Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-21 / 108. szám
e Dunantűii napló 1977. április 21., csütörtök Olvastuk, hallottuk Baranyáról Baráberek brigádja. A kifejezés lényegében földmunkást jelent, de emberemlékezet óta az aknamélyítők mind bará- bernek nevezik magukat. Ezúttal a Zalka Máté szocialista brigádról van szó, akik jelenleg 200 méternél mélyebben dolgoznak hét méter átmérőjű szállítóakna mélyítésén. Vezetőjük Horváth István. Egy fülkében ül a baróber, kezeli a különleges markológépet, amely acétkarmaival vércseként csap alá és nyalábolja fel az előzőleg lerobbantott követ. Aztán berakja egy jókora bö- dönbe. Jelt ad, mire megindul a szállítógépezet, a kő feljut a napfényre, egyenesen egy ZIL teherautó acélputtonyába. (Így olvashatjuk a Népszabadság április 10-i számában.) Itt nincs csille, nincs lapátolás, óm a természet, a sziklás, agyagos hegy nem kímél senkit és semmit a baráberek helyenként valóságos rejtett tavakon hatolnak keresztül; nyakukba zúdul a föld alatti zivatar. Nemrég 600—700 liter víz szabadult rájuk percenként. Talpuk alatt pallók, az alatt pedig ingoványos lötty, majd újból sziklatömeg. így dolgoznak a „csőbe zárt" föld alatti üzemben, amelynek falót fentről lefelé szüntelen gépi betonozással erősítik és szigetelik. Csaknem teljes a gépesítés, ám a gépeket hozzá kell idomítani a munkához. A műszakiak ennek a munkának 70 százalékát megoldják, de a továbbiak a bányászokra várnak, hisz kezükben a munkahely minden meglepetésével, gondjával. És ez a brigád nemcsak Petőc V. aknájában állja meg a helyét, jut idejük Pécs szépítésére is. Jogosan büszkélkednek az Egy napot Pécsért nevű emlékéremmel. A Magyar Ifjúság 14-i számában Varga László kétoldalas képesriportot írt Siklósról. Itt többek között Hoffman Eszter negyedikes gimnazista elmondja, ha rajta múlna, akkor egy új művelődési központot építenie, amelynek színház- termében állandó vendégként fogadhatnák a Pécsi Nemzeti Színház művészeit. Szarka Árpád, a város tanácselnöke azt mondja: várost akarunk formálni, de csodák nélkül. Továbbra is gond, hogy a kórházban még a folyosók is zsúfoltak a betegágyakkal, még hosszú ideig nem tudnak mindenkit megfelelő lakáshoz juttatni, egyre újabb ipart kell meghonosítani, óvodát, iskolát, ABC áruházat kell létesíteni. Kovács Ferenc grafikus szerint pedig az állandó lüktetés, vibrálás közben néha meg kellene állni, és valami maradandót beszippantani a mai Siklósról. Egy kétségbeesett szülő írt levelet a Képes Újság szerkesztőségének. Idézünk a levélből: „Családunk rendkívül nehéz körülmények között él. Férjem világtalan és az öregek napközi otthonában kapott elhelyezést. Magam is beteges vagyok, de nem ez a fő gondom. Van egy testi hibás fiam, 32 éves, aki sérti írni, sem beszélni nem tud és a szellemi Fejlettsége még egy tízéves gyermekét sem éri el. Erőm megfogyatkozott, mór nem vagyok képes arra, hogy gyermekemet rendszeresen a szabadba vigyem. Beteg fiammal ragaszkodunk egymáshoz, de segítségre van szükségünk. Arra kérem az olavsókat és szocialista brigádokat, hogy küldjenek fiam részére egy tolókocsit.” Az anya címe: Somogy- hatvan 7921, Kossuth u. 142. Lipóczki József Mezőgazdasági őzeinek és vadásztársaságok együttműködése fln fejlett vadgazdólko- dós alapvető kérdése a vadászatra jogosult és a vadászterületen gazdálkodó szerv viszonya és kapcsolata. E kapcsolatok együttműködési megállapodás formájában jönnek létre ez év tavaszán, illetve a korábban megkötött megállapodások most kerülnek felújításra és kibővítésre. Az együttműködési megállapodások az alábbi gondolatok jegyében kötődnek. A mezőgazdasági termelés érdekeit szem előtt tartva, megfelelő szinten tartják a vadállományt, amely az emberi környezet szerves része, és felbecsülhetetlen kultúrértéke mellett jelentős népgazdasági hasznot is hoz. A vadásztársa- sáa a nagyvadállományt a terület vadeltartó képességével arányban szabályozza. A gazdálkodó szervek a vadásztársaságnak a vadföldek megműveléséhez segítséget nyújtanak. A vadásztársaság gondoskodik a vadetetésről nagyvadetetők, szórók és más hasonló rendeltetésű létesítmények megfelelő elhelyezéséről. A gazdálkodó szerv ennek elősegítésére — ellenérték fejében — a lehetőségekhez mérten takarmányt biztosít és szállítóeszközt bocsájt a vadásztársaság rendelkezésére. A vadásztársaság és a gazdálkodó szerv közös vadkárelhárítási tervet készít. A terv végrehojtásával kapcsolatos dologi kiadásokat közösen viseli. A vadásztársaságok hivatásos vadászai és a gazdálkodó szervek mezőőrei a vadkár megelőzésében közös program alapján működnek közre. A gazdálkodó szerv a vetéstervét úgy állítja össze, hogy a nagyvad károsítása szempontjából érzékeny termények termelésére a vadváltó helyektől távolabb eső helyeken kerüljön sor. A gazdálkodó szervek mezőőrei és a vadásztársaságok hivatásos vadászai a fennálló rendelkezések értelmében egységes szempontok alapján végzik a vadállomány őrzési feladatait. A gazdálkodó szervek az erdősítésre kijelölt területek betelepítésénél figyelembe veszik a vadgazdálkodási szempontokat. A vadásztársaságok és gazKözös vadkárelhárítási terv Vadrejtő sűrűk a művelésre alkalmatlan területeken fapúgáják pingvinek, pintyek Madártelepítési kísérletek Európában dólkodó szervek a nagyüzemi megművelésre alkalmatlan területrészeken vadrejtő sűrűket, csendereseket létesítenek. A vadásztársaság a gazdálkodó szervtől kapott előzetes értesítés alapján vadóvást és fészekaljmentést végez a mezőgazdasági munkák által veszélyeztetett területeken (kaszálás, vegyszerezés stb.). A gazdálkodó szerv alkalmazza a mezőgazdasági gépekre szerelhető vadriasztó, illetve vadmentő berendezéseket. Támogatást nyújt a fácán mesterséges tenyésztéséhez és erre megfelelő területet biztosít. A Időjárás és állat- betegségek Világszerte kutatják az időjárás változásainak hatását az élő szervezetekre. Az óllator- voslásban az időjárási tényezők szerepét először a máj- mételykór előrejelzésénél vették figyelembe. A csapadék és ta- lajnedvességi viszonyok szoros összefüggésben állnak a fertőző ttséggel. A legsúlyosabb betegség, a száj- és körömfájásnál1 is találtak összefüggéseket Az 1967— 68-as angliai járvány során megállapították, hogy az új esetek 90 százaléka a széliránnyal egyező területeken jelentkezett, különösen nedves időjárás esetén. A betegség gyakorisága mindig csökkent, ha a szélirány megváltozott és alacsony állatsűrűségű területek felé fordult. Az élősködők okozta betegségeknél az adott évszak időjárása mellett az előző év adatait is figyelembe kell venni. Száraz őszt követően várhatóan nagyobb p veszteség, különösen ha a május—június csapadékos. Az előző évi időjárás lehetővé teszi az előrejelzés pontos adatokon alapuló kidolgozását tervezett tarlóégetésről előzetesen értesíti a vadásztársaság hivatásos vadászát, és a tarlóégetést a vadvédelem szempontjait figyelembe véve hajtja végre. Mindkét fél megtiltja tagjainak a nádasok, árokpartok és egyéb vadbúvó helyek felégetését. A vadásztársaság közreműködik a gyümölcsösök és szőlők területén kárt okozó madarak (seregélyek) elriasztásában. Farkas János megyei fővadász Idomított szárnyas ragadozók Héjaidomítós Sólymok,solymászok Csehszlovákiában A nemes ragadozó madarak vadászatra való idomítása immár sok-sok évszázada ismert. Festmények, miniatúrák egész sora ábrázolja a sólyommal, vércsével vagy héjával való vadászatot. Szárnyas ragadozókkal elsősorban szárnyas vadakra vadásztak: fogolyra, vadlibára, kócsagra. A solymászok a főnemesi udvarokban tekintélyes személyiségeknek számi- tottak, s a nemes madarak ido- mítására és tartására az ural- ködók jelentős összegeket áldoztak. Az idők múlásával azonban megváltoztak a vadászszokások is és lassan a solymászat is feledésbe merült. Már voltak olyanok, akik ezt a. nemes szórakozást hajlandók voltak megszűntnek nyilvánítani, amikor Csehország városaiban egyre gyakrabban tűntek föl olyan fiatalok, akiknek vastag bőrkesztyűbe bújtatott kezén kis sapkát viselő idomított ragadozó madár ült. Dél-Csehország erdős térségei ismét helyet adtak a saly- mászoknak. Ugyanis a vadászat ezen módjának itt igen régi hagyományai vannak. Ezeket a tradíciókat elevenítette föl Csehszlovákiában majd 300 solymász, akiknek mintegy kétharmada 25 éven aluli fiatal, s akadnak köztük iskolai tanulók; sőt lányok is. A solymászok olyan szárnyas ragadozókkal foglalkoznak, amelyeknek kihalását az ornitológusok mór korábban megjósolták. Az idomított madaraknak kb. egyharmada persze csak viszszatér a természetbe: ezek olyanok, amelyek idomításra alkalmatlannak bizonyultak, vagy a tapasztalatlan idomár vesztette el őket. Időnként az is előfordul, hogy a ragadozó madár eltéved az áttekinthetetlen terepen, annak ellenére, hogy az idomítás és a vadászat többnyire sík területen történik. A solymászat kedvtelés, de egyben idő- és pénzigényes munka is. A solymásznak türelmesnek, nyugodtnak, fegyelmezettnek kell Jennie, hogy megnyerhesse a félénk és vad madár bizalmát Míg sok emlősállat Európába történő betelepítésével elsősorban gazdasági érdekből, például értékes prémjük miatt kísérleteztek, jó néhány madárfaj esetében a dolognak csupán szórakoztató, amolyan hobby jellege volt. Különösen a díszmadárkedvelők és tenyésztők régi törekvése, hogy idegen földrészről származó fajokat honosítsanak meg Európában. Gazdasági érdekek A kitűzött feladat, bár kétségkívül érdekes és csábító, egyben rendkívül bonyolult is. A többnyire eltérő klíma — Közép-Európában elsősorban a hosszan tartó és kemény tél — már előre megkérdőjelezte minden, a melegebb tájakról származó madárfaj sikeres megtelepítését. Ha viszont mégis sikerült volna a honosítás, mint például a remetepapagáj esetében, gazdasági érdekek szóltak közbe. így az eddig végzett kísérletek, a kezdeti látszólagos eredmények ellenére, lényegében sikertelenül végződtek. Helyesebben, csak végső céljukat tekintve bizonyultak annak, egyébként sok érdekes tapasztalatot szolgáltattak. A madárkedvelők körében oly népszerű papagájok közül a délamerikai eredetű remetepapagájjal több akklimatizáci- ós kísérletet is végeztek. A századforduló táján, több európai állatkertben teljesen szabadon tartották és a madarak a sétányok menti magas fákon fészkeltek. 1893-ban von Prosch, a maga idejében ismert madárkedvelő és tenyésztő, Görlitz közelében ^egy párt eresztett szabadon. A madarak láthatóan nagyon jól érezték magukat és ennek legfőbb bizonyítékaként eredményesen költöttek is. 1897-ig az állomány 18-ra szaporodott, és a papagáj néha messzire is elkóboroltak. Volt olyan eset, hogy 24 kilométerrel távolabb figyeltek meg egy-egy különösen csavargó természetű papagájt. Erről a kísérletről sajnos nincsenek további adataink. Többet tudunk az 1927-ben, :Bécs közelében szabadon eresztett 6 pár történetéről, amelyek ugyancsak eredményesen költöttek és bár többet lelőttek közülük, az állomány 60-ra szaporodott. Sajnos, a jó étvágyú madarak nagy károkat okoztak a gyümölcsfák apró rügyeinek lerágásával, ezért végül mégis befogták, illetve lelőtték valamennyit. A kitűnő beszélőkészségéről ismert jákóval, vagy szürke papagájjal is folytattak ilyen irányú kísérleteket. Angliában az 1800-as évek végén szabadon bocsátott párok eredménnyel költöttek faodúkban. Azt viszont már nem lehetett megakadályozni, hogy el ne kóboroljanak, s így jó néhányon kerültek puskavégre. Feljegyzések szerint egy ízben egy átvonuló 11 tagú csapatból tizet lőttek ki. Pompás tollazata és hangosan csengő éneke miatt Európa- szerte kedvelt kalitkamadár az Ázsiában honos kínai fülemüle, vagy más néven napmadár. A madárkedvelők ezzel is próbát tettek. Londoni parkokban a századforduló táján több tucat párt eresztettek szabadon. Bár a madarak egy része még két év múlva is látható volt, költésüket nem sikerült megfigyelni. Németországban 1899-ben Ner- lepsch, a híres madárvédő, 9 hímmel és 11 tojóval kísérletezett. Három költést sikerült megfigyelnie, de valószínűleg több fészkelés is volt. A madarak ezt követőleg kis csapatokba verődtek. 1900-ban 8 párral végeztek kísérleteket. Két ízben láttak fiatalokat vezető öregeket, a költések tehát sikeresek voltak. Ősszel azonban, a madárkedvelők legnagyobb bánatára a kínai fülemülék megint csak eltűntek. A pintyfélék közül az Amerikából származó vörös kardinális pinttyel folyt a legtöbb meg- telepítési kísérlet. 1887-ben például Németországban 10 párt repítettek ki a kalitkákból, amelyek szerencsésen költöttek és több éven át éltek a környéken. Számuk rövidesen mégis fokozatosan csökkent. Egy különösen kemény tél követelte a legtöbb áldozatot; csupán 6 példány élte túl. Később ezeknek is nyoma veszett. Az utolso lehetőség Igen érdekes kísérleteket végeztek Norvégiában, amikor 1936-ban a Tűzföldön honos királypingvineket hoztak azzal a szándékkal, hogy megtelepítik őket az észak-európai partok mentén. A királypingvin egyike a legnagyobbaknak, magassága az 1 métert is eléri. Augusztusban két ponton, összesen 9 példányt engedtek szabadon. Nem sokkal később kettőt illetéktelen személyek befogtak, egy másikat pedig agyonverve találtak meg a sziklák között. 1937. tavaszán újabb elhullott példányra bukkantak, majd hosszú ideig senki sem hallott a pingvinekről, mígnem 1943- ban két példány ismét felbukkant a kibocsátás helyén. Később egyikük elpusztult, a másikat 1944. május 31-én látták utoljára. Költésükről nem érkezett hír, és ezzel együtt valószínűleg az utolsó lehetősége is megszűnt annak, hogy a norvég partok mentén valaha is pingvinek tanyázzanak. Schmidt Egon Modern lakásba a korszerű rádiót! rádió csereakciója NE DOBJA EL április I—30-ig regi, használt vagy teljesen üzemképtelen, asztali rádióját, mert átvesszük, ha 1000 Ft feletti árban URH- ASZTALI, TASKA- vagy AUTÓRÁDIÓT vásárol! CSÉRÉT LEBONYOLÍTJA PÉCSETT: MECSEK ÁRUHÁZ ♦ SZLIVEN ÁRUHÁZ KERTVÁROSI KISARUHAZ műszaki osztályon 21. sz. TELEVÍZIÓ-RÁDIÓ SZAKÜZLET, Széchenyi tér 6. 22 sz. TELEVÍZIÓ RÁDIÓ SZA KUZLET, Kossuth L. u. 21 47. sz. IPARCIKKBOLT, Középmeszes, Korvin Ottó u. VIDÉKEN: 112. sz. MŰSZAKI BOLT, Komió 210. sz. MŰSZAKI BOLT, Mohács 304. sz. MŰSZAKI BOLT, Siklós 501. sz. VEGYES-IPARCIKKBOLT, Szászvár ÉRDEKLŐDJÖN ÁRUHÁZAINKBAN SZÍVESEN TÁJÉKOZTATJÁK I I SZAKBOLTJAINKBAN —
