Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-28 / 115. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli QaplO XXXIV. évfolyam, 115. szám 1977. április 28., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Felelősen dönteni szociológusok bizonyára nem túl szigorúan fo­galmaznak, amikor azt mondják, hogy a gazdasági életben minél nagyobb a sza­kadék a jogszerinti és a tény­leges döntések között, annál jobb táptalaja van egy szerve­zett felelőtlenségi rendszer szü­letésének. Nemrégiben egy Baranyá­ban járt államtitkár jegyezte meg, hogy itt a megyében kel­lett volna dönteni például azoknak a termelőszövetkeze­teknek ügyében, melyek az év elején a Pénzügyminisztérium­ban kilincseltek. Az történt, hogy a mezőgazdasági üzemek adómentesen kívántak 1,5 szá­zalék béremelést végrehajtani, ehhez a PM engedélyét kellett kérni. Az előterjesztett infor­mációk alapján a tervezett bér­emelésnek felét engedélyezték. Természetesen előfordulhat, hogy a szövetkezetek vezetői lehetőségeik ismeretében is kétszer annyira tettek javasla­tot, mint annak realitása volt, s ezt a magatartást rutinos szakemberek ismerve eleve meg­felezték. Az is lehetséges azon­ban, hogy feltételezésük ez esetben nem volt helyénvaló, akkor pedig a döntések sem. Sajnos, a vezetési-igazgatási rendszerek fejlődésével a dön­tések is egyre inkább előírtak, növekszik azoknak a döntések­nek köre, amelyek rutinszerűvé válnak. A felügyeleti döntések elural­kodásában az is közrejátszik, hogy az alsóbb vezetési szinte­ken tartanak a döntés követ­kezményeivel járó felelősségtől. Ha pedig nincs igazi érdekelt­ség, természetes, hogy a ké­nyelmesebb álláspontot vállal­ják egyre többen. Sajnos, ép­pen ez segíti elő a kollektív felelőtlenségi rendszer kialaku­lását. Ugyan ki merné állíta­ni. hogy a felsőbb szerveknél hozott döntések minden eset­ben kizárják a szubjektivitást, az önkényességet. Még a visz- szaélések lehetősége sincs ki­zárva teljesen, ha a döntések felelősségét kizárólag olyan magas szintekre emeljük, ahol várhatóan nem kell a törvény- sértésektől tartani. Pénz kiuta­lásokat például csak a gazda­sági szervezetek legmagasabb vezetői engedélyezhetnek. Az igazgató azonban naponta annyi csekket ír alá anélkül, hogy a kiutalás szükségességé­ről valóban meggyőződne, hogy az aláírása csupán forrná, fis, sok esetben éppen ez a formalitás ad menedéket a za­varosban halászoknak. Persze gazdasági szerveze­teinkben elharapódzó felügye­leti döntések szükségszerűségét vitatok is számos helyénvaló ér­vet sorakoztathatnak fel. Az al­sóbb vezetési szinteken nem mindig képesek az irányítók akár a vállalat, akár a népgaz­daság érdekeit közvetlen kör­nyezetük érdekei fölé helyezni. Előfordult például egy pécsi üzemben is, hogy olyan termék gyártásához ragaszkodott, amely ugyan az üzem számára nagyon kedvező volt, a vállalat egésze számára azonban már nem. Ki ne tudna példákat mondani a termelést akadályozó hiánycik­kek hosszú listájáról, amelyeket olyan indokok alapján nem gyártanak, hogy az üzem szá­mára az nem sikertermék. A jogtudomány és szervezés- tudomány szerint annak kell döntenie, akire a törvény, a szabályok ráruházzák a döntés jogát, s természetesen az ezzel járó felelősséget is. A valóság­ban azonban egészen másként van. A döntési jogkörrel élők gyakran a mások által elkészí­tett javaslatokat csak aláírják, formális döntéseket hoznak. Ugyanakkor akik kidolgozták a javaslatokat, a választás sugal­mazol voltak, a háttérben ma­radva, felelősség nélküli név­telenségben maradnak. A szociológiai elemzések ki­mutatták, hogy az elszemélyte­lenedett, formális döntések gaz­daságunkat nehézkessé teszik, az alkotó kedv és a felelősség egyaránt csak letompítva érvé­nyesül. A felügyeleti döntések helyett egyre inkább szükség lenne a koordinációs és ko­operációs döntések elterjedésé­re, amelyekben a különböző ér­dekek már a döntés meghoza­tala előtt ütköztetik álláspont­jaikat, azokért felelősséget vál­lalnak. Természetesen ehhez az információk alapos ismeretére van szükség, olyan demokrati­kus közegnek kell kialakulnia, amelyben kötelességét és jogát minden vezető egyformán tart­ja számon, melyben a társadal­mi tulajdon érzése a magán- tulajdonosi érzés erejével hat. hetvenes években egyre jobban betörnek a gaz­daságba a programo­zott matematikai döntések. Kétségtelen, hogy a gazdasági fejlődés szükséaszerűsége ez a folyamat, hatékonyságáról vi­tatkozni aligha szabad. Az is vitathatatlan azonban, hogy a vezetők döntéseiből soha nem hiányozhat azoknak a vélemé­nye, akiknek sorsáról van szó, nem szorulhat háttérbe az egyének, a csoportok, a társa­dalom érdekellentéteinek össze­hangolása, az olyan emberi tényezők figyelembevétele, amely a számítógép egyébként bámulatos memóriájába sem fér bele. Lombosi Jenő Együttműködési szerződések Gromiko elutazott Űj-Delhibfil Új-Delhiben befejeződtek Gromiko szovjet és Vadzspaji indiai külügyminiszter tárgya­lásai. A két miniszter szerdai találkozóján folytatta a nem­zetközi helyzet kulcskérdéseinek megvitatását. Többek között át­tekintette a leszereléssel össze­függő problémákat, a közel- keleti, valamint a dél-afrikai helyzetet és véleményt cserélt az Indiai óceán békeövezetté változtatásának kérdéséről. Gromiko és Vadzspaji két új szovjet—indiai megállapodást írt alá: egyet a gazdasági és műszaki együttműködésről, egyet pedig a troposzferikus hírközlésben való együttműkö­désről. Ezzel egyidejűleg Ivan Grisin szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes és P. Ale­xander indiai kereskedelmi mi­nisztériumi főosztályvezető szov­jet—indiai szerződést irt alá egyes áruk 1977. évi kölcsönös szállításáról. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, szovjet külügyminiszter be­fejezte Indiában tett hivatalos látogatását és szerdán eluta­zott Új-Delhiből. Használjuk ki jobban a munka- és üzem- szervezésben rejlő lehetőségeket Egyensúlyteremtés a munkaerőpiacon A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Nincsenek irigylésreméltó helyzetben azok a vállalatok, amelyek kizárólag újsághirde­tések útján kívánnak munka­erő-gazdálkodással foglalkozni. Ebben a tevékenységben már az is jelentős akadálynak lát­szik, hogy a tanácsok munka­ügyi osztályai a jövőben sok­kal ritkábban adnak erre en­gedélyt mint eddig, más kér­dés, hogy a vállalatoknak le­hetőségük lesz-e egyáltalán szabad munkaerőhöz jutni. A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága több fontos napirend mellett is ki­emelten foglalkozott a „mun­kaerő iránti igények és a ren­delkezésre álló munkaerő összhangjának megteremtésé­re" készült anyag megvitatá­sával. A megye munkaerő helyze­tének alapos feltárása mellett a vb tegnap arra is vállalko­zott, hogy már a legközelebbi időszak tennivalóit is megje­lölje. Erre nagy szükség is van, hiszen gazdasági feladataink teljesítése, a munkaerő bizo­nyos mértékű központi irányí­tása elengedhetetlen. Mielőtt bárki azt érezné, hogy a mun­kások szabad munkavállalói jogának korlátozásáról van-e szó, azt kell mondanunk, hogy gazdasági növekedésünk és az ezzel szoros összefüggés­ben lévő életszínvonal növeke­dés egyik alapvető feltételének megteremtése a cél. A végre­hajtás pedig mindenkor ala­pos, részleteket is figyelembe­vevő körültekintéssel történik. A tegnapi vitát megelőzően például az ötödik ötéves terv munkaerő-gazdálkodásának feladatai című anyagot meg­vitatta a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai és szövetke­zetpolitikai munkabizottsága, a Baranya megyei Tanács tervbizottsága, majd a foglal­koztatáspolitikai bizottság, kü­lön is tanulmányozta a szak- szervezetek megyei tanácsa es természetesen a minisztériu­mok, főhatóságok képviselői­nek véleménye is benne van. Illetve nem valamennyié. A (Folytatás a 2. oldalon) Willi Stoph Prágába érkezett Lubomir Strougal cseh­szlovák kormányfő meghí­vására szerdán baráti mun­kalátogatásra Prágába ér­kezett Willi Stoph, az NDK Minisztert^rácsának elnö­ke. Kíséretében van Ger­hard Weiss, az NDK Mi­nisztertanácsának elnök­helyettese és Herbert Kro- likowski külügyi államtit­kár is. A magasrangú vendé­geket a Prága-Ruzyne-i repülőtéren Lubomir Strou­gal miniszterelnök, vala­mint a kormány több tagja és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. A kormányfői szintű tár- galásokon áttekintik a két ország együttműködésének eredményeit és kidolgozzák a- kapcsolatok további bő­vítésével kapcsolatos fel­adatokat. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter (jobbról a második) az Orvostudományi Egyetemen. Erb János felvétele Javítani az egészségügyi ellátást Tegnap Pécsett tárgyalt dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter Délelőtt az egyetemen tanácskoztak, délután az MSZMP Baranya megyei Bizottságán Tíz óra előtt megkezdődött a megbeszélés a POTE tanács­termében, ahol dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és munkatársai találkoztak az Egyetemi Tanács elnökségével és megyénk egészségügyi éle­tének számos vezető személyi­ségével. A miniszterrel érkez­tek városunkba dr. Tarifs Zol­tán, dr. Najzer Alajos és dr. Lukács Jenő minisztériumi fő­osztályvezetők és a miniszté­rium pártbizottságának titkára, dr. Pál György. Az egyetemen folytatott tanácskozáson részt vett dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Bocz József, a Baranya megyei Párt- bizottság és Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság tit­kára. A tanácsi egészségügyet dr. Kóbor József megyei főor­vos 'képviselte. A vendégeket dr. Tigyi József, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem rektora köszöntötte és tá­jékoztatta az egyetemen foly­tatott munkáról, mind a tudo­mányos, mind a gyógyító és oktató tevékenységről. A tájé­koztatóban szerepeltek az egye­Mit tud a WECO—88., a nyugatnémet automata szemüveglencse csiszoló­gép? Másfél hete működik a pécsi Szalai András úti OFOTÉRT szaküzletben a majd háromszázezer forin­tos gép, eddig 1200 üve­get csiszolt és fazettázott a letapogatott minta alapján. Szabó Rezső látszerész sze­rint a munkaigényes, erős- dioptriájú üvegek, vala­mint a fémkeretes szem­üvegek elkészítésének jobb minőségét, pontosabb mé­retét és esztétikailag szebb kidolgozását biztosítja. tem fejlesztési elképzelései is, A miniszter főképpen az integ­rált oktatás tapasztalataira volt kíváncsi, ezt a témát minden megközelítésben megtárgyal­ták, hiszen jelen voltak a hall­gatók képviselői is, akik el­mondták észrevételeiket. A fejlesztési koncepciók kö­zül elsősorban azok kaptak hangot, amelyek a miniszté­rium által menedzselt kutatási témákhoz kapcsolódnak. így került például szóba az új­szülött intenzív osztály kialakí­tásának témája is, amely egy­ben a népesedéspolitikai intéz­kedéseket támogatja. A rész­letes tájékoztató, alapos meg­beszélés után a vendégek meg­tekintették az egyetem színes televíziókkal felszerelt oktató­termét. Szintén az integrált ok­tatást szolgáló berendezést is megmutattak egy másik tan­teremben: az oktatógépet, A délelőtti program utolsó moz­zanata volt, hogy megtekintet­ték az egyetemi múzeumot, ahol egykori műszerek, ritka relik­viák ejthetik ámulatba a láto­gatót. Ebéd után az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságára láto­gattak, ahol tovább folytatták a tanácskozást. Részt vett a délutáni tanácskozáson Horváth Lajos, a Baranya megyei Ta­nács elnöke, Czente Gyula, a Pécs városi Tanács elnöke és Takács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese. Az egyetemet dr. Tigyi József, dr. Tényi Jenő és dr. Hajnal József képviselték. A tanácskozás programján a felnőtt és gyer­mek alapellátás, járóbeteg­szakrendelés, fekvőbeteg inté­zeti ellátás kérdései szerepel­tek, de a tájékoztató, amelyet Takács Gyula és dr. Kóbor Jó­zsef tartottak, részletesen ki­tért egészségügyünk minden te­rű letére. Ma délelőtt a vendégek meg­tekintik a Sziqetvári Kórház építkezését, délben pedig ün­nepélyes eseményre kerül sor: az új Harkányi Gyógyfürdőkór­ház épületét avatja fel dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter.- kp -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents