Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-23 / 110. szám
1977. április 23., szombat Punantmt napló 3 A jó példákat mindenütt alkalmazni kell A Mázó, I tervező és kivitelező ! munkája- | nak össze-! hangolása ' Lakásépítés a Petőfi utcában A kutatási eredmények szemléletváltozást sürgetnek Mikor ad sok tejet a Holstein-fríz? Nagyüzemi állattenyésztők tanácskozása Pécsett Milyen új feladatokat jelent a mezőgazdasági üzemekben az amerikai Holstein-friZzel keresztezett, nagy genetikai képességű marhafajta megjelenése? Csak Baranyában több mint hatezer tehénnel folyik a nemesítő munka, az állomány jelentős hányada máris keresztezett, egy része pedig már termel. Hogy kell takarmányoz- mi ezeket a 4—5—6 ezer liter termelésre is képes állatokat? A fájtává la sztás időszakát éljük, s e kritikus időszakban Baranyában tizei a határidőkésésért felelős Nem kell hangsúlyozni, menynyire fontos érdekünk a gyors, gazdaságos beruházási tevékenység. A gazdasági növekedés, tehát az életszínvonal emelkedésének alapvető tényezője. Sajnos amennyire fontos, annyira sebezhető pontja is nemzetgazdaságunknak. Legkézenfekvőbb, a téma legprimitívebb leegyszerűsítése, a szemünk láttára zajló építési munkák, az építők bírálata. Lapunk hasábjain néhány hónapja a Fejér megyei beruházási tevékenységet elemeztük, kitűnt, hogy ott a beruházók, tervezők és a kivitelezők példásan ösz- szehangolt munkájának köszönhetően a terveknek megfelelő időben és költséggel, jó minőségben készülnek el a beruházások. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat sok más mellett talán ennek köszönhetően lehet hazánk egyik legjobb építési vállalata, ebben a megyében ez lehet a magyarázata, hogy nincs építési kapacitás- hiány. Beruházónak, tervezőnek, különösen a kivitelezőnek elég a maga gondjával küszködnie, a beruházási tevékenység során ezek feltranszformálódnak, ösz- szeadódnak. Tűrhetetlen azonban, hogy a másik gyengesége jogalapként szolgáljon belső bajok magyarázására, A pécsi tűzoltólaktanya építése például kirívó esete ennek. A kivitelező építőipari vállalat huszonkilenc tételt kifogásolva elfogadhatatlannak ítélte a terveket. Nem akarunk szakemberekkel vitába szállni a tervek minőségéről, tény azonban, hogy az építés közbeni áttervezések, tervmódosítások, késedelmes és részletterv szolgáltatások okozzák a beruházásoknál a legtöbb zavart. A tervező védekezésében viszont azt el kell fogadnunk, hogy a tervegyeztető tárgyalásokon részt vevő építési vállalat képviselője akkor nem emelt kifogást. A beruházó Megyei Tanács ezúttal — reméljük következetesen — érvényesíteni foaja jogait, s bepereli a tervezőt az elfogadhatatlan tervek miatt, az pedig perelje a kivitelezőt, ha nem tudnak megegyezni! Egyébként a napokban szót értettek ... Dr. Dányi Pállal, a Megyei Tanács elnökhelyettesével beszélgetve megbizonyosodtunk, hogy Baranyában is megkezdődött egy folyamat, amely a beruházások körüli zűrzavart igyekszik rendezni. Sok a pénz, vagy kevés Túlságosan egyszerű, hálás feladat lenne a rossz beruházási tevékenység kapcsán csupán a tervező és kivitelező felelősségéről beszélni. A beruházót, a tanácsokat is beleértve, ugyanolyan felelősség terheli. Azért is beszélhetünk némi optimizmussal az első lépésekről, mert ezt a Megyei Tanácsnál például felismerték, a maguk vonalán hatékony eszközökkel igyekszenek rendet teremteni. Baranyában kétségkívül kevés az építőipari kapacitás, oktalanság lenne tehát, ha az igényeket, pénzügyi feltételeket, időpontokat nem ehhez igazítanák. A Megyei Tanács törekvése az, hogy a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítsa .a beruházási tevékenységben. Az ötödik 5 éves terv végső céljai természetesen sérthetetlenek. Időben, térben azonban mereven nem követhetik tételesen. Például ha egy létesítményt Komlóra 1977-re terveztek, ehhez a pénz rendelkezésre is áll, de a tervek, az építési kapacitás hiánycikk, átcsoportosítják a pénzt, ahol azonnal felhasználhatják. Ugyanakkor, ha mondjuk egy komlói létesítmény most többe kerül, mint azt korábban gondolták, nem állítják le a beruházást. A Pécsi Sport- csarnok volt a legjobb példája, hogy a mereven fogalmazott tervcélok tarthatatlonok. A népgazdasági érdekek azt követelik, hogy a beruházások között fontossági sorrendet állapítsanak meg. Mint ismeretes, első helyen állanak a nagy, állami termelőberuházások, második helyre kerültek a célcsoportos beruházások, elsősorban a lakás, aztán következnek csak a „többiek". Baranyában így nem lehet sorolni, hiszen a lakásépítés természetszerűleg zöld utat élvez, csak az egyéb kategóriában lehet fontossági sorrendet megállapítani. Mi legyen tehát ennek az alapja? A Megyei Tanács álláspontja szerint a gazdaságilag megalapozott, műszakilag előkészített,, az ötödik 5 éves tervben szereplő beruházásoké az elsőbbség. Előfordul, hogy a valamilyen létesítmény után áhítozó szervek, vállalatok a tanácshoz, vagy nagyvállalataikhoz fordulnak pénzért, egyben megrendelik a tervező és a kivitelező kapacitást. A személyes kapcsolatok persze a legtöbb esetben döntő módon csatasorba vannak állítva. Az eddigi gyakorlat szerint a kérések rendszerint valahol meghallgatásra kerültek. Pénz ugyan nem volt, de a tervek elkészültek. Máskor a kivitelező volt a jó fiú, tervek és pénz nélkül rendelkezésre bocsátotta kapacitását. S hát az is előfordult, hogy a jó nagybácsi pénzt adott, a tervezők, építők meg ígérgettek. Pécsett a Városi Pártbizottság közreműködésével koordinálják a beruházások sorolását és előkészítését is. Még az idén tavasszal a megye valamennyi városában és járásában megkísérlik ugyanezt megvalósítani. A Megyei Tanács rendet tesz saját portóján. Ugyanakkor Baranyában talán először anyagi felelősséget követel a jövőben azoktól, akik nem teljesítették vele szemben a kötelességeiket. A kötbér lehetősége ugyan eddig is megvolt, ezt azonban annyira nem vették komolyan, mint ahogy a határidők is komolytalanok voltak, már a meghatározáskor tudta mindenki, hogy úgyis módosítanak rajta. Vissza kell állítani az egyeztető tárgyalások rangját is: az itt elfogadott szempontok, eldöntött dolgok megvalósításáért valamennyi érdekelt anyagi és erkölcsi felelősséget kell hogy vállaljon. Lombosi Jenő Épül a harkányi tsz-üdülő Fényképekkel illusztrált beszámolónkban korábban már hírt adtunk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek harkányi közös üdülőjének építéséről, arról, hogy lendületesen folyik az alapozási munka, immár elérhető közelségbe került a munkában megfáradt, pihenni és gyógyulni vágyó szövetkezeti parasztok álmának megvalósítása. A közös vállalkozás messzibe nyúló történetében lényegében tavaly következett be a fordulópont: megkezdődött az építkezés. A tavalyi — döntő — évben végzett munkáról és a jövő feladatairól vetettek most számot a Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Gyógy- és Pihenőüdülő Közös Vállalkozása igazgatótanácsi ülésén, amelyet tegnap délelőtt tartottak a siklósi várban, s melyen részt vett Czé- gény József, a megyei pártbizottság titkára és dr. Földvári János megyei tanácselnökhelyettes is. Az üdülővállalkozás pénzügyi, vagyoni helyzete kedvező. Az eddig végzett eredményes munkát jelképezik a falak: a sombereki tsz építőbrigádja már felhúzta a konyhai rész falait, a generálkivitelező: a pécsváradi TÖVÁLL pedig hozzákezdett az üdülői szárny magasépítési munkáihoz. Mivel a pécsváradiak csak a nyári hónapokban tudnak erősíteni, a tegnapi ülésen több tagszövetkezet is felajánlotta, saját építőbrigádjával siet a vállalkozás segítségére. A közös vállalkozás — erről tegnap döntött az igazgatótanács — egyébként belépett a pécsváradi TÖVÁLL-ba, továbbá a tsz-szövetségbe, ugyanakkor saját tagszövetkezeteinek köre is új belépőkkel gyarapodott. Ivanec Éva zöldségtermesztő szakmunkás A kislány a friss, világoszöld salátafejek között matat. Odébb fiatal hagyma szálas levelei, idei friss petrezselyem, sárgarépa sallangos levélbokrai, s aki gondozza, mindössze 15 éves, Ivanec Évának hívják, — Nagyon szerettem volna valamilyen szakmát tanulni — mondja. Föl is vettek a siklósi szakmunkásképző iskolába. Szüleim nem bírtak anyagilag segíteni, édesanyám beteg, ezért fél év után abbahagytam. — Miért döntöttél a zöldség- termesztés mellett? — Először szerettem volna a városban maradni. Melyik fiatal lány nem szeretne? Érdeklődtem a műszergyárban, legfeljebb 1500—1600 forintot lehetne ott keresni. Abból 800 az albérlet. Ennyiből magamat is nehezen tudnám fenntartani, nemhogy a szüléimét segíteni. Hazajöttem Drávasztárára. Itt adott a lehetőség. A kertünk 100 négyszögöl. Ezenkívül leszerződtem uborkatermesztésre, amihez a tsz-től kapok még 100 négyszögöl földet. így pénzem is lesz és az édesanyámat is tudom gondozni. Fóliasátor alatt paprika és paradicsomtövek. Párás, meleg, földszagú levegő csap arcomba, ahogy Éva felnyitja az ajtaját. — Ezek a paradicsomtövek bulgáriai magból nőttek. Tavaly 60—70 dekás termés is volt rajta — dicsekszik. Évának a zöldségtermesztés mellett van egy kedvelt, dédelgetett időtöltése: verseket ír. Már 12—13 évesen verset írt barátairól, tanárairól, mindenről, ami körülvette. Most kapálás, gyomlálás közben fejében rajzó gondolatokat, vágyakat próbálja szavakba formálni. — Jaj, tetszik tudni, leül, oszt csak írja-írja! Nem is akarom elhinni, hogy az mind az ő fejéből jön! — mondja az édesanya, már benn a házban. Lapozgatom a keményfedelű, spirális füzetet, amiben Éva a „kincseit" őrzi. A versek gyerekesek, kiforratlanok, de egykét gondolatától megdöbbenek, 13 évesen írt egyik versében öntudatlan magabiztossággal kijelenti: „Halhatatlan leszek, mert mindig dolgozni fogok." A szobában, a falon szép ormánsági szőttes. Kiderül, Éva szőtte. Érdekes egyéniség. Gyerekes, ahogyan a tavaly még viselt úttörőingére varrt kitüntetésekké!, jelvényekkel, és a sportversenyeken elért eredményeiért kapott oklevelekkel, érmekkel dicsekszik. Ugyanakkor már igazi nő, amint a Pécsett vásárolt divatos magassarkú cipőjét mutatja, amiben majd táncolni jár. És komoly felnőtt, mikor a munkájáról beszél, szakértelemmel számítgatja, miből mennyi hasznot remél, A verseiben ábrándozó, érzékeny. A mindennapi életben józan, gyakorlatias. — Mik a vágyaid, Éva? — Szeretnék fiatal költőket megismerni, beszélgetni velük, sokat olvasni és tanulni, főleg verseket. Szeretnék valamilyen népi együttesben táncolni, énekelni, csak nem tudom, hol lehetne? És természetesen nagyon szeretném — folytatja nevetve —, ha a zöldségeimmel nem történne semmi baj, mert egy év alatt egy Lada árát akarom megszerezni. Majd mondják a faluban: az Ivanec Évának több a pénze, mint az esze! Én meg közben arra gondolok, hogy aki ilyen fiatalon így képes élni, ennyi mindent tud tenni, annak nagyon is helyén van az esze. Drávasztárán és környékén sok fóliasátor van, de legtöbb helyen inkább csak az idősebbek dolgoznak benne. Jó lenne, ha egyre többen lennének azok a fiatalok, akik felismerik, érdemes ezt csinálni, megéri. Sarok Zsuzsa a gyakorlati szakembereket erősen foglalkoztatja, miként lehet a szakosított tehenészeti telepek hatékony termelésének feltételrendszerét megteremteni. E kérdések megválaszolására a TIT Baranya megyei szervezetének mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztálya a hazai tudományos kutatás egyik jeles képviselőjét, dr. Guba Sándor egyetemi tanárt, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatóját hívta segítségül, aki hétfőn Pécsett, a Megyei Növényvédő Állomás nagytermében előadói konferenciát és konzultációt tartott. Nem szabad túlhizlalni A népes részt vevő szakember gárda megtudhatta, hogy főként a laktáció első és harmadik harmadában kell változtatni a régi szemléleten. Az első harmadban, mikor az állat a saját szervezetének, testsúlyának a rovására is tejet termel, növelni kell a takarmányok energia-koncentrációját. Az utolsó harmadban fjedig, amikor már az elléshez közeledik, el kell vetni a tradicionális előkészítési módszert, mert a Holstein-friz tehén túlhízlalá- sához vezet és az elhízott tehén amerikai adatok szerint — s ezt ma már hazai kísérletek is alátámasztják — 500—600 literrel kevesebb tejet ad. A szálastakarmányok és az abrak helyes arányát az első harmadban 45:55, a másodikban 55:45, a harmadikban 65:35 arányban jelölte meg az előadó. A probléma a növénytermesztőket is érinti, hisz gyökeresen meg kell változtatni a silókukoricatermesztés eddigi egész szisztémáját, a fajtamegválasztástól egész a betakarítás időpontjáig, amely rossz beidegződés és a technikai háttér hiányai miatt a hazai gyakorlatban általában augusztusban zajlik. Pedig a siló- kukorica a legtöbb tápanyagot szeptember közepén tartalmazza, akkor viszont 5—10 nap alatt be kell takarítani. A hozamnál el kell vetni a „növénytömeg" szemléletet, mert a silókukorica termesztés és a tejtermelés is akkor gazdaságos, ha egységnyi területről nem minél nagyobb növénytömeget, hanem minél nagyobb szárazanyag, illetve az állat számára felvehető tápanyaghozamot takarítunk be. Korszerű gépeket A szakemberek felvetették, hogy a kívánt minőségű tömegtakarmányok előállításához ma még nem áll rendelkezésre elegendő — az előírt 2 centiméter szecskahosszúságot biztosító — korszerű - betakarítógép. A konzervatív szemlélet megváltoztatása, a tenyésztői ■munka korszerűsítése mellett korszerű gépek munkába állítására is szükség van ahhoz, hogy az új fajtában rejlő genetikai képességek valóban kibontakozzanak, s a szakosított telepek hatékonyan termeljenek. — Rné —
