Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-20 / 107. szám

2 Dunántúli liqplö 1977. április 20., szerda Megszépül a Pintér-kert Egy helyen a Mecsek összes növénye A Mecsek összes növényét bemutatják Pécsett, a Pintér- kert északi részén. Az egykori híres gyűjteményes kertet a Tettyén hamarosan felújítják. A rekonstrukció terveit most ké­szítették el a MÉM balatonfü­redi parktervező osztályán, az Országos Természetvédelmi Hi­vatal dél-dunántúli felügyelősé­ge megbízásából. Kitisztítják a betemetődött- régi kerti sétányokat, utakat az egykori nyomvonalukon. Ezen kívül szerpentinrendszert is ki­alakítónak hatalmas támfalak­kal megerősítve. A falak köve­it szárazon rakják össze és a téglaközökbe sziklakérti növé­nyeket, többek között köviró­zsákat, varjúhájat, szikitemyét telepítenek. A sziklakerti .nö­vényféleségek száma is eléri majd a több százat. A kert be­járatánál áll a hajdani nagy ház, melynek dísztermében ál­landó kiállítást rendeznek be ritka növényekből és a madár- védelem eszközeiből, tárgyai­ból. A kertben egyébként Eu­rópában is ritkaságnak számító egzóták, növények nevelkednek az egykori botanikus, kerttu­lajdonos jóvoltából. Újjáépítik a negyven négy­zetméteres vízmedencét és kü­lönféle tavirózsákkál ültetik be. Modernizálják a vízhálózatot is. Megjavítják a fából és kőből formázott, még most is impo­záns pavilonépületeket: tulaj­donképpen esőbeállókká ala­kítják át. Ezekből a rendkívül ritka és védett ciprusokra nyí­lik pompás kilátás. A védett kert legmagasabb pontja het­ven méterrel magasabban he­lyezkedik el, mint a legalsó terasz. Itt kilátót hoznak létre. A kivitelezés a tervek sze­rint jövőre indul és három év alatt fejeződik be. A rekonst­rukcióra mintegy hárommillió forintot fordítanak. Cs. J. ##Jól látni és jól látszani1 Sárga angyal és fekete macska Bagolyvadászat fényszóróval „Rémlik, mintha látnám ter­metes növését” — írja Arany János Toldiról. S egy nagy köl­tőnek ennyi is elég, hogy re­mekművet alkosson. De ha ugyanezt este egy közúton ha­ladó jármű vezetője mondja halvány meggyőződéssel az előtte, mögötte vagy éppen vele szemben közeledő jármű­ről, nos, akkor ez már nem költemény, hanem közlekedési szabálysértés, méghozzá elég­gé veszélyes. Az oka többféle is lehet, de mindegyik alap­jaiban sérti a KRESZ egyik fontos elvét: „jól látni és jól látszani”. Hogyan valósul meg ez az elv? — erre voltunk kíváncsiak e heti közlekedési őrjáratun­kon. Az esti szürkületben in­dultunk úgy fél hét körül, már égtek az utcai lámpák és a járművek kivilágítva haladtak. Portyáztunk a városban és a 6-oson. Gyárvároson fekete macska futott keresztül előt­tünk, aztán tíz perc múlva ki kellett cserélnünk (egy perc alatt!) kocsink jobb hátsó ke­rekét a Tolbuhin úton. Ennek ellenére nem minket kerített hatalmába a babonás rémület, hanem azokat a járművezető­ket, akiket útközben megállí­tottunk különféle világítási hiányosságok miatt. Pedig ez­Összehangolt termelés és szállítás Kedvezően alakulnok az idei vasúti előszállítások a Pécsi Vasútigazgatóság területén. A vasút és a fúvaroztatók többsé­ge együttesen dolgozta ki a tervezetet, összehangolták a ter­melést és a szállítást. A gyékényesi Kavicsbánya dolgozói nagy mennyiségű szá­raz . kavicsdepót hozott létre, vagyis időben kitermelték a vízből a kavicsokat, elegendő időt hagyva a száradásra és úgy biztosítva a folyamatos ra­kodást. Így idén már 102 000 tonnával több kavicsot szállítot­tak el, mint tavaly ebben az időszakban. A nagyharsányi kő­bánya dolgozói pedig még a téli nagyjavítás alatt is rakod­tak. A vasútigazgatóság 32 nagy­vállalattal külön megállapodást is kötött, előbbrehozták a szál­lítások többségét. A tavalyihoz képest eddig már 400 000 ton­nával több árut szállítottak. Őt évre szóló tervezet Tudományos, szakmai együttműködés pécsi és Ivovi diákok között Műszeres fényszóróbeállitás a 6-os úton öt évre szóló együttműködé­si tervezetet készítettek elő a Lvovi Műszaki Egyetem és a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola vezetői. E célból a pé­csi felsőfokú intézmény vendé­ge volt Mihail Alekszandrovics Gavriljak, a Lvovi Műszaki Egyetem rektora. A Műszaki Főiskola most alakit ki először tudományos, szakmai együtt­működést lvovi testvér-intézmé­nyével. Erre a lehetőség adott, hiszen Baranya megye és a lvovi kerület között már több éves a kapcsolat. A lvovi egyetemen 27 ezer hallgató tanul és a nappali tagozaton tanulók száma meg­haladja a 14 ezret. Félszáz szakmában folyik képzés 1800 tanár irányításával. A 133 éves oktatási intézményben 350 kül­földi diák — köztük magyarok is —, készül hivatására. Az úttal Járányi őrmester nem is bírságolt, csak figyelmeztetett, tanácsokat adott — mindezt a közlekedésbiztonsági hetek keretében. Remélhetőleg nem hiába, s megszívleli a figyel­meztetést annak a Zsigulinak a tulajdonosa is, amelyiknek csupán az egyik féklámpája működött. Nem vettem észre — mentegetőzött csodálkozva a vezető. Gyenge mentség, fő­leg egy autószerelő szájából! Portyánk során találkoztunk az országutak rémeivel is: két kamaszkorú kivilágításon ke­rékpárral viháncolt a Felsza­badulás útján; s találkoztunk szórakozott úrvezetővel is, „aki úgy haladt, mintha állna", vagyis tompított fényszóró nél­kül, csupán helyzetjelzővel. Mentsége ugyan nem találta­tott, de ezúttal figyelmeztetés­sel megúszta. Egy Volga so­főré pedig inkább a sassze­mében bízott, ahelyett, hogy a világítást bekapcsolta volna az esti szürkületben. Arra, hogy más látja-e a fekete színű ko­csiját, nem gondolt. Nyolc óra tájban letáboroz­tunk a 6-os út bogádi elága­zásának közelében parkoló „sárga angyal” mögé. Ezen az estén az autóklub sárga ove- rallos szerelője, Schaffer Attila itt tartott ingyenes szolgálta­tásként ügyeletet, készen arra, hogy pontosan beállítsa bár­mely gépkocsi fényszóróját. Sajnos két óra alatt csak egyet­len egy kocsitulajdonos élt ev­vel a lehetőséggel, pedig eköz­ben a mellettünk elhúzó gép­kocsik közül majd minden má­sodiknak rosszul volt beállítva a fényszórója. Vagy magasra hordott, mintha baglyokra va­dászna, vagy összetartott, vagy éppen az útmenti mezőt pász­tázta, s gyakran az egyik égő erősebb volt, mint a másik. Hogyan merhettek ilyen fényszórókkal nekivágni egy hosszabb útnak? — kész rej­tély. Én leginkább hanyagsá­gukra gyanakszom. Vajon mind célba értek?! Dunai Imre Tudományos-fantasztikus klub alakult Sci-fi klub alakult tegnap es­te a TIT Természettudományi Stúdiójában. A klubaiakulás ezekben a hetekben azért is időszerű, mert már két estén szögezte székhez a sok millió tévénézőt az Alfa holdbázis cí­mű új tudományos-fantasztikus sorozat, újra bebizonyítva, hogy egyre nagyobb érdeklődés kí­séri a tudományos-fantasztikus irodalom és filmgyártás alkotá­sait Ma is érdeklődéssel ol­vassuk Verne holdra utazó és tengerbe merülő hőseinek ka­landjait, kelendő a Galaktika című folyóirat valamint a mai kül- és belföldi tudományos­fantasztikus, idegen szóval sci­ence fiction-irodalom, vagy rö­viden a sci-fi. Világjelenségről van szó, amit felerősített korunk tudo­mányos-technikai forradalma. Évekkel ezelőtt a műfaj nevé­ről is vita dúlt a hazai nyelvé­szek között; új, frappáns, ki­fejező és rövid magyar szót kerestek a fenti idegen vagy túl hosszú nevek helyett. Élet­képes új elnevezést nem talál­tak, de azóta is gyarapodnak a tudományos-fantasztikus iro­dalom iránt érdeklődők cso­portjai, sőt sci-fi klubok mű­ködnek Budapesten és több vi­déki városban. Több ezer láto­gatót vonzott tavaly az Érden megrendezett tudományos-fan­tasztikus kiállítás. Ilyen előzmények után szer­vezte meg a TIT Mecseki Ter­mészettudományi Stúdiójában a csillagászati szakkör mellett működő tudományos-fantaszti­kus klubot, amely tegnap es­te tartotta alakuló ülését. Né­hány évvel ezelőtt több mint száz tagot számlált Pécsett egy hasonló jellegű klub. A TIT szervezői a továbbiakban egyelőre havi egy foglalkozást szerveztek előadásokkal, film­vetítésekkel. A tudományos-fan­tasztikus irodalom olyan hazai művelőit szeretnék előadások­ra és találkozókra hívni, mint Kuczka Péter író, vagy dr. Ku­lin György csillagász, aki a Gondolat Kiadónál megjelen­tetett több regényével bizonyí­totta, hogy a szaktudó is te­het kirándulást a fantasztikum birodalmába. G. O. Társulásokkal felvirágoztatni az ágazatot! Hegyei juhásznap Szentegáton Kissé túlozva: ha az ország­ban mindenki juhot tenyészte­ne, akkor sem lenne annyi pe­csenyebárány, amennyit a nyu­gati és az arab országok meg ne tudnának venni tőlünk, még­pedig a baromfi- és a marha­húsnál lényegesen magasabb áron. Csakhogy. Időközben el­néptelenedtek juhlegelőink és hodályaink. Bizony, Baranyá­ban szebb napokat is megélt a juhtenyésztés, oda jutottunk, hogy az 1964. évi 131 ezres ál­lomány 1976-ra a harmadára csappant. Ez ellentmond a népgazdaság, külkereskedel­münk érdekeinek, fel kell tehát virágoztatni az eleddig mos­tohán kezelt ágazatot, amely ma már gazdaságainkban jól jövedelmező ágazattá léphet elő. A hagyományos juhászna­pot ennek jegyében rendezték tegnap Szentegáton, a Sziget­vári Állami Gazdaság központ­jában. A tapasztalatcserére meg­jelent szép számú hallgatósá­got, a mezőgazdasági nagy­üzemek vezető szakembereit és juhászait a rendezők — a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya, a házigazda állami gazdaság, az agráregyesület és a tsz-szövetség nevében — Pék János, a Megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség igazga­tója köszöntötte. Biztató jel­ként említette, hogy a megyei juhásznapok során 1964 óta először jelenthetik, az idei esztendőre tavalyhoz képest 7 ezerrel növekedett a megye juhállománya, a szövetkezetek­ben gyarapodott az anyaállo­mány. Mindez köszönhető az állatforgalmi vállalat tavaly év végi akciójának, amikor is ko­operáló partnerként, igen elő­nyös fizetési feltételek mel­lett 9 ezer bárányt adott ki a gazdaságokba. A közgazdasá­gi feltételek soha sem voltak ilyen jók: tavaly jelentősen emelték a pecsenyebárány fel- vásárlási árát, de jól fizet a felvásárló a gyapjúért is, az állam pedig az új telepek lé­tesítésére támogatást ad, en­nek mértéke esetenként elér­heti a 70 százalékot. Most tehát a gazdaságokon a sor. A juhásznapon a megye juh­tenyésztésének eredményeit és célkitűzéseit Állá Miklós, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­helyettese vázolta. Tudományos igényű, előremutató előadásá­ban sok új ismerettel szolgált hallgatóságának. Példaként ki­emelte a szentlászlói szövetke­zetét, hogyan lehet szerény fel­tételek mellett is mintaszerű juhtenyésztést teremteni. Álló Miklós javaslatot tett a bara­nyai mezőgazdasági nagyüze­meknek, kooperáljanak a juh­tenyésztő bázisgazdaságokkal. Ehhez a gondolathoz csatla­koztak a felszólaló gyapjúfel­vásárlók, itt is a társulásoké a jövő, vállalatuk is ezt támogat­ja leginkább. Álló Miklós fel­vázolta az elérendő célt: kí­vánatos, hogy a meqye juhál­lománya 1985-re felszaporod­jék 110—120 ezer darabra. Eh­hez 78 ezer korszerű férőhely, s megfelelő tartási technológia kellene. Ezután Szegi Sándor, a Szi­getvári Állami Gazdaság igaz­gató-helyettese ismertette a gazdaság juhtenyésztésének eredményeit, melyet kutatóin­tézet közreműködésével értek el. Bemutatták felfejlődőben lévő juhászatukat a szederké­nyi tsz felszólaló szakemberei is, ők most újabb, faszerkeze­tes hodályokat építenek, ezek­ben a férőhely megfelelő és olcsó — férőhelyenként 1200 forint. Közben bejelentették, a minisztérium a kátolyi tsz merinói juhászatát eredményei alapján törzstenyészetté, a szentlászlói tsz-ét törzstenyé­szet jelöltté nyilvánította. A megyei juhásznapon szó esett a háztáji és egyéni tenyésztők gondjairól is, rájuk is kell gon­dolni, méginkább: legelőt kell biztosítani számukra. (— mz —) Ózd Városi Tanács V. B. Igazgatási Osztálya csoportvezetői állás betöltésére pályázatot hirdet. Az állás betöltéséhez állam- és jogtu­dományi egyetemi végzettség és legalább hároméves joggyakorlat szükséges. Letelepedéshez segítséget nyúj­tunk. A pályázatokat május 15-ig kérjük a városi tanács személyzeti osztály, Ózd, Népköztársaság tér 1. címre beküldeni. egyetemen működik egy úgy­nevezett Diák Tervezési Iroda, melyben 1200 egyetemista ténykedik: épületek, létesítmé­nyek terveit készítik, rádió- és villamossági berendezéseket terveznek, és kikísérletezik a különféle automatizált irányí­tási rendszereket is. A Szov­jetunióban eddig negyven vá­ros száz kollégiuma épült fel az ő, diák-elképzeléseik alap­ján, Az iroda tagjai ugyanis típustervekkel rukkolnak ki. De sok város rendeli meg tőlük planetáriumok, tánc- és műve­lődési házak építési terveit. A tanulók a lvovi egyetemen a tudományos kutató munká­ban rendkívül aktívan és szer­vezetten vesznek részt, A szov­jet professzor úgy véli, hogy nagyon jó együttműködés ala­kulhat ki az új épületszerkeze­tek kidolgozásában, vagy ter­vezésük számítógépes módsze­reinek kutatásában. A követke­ző területeket jelölte meg, ahol a közös munka kialakulhatna: a hőellátós és szellőztetés, a vízellátás és csatornázás, a ke­rámia, valamint az üveg ké­miai technológiája. A rektor nagy elismeréssel nyilatkozott a pécsi főiskola műszaki, épületgépészeti, ké­mia-technológiai, elektrotechni­kai laboratóriumáról. Megnyer­te tetszését a technikai, okta­tási eszközök laboratóriuma és a 400 fős előadó is. A későbbiekben a pécsi fő­iskola képviseletében Lvovba utaznak egy előkészítő tárgya­lásra és ezt követően várható­an hamarosan megszületik ma­gyar és szovjet kulturális mi­nisztériumi szinten a jóváha- qyás. Vagyis közösen kutatnak tudományos témákban a két felsőfokú iskola tanárai, vala­mint sor kerülhet oktató- és hallgató-cserére is egyhónapos és féléves terminusban. Csuti János Tanulmányi verseny Befejeződött az országos pos­taforgalmi tanulmányi verseny, melyet a pécsi Komarov Gim­názium és Szakközépiskolában rendeztek meg. A versenyre az ország tíz szakközépiskolájának tanulói neveztek be. Az írás­beli és szóbeli feleleteket töb­bek között az Oktatásügyi, il­letve a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium képviselői értékelték. A díjakat Povoraf György, a postavezérigazgató­ság helyettes vezetője, az ajándékokat Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság vezető­je adta át tegnap. Az első helyezést Samu Ju­dit, a soproni Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola tanulója érte el. Második he­lyezett szintén soproni kislány lett a Széchenyiből, Kiss Mar­git. Harmadik Domárryi Mari­ann, budapesti tanuló. A Ko- marovból ketten indultak, be­jutottak a mostani döntőbe is és a 11., illetve a 12. helyet szerezték meg. Folytatják a Dráva szabályozását A Dél-Dunántúli Vízügyi Vál­lalat a jugoszláv társpartnerrel közösen megkezdte a Dráva Vejti és Révfalu közötti, mint­egy 20 kilométeres szakaszának szabályozási előkészületeit. Idén légifényképezéssel elkészítik a szakasz alaptérképét, jövőre pedig a meder keresztszelvé­nyeit „mutatják ki". A szabá­lyozási tervet 1979-ben dolgoz­zák ki és a munka 1980-ban kezdődik. A mostani, tíz kilomé­teres rész szabályozása pedig befejeződik erre az időpontra.

Next

/
Thumbnails
Contents