Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-14 / 101. szám

Terv és a verseny Az egyik szocialista brigád- vezetői tanácskozáson is szó­ba került a téma, amelyet né­mi egyszerűsítéssel így elevenít­hetünk fel: mire érdemes, mire kell mg fordítani az emberi ál­dozatkészség energiáit? Kiindulópont — ez vitán fe­lül áll — az a helyzet, amely ma gazdaságunkat meghatá­rozza. Aki a közelmúltban kia­dott KSH-jelentést némiképp figyelmesen átolvasta, különös közgazdasági alapismeretek hiján is rájöhetett: ez idő tájt gazdasági folyamataink irányá­val elégedettek lehetünk, gon­dot okoz viszont a gazdasági fejlődés mértéke. Előirányza­tainktól, a legfontosabb terü­leteken elmaradtunk 1976-ban: a nemzeti jövedelem tervezett 5—5,5 százalékos növekedése helyett 3 százalékkal nőtt, az ipari termelés 2, a mezőgazda- sági 6—7 százalékkal elmaradt attól, amit vártunk. Ez az el­maradás becslések szerint mint­egy 10 milliárd forint nemzeti jövedelem kiesést jelentett — ennyivel kevesebb ' lett az el­osztható érték. Ez természete­sen azt hozta magával, bogy a reálbér jóval kisebb mérték­ben emelkedhetett, mint ahogy a terv előírta, kisebb lett a la­kosság fogyasztása is. Nos, a kiindulópont a mun- kaverseny-mozgalom előtt nem1 lehet más, mint az önmagunk­nak csinált adósság megtérí­tése — önmagunknak. Mindén olyan vállalás, amely ezt szol­gálja jó, s minden olyan, amely ebbe nem vág bele — rossz, szükségtelen, sőt káros. Még sokszor előfordul, hogy például munkaversenyt hirdet­nek a több termelésért. Az igazat megvallva: nem kizárt, hogy a cél is elfogadható — ha a több terméket várja, igényli a piac. Örömmel fo­gadjuk — hogy hirtelen egyik szorító gondunkat idézzük —, az épitö-alapanyag ipar eset­leges többletvállalásait. Mi ta­gadás: jó néhány alapanyag­ból mutatkozik időnként hiány, jó néhány szerelvény hiánya akadályozza az állami és a magánépítőt munkájában. Am az esetek többségében sajnos nem vizsgálják meg a — „termelj többet jobban élsz” kritikádon hirdetői, hogy kelf-e ez a többlet vagy sem. És termelnek raktárra, elfekvő, sőt eladhatatlan készletet. Ver­seny a versenyért ily módon nem más, mint a pazarlás egyik válfaja... Ha már magától értetődik is, nem árt ismételten leszögezni: a munkaverseny céljainak a gazdasági megfontolásokhoz, a jó gazdasági tervekhez kell igazodni. Sőt — és ez egyál­talán nem szürkíti el —, en­nek egyik előmozdítója, esz­köze kell hogy legyen. Köztudott, hogy a mai gaz­dasági fejlettségünk magas foglalkoztatottság és gyenge termelékenység eredményeként jön létre. Pusztán állami intéz­kedésekkel nehéz e feladathal­mazhoz nekilátni, valamennyi gondunkat, bajunkat megolda­ni. Ehhez valamennyiünk — munkaszerződésben kikötöttnél tudatosabb, egyetértőbb, tevé­kenyebb — részvétele kell. Például a munkaverseny, amely „csak” arra vállalkoz­hat, hogy föllelje az elveszett órák millióit, hozzájáruljon a több műszak megszervezésé­hez, a termékszerkezet átalakí­tásához, segítse a népszerűt­len, de elkerülhetetlen norma karbantartást, a szorosabb, fe­szesebb munkaszervezet kiala­kítását — a fegyelem megja­vítását. Megkezdődött az alapozás a baksai csibekeltető építésénél Fotó: Jozipovics Csibekeltető épül • • Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. április 13-án Kádár János­nak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1977. évi népgazdasági terv első negyedévi teljesítésének tapasztalatait, valamint Huszár Istvánnak, a Politikai Bizottság tagjának előterjesztésében a 15 éves lakásépítési program megvalósításáról szóló jelentést. A Központi Bizottság határozatot fogadott el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről. Az ülésről közlemény jelenik meg. Bombázás Zambiában A shabai események belső lázadás következményei. Nin­csenek angolaiak, kubaiak vagy szovjet állampolgárok a shabai körzetben — jelentette ki Párizsban Paulo Jorge, az Angolai Népi Köztársaság kül­ügyminisztere. „A felkelésiben részt vevő volt katangai csendőrök — mon­dotta Paulo Jorge — Ango­lában menekültként éltek. Ezek! az emberek tetszésük szerint visszatérhetnek Katangába, mi azonban sohasem támogattuk őket egy shabai felkelés meg­szervezésében. Ez a lázadás a zaire-i területen belül tört ki és fejlődött tovább és azt ál­lítani, hogy Shaba délkeleti részében a mi területünkről ér­kező agresszióval állnak szem­ben, merő fantáziálás”. Paulo Jorge ily módon köz­vetve visszautasította Giscard d’Estaing francia államfő kije­lentéseit. Giscard azt fejteget­te, hogy nem belső lázadás van Shabában, hanem „kívül­ről jött és forradalmi hadvi­selésre kiképzett elemek” ak­ciójáról. Miközben folytatódik Fran­ciaország zaire-i szállítóakció­ja — a 11 katonai repülőgé­pen kívül a kormány kérésére az Air France, a marokkói ha­dianyag fuvarozására rendel­kezésre bocsátotta egyik Boeing 747-es óriásgépét is — Jacques Chirac pártja, az RPR is óvatos támogatásáról bizto­sította a köztársasági elnök döntését. Maga Chirac eddig óvako­dott attól, hogy állást foglal­jon. A giscardista független köztársasági párt már koráb­ban „normálisnak” minősítette a francia akciót és támogatá­sáról biztosította az államfő döntését. Hasonló megértésről tett tanúbizonyságot a kor­mánytöbbség többi pártja is. A köztársasági elnök nyilat­kozatát viszont élesen bírálták a baloldal pártjai és szerveze­tei. A PSU leszögezte például: az a tény, hogy egy vagy több kormány felhívása elég ah­hoz, hogy a parlament meg­kérdezése nélkül döntés szü­lessen egy katonai beavatko­zásról, azt jelenti, hogy a je­lenlegi rendszer semmiféle de­mokratikus biztosítékot nem nyújt a háború és béke kérdé­sében. A CGT titkára, Marcell Caille kijelentette, hogy a fran­cia katonai beavatkozás Zairé­ben „agressziót képez” a zai­re-i nép ellen és súlyos kö­vetkezményekkel járhat. A CGT azt követeli, hogy azonnal szüntessék meg a francia had­sereg részvételének bármely formáját a zaire-i kalandban. Jean Kanapa, az FKP PB tagja „felháborodásának és nyugtalanságának" adott kife­jezést az államfőnek a zaire-i „gyarmati expedícióval kap­csolatos nyilatkozata” halla­tán. A francia nép jól tudja — mutatott rá —, milyen vég­zetes eseményekbe sodorták a múltban ilyen, kezdetben ártal­matlannak és korlátozott idő­tartamúnak mondott kezdemé­nyezések. Giscard d’Estaing a műveletet nyíltan az afrikai né­pek megfélemlítésére kívánja felhasználni. Kanapa szóvá tet­te, hogy két hónappal Belgrád előtt az államfő még semmifé­le kezdeményezést nem tett a biztonság és a leszerelés érde­kében. Lusaka. A zairei Shaba tartományban kirobbant har­cok átterjedtek a szomszédos Zambiára is, ahol zaire-i repü­lőgépek bombáztak egy falut és egy missziós kórházat — jelentette be szerdán egy zam­biai kormányszóvivő. Nem csitulnak a harcok Dél- Libanonban Az ellenségeskedések le- csöndesitését célzó szíriai erőfeszítések ellenére szer­dán reggel is dörögtek a fegyverek a dél-libanoni határvidéken, az izraeliek által támogatott jobbolda­li mrlicisták és o palesztin hazafias erők egységei aknavetőkkel és tüzérség­gel lőtték egymás állá­sait. A libanoni jobboldali erők egyik vezetője, Cha- moun kedden este a dél­libanoni fegyveres harcok kirobbanása óta első íz­ben úgy nyilatkozott, hogy hajlandó elfogadni a tűz­szünetet, ha ehhez az el­lenfél is hozzájárul. A WAFA palesztin hírügy­nökség ugyancsak arról kö­zölt jelentést, hogy az el­lenállási mozgalom kész tiszteletben tartani a tűz­szünetet. a baksai tsz-ben # Szeptembertől g A szigetvári tojóüzemről később történik döntés • Több a beruházás ára A múlt év októberében fo­galmazódott meg az. új csibe­keltető építésének gondolata a baksai Ezüstkalász Termelő­szövetkezetben — 1977. szep­tember elsejétől pedig már va­lószínűleg üzemel. Nem min­dennapos nálunk, hogy 46 mil­lió forintos beruházás ilyen rö­vid idő alatt megvalósuljon. Decemberben felmérték a le­hetőségeket, előkészítették az építkezést. Kaptak három és félmillió állami támogatást és 29 millió forintos hitelszerző­dést kötöttek a bankkal. A többit saját pénztárukból fize­tik. Ez év elején megrendelték a berendezéseket, a keltetőgé­pet Franciaországból vásárol­ták, május elején érkezik a szövetkezetbe a BECOTO cég vezetőszerelőjével együtt. Tegnap végeztek a terep ren­dezésével, hozzáláttak a keltető alapozásához. Résztervek alap­A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vá Halat udvarán új étterem épül, amelyben 600 adagos konyha lesz, éttermi része pedig alkal más társadalmi események rendezésére. jón dolgoznak, az AGROBER április 15-re ígérte a teljes tervdokumentációt és a költség- vetést. Emiatt nélkülözniük kel­lett az „elektromos és vizes” terveket, nehézséget okozott a közlekedő út kijelölése. Legtöbb gondot mégis a technológiai kiszolgáló egysé­gek vásárlása okozza. Vagy nem kapható a tervben megje­lölt, vagy a gyártók ragaszkod­nak a másfél éves előrendelés­hez. A naposállat szállító gép­kocsikat gyártó BUDAMOBIL például 1978 első negyedévé­ben tudja csak küldeni a két gépkocsit. Addig valamelyik gazdaságtól kérnek kölcsön ilyen járművet. Kazánt az El- zett Művek elfekvő készletéből vásároltak. De több esetben kénytelenek voltak az eredeti tervtől eltérni. Az új keltető a görcsönyi út mellett épül, dunaújvárosi könnyűszerkezetből, a szövetke­zet építői vitelezik ki, csak a szakipari munkákat adják ki alvállalkozóknak. A keltető üzem évenként csaknem 15 mil­lió csibével segíti a hazai na- posállat-eUátást • Szerdán ültek ismét tárgya­lóasztalhoz Szigetváron a Nemzeti Bank képviselői, az AGROBER, valamint a Zrínyi Termelőszövetkezet vezetői, hogy megvitassák az új tojóte­lep idei megvalósításának le­hetőségét. A napokban elké­szült tervdokumentációk szerint ugyanis 68 millió forintba ke­rülne a beruházás, eredetileg viszont 53 millió forintban ál­lapodtak meg az érdekeltek. Ilyen körülmények között to­vábbi elemzést igényel az épít­kezés, mert a magas beruházá­si összeg kétségessé teszi a telep gazdaságos üzemelteté­sét. A tegnapi tanácskozáson végül arra a megállapodásra jutottak, hogy az újabb számí­tások, elemzések eredményétől függően ez év végén döntenek véglegesen a beruházás sorsá­ról. H. T. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXXIV. évfolyam, 101. szám 1977. április 14., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja napin Kalandba bocsátkozott Franciaország Kik harcolnak Zaire-ben?

Next

/
Thumbnails
Contents