kus-könyvek új sorozatában jelent meg Balázs Béla Karcsi kalandjai című gyermekregénye. Átdolgozott, új kiadásban jelentette meg a kiadó Lukácsy András érdekes gyűjtemé­nyét, a Népek játékait. A kiadó Kozmosz szerkesztőségé­nek új kötetei is említést érdemel­nek. Gulay István riportregénye a Somdy álma. Itália farmerben cím­mel érdekes dokumentumkötet, az olasz ifjúság mai életéről tudósit reálisan, sokoldalúan. John Wyn- dham regényét és elbeszéléseit tar­talmazza a Kozmosz fantasztikus könyvek sorozatában napvilágot lá­tott Újjászületés; a szerző életraj­zát Kuczka Péter ismerteti. Megje­lent — Fábián Zoltán kisreaényé- vel és^ elbeszéléseivel — A vizioál- ma ^ című kötet és Újheqyi János reqénye. a Váqyódós. John Braine híres renénye — Hely a Tetőn szin­ti1 _ p kozmosz könyvek választékát bővíti. A magyar irodalom gyöngy­szemei sorozatban látott napvilágot a harminc év lírai történetét nyújtó Szimfónia című válogatás; a kötet szerkesztője Baranyi Ferenc, ő irta a bevezetőt is. A Műszaki Könyvkiadó gondossá­gát, s a nyomdai előállítás hozzá­értését bizonyítja o most megjelent Nyomdaipari Enciklopédia, amelyet minden érdeklődő haszonnal forgat­hat. A Számitógépes irányítási rend­szerek műszaki tervezése Westsik György munkája, a Papírcsomago­lás című szakkSnyv Szendrő Lajosé. Megjelent Wemer Linder nemzetkö­zileg is ismert híres könyve, a Fi­nommechanika röviden és tömören. Az_ Ipari szakkönyvtár új kötete, az Erősáramú mérések Magyari István és Uray Vilmos közös munkája. Ré­gi hiányt pótol a Női és leányka­ruhák szerkesztése, szabása című szokkönyv, a sok hasznos illusztrá­ciót is tartalmazó kötetet Bugár János szerkesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents