Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-26 / 113. szám

6 Dimantfllt napló 1977. április 26., kedd Mit láttam a héten? A tévéjegyzetek írója is em­ber, vele is előfordul, hogy bár kinéz magának egy-egy jobb­nak vagy érdekesebbnek Ígér­kező műsort, végül is másfelé szólítja a kötelesség, a műsor meg lepereg — nélküle. A tévé nem újság, tehát nem lehet másnap szép nyugodtan elő­venni és elolvasni (majd ... ahogy a technika emberei Ígé­rik!) — Ennélfogva előadódhat olyan helyzet, hogy eljő a hétfő reg­gel és az ember csak töri a fe­jét, mit is látott tulajdonképpen a héten. Hát... Két szokványos emlékezést például, az egyiket Muharay Elemérről, a közművelődés haj­dani harcosáról. A műsor isme­reteimet gyarapította ugyan, de képem az emberről alig ala­kult ki. Pedig a népes alkotó­gárda igazán mindent elköve­tett, hogy élővé varázsoljon a nézők előtt egy embert, aki a kulturális alkotómunkának egy igen fáradságos, de kézzelfog­ható emlékeket keveset hagyó területén munkálkodott. Hogyan lehetséges, hogy az ilyen jelle­gű műsorok végül is hidegen hagyják a nézőt? Valószínűleg ott van a kutya elásva, hogy a televíziótól elvárjuk a lóttatást, a megjelenítést. A legszebb jel­zők, a legmelegebb szavak is nyom nélkül elszálló szavak ma­radnak bevéshető képek nélkül. Megmondom őszintén, A hí­res cigány temetése pedig kife­jezetten a tisztes unalom érze­tét keltette. Tánc, zene, Krúdy- novella, minden volt benne pe­dig. Mégis... Nem érdekelne emgem Bihari János? Talán tényleg nem annyira, hogy így, kiragadva más hírességek, ese­mények, korjelenségek sorából félórán át vele foglalkozzam. Talán annyira el vagyunk ké­nyeztetve, hogy az emlékező, évfordulós „anyagok" szokvá­nyos fajtájának felbukkanása­kor már eleve enyhe ásítást foj­tunk el .. . Érdekes, pedig krimivonalon nem vagyunk elkényeztetve, ez a NSZK bűnügyi film, a Kikötői hiénák mégis álmélkodásra késztetett. Ilyen átlátszó, ilyen nehézkes és hosszadalmason ki­bontakozó történetre volna szükségünk vasárnap este? Le­het persze, hogy igen, így leg­alább izgalommentesen kezd­hetik a dolgozók a következő munkahetet.1.. Úgylátszik, ez valami sorozat lesz, mert jósze­rencsém már az elmúlt héten gondoskodott róla, hogy ennek a jólfésült nyomozócsoportnak minden tagjáról megtudjam, hány éves, nős-e, hány gyerme­ke van, stb. De sem akkor, sem most nem tudtam megjegyezni — nem gyermekeik számát, de az arcukat sem. Sajnos minden jel arra mutat, hogy ez a jövő­ben sem fog bekövetkezni... így utólag derül ki, hogy Maigret, sőt Columbo is milyen egyéniségek voltak. H. E. Ismerjük meg jogszabályainkat Az ebadóról 1976. ja­nuár 1-i hatállyal új jog­szabály jelent meg: a 36 1975. (XI. 5.) PM. szá­mú rendelet, mely a ké­sőbbiek folyamán a 45/1976. (XI. 17.) PM. szá­mú rendelettel módosult. A rendelet újból megha­tározza az ebek besorolá­sát az adó megállapítá­sához és módosítja az eb­adó mértékét, amely az ebtartás céljának megfe­lelően jobban differenciált; jelentősebb mérvben emel­kedik a zárt településen, bérházakban főként kedv­telésből, valamint a te­nyésztés és kereső fog­lalkozás céljából tartott ebek adója. Kisebb össze­gű az emelkedés a házőr­ző ebek esetében. A jog­szabály szociális meggon- gondolásokból adómen­tességeket, tenyésztési ér­dekből adókedvezménye­ket vezet be és az egyéb körülmények mérlegelésé­vel méltányosság alkal­mazását is lehetővé teszi. Kismamákhoz! IMPORT ÉS HAZAI GYÁRTMÁNYÚ béby-áruk modem alapanyagban, nagy választékban érkeztek: tipegők, játszók, tavaszi áruk a MERUKER szakboltjaiba. PÉCSETT: Gólya bolt, (Kossuth L u. 12.) Budapest Ajándékbolt, (Kossuth L. u. 35.) Divatárubolt, (Kossuth L. u. 35.) Divatárubolt, (Pécs, Budai vámnál) Ruházati bolt, (Szalai A. u.) Ruházati bolt, (Kertváros) Ruházati bolt, (Rókus u.) KOMLÓN: Gólya bolt, MOHÁCSON: Ifjúsági Áruház, SIKLÓSON: Gólya bolt. Tavaszi áruki Tavaszi színek I Keresse fel szaküzleteinket! PÉCS Mit kelj tudni az ebadóról? Az ebadó tárgya. A három hónaposnál idősebb eb után adót kell fizetni. Adómentes­ség. Mentes az adó alól: a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szer­vek, az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek állatállo­mányába tartozó, szolgálati és kísérleti célra használt eb, va­lamint a hivatásos vadász tu­lajdonában lévő eb, ha azt szolgálati feladat ellátására használják; a vakvezető, jelző, figyelő eb, ha a tulajdonosa a lakóhely szerint illetékes szakorvosi rendelőintézetnek a fogyatékosságot elbíráló szak­orvos által kiállított orvosi bi­zonyítvánnyal igazolja, hogy maga vagy hozzátartozója tes­ti fogyatékossága miatt van szükség vakvezető, jelző, figye­lő ebre. Az adómentesség a vakvezető, jelző, figyelő ebek esetében a tulajdonost csak egy eb után illeti meg. Az ebadó mértéke Az évi adó értékhatárok kö­zötti mértéke ebenként a kö­vetkező: a) házőrző, valamint nyáj, erdő, mező, hal, gát és egyéb közületi létesítmény őr­zése céljából tartott eb után 60—80 forint; b) vadászeb után 100—200 forint; c) kedv­telésből, tenyésztés céljára, va­lamint kereső foglalkozás cél­jából tartott eb után 500—800 forint. Az ebadó összegét az a)—c) pontokban meghatáro­zott értékhatárok között — az egész településre egységesen — a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. Az ebadó magában foglal­ja a veszettség elleni kötelező védőoltás díját is. Az adómen­tes ebek oltása díjtalan. Az ebek összeírása, nyilvántartása és minősítése. 1977. január 1-től megszűnt az évenkénti kötelező ebösszeírás. Ezért a továbbiakban a három hóna­posnál idősebb ebeket a Pénz­ügyminisztérium, s a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium által meghatározott időpontban kel! összeírni nyil­vántartás és az adóztatásra vonatkozó adatok kiegészíté­se céljából. Az összeírás idejét és módját a helyi tanácsok pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervei (a to­vábbiakban; szakigazgatási szerv) a helyben szokásos esz­közökkel kötelesek közzé ten­ni. Az összeírásért a szakigaz­gatási szerv a felelős. Az ebnyilvántartás alapját a to­vábbi években az 1976. évi összeírás adatai képezik. A nyilvántartást az ebtulajdono­sok kötetlen formában (levél­ben, szóban) tett bejelentése, továbbá egyéb — a szakigaz­gatási szerv tudomására jutott — adat alapján, valamint az ebek csoportos védőoltása al­kalmával egészíti ki a szak- igazgatási szerv. Ennek érde­kében az eb tulajdonosa 15 napon belül köteles a szak- igazgatási szervnél bejelente­ni, ha az eb a) az összeírás­ból bármilyen okból kimaradt; b) a három hónapos kort el­érte; c) más helységből, il­letőleg más állattartótól az összeírást követően került a tulajdonoshoz; d) elpusztult vagy elveszett; e) tartási céljá­ban változás következett be. Az ebeket a tartási célnak megfelelően az ebadó mérté­kénél közölt csoportokba so­rolva minősíti a szakigazgatá­si szerv. Ennek megfelelően: a) házőrző eb az, amelyet ál­landóan a családi ház körül tartanak és alkatát tekintve a szabadban tartást télen is ár­talom nélkül viseli. Ha a tulajdonos és a szak- igazgatási szerv között a te­kintetben merülne fel vita, hogy az eb állandó szabad- bantartóst ártalom nélkül el­viseli-e, és annak alapján házőrző ebnek minősül-e, az állatorvos írásbeli szakvélemé­nyét kell beszereznie az eb­tartónak. Városban háztartá­sonként egy, nagyközségben, községben és tanyákon ház­tartásonként legfeljebb két ebet lehet házőrző ebnek te­kinteni. Adókivetés Nyáj, erdő, mező, hal, gát és egyéb közületi létesítmény őrzése céljából tartott eb az, amelyet a pásztor, illetőleg őr feladatának ellátása érdeké­ben tart b) vadászeb és vadá­szat céljára tartott, az érvé­nyes vadászjeggyel és fegy­vertartási engedéllyel rendel­kező vadász tulajdonát képe­ző eb. Az e feltételeknek meg nem felelő ebet kedvtelésből tartottnak kell tekinteni akkor is, ha tulajdonosa vadászat céljára tartja. A munkavizsgát tett vadász­eb után a házőrző ebre meg­határozott mértékű adót kell fizetni, c) kedvtelésből tartott ebnek kell tekinteni a városok­nak és községeknek (nagyköz­ségeknek) sűrűn beépített te­rületein, nem családi házban tartott bármilyen — a vadász­eb kivételével — ebet. Kedv­telésből tartott ebnek kell mi­nősíteni a városban háztartá­sonként engedélyezett egy ház­őrző eben felül tartott minden további ebet, nagyközségben, községben és tanyákon pedig a háztartásonként engedélye­zett két házőrző eben felül tar­tott minden további ebet. Az ebadó kivetése, beszedé­se. Az ebadót az eb állandó tartási helye szerint illetékes szakigazgatási szerv veti ki, szedi be és tartja nyilván. A módosított rendelet értelmé­ben 1977. évtől kezdve nem kapnak határozatot azok az ebtulajdonosok, akiknek fizeté­si kötelezettségét 1976. évben határozattal állapították meg. Ezeket az ebtartókat adóívvel értesíti a szakigazgatási szerv a fizetési kötelezettségről. Ezekben az esetekben az 1976. évi kivetés érvényes marad mindaddig, amíg a szakigaz­gatási szerv az ebtulajdonos bejelentése. vagy egyéb adat alapján újabb határozatot nem hoz. (Például 1977-ben lett va­laki ebtulajdonos.) Az ebadó félévenként, félévi egyenlő részletekben, a félév első nap­ján esedékes és a félév har­madik hónapjának, vagyis már­cius 15., illetőleg szeptember hónap 15. napjáig adópótlék­mentesen fizethető. Az ebadó mérséklése A kivetett ebadót az adózó kérelmére az adóhatóság mér­sékelheti, illetőleg elengedhe­ti. A szakigazgatási szerv kö­teles elengedni az ebadót, ha az eb tulajdonosa nyugellá­tásban, járadékszerű ellátás­ban, szociális ellátásban ré­szesülő személy feltéve, hogy havi nyugdíja, járadéka, szo­ciális ellátásának összege az 1500 forintot nem haladja meg és vele közös háztartásban élő nagykorú kereső családtagja nincs. A törlésre való jogosult­ságot az ebtulajdonos köteles igazolni. 30 százalék kedvez­ményt adhat a szakigazgatási szerv a tenyésztési érdekből tartott törzskönyvezett magyar fajtájú eb (puli, pumi, mudi, komondor, kuvasz, magyar vizs­la, magyar agár, erdélyi kopó) adójából az adózó kérelmére. Különleges tenyésztési érdekek­re tekintettel az adózó kérel­mére a pénzügyminiszter — a Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos Egyesülete javaslatára — az ebadó fizetésére kötelezett­nek adókedvezményt nyújthat. Az ebadó megállapítására vo­natkozó rendelkezések megsér­tése — amennyiben .az adó­bevétel csökkentését eredmé­nyezi — az 1968. évi I. törvény 112. §-a értelmében pénzügyi szabálysértésnek minősül. Dr. Holpert Imre Pécs megyei városi Tanács VB pénzügyi osztálya Április 26*án A havannai kihallgatás Előzetes egy tévéfilmről „— Jelentették, hogy Fidel Castro őrnagy Mexikó havan­nai követségére menekült. Igaz ez vagy sem? — Nem igaz. — Azt is jelentették, hogy a Hilton szállót egy szabo­tázsakcióval lerombolták. .. Azt tudja ugye, hogy a hotel áll? — Igen, azt tudom; — És mégis megbízik ab­ban, amit a hírügynökségek bebeszélnek önnek ..." Kuba. 1961 áprilisa. Kubai emigránsok az ame­rikai titkosszolgálat szervezé­sében és segítésével partra- szállnak Kubában, hogy meg- döntsék Fidel Castro forradal­mi rendszerét. Az ellenforra­dalmi beavatkozást 72 óra alatt leverik. A győzelem után a kubaiak a történelem során egyedülál­ló vállalkozásba kezdenek: nyilvános kihallgatást rendez­nek egy színházépületben, amelyet a havannai televízió egyenesben közvetít. (A közvetített izgalmas élő adást természetesen a veszte­sek pártfogói, az Egyesült Ál­lamokban is hallgatták;) Hans Magnus Enzensberger amerikai költő és író mélyen rokonszenvezett a kubai forra­dalommal. Elhagyta egyetemi katedráját és hosszabb időt töltött Kubában. Itt dolgozta fel kubai segítséggel, ennek a híres havannai kihallgatás­nak a hiteles anyagát doku- mentumdrámaként. Most a Magyar Televízió al­kotói vállalkoztak arra, hogy ezt a művet — amely magya­rul is megjelent a Modern könyvtár sorozatban — képer­nyőre állítsák. írója Kende Márta és Rockenbauer Pál, Enzensberger megszemélyesí­tője, Bujtor István. rendezője Kende Márta, aki­nek most folyó rendezői soro­zata is illusztrálja a dokumen­tum-műfaj, az aktuális kérdé­sek iránti fogékonyságát, kü­lönleges érzékenységét. A televíziós változat hűen követi a havannai kihallgatás menetét, felsorakoztatja figu­ráit, a jó és rosszhiszeműeket, a megtévesztetteket, akik részt vettek az akcióban, de a ku­darc után önként vállalkoztak a kihallgatáson való részvétel­re is. A különbség csak any- nyi, hogy időnként megjelenik maga az író, Enzensberger — megszemélyesítője Bujtor Ist­ván — hogy megfogalmazza erkölcsi ítéletét az elhangzot­takról. Különleges átváltozás törté­nik tehát: egy esemény, amely a valóságban mint televíziós műsor jelent meg, most kettős tükrözésen keresztül — egy író drámáján és egy televíziós adaptáción keresztül — ismét a televízió képernyőjén jelenik meg. Most, április 26-án este a magyar nézők számára. T. A. PÉCS SZÜLETTEK Popp János, Vár A flór a, Csöbrök István, Kovács Agnes, Orsós Szilvia, Hajdú György, Nádor Erik, Németh Zsuzsanna, Sebők Andrea, Pintér Annamária, Háté Edina, Fiedler Ingrid, Szalma Rábert, Kremling Krisztina, Baranyák József, Hódo­sán Zoltán, Dombos Dóra, Micsut­ka Tamás, Szabados Tamás. Autóvásárlók kalauza (6.) Garanciális csereigény A jótállási idő alatt két eset­ben kérheti a személygépkocsi kicserélését a tulajdonos. Vagy akkor, ha az autó valamilyen okból nem javítható, illetve a javítás után sem válik alkalmas­sá a rendeltetésszerű haszná­latra, vagy akkor, ha a garan­ciális javítás 60 napnál tovább tart. E feltételekkel azonban köze­lebbről is meg kell ismerkedni. Nem elégséges ok a cserére például az, ha a szervizben a javítást szakszerűtlenül végez­ték; az autó csak akkor minő­sül javíthatatlannak, ha a javí­tás lehetőségét a szervizek mű­szaki, technikai színvonala az adott körülmények között kizár­ja. Rendeltetésszerű használatra akkor nem alkalmas a személy- gépkocsi, ha nem felel meg azoknak a közlekedésrendészeti szabályokban is előírt műszaki, technikai követelményeknek, il­letve az üzemszerű működéssel kapcsolatos alapvető követel­ményeknek, amelyek a bizton­ságos közlekedéshez szüksége­sek. A javítás elhúzódása miatt akkor kérhetjük a cserét, ha a hiba bejelentésétől számított 60 napon belül az autót nem ja­vították meg. A hiba bejelen­tésének az időpontja az irány­adó akkor is, ha a szerviz a hi­bás gépkocsit nem veszi át. Ezért ha a szerviz az autót nem veszi át, javítási igényünket írásban — ajánlott levélben — jelentsük be. A csereigényt szintén írás­ban ajánlatos bejelenteni, ugyancsak a szerviznél. Ha ké­résünket nem méltányolják, a Merkúr vevőszolgálati osztályá­hoz fordulhatunk. A hibás gépkocsiért cserébe csak azonos típusúra tarthatunk igényt. Amennyiben ilyennel a Merkur az adott időben nem rendelkezik, visszakövetelhetjük a vételárat vagy — a vételár­különbözet elszámolásával — más típust kérhetünk, szabadon, tetszés szerint választva a Mer­kur rendelkezésre álló készleté­ből. (KS) (folytatjuk) MEGHJU.TAK Rod 6 Nándorné Varga Mária, Pozsgoi Andrásáé iugl Anna, Czifra István, Bogádi Mihályné Affentaller Mária, György József, Szalai István, Szentes Jánosné Tamás Mária, Fischler György, Gánor Anna, Jár- vás László, Varga Gyuláné Krista Mária, Megyer József, Hoffmann József, Szőke József, Hochner La­jos, Pető Jánosné Matt Verona, Simon Ernő, Angyal Petemé Palko- vity Margit, Máté István. SZIGETVAR SZÜLETTEK Barkó Zsolt, Pintér László, Csirke Mária, Fodor Zoltán, Béta Katalin Ildikó, Vörös Csaba, Kiss Zsolt, Bogdán József, Szerezik József, Brutyó Krisztina Katolin, Tör*6 Gab­riella, Dombai Eszter Katalin, Tóka Zoltán László, Forró László Adrián, Gelencsér Ferenc, Nagy Gábor, Fo­lyás Zsolt, Horváth Veronika Anna, Vecsera Zsolt, Guczogi Zoltán, Do­bos Attila, Pamuki László, Baricz Attila Csaba, Golobics Melinda, Já- szoi Gábor, Kubier Csaba, Orsós Sándor, Joós Roland, Molnár Pi­roska, Maczkó Eszter, Tóth-Szabó Lajos, Simon Adrienn, Petrohán Attila, Mozsi Krisztina, Swarcz Ti­bor, Swarcz Róbert, Békési Judit, Pál Szabolcs, Törő Erzsébet, Illés Kornél Dániel, Patkó Eszter, Bar­nát Boglárka, Fülöp Ferenc József, Görbe Krisztina, Mikó Edit, Jámo- vics Renáta, Kovács Richárd, Or­bán Csaba, Balogh Zoltán Károly, Radk Attila, Racskó Norbert, Mére­tei Edit. Rajz Krisztina, Pécsi Krisz­tina, Rácz Barbara, Binder Edina, Dávid Szilvia, Vida Katalin, Pécsek Szilvia, Jakab János, Vágner Orso­lya, Timár Enikő, Gombos Éva Ka­talin, Kirsch Szilvia, Tóth Krisztina, Vangyia Lívia Gyöngyi, Schneider Tímea, Csarankó Beatrix, Gyémánt Csaba Zsolt, Erős Zoltán, Borbás Béla, Mikó István, öss Zoltán, Ba­logh Attila, Székely László. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Lukács Lajos és Pataki Erzsébet Mária, Varaa Gábor és Varga Má­ria, Hegedűs József és Keresztúri Valéria Erzsébet, Győri János István és Dávid Mária, Tóth Béla és Nagy Katalin Éva, Dr. Kiss György és Ti- nusz Mária, Kovács Árpád és Hor­váth Rózsa, Kiss József és Zentai Terézia Mária, Jakus Gyula János és Farkas Ilona, Szabados Mihály és Illés Mária, Pintér János és Ló­vei Erzsébet Katalin.

Next

/
Thumbnails
Contents