Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-07 / 95 szám
2 Dunántúlt napló 1977. április 7., csütörtök Leendő mérnökök és Hazánk tizennégy felsőoktatási intézményének mintegy 130 hallgatója adott egymásnak találkozót a Pécsi Tudományegyetemen. Ugyanis tegnap kezdődött a tudományos diákkörök XIII. országos konferenciája közgazdaságtudományi szekciójának háromnapos ülése. Bárhol ütöttem fel a programfüzetet, meggyőződhettem arról, hogy leendő közgazdászaink, mezőgazdasági mérnökeink, a műszaki, könnyűipari és vendéglátóipari főiskolák hallgatói „élő” témákat fogalmaztak meg szakdolgozotaik- ban. A konferencia részvevői közül három fiatallal beszélgettünk, az általuk feldolgozott anyagokról. Pavluska Valéria, a Pécsi Tudományegyetem közgazda- sági karának negyedéves hallgatója a korszerű kiskereskedelmi hálózat fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott dolgozatában. Túlzás nélkül állíthatom, hogy hálás téma; mert a kereskedelem mindenkit érint. De beszéljen erről inkább ő! — Abból indultam ki, hogy a kereskedelmi hálózat felépítése hármas tagoltságú. Tehát az üzletek egy részének a mindennapi szükséglet szerinti cikkeket kell tartani, a rendszer második lépcsőiéként foghatók fel a lakótelepi egységek, még a harmadik körzetbe a városcentrumban található szakboltok tartoznak. Engem Pécs érdekelt ilyen szempontból. Az a véleményem, hogy a vállalati fejlesztési elképzelések ütköznek a város terveiben megfogalmazottakkal, A kereskedelmi vállalatok természetesen nyereség-centrikus szemléletűek, tehát ott akarnak új üzleteket nyitni, ahol előre biztosra vehető a nagy forgalom. Az államigazgatási szervek és a vállalatok közötti koordinációt hiányolom. De ez a megállapítás szerintem érvényes a vállalatok közötti együttműködésre is. Például Kamion az ÁFÉSZ és a BARANYAKER szinte egyidő- ben épít új áruházát. Biztosra veszem, hogy számtalan olyan cikket kínálnak majd a vevőnek, ami mindkét helyen megtalálható. Mit tehetünk az elmondottakhoz? Érdemes gondolkodni rajtuk. • Bizton állítom, hogy Alexi József, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatának harmadéves hallgatója nagy fába vágta a fejszéjét. Dolgozatában az iparvállalatok vezetésének belső problémáit fenyegeti a vezetéselmélet szemszögéből. — Azokat a konfliktus forrásokat kerestem meg, illetve elemeztem, amelyek akadályozzák a vállalatok olajozott működését. A szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyból fakadóan nem zárhatóik ki a személyi ellentétek. Nagy az áttétel az utasítások rendszerében is: ennek eredménye, közgazdászok országos konferenciája A szakdolgozatok és a gyakorlat Vita a szekcióüléseken hogy sokszor késve oldódnak meg a technológiai folyamatokkal összefüggő problémák, a vertikális irányítású rendszer miatt. Az általam kidolgozott horizontális modell szerint a „törzskarok” közvetlenül a végrehajtás szintjére kerülnek, nem hagyva figyelmen kívül a vállalati szintű irányítást • Sfe/er Józsefnek elég ideje volt ahhoz, hogy gondolatban többször is végigutazzon a még épülő Duna—Majna—Rajna csatornán. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakos hallgatójának négyéves munkája fekszik szakdolgozatában. A nyolcvanas évek elején megnyíló DMR-csatorna szerepét taglalja az európai gazdasági együttműködés és a vízi- szállítás távlatát figyelembe vétás. Szerintem legalább 134 000 tonna tömegáru szállítását vehetné át a MAHART a DMR-csatornán. Végezetül hadd említsek még egy megoldásra váró feladatot A záhonyi vasúti átrakó állomás túlterhelt. Ha megépítenénk a Duna—Tisza csatornát, a kelet —nyugati tengelyű vasútvonalon legalább 8-10 millió tonna áruval kevesebbet kellene továbbítanunk vagonokkal. Salamon Gyula Magyar filmek külföldön Az elkövetkező hetekben ismét számos magyar filmalkotás képviseli színeinket a nemzetközi filmbemutatókon és fesztiválokon. Április 25. és 30. között rendezik meg a rövidfilmek egyik legrangosabb nemzetközi fesztiválját Oberhau- senben, amelyre több magyar filmalkotást — közöttük Gyar- mathy Lívia: Magányosok klubja, Vitézy László: Mecénások, Szabó István: Várostérkép és Kovács János: Maraton című filmjeit „hívták meg”. A Varsói Magyar Intézet rendezésében áprilisban magyar filmbemutatót tartanak a lengyel főváros filmklubjában. Április 12. és 17. között — az NSZK filmklubjai szövetségének szervezésében — rendeznek magyar filmhetet a bonni ifjúság házában. Száz fiú meg lány Gitárok és dalosok A II. dél-dunántúli dalostalálkozó Pécsett — A vízi utak mindig hatással voltak és lesznek az ipar- telepítésre, a kereskedelemre, A DMR-csatorna leendő szerepét Düsseldorftól Budapestig vizsgáltam. Az NSZK-ból évente kétszázezer tonna műtrágyát importálunk, főként vasúton. Ha a különböző kemikáliákat víziúton szállitanánk, évente százmillió forintot takaríthatnánk meg. De nem hagyható figyelmen kívül az export sem. A Német Szövetségi Köztársaságba évente 62 000 tonna hengerelt és húzott acélt szállítunk. Ha ösz- szehangolnánk az export—import szállítmányokat, hajóink további százmilliókat hozhatnának a népgazdaságok. A számítások szerint ugyanis a víziszállítás feleannyiba kerül, mint a vasúti árutovábbíEgyes magyar vállalatok — főként tervező és kutató intézetek külföldi példákhoz hasonlóan, úgynevezett rugalmas munkaidővel kísérleteznek, amelynek lényege, hogy a dolgozók vagy azoknak egy csoportja — természetesen a törvényes munkaidőt betartva — a szokásostól eltérő időbeosztásban, a feladatokhoz jobban alkalmazkodva végzik munkájukat. így előfordulhat, hogy a dolgozó a szokásosnál előbb kezdi, s ugyanannyival előbb fejezi be a munkaidőt. Az eddigi kezdeményezéseket figyelembe véve, a Munkaügyi Minisztérium és az ágazati minisztériumok most tüzetesebben vizsgálják majd a ruGitárok falhoz döntve, gitárok a fiúk hóna alatt, meg ha- nyattdöntve a padokon. Gitárvilág. Meg énekes, dalos világ is, a II. dél-dunántúli dalostalálkozón a pécsi Ifjúsági Házban. Harmincnyolc szólista, vagy együttes, összesen száz fiú meg lány. Villámportré közülük négyről: Mátrai György pécsi, és a zeneiskolában zongoraszakon végzett: — Mégis gitáron játszom — mondja. Máskülönben irodagépműszerész vagyok a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalatnál. Egyszer kézbe vettem a gitárt. galmas munkaidő előnyeit és hátrányait. Az ágazati minisztériumok tájékozódtak, hogy mely vállalatok készek olyan kísérletekre, amelyeknek tanulmányozása támpontot adhat a módszer életképességéről. Március 31-ig jelentkezhettek azok a vállalatok, amelyek készek e kísérletre. Körülbelül 50 vállalat és intézmény jelentkezett, közülük 20—25-öt választanak majd ki a minisztériumok, ahol figyelemmel kisérik a rugalmas munkaidő különböző formáinak hatásait, ezeknek a vállalatoknak, intézményeknek módszerbeli segítséget is nyújtanak, és körülbelül egy év múlva értékelik a tapasztalatokat s azóta verseket zenésítek meg. Most Galambosi László költeményeit Nagyon szeretem ezeket, mert egyszerű, tiszta igazságok vannak bennük. Kelemen Béla, a zalaegerszegi Csányi László Közgazdasági Szakközépiskola harmadikos növendéke: — Eredményes sportoló voltam eddig, de most a bátyámmal gitározok, tőle is tanultam ezen a hangszeren játszani. Szerettem sportolni, de a tanulás mellett kevés az idő. Vagy a gitár, vagy a sport. A hangszert választottam, mert lelkileg ez ad nekem többet. Pantos Mária, a zalaegerszegi Deák Ferenc Szakközépiskola óvónőképző szakán tanul együtt Szép Mariannával. Az iskolában furulyán játszanak, most a találkozón énekeltek. Pántos Mária: — öten vagyunk itt Pécsett, együtt énekelünk. Az ének pedig nem választható el az óvónői hivatástól, anélkül nem lehet kisgyerekeket nevelni. Politikai dalokat adtunk elő. — Mi a különbség a népdal és a politikai dal között? Szép Marianna: — A népdal ősi vagy legalábbis népi eredetű és az egyszerű emberek lelkét megemelten, művészi szinten fejezi ki minden kor hallgatói számára. A politikai dal pedig céltudatos, és közvetlen és szinte napi témájú. Ezek a megfogalmazások igen fontosak, Kismányoki Károly, az Ifjúsági Ház munkatárKísérletek a rugalmas munkaidő bevezetésére Mélységi rekord a szénbányászatban „Átlépték” a 800. métert az aknamélyítők Zobákon Hz üj feltárás biztosítja a bánya jövőjét A komlói Zobák-bánya szén- vagyonáért újabb mélységeket hódítanak meg az aknamélyítők. A fejlesztés érdekes mozzanata: a hazai szénbányászat történetében először itt haladtak túl a 800 méteren, eddig csak a mecseki ércbányánál dolgoztak emberek hasonló vagy ennél nagyobb mélységben. Zobákon jelenleg 623 méter mélyről bányásszák a szenet. A meghosszabbított akna oldaláról két új szintet tárnak fel, ami a fiatal zobá- ki üzem jövőjét biztosítja, azaz 15—20 évi termeléshez elegendő szénhez nyitnak utat. Az ország legértékesebb szenéért kemény küzdelmet vívnak a természettel az aknamélyítők. A kokszolható szénre épült bányában 1969. végén nagyerejű gázkitörés akasztotta meg az előrehaladást és csak közel hat évi kényszerszünet után, 1975 őszétől folytatták az aknamélyítést fokozott biztonsági feltételek közepette. A gázkitörésveszély megelőzése érdekében a bányászok minden lépését és a munka minden percét a legnagyobb elővigyázat jellemezte. A korábbiaknál például lényegesen több fúrást végeztek felderítés, szénkimosatás és műszeres ellenőrzés céljából. A kutatófúrások eredményei alapján határozták meg a védekezés és előrehaladás módját, ütemét, amit a bányahatóság hagyott jóvá és folyamatosan ellenőrzött. Új volt az is, hogy az aknatalpon dolgozó emberek számára emeletes — két szintes — személyszállító menekülő bödönt építettek be, hogy veszély esetében ebben egyszerre és azonnal elhagyhassák a munkahelyet. Igaz, az előrehaladás így sokkal lassúbb volt, de biztonságos, így haladnak még további 15—20 métert lefelé, míg az akna aljában a vízgyűjtő zsompnak is helyet készítenek, ez még idei feladat. sa mondta: — Ma még nehéz elválasztani a politikai dalt a most kialakuló úgynevezett városi népdaltól. De azt hiszem haladunk ezeknek az új egysége irányába. Sokat jelent a rendkívül színvonalas iskolai énekoktatás. Szitár Éva, a találkozó szervezésének lelke: — Arra törekszünk, ez a négy megyére szóló találkozó válogatója legyen a székesfehérvári országos rendezvényeknek. A mostani dalostalálkozó sikeréből következtetni lehet, hogy a négy megye kapcsolódik a székesfehérvári rendezvényekhez. Ennyit az éneklő, gitározó fiatalok gondolataiból. A kétnapos találkozó eredménye: legjobb megzenésítés: Szélkiáltó együttes. Legjobb hangszerelés: Marcipán együttes. Legjobb népzeneápolás és előadás díja: Duga Ilona (Pécs). Ezen kívül jó teljesítményért kiadtak hat díjat, mégpedig a zalaegerszegi Reflex együttesnek, a pécsi Sándor Jánosnak, a zalaegerszegi Kelemen duónak, a decsi Petrocz- ki—Biczó—Kőfalvi triónak, a kaposvári Szabó—Fodor duónak és a zalaegerszegi Horváth Jánosnak. F. D. Egymillió forint értékű könyv Gyári műszaki könyvtár a DDGáz központjában Nyilvános, egész nap nyitva tart Dél-Dunántúl egyik legnagyobb gyári műszaki könyvtára készült el Pécsett, a Déldunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Felszabadulás úti központjában. A csaknem száz négyzetméteres teremben több mint hétezer kötet könyv található: értéke megközelíti az egymillió forintot. A közvetlen kapcsolatot a Műszaki Könyvkiadóval tartják, így gyorsan jutnak a legújabb kiadványokhoz, de szinte azonnal érkeznek a legfrissebb külföldi, angol, olasz, Mátrai György Pántos Mária Szép Marianna Kelemen Béla orosz, német nyelvű munkák is. A vállalat új könyvek beszerzésére évente legalább százezer forintot fordít. A több ezer kötet nyolc polcon kapott helyet: egy polc hosz- sza 15 méter. Ezen kívül tárolnak több mint ötven hazai és külföldi folyóiratot, szaklapot évfolyamok szerint bekötve, egészen a húszas évektől. Maga az egész gyűjtemény rendkívüli gyártörténeti érték is, hiszen az eredeti „alap-könyvanyagot” is őrzik egészen a húszas évek derekáról. Ez vonatkozik az újságokra, folyóiratokra is. A közhasznú műszaki fordítások száma 1400. Külön alakították ki a szabványok gyűjteményét, önálló fejezetet alkotnak a szakmunkástanulók tanulását, valamint a mérnöki továbbképzéseket szolgáló szakirodalmak, szakkönyvek is. ötszáz téma szerint csoportosították a kiadványokat nemcsak a gázipar, gázszolgáltatás, de a hozzá kapcsolódó iparágazatok területéről is. így az elektromosság, a sütőipar, a közművesítés, az építkezések legfontosabb kézikönyveit is meglelhetik az érdeklődők. Emiatt a műszaki könyvtár bázisjellegű és nyilvános városi, sőt területi könyvtár is egyben. Egész nap nyitva tart. Kutatóműhellyé szeretnék fejleszteni, ahol a tágas olvasóteremben együtt tanul, jegyzetel a tanuló, a mérnök, a technikus, a vezető műszaki. Nemcsak a műszakiak számára rendezték be az új létesítményt, de a vezetőknek is, akik tanulmányozhatják a vezetéstudománnyal foglalkozó tanulmányokat. Átadták az új szakszervezeti, szépirodalmi könyvtárat is, mely 1500 kötetes és olvasótáborát háromszáz fősre tervezik. A műszaki könyvtárban is körülbelül ennyi érdeklődésre számítanak. Mindkét könyvtárat a Megyei Könyvtár patronálja. A vállalat kialakításukra több mint százezer forintot áldozott. Csuti J. Erdőgazdasági szakmunkástanulók országos versenye Tizenketten érkeztek: hátukon mázolt rajtszámokkal Ásotthalomról, Középrigócról, Mátra- füredről és Szőcsény-pusztáról. Az iskolai versenyeken részt vettek tíz százaléka jutott el Sellyére, ahol tegnap délelőtt vette kezdetét az erdőgazdasági szakmunkástanulók második országos versenyének döntője. A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ valamint a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghirdetett „Szakma kiváló tanulója” versenyt. a Mecseki Erdő és Fa- feldolgozó Gazdaság rendezi a Sellyéi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkás- továbbképző Intézet közreműködésévei. A döntőbe jutott tanulókat Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára köszöntötte. A megnyitón többek között részt vett Laklia László, a KISZ KB munkatársa, Lukics József, a MEDOSZ megyei titkára, Csanádi Béla, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója. A tanulók tegnap az írásbeli feladatokat oldották meg, ma pedig a lakácsai alsóerdőben bizonyítják gyakorlati felkészültségüket. j
