Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-28 / 115. szám

1977. április 28., csütörtök Dunántúli napló NAGYVILÁGBAN Katonai enyhülés Közép-Európában! Május elsejére készül Moszkva A szovjet fővárosban és szer­te a földrésznyi országban foly­nak az ünnepi előkészületek május elsejére. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az ünnep előestéjén nyilvánosságra hozta jelszavait. A szovjet dolgozók ezen a ta­vaszon a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójára készülve fogadják a munkásosztály nemzetközi ün­nepét. A szovjet sajtó ezekben a napokban rendszeresen beszá­mol a szocialista munkaverseny legújabb sikereiről. A kuznyec- ki szénmedence bányászai má­jus 1-ig terven felül 70 ezer tonna szén kitermelését vállal­ták. A Kamai Autógyárban a tervezett 15 ezer helyett ez év végén 22 ezer nagyteljesítmé­nyű Kamaz-tehergépkocsit gyár­tanak. A korábbiaknál is ered­ményesebb volt az idei orszá­gos kommunista szombat, amelyen 140 millió szovjet dol­gozó vett részt. A népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődéséről tanúskodnak a negyedévi terv­teljesítés adatai. 1,7 milliárd rubel értékű ipari terméket ál­lítottak elő terven felül. A tava­lyihoz képest 5,6 százalékkal nőtt az ipari termelés, 2,7 szá­zalékos a bérszintemelkedés. A fővárosi kereskedelmi háló­zat megfelelően felkészült a várható ünnep előtti forgalom­ra: érzékelhetően bővebb az áruválaszték. Moszkva már zászlódíszbe öl­tözve várja az ünnepet. A fő­város lakóit gazdag kulturális- és sportműsor várja. Ez alkalommal sokan keresik majd fel a főváros környéki ki­rándulóhelyeket is. Magyar nap Tokióban Szerdán magyar napot ren­deztek a tokiói nemzetközi vá­sáron. A nap eseményein részt vett a Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter vezetésével Ja­pánban tartózkodó magyar kül­döttség. Délelőtt fogadta a küldöttsé­get Minőbe Riokicsi, a vásárta­nács elnöke, Tokió kormányzó­polgármestere, majd ezt köve­tően került sor ünnepélyes zászlófelvonással a tokiói nem­zetközi vásár magyar napjának megnyitására. Délután a vásár magyar pavilonjában fogadást adtak a Keserű Jánosné vezet­te küldöttség tiszteletére. A magyar delegáció több napos vidéki körút után ked­den este érkezett vissza Tokió­ba. A vidéki út során Keserű Jánosné és a küldöttség tagjai látogatást tettek a Teijin cég új poliésztergyárában, a Kura- ray Műbőrgyárában, a Goto cég farmer anyagot gyártó üze­mében, a Kanebo acrylszálgyá. rában, a Unitika pamutfeldol­gozó üzemében, valamint a gi- fui gyártelepen, ahol a Japán által importált magyar mézet töltik üvegekbe. A küldöttség megtekintette Kyoto és Nara történelmi nevezetességeit és Oszaka híres föld alatti bevá­sárló központját is. Az üzemlátogatások alkalmá­val, valamint a japán cégek és kereskedőhózak vezető képvise­lőivel folytatott tárgyalásokon a magyar küldöttség elsősorban a kooperációs lehetőségeket vizsgálta. A japán cégek egyet­értéssel fogadták a magyar kül­döttség által kifejtett álláspon­tot, amely szerint a hazánkba irányuló japán export fejleszté­sére és bővítésére csak akkor van lehetőség, ha egyidejűleg a Japánba irányuló magyar ex­port is bővíthető. A Keserű Jánosné vezette magyar küldöttség szerdán es­te hazarndult Tokióból. Francia —vietnami egyezmény Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaság mi­niszterelnöke franciaországi hi­vatalos látogatásának harma­dik napján, szerdán ebédet adott Giscard d'Estaing francia, köztársasági elnök tiszteletére a VSZK nagykövetségén. Ez volt a harmadik találkozó a két államférfi között — kedden a francia elnök adott ebédet ven­dége tiszteletére, majd az Elysée-palotában több mint két­órás megbeszélésre került sor. Szerdán délután Guiringaud francia külügyminiszter és Dinh Dúc Thien vietnami kőolajügyi miniszter két egyezményt írt alá. Az egyik a gazdasági együttműködésre vonatkozik és vietnami-francia vegyesbizott­ság felállítását írja elő, a má­sik a kulturális együttműkö­dés kereteit szabja meg. Csü­törtökön közös közleményt hoz­nak nyilvánosságra a VSZK mi­niszterelnökének látogatásáról. + PERTH: Munkásokat szál­lító lift zuhant a mélybe szer­dán egy észak-ausztráliai bá­nyában. öt bányász életét vesz­tette. ♦ WASHINGTON: Főkonzu­látust nyitott az Egyesült Álla­mok a Franciaországhoz tartozó Alar-lssza területen. Washing­ton azt tervezi, hagy június 27-e — a terület tüggetlenséJ gének elnyerése — után a kon­zulátust nagykövetségi rangra emeli. Husszein jordániai király lé­nyegében fóvábbra is támogat­ja az Egyesült Államok közel- keleti terveit, de szükségét ér­zi, hogy — ha korlátozottan is — képviselje a palesztinok kö­veteléseit. Ez tűnik ki azokból a kijelentésekből, amelyeket Husszein tett Washingtonban. Carter és Husszein harmadik, befejező tanácskozása után egy szűkkörű sajtóértekezleten a jordániai király igen borúlá­tóan beszélt, azt állítva, hogy ha a genfi békekonferenciát „megfelelő előkészítés nélkül hívják össze, az katasztrófához vezethez”. Husszein — Carter elnökkel megvitatott — elképzelése az, hogy egy jövendő genfi érte­kezleten egységes arab küldött­ség szerepeljen, majd pedig a megalakítandó munkacsopor­tokban a PFSZ önállóan is ve­gyen részt. Másik elgondolása (amely nyilván ugyancsak fel­merült az amerikai kormánnyal ♦ LONDON: Az Angol- Csehszlovák Gazdasági Együtt­működési Bizottság Londonban megkezdte ötödik ülését. ■9- ISTANBUL: Ismeretlen tet­tesek tüzet nyitottak a Bülent Ecevit volt török miniszterelnö­köt és más ellenzéki politikuso­kat szállító autóbuszra Közép- Anatóliában. Tízen megsérültek, közülük kettő súlyosan. + PÁRIZS: A humor nagydi­jával tüntették ki Párizsban C. Northcote Parkinsont, a világ­sikert aratott Parkinson törvénye könyvek szerzőjét. A kitüntetést Edgar Faure, a francia nemzet- gyűlés elnöke adta át. ♦ MOSZKVA: A legújabb statisztikai adatok szerint a Szovjetunió munkaképes lakos­ságának 92 százaléka dolgozik. Ezzel a Szovjetunió ama orszá­gok közé tartozik, ahol legma­gasabb arányú a foglalkozta­tottság. folytatott tárgyalásokon): Izrael és a PFSZ ismerje el egymást kölcsönösen. Mint ismeretes, Iz­rael a palesztin mozgalommal való tárgyalást attól teszi füg­gővé, hogy a PFSZ elismeri-e Izrael állami létét. A király haszontalannak ne­vezte azokat a nemrég kiszivá­rogtatott amerikai terveket, hogy elektronikus jelző beren­dezések hálózatát állítsák fel Izrael és az arab országok ha­tárán. Megerősítette, hogy új fegyvereket is kért Washington­ban, a jordán hadsereg „folya­matban levő korszerűsítéséhez". Carter elnök vendége egyéb­Még mindig ömlik az olaj a tengerbe „Sajnos az időjárás is elle­nünk dolgozik” — jelentették ki azok az amerikai szakértők, akik kedden sikertelen kísérle­tet tettek arra, hogy zárószer­kezetet helyezzenek a Phillips cég északi-tengeri fúrótornyára. Az úszó toronyból, amelynek biztonsági berendezéseit egy nagyerejű iszapkitörés tette tönkre szombaton hajnalban, eddig 16 ezer tonna kőolaj ömlött a tengerbe. A hat főből álló szakértői csoport szerdán újabb kísérle­tet tett az olajkitörés megféke­zésére. Ezzel egyidőben holland hajók fúrásokat kezdenek a torony közelében, hogy csök­kentsék az abból feltörő olaj nyomását. ♦ MOSZKVA: A Pravda szer­dai száma megemlékező írást közöl Antonio Gramsciról ha­lálának 40. évfordulója alkal­mából. A cikk emlékeztet arra, hogy az olasz nép kiemelkedő fia, a harcos, a gondolkodó, a forradalmár Gramsci, az Olasz Kommunista Párt egyik megalapítója és vezetője, te­vékenységével jelentős mérték­ben gazdagította a marxista- leninista forradalmi elmélet nemzetközi tárházát. . Tűzharc Párizs: Szerdán a párizsi rendőrök tűzharcban egy gengszert le­lőttek, hármat pedig megsebe­sítettek, amikor rajtaütöttek egy rablóbandán. A rablók, akik­nek ezúttal kishiján sikerűit 600 000 frankot zsákmányolni, egy adóhivatalban géppisztoly­ból tüzet nyitottak a helyszínre érkezett rendőrökre. ként általában éppoly borúlá­tó volt a közel-keleti helyzetet illetően, mint a házigazda. Carter kedden szakított eddigi hangsúlyozott derűlátásával, és kijelentette, hogy a genfi kon­ferencia összehívása csak ak­kor célszerű, ha remény van „lényeges haladásra". Husszein a washingtoni láto­gatása befejeztével, kedden este a CBS-televízió állomás­nak adott nyilatkozatában kö­zölte: az általa rendkívül nagy- rabecsült Carter elnökkel foly­tatott tárgyalásokon nem me­rült fel a korábban nevére fo­lyósított CIA-pénzek ügye. Napjainkban több mint 30 évvel a második világháború után szembeszökő ellentmon­dás alakult ki Közép-Európá­ban: egyfelől a politikai eny­hülés sikerei, másfelől két fél áriási fegyverzetű hadseregei­nek szembenállása a kontinens közepén. A z európai közvélemény főleg a közép-európai fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csök- téséről folyó bécsi tárgyalá­sokhoz kapcsolja ennek az el­lentmondásnak a feloldásához fűződő reményeit. Mint isme­retes, az elfogadott alapelvek közé tartozik, hogy egyetlen állam biztonsága se szenved­jen kárt, a csökkentések köl­csönösek legyenek, az államok által vállalt kötelezettségek egyenlőek, s hogy egyik fél se jusson egyoldalú katonai elő­nyökhöz. Csaknem négy esztendővel ezelőtt kezdődtek meg a tár­gyalások, de lényeges ered­mények Bécsben egyelőre nem születtek. Úgy tűnt, hogy kez­detben a tárgyalások idejére „befagyaszthatok” lennének a fegyveres erők és a fegyverzet az elért szinten, amit a szo­cialista országok ajánlottak. A másik fél azonban nem fogad­ta el ezt a javaslatot és foly­tatta katonai potenciáljának növelését a térségben. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország még 1973 őszén fontos megállapodás-tervezetet terjesztett elő, amely mindkét fél részéről a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet egyenlő, csaknem 17 százalé­kos csökkentését irányozta elő három esztendő leforgása alatt. Ezt a javaslatot nem fogadták el, noha a szocialista országok hajlandók voltak le­hetséges ésszerű kompromisz- szumokra a nyugati résztvevők­kel. A szocialista országok ar­ra törekedve, hogy a problé­ma ne súlyosbodjék, felszólí­tották partnereiket, hogy a tár­gyalások idején ne növeljék a fegyveres erőket. A Szovjet­unió példát mutatott és im­már évek óta nem növeli fegy­veres erőinek létszámát. A fel­hívásra és a , példamutatásra azonban a NATO-országok fegyveres erőinek növelésével válaszoltak. A múlt év februárjában a szocialista országok, figyelem­be véve a nyugati félnek a szakaszonkénti csökkentésre vonatkozó kívánságait, azt ja­vasolták, hogy a csökkentést egyenlő alapon az első sza­kaszban a Szovjetunió és az Egyesült Államok kezdje meg, a többi résztvevő pedig „fa­gyassza be" fegyveres erőinek szintjét és vállaljon kötelezett­séget a fegyveres erők máso­dik szakaszban való csökken­tésének határidejére és mér­tékére vonatkozóan. Ezek a ja­vaslatok sem találtak megér­tésre. Ezzel szemben a nyugati résztvevők gyakorlatilag csu­pán egyetlen témáról beszél­tek: a nem egyenlő mértékű, a Szovjetuniót illetően nem egyenlő mértékű csökkentésről. A Szovjetuniónak azt javasol­ják, hogy vonjon ki egy pán­célos hadsereget teljes fegy­verzetével együtt, amire az Egyesült Államok válaszként harmadakkora mértékben csök­kentené katonáinak számát, rá­adásul az egyes alakulatokból kiemelve, a fegyverzet korábbi szintjének megtartásával. Ami pedig a nyugat-európai tár­gyalófelek és Kanada fegyve­res erői és fegyverzete máso­dik szakaszban való csökken­tésével kapcsolatos kötelezett­ségeket illeti, erről a nyugati javaslatban mégcsak említés sem történik. A nyugati séma a NATO és a Varsói Szerződés szárazföl­di csapatai számára azonos kollektív „plafont" irányoz elő — valamikor a meghatáro­zatlan jövőben. Ám teljesen vi­lágos, hogy az ilyen „plafon" keretei lehetővé teszik egyes NATO-országok számára, hogy növeljék fegyverzetüket más szövetségeseik rovására. Ilyen lehetőséghez juthatna például a nyugat-német Bundeswehr — a NATO egyik ütőereje. A nyu­gati tárgyalófelek éppen ilyen lehetőség megszervezésére pá­lyáznak, amit meggyőzően bi­zonyít, hogy nem hajlandók garanciákat- adni arra, hogy részt vesznek a csökkentésben legalább a második szakasz­ban. A szocialista országok a ma­guk részéről kifejezték azt a készségüket, hogy fegyveres erőik létszámát és fegyverze­tüket méreteiknek megfelelő­en csökkentsék. A csökkentés konkrét időpontjaira is javas­latot tettek. Ugyanezt várják a nyugat-európai országoktól és Kanadától is. A kölcsönös kö­telezettség megadná a szük­séges garanciát arra, hogy a csökkentést teljesen végrehajt­ják. Egyelőre a nyugati fél egy- hetedével hajlandó csökkente­ni az Egyesült Államok nuk­leáris robbanófej-készleteit és némileg az elavult célbajutta- tási eszközök számát. Ez a javaslat elfogadhatatlan, mi­vel egyszeri jellegű, nem ter­jed ki más NATO-tagállamok nukleáris arzenáljára. Ezen kí­vül megvalósításának az a fel­tétele, hogy a szocialista or­szágok elfogadják a megfelelő csökkentés egész nyugati sé­máját. A tárgyalásokon a NATO- országok által elfoglalt állás­pont egyelőre csupán egy do­logról tanúskodik: arról a tö­rekvésről, hogy egyoldalú ka­tonai előnyökhöz jussanak. Erőfeszítéseiknek ez a célja. Álláspontjuk azonban nem reális tényeken alapul, hanem propagandamítoszokon, egye­bek között a Szovjetunió „ka­tonai fölényének" mítoszán. Ez jó példa arra, hogyan válik a politika a propaganda esz­közévé. Közép-Európában évek óta a két tömb fegyveres erőinek megközelítő egyensúlya áll fenn. A Nyugat a Szovjetunió fegyveres erőinek struktúrájá­ban a Nyugatéhoz képest meg­levő és teljes mértékben meg­magyarázható különbségekre rámutatva igyekszik azokat a Szovjetunió számbeli fölényé- nyek „bizonyítékaként" felhasz­nálni. Ez év január végén London­ban Schmidt nyugatnémet kan­cellár és Callaghan brit minisz­terelnök például arról beszélt, hogy a Szovjetunió és a Nyu­gat között, a korábbihoz hason, loan, katonai egyensúly áll fenn, és semmi alapja sincs a félelemnek vagy a pesszimiz­musnak. Ezt Georg Leber nyu­gatnémet hadügyminiszter is megerősítette tavaly december végén, kijelentve, hogy: „A NATO fegyveres erőinek közös potenciálja egyenlő a Varsói Szerződés tagállamai megfe­lelő potenciáljával." Ügy tűnik, hogy most már mindössze annyi maradt hátra, hogy a realitás felismeréséről áttérjenek a fegyveres erők reális csökkentésére. De a Nyu­gat éppen ezt a lépést nem siet megtenni. A szocialista országok már eddig is sok erőfeszítést tettek a tárgyalások si­kere érdekében. Nem kétséges, hogy energiájukat és ez irányú fáradozásaikat a jö­vőben sem csökkentik. Ezt bizo­nyította az az új felhívás, amellyel Leonyid iBrezsnyev for­dult a szovjet szakszervezetek XVI. kongresszusának emelvé­nyéről a nyugati hatalmakhoz. „Ma még egyszer kijelentjük — mondotta —, készek vagyunk arra, hogy egészen a közép­európai fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csökkentéséről szóló megállapodás létrejöttéig nem növeljük a térségben állo­másozó csapataink létszámát. Természetesen azzal a feltétel­lel, hogy a NATO erői az emlí­tett térségben szintén nem nö­vekszenek. Fogadjak el ezt a javaslatot tisztelt tárgyaló part­nereink első reális lépésként a fegyveres erők csökkentése fe­lé vezető úton, hisz ezzel senki sem veszít, a béke ügye, a né­pek biztonságának ügye viszont csak nyerhet." L. Tolkunov, äz APN Sajtóügynökség elnöke KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO TYERESKOVA NEW YORKBAN: A Föld első és eddig egyetlen női űrhajósa Valentyina Tyereskova, aki az Egyesült Államokban tartózkodik, New Yorkban megtekintette az amerikai háztartási cikkek kiállítását. Befejeződött Carter és Husszein tanácskozása a közel-keleti helyzetről Borúlátó nyilatkozatok KS/D. NAPLŐ. TELEFOTÍ Edward Gierek, a LEMP KB első titkára szerdán fogadta Agostinhr Netot. az Angolai Népi Köztársaság elnökét

Next

/
Thumbnails
Contents