Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-26 / 113. szám

1977. április 26., kedd Dunantűll napló 3 Körkép az else negyedévi tervek teljesítéséről Tisztább profilú tanácsi vállalatok A MEGYESZER mohácsi üzemében gyártják a nagyfeszültségű kapcsolókat. B NISOSZ jubileumi közgyűlése A Kiskereskedők Országos Szervezete hétfőn a Béke Szál­lóban tartotta 10. közgyűlését, amelyen egyben megemlékeztek a KISOSZ megalakulásának 30. évfordulójáról. A jubileumi közgyűlésen dr. Gyürki Rudolf, a KISOSZ elnöke beszámolójában elmondotta, hogy jelenleg országosan csak­nem 11 ezer magánkereskedő tevékenykedik, közülük 3600-an Budapesten. Mellettük mintegy 5 ezer segítő családtag és több mint 1500 alkalmazott dolgozik. A beszámoló kedvezőnek ítélte, hogy a követelményeknek meg­felelően örvendetesen növekszik az alapellátást szolgáló szak­mákban, elsősorban az élelmi­szer-kereskedelemben működő kiskereskedők száma. A múlt évben több, a lakos­ság ellátását szolgáló kiskeres­kedők számára kedvező intéz­kedés látott napvilágot. A kis­kereskedőket ma már lényegé­ben ugyanolyan jogok illetik meg, amelyek az állami és a szövetkezeti kereskedelemben érvényesülnek. Mmmmgámm 99 Csendes esztendő1977? • • Uvegszövet helyett... Nincs munkáshiány Véglegesen eldőlt: késik az üvegszövetprogram megva­lósítása a Mohácsi Selyemszö­vőgyárban. De vajúdik a Hazai Fésüsfonó Mohácsra települése is. Az ok: a csehszlovák partner nem tudjb ellátni Magyarorszá­got ebben a tervidőszakban lánc- és vetülékfonallal, így az üvegszövetgyártás hazai meg­honosítása eltolódik. A Fésűs- fonó viszont másfél esztendeje nem nyilatkozik érdemben, a számára felajánlott területet sem nézte meg. Mohács kön­nyűiparának „zajos" továbblé­Nagyobb szerepet kap a minőség, a gyártásközi ellenőrzés Április végén járunk, az év első három hónapjának mér­lege tehát már megvonható. Baranya hét tanácsi vállalatá­nak profilja ugyan szerteága­zó, mégis egy közös vonásuk van: terveiket nagyrészt az előirányzatnak megfelelően tel­jesítették az első negyedévben. Ha az 1977-es esztendő fel­adatait tekintjük, elsősorban a hatékonyság és a minőség a vállalatok jelszava. A kapaci­tás bővítő beruházások mérté­ke úgyszólván elhanyagolható. Nyomda kozmetikai tevékenységet, a fi­nommechanikai részleg új mű­szereket kap, amelyekkel az elektromos és elektronikus szá­mológépek javításának színvo­nalát növelik, bevezették a kis és közepes teljesítményű iroda­gépek garanciális javítását. Ruházati részlegükben ettől az évtől kezdve alkalmazzák a ra­gasztásos — frontfix — tech­nológiát. A 2,1 milliós fejlesz­tési alapból jut az ipari tanuló tanműhely kialakítására is. Patyolat A Pécsi Szikra Nyomda, amely tavaly avatta új, központi üzemét az Engel János úton, dinamikus termelésemelkedést tervez 1977-re. Az elmúlt esz­tendőben 136 millió forint ér­tékű könyvet, napilapot és fo­lyóiratot valamint egyéb nyom­dai terméket állítottak elő: idén 162 milliós a tervük, s a papírfelhasználás is megha­ladja majd a 2900 tonnát. En­nek a mennyiségnek közel egy- harmada könyv formájában hagyja majd el a nyomdai kö­tészetet. Az első negyedévben százhatvan tonna súlyú könyvet készítettek. Most van az igazi hajrá, hogy vállalásaikat a könyvhónapra teljesítsék. A nyomda az első negyed­évben közel negyvenmilliós ter­melést produkált — a tervnek megfelelően —, kilencmillió fo­rinttal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Bútorgyár A Pécsi Bútorgyárban a csök­kenő létszám ellenére is há­rommillió forint értékű bútorral állítottak elő többet az első negyedévben, mint tavaly már­cius végéig. Az elmúlt évi át­szervezés folytán a vállalathoz került a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat kárpitosrészlege. Az ott dolgozók és a gyáriak munká­ját dicséri, hogy a termelékeny­séget tekintve egy esztendő alatt felzárkóztak a Somogyi Béla utcai központban dolgo­zókhoz. A Pécsi Bútorgyárnak az 1977-es év egyébként a ter­mékszerkezet átalakítását adja feladatul. A közelmúltban fe­jezték be azt a felmérést, amit a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodás jegyében vé­geztek. A nyáron rendezendő VI. Pécsi Ipari Vásáron mutat­ják be a vállalat új típusú szekrénysorait és kárpitosgarni­túráit. Szolgáltató­ipari Vállalat A Pécsi Szolgáltatóipari Vál­lalat idei terveiben mintegy négyszázalékos termelésnö­vekedést irányzott elő, főként a fodrászati, a finommechanikai és a méretes ruházati részle­geknél. Tovább fejlesztik a A Baranya megyei Patyolat Vállalatnál folyó rekonstrukció jobb munkakörülményeket és a szolgáltatás színvonalának nö­velését biztosítja. Eddig három mosó-csavarógépet, egy há­romhengeres kalandert, leg­utóbb pedig csőmosó berende­zést állítottak munkába. Az úgy­nevezett mosófolyosó kialakítá­sa a befejezéshez közeledik, ebben az esztendőben még né­hány kiegészítő kisgépet vásá­rolnak. Az idei évtől átadták a TE- MAFORG-nak a textilhulladé­kok tisztítását, ennek ellenére erősebb első negyedévet zár­tak, mint az elmúlt esztendő­ben. A közületek és a lakos­ság részére várhatóan mintegy kilenc százalékkal mosnak töb­bet, mint tavaly és arra számí­tanak, hogy 1977-ben tovább csökken a vegytisztítás iránti igény. Carbon Vállalat A komlói Carbon Vállalat az első negyedévben 114 millió forint árbevételt ért el; szállí­tási kötelezettségeiknek eleget tettek. Náluk is egyre nagyobb szerepet kap a minőség, a gyártásközi meózás. Kapacitá­suk teljes mértékben lekötött: ruházati termékeiket csaknem teljes egészében, míg a láb­belik kilencven százalékát ex­portra készítik. Ebben az év­ben kilencszázalékos termelés- növelést terveznek, amit csak­nem kizárólag a hatékonyabb munkával érhetnek el: mert a Carbonnál sem kopogtatnak az új munkavállalók. MEGYESZER A MEGYESZER vezetőit az év első hónapjaiban leginkább az új mohácsi részleg foglalkoz­tatta, amely januárban került a vállalathoz, a mohácsi Ve­gyesipari Vállalattól, Saját ar­cukra formálták a technológiát, megszűnt a párhuzamosság. A mohácsi részleg gépein - nyolc­vanon készítik az erősáramú kapcsolószekrényeket. A válla­lat egyébként tíz százalékkal kívánja növelni ebben az év­ben a termelést és egy korszerű tanműhely kialakítása is foglal­koztatja a vezetést. S. GY. Termővé „varázsolják“ a mocsarakat a folyó oly szeszélyes, mint a nő. Tudom, hogy éled: folyósza­bályzók, gátépítők százai dolgoznak a vízen és a partokon. Bár még csak kőszállító hajók ma­nővereznek o kígyóként kanyargó vízen, előbb- utóbb megindul rajta a rendszeres áruszállító ha­józás is. A magyar par­ton megvetette lábát a gazdaság: Barcson fafel­dolgozó ipar és a Chemi­cal korszerű gyára, Felső- szentmártonban a Pécsi Bőrgyár feldolgozó üzeme, Drávasztárán zöldségfel­dolgozó, Majláth-pusztán a Szentlőrinci Állami Goz- daság az iparszerű burgo­nyatermesztési rendszerben országos rekord mennyisé­gű termést takarított be az elmúlt esztendőben. A mezőgazdasági üzemek többsége kihasználja a fo­lyót öntözésre, egykor mo­csaras partjain megkezd­ték a meliorációs munká­kat. Ételi a Dráva menle • Védelmi munkák a barcsi szakaszon • Cél: biztonságos hajóút kiépítése Zákánytól Mattyig kizöldell- tek oz ártéri füzesek, nyárfák. Tudom, éled! Április 14-én haragosan áramlott hazánkon keresztül, száz kilométeren követtem a szinte néptelen folyót. Zákány felett szembe jön velünk, az­tán gondol egyet, délkeletre fordul, az országhatárhoz si­mulva szelíden áramlik. Most. Itt nagyszabású folyószabályo­zási munkák folynak o határ innenső felén. A gyűdi kőbá­nyából hordják a követ, az áradás miatt azonban nem le­het dolgozni a folyón. Sarkan­tyúkat — a vízfolyás irányára merőleges kőgátakat — építenek, a partot erősítik. Né­hány kilométer után o Dráva ismét elhagyja hazánkat és csak Bélavámál tér vissza. A folyó itt hajtűkanyart ír le, most éppen nekitámadt a Pécs —Nagykanizsa vasútvonal töl­tésének. Itt nem szünetel a munka, a legszükségesebb pó­lyaerősítést meg kell csinálni, o veszély azonban véglegesen csak a folyószabályozási mun­kák befejeztével múlik el. Már folyik az építési munkák elő­készítése, irtják a növényzetet, még az idén beleavatkozik itt az ember a Dráva útjába. Ffa- jóvol hordják majd a kövekét, a vízről szabályozzák itt a fo­lyót A Barcs felett? és olatti víz­védelmi munkák is összhang­ban vannak a vízduzzasztó építésével, közvetlen Barcs fe­lett a vadul tekergőző folyót ezért békén is hagyják. Háromszáz centiméterrel ép­pen Barcson tetőzik a folyó. Messze van persze ez az 1972- es 600 centiméteres árhullám­tól, de azért most is érzi az ember, hogy iszonyatos dolgok­ra képes. Lejjebb, talán Maj- láth pusztánál meg is fogal­mazzák az öntözőcsöveket sze­relő munkások: ha itt a haj­tűben nem szabályoznánk, egy­szer nekünk jönne, aztán ak­kor senki sem fogná meg. Té- senfa és Kelemenliget között nagyszabású munkák folynak a Dráva mindkét partján, a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság legtöbb figyelmét erre a part­szakaszra összpontosítja. Autóval járom a Dráva part­ját Időnként elszckadok tőle, aztán ohol lehet, ismét ki a partra. Néhol ugyan kíváncsi­an nézegetnek a part mentén dolgozó emberek, azonban senki sem kérdezi, mit keresek a határ mentén. Elmúlt az ál­landó gyanakvás korszaka. Re­mélhetően, véglegesen. Mi len­ne, ha hajóval csurognék le? Zákánytól Barcsig kisebb ha­jókkal mindig is hajózható volt, ma is az, a Djurdevac— Bores vízlépcső elkészülte után több ezer tonnás uszályokkal is biztonságos közlekedést biz­tosít a folyó. Barcstól lefele viszont ezer ágra szakád, ugyanennyi szigetet ölelve, nem is tudni, hol a folyó igazi medre. Itt persze veszélyes len­ne a hajózás. Tótújfolutól Fel- sószentmártonig a századfordu­ló után kiépített folyószakasz ma is jó hojóutat biztosít. In­nen azonban kis vízállásnál csak o folyót nagyon jól isme­rő kormányosra lehet hajót bízni. Tésenfától Kelemenlige­tig a partbiztosítási munkák­kal együtt rendezett hajóút is kialakul. Tovább lefele már most is biztonságos a hajóút Kelemeniíget felett egyéb­ként a hatodik 5 éve9 terv fo­lyószabályozási munkáira ké­szülnek: légifelvételeket készí­tenek, a földmérési pontokat tisztítják... A folyó magához vonzó, ólomszürke. Az ártérről elraga­dott rönkök, ágak fekete árny­ként úsznak a vízen. A Dráva szaga betölti a levegőt, néha kiugrik egy-egy ezüstösen csil­logó hal a vízből, a fehér halószsrrályok azonban most késve zuhannak a vízre. Dróvaszabolcson fél órát fi­gyelem a határállomást: négy autó megy kifele, ugyanannyi fut át a hídon hazánkba. Né­hány esztendeje itt a romhíd pillérén ülve naphosszat em­bert sem láttom, csak a szél zúgása, a víz hömpölygése kötötte le figyelmem ... Lombos« Jenő magara; ígér 1977. pése tehát várat „csendes esztendőt" Vagy mégsem? Kilátások A Magyar Selyemipari Válla­lat Mohácsi Selyemszövőgyárá­ba látogattunk el: milyen kilá­tásaik vannak az idei eszten­dőre, miután az üvegszövet­program nem valósul meg eb­ben a tervidőszakban? Az üvegszövet helyett most szintetikus, pamutműszál, visz­kóz és acetát összetételű szöve­teket gyártanak. Köztük több új­donságot. Lamét, a „Pillangó” és az „Iréné” fantázia nevet vi­selő anyagot. Utóbbi NSZK megrendelésre készül, összesen 700 ezer négyzetméter. Az emlí­tetten kívül más termékét is ex­portálja a gyár, termelésének mintegy kilencven százalékát országhatáron kívülre szállítja. Csaknem tíz százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. A vállalat hét szövőgyára közül a mohácsiak produkálják a leg­jobb minőséget. Érzékeltetésé­re egyetlen adat: ezer folyómé­terből mindössze hetven kerül kettes és hármas osztályba. Hatvan—hetven esztendős gé­pekről. Négy esztendeje „kosárban" elhoztak néhány gépet Sopron­ból, itthon összeszerelték az egységeket, egy-egy gépre meg­közelítően 18 ezer forintot köl­töttek, aztán beállították a ter­melésbe. Az elmaradt program miatt az idén, de az elkövetke­ző két—három évben sem jut „komoly" összeg korszerűsítésre. Hogy mégis növelni tudják ter­melésüket, összefogtak munká­sok, műszakiak, „házon belüli" újítások alkalmazásával fokoz­zák a gépek termelékenységét Csapágyazással például a gé­pek egynegyedénél a percen­kénti fordulatot 135-ről 160-ra emelik. Újítások bevezetésével sikerült csökkenteni a veszte­ségidőt, valamint a kisegítők létszámát. Ezek eredményeként háromszázezer négyzetméterrel több anyag kerül le a szövő­gépekről idén. Húsz újítás Tavaly 20 újítást nyújtottak be elbírálásra a gyáriak, tizen­egyet elfogadtak. Jelentős ré­szük munkavédelmi jellegű volt. Hatásukat misem fejezi ki job­ban, mint az, hogy 1976-ban nem volt üzemi baleset. Bense János igazgató 17 esztendeje dolgozik Mohácson, az első olyan évet tudhatja maga mö­gött, amikor egyetlen egy dol­gozója sem szenvedett balese­tet Jóllehet a 420 foglalkozta­tott legtöbbje nő, s család mel­lett a három műszak nem köny- nyű. A gyár erejéhez mérten per­sze segít Minden esztendőben szakmunkásképző tanfolyamot indít, eredményes vizsga esetén ötszázalékos béremelést ad új­donsült szövőnőinek. Ezen kívül 1977-ben egymillió-négyszáz­ezer forinttal támogatja a vá­rosi gyermekintézmények fej­lesztését, másfél millióval az új, 2500 adagos, központi étkezde építését és csaknem félmillióval a lakásvásárlásokat. A Mohácsi Selyemszövőgyár­nak nincs munkaerőgondja; termelése is felfelé ível. Idén ki­lenc százalékkal többet, meg­közelítően négymillió folyómé­ter szövetet küld kül- és belföl­di piacra. Mindebből arra le­het következtetni, aligha Ígér „csendes esztendőt" 1977. H. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents