Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-18 / 105. szám

Saját konyhán főinek a nyaralók., Húsvétkor megnyílt a siófoki szállodasor, s ezzel mintegy kezdetét vette a Balaton somo­gyi partján az előszezon. Az idő zord: nagy zsúfoltságtól nem kell tartani. Egy-két „D" jelű Mercedessel, Opellel azért már találkozhat az ember, s a hely­beliek is csinosítják a villákat- fabódékat, festik a kerítést. A tó ismét dömpingre készül: prog­nózis ide, prognózis oda, ed­dig még minden nyár meghozta a maga rohamát. Hat-hét év­vel ezelőtt beszélgettem Farkas Tiborral, a Balaton akkori fő­mérnökével, az Abercrombie-dí- jas építészmérnökkel, aki akkor azt mondta: „Egy időben 200 ezer embernél többen, a Bala- ton-parton nem tartózkodhat­nak, hiszen az a tó befogadó képességének felső határa. A zsúfoltsági szint innen kezdő­dik . .." Tamás József, a Somogy megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője ugyanak­kor a héten úgy vélekedett: „Jó hatszázezres forgalommal kell napjainkban számolni.” Mit várhat akkor az idén, az a 200 ezer jogos üdülő és az a 400 ezer többlet-ember? Erre o kérdésre próbáljunk válaszolni. Somogyi fejlesztések Vaskos dossziéban az 1976-os balatoni idegenforgalmi idény értékelése: azaz csak a déli­part tükre, öt százalékkal ke­vesebb külföldi jött, mint koráb­ban, legtöbben továbbra is Csehszlovákiából. A további sorrend: NDK, NSZK, Lengyel- ország, Ausztria, és Szovjetunió. A visszaesésben az időjárás mellett, az árak alakulása is nagy szerepet játszott. Jellemző: a külföldiek is az olcsóbb szállások felé törnek: a szállóvendégek 72 százaléka a fizetővendégszolgálatot vette igénybe. S a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséből a szakemberek arra következtet­nek: a nyaralók saját konyhán főzik inkább az ebédet. S még egy figyelmeztető, ami az idén pihenni vágyóknak megszívle­lendő: a déli part üdülőinek 70 százaléka négy településen szállt meg. Vezet Siófok, aztán Szemes, Zamárdi és Földvár kö­vetkezik. Sok új létesítménnyel ugyan nem gazdagodott a somogyi ol­dal, de örömmel fogadhatjuk a földvári Neptun Hotelt, ami B kategóriájú, s ezzel együtt 2822 szállodai ágya lett a partsza­kasznak. (Hű, de kevés!) Kor­szerűsítettek több kempinget, ABC-k épültek Szántódon, Fo- nyódligeten, Siófokon, Zamárdi- ban, év végére elkészül a leilei, bogiári is, folyik a Sió-áruház bővítése, s a város 4000 négy­zetméter alapterületű piacot kap. Ugyanakkor a siófoki vá­rosközpont rekonstrukciója is megkezdődött. Zamárdiban 40 milliós beruházással üdülőterü­letet alakítottak ki nagyüdülős- célra, befejeződött a bélatelepi strand építése, ami már 3 éve folyik, s a fonyódligeti úttörő­tábor jövőre már fogadhatja a somogyi pajtásokat. Tamás Jó­Új rohamra készül a Balaton Olcsóbb szállások fölé tárnok a külföldiok zsef szerint két „rákfenéje" van a nyári ellátásnak: a zöldség­gyümölcs és a sör. Ez utóbbit importból fogjuk kiegészíteni. Hangverseny a sétahajón Az emberek közérzetére a vendéglátó egységeknél szerzett impressziók lecsapódnak. Igaz, ember legyen a talpán, aki haj­naltól késő estig állja a ven­dégrohamot, s le a kőlappal a pincérek előtt, akik 40 fokos melegben hordják a forró le­vest. Visszaélésre azonban ez sem adhat alapot, s az illeté­kesek fokozott ellenőrzéssel pró­bálják az idén visszaparancsol­ni a nyaraló zsebére menő ma­nővereket. (Tavalyi példa: Szár­szón, a Tóparti Étteremben 2 deci bor helyett, 1,18 decit ad­tak az ellenőrnek, a nagyfröccs- höz.) A fogyasztók megkárosí­tásában egyaránt ludas az ál­lami, a szövetkezeti és a ma­gánszektor. Különbséget e há­rom szektor között — sajnos — nem lehet tenni. Hadd legyen a vendéglátók részére meglepetés az az újfaj­ta ellenőrzési mód, amely az idén debütál a Balaton-parton. Erről többet egy szót sem, in­kább a leendő látványról. Ugyanis programra is szüksé­ge van a szabadságát töltők­nek. Kiemelt rendezvények a déli oldalon: balatoni dalosün­nep, folklór fesztiválok, buzsáki búcsú, nyári színház, filmvígjá­ték napok. A bogiári kápolna­tárlat éppúgy érdeklődésre szá­míthat, mint a köröshegyi mű­emléktemplom komolyzenei programja, sőt az idén először kipróbálják a kultúráiét szerve­zői a sétahajóhangversenyeket is. A déli part öt szabadtéri színpadán, — Siófokon, Földvá­ron, Lellén, Bogláron és Fonyó­don — könnyűzenei koncertek csalogatják a fiatalságot. Elké­szül a zamárdi és a buzsáki táj­ház, megkezdődött Szántódon a helytörténeti skanzen építése, Szőllőskislakon szőlő- és gyü­mölcstermesztési múzeum léte­sül a jövőben. Nos, ennyit a kultúrprogramról, bezárva any- nyival: tavaly a déli part mozi­jaiba 350 ezren váltottak jegyet a főidényben. Nem lesz olcsó Lüktet a part, hosszú kilomé­teres gépkocsioszlopok a hét­végék mérőszalagjai, különösen augusztusban, úgy hőguta-tájt. Ilyen dömpingeknél jóformán árammal is alig bírjuk, nem hogy színvonalas, minden igé­nyeket kielégítő szolgáltatások­kal. Ez van, el kell fogadni. Aki az idén a Balatonra’ tesz, erre készüljön fel. Meg arra is, hogy idén sem lesz olcsóbb a tóvíz, mint tavaly. Kozma Ferenc Műszaki hét Tolnában Tolna megyében április 15- től május 25-ig már hagyomá­nyos műszaki hetet tart a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Tol­na megyei Szervezete, a Me­gyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, az SZMT, s a TIT megyei szervezete. Ebből az alkalomból ötvennél több szak­előadást, illetve ankétot, ta­pasztalatcserét, több kiállítást rendeznek. Többek közt ismer­tetik a legújabb technológiá­kat, s a külföldi utazások ta­pasztalatait. Az eseménysorozat Faddon műszaki könyvek kiállításával, Szekszárdon pedig a főiskolá­kon, egyetemeken tanuló Tolna megyei diákok kétnapos klub­találkozójával, szellemi, szak­mai vetélkedőjével és kulturális műsoraival kezdődött. Pécsi „cipőbon" az egriek... A Dobó-bástyát a pince vitte el Mit mond a „testvérváros” tanácselnöke? Az egri vár Dobó-bástyája leomlásának akkora volt a hangja, hogy meghallották az országban mindenütt. A török ostromnak oly vitézül ellenálló falakat egy sokkal alattomo­sabb ellenség támadta meg. Az ostrom évszázadokig tar­tott. A védelemre Bornemissza Gergely leleménye kevés lett volna. Az alattomos ellenség a vá­ros falain belül támad: a m ITIICISDIIIPF owmmm mSkSkJP ■ «MF Iw WEZ* M m Nemzetközi autószerviz-1 kiállítás Budapesten Az 500 lóerős Rába traktor Az AGROMASEXPO magyar slágere Harmincegy magyar kiállító A képen látható traktor a világ egyetlen példánya, tíz nappal ezelőtt készült el Győr­ben a Vagon és Gépgyárban, magyar tervezők konstruálták. S péntek óta már ott látható a budapesti AGROMASEXPO-n, ezen az első ízben Neptun-fe- jes emblémával jelentkező nagy világvásáron. A BNV mellett ettől az évtől az AGROMAS- EXPO-t is — 222-ikként — beje­gyezte a világ legnagyobb vá­sárai közé az UFI. Az új 500 lóerős Rába mellett egy má­sik győri traktor, az aranyér­met nyert 180 lóerős univerzális Rába traktor látható. Feltűnő, hogy már ezen sincs rajta az amerikai eredetre utaló Stei­ger jelzés. Csak gratulálni le­het a győri tervező gárdának, bábáskodás nélkül, maguk fej­lesztették tovább az eredeti konstrukciót. A győri traktor- gyártás a saját lábára állt, így is vevő partnere maradt az USA, Mexikó és még egy sor tőkés ország. Tehát versenyké­pes s most a tavaszi vásáron egy új, reménytkeltő széria pro­totípusával rajtol. De hát a Rába traktor, bár­mennyire is őrülünk ennek a magyar ipari újszülöttnek, mé­giscsak erőgép. Az autósokat inkább egy másik vásár vonzza most Kőbányára a nemzetközi szerviz kiállítás, az AUTOSER­VICE '77. Ez ugyan még nem „Neptun-fejes" vásár, aligha jegyzik még külföldön, s bizony hiányoljuk is olyan fejlett autó­gyártással rendelkező szocialis­ta országok, mint a Szovjet­unió, az NDK, vagy Lengyel- ország részvételét. De azért sok — 31 külföldi cég küldte el termékeit arra a 10 ezer négyzetméterre, kétszer annyi, mint legutóbb. Mindenekelőtt — a Skodások örömére - a csehszlovák MOTOKOV, amely szerviz és garázs berendezések­ben egyik legnagyobb partne­rünk. Mint a vásáron megtud­tuk, ettől az évtől több száz Skoda 'motort és fődarabot vál­laltak el Csehszlovákiában tör­ténő felújításra, ami enyhít a hazai gondokon, s gyorsítja az átfutási időket. Nagy kiállítók az olaszok is. Hét nagy cég, köztük a bolo­gnai CONSAUTEST tizenhárom alvállalatával, az autómosó be­rendezéseket kiállító CECCATO, az ugyancsak bolognai A. G. C. gépkocsijavító kéziszerszámok­kal és „Vanguard" elektroni­kus porhegesztő gépével jelent­kezett. Űj kiállítóként jött a noventai ALTINI cég, a „C" pavilon mellett autómosót mu­tat be, a Magnet Marelli S. p. A, elektromos autóalkat­részekkel, gyertyákkal, elemek­kel, az ugyancsak olasz Pietro Ujka CO, autószerelésekkel, a Marangoni Meccanica olasz vulkanizáló berendezésekkel. Belgiumból a Wynn’s cég autóápoló petrolkémiai termé­keket, Franciaországból az Ad- well Diffusion karosszéria ja­vító technikai újdonságokat, az ugyancsak francia FACOM modern garázsberendezéseket, az NSZK-ból a Wap-Oberdor- fer cég autótisztító berendezé­seket hozott. Finnországból a TAMMERMATIC AB. a „C" pa­vilon mellett működés közben mutatja be autómosóját. Auszt­riából a Siems und Klein komp­lett szerelőműhelyt hozott el be­mutatásra. Dánia bemutatója stílszerűen egy gépkocsi után­futóján látható a ,,C" pavilon mellett a jól ismert H. P. An­dersen A/S cég és ennek alvál­lalkozója, az A. M. C. Maskin Compagni A/S jóvoltából. A 19 hazai kiállító is sok új­donsággal és nagy választékkal rukkolt ki s ez mutatja, hogy a szolgáltatás kezd felnőni a másfél milliós, üzemben lévő gépkocsiparkunkhoz, amiből 621 486 a magántulajdonban lévő személyautó. (Csak össze­hasonlításképpen jegyezzük meg, hogy az 1967-ben meg­rendezett első AUTOSERVICE idején még csak 125 000 ma­gán személygépkocsi futott a magyar utakon, tehát tíz év alatt csaknem megötszöröző­dött a park.) A hazai cégek közül az AURAS Autóalkatrész­gyár — amely ebben az ötéves tervben 600 millió forint értékű autóalkatrészt, szerviz és ga­rázsipari berendezést gyárt — bemutatott termékei példázzák legjobban a fejlődést, gördít­hető szerviz berendezések, al­váz-, üvegvédő, rezgés-, hang- és hőszigetelő anyagok felhor­dására alkalmas modern szó­róberendezések láthatók az AURAS standján. Nagyon tet­szettek az autómosók, a MIR- KÖZ szövetkezet adagoló-, kar­burátor vizsgáló próbapadja, VBKM indítóakkumulátorai, és töltöttséget jelző készülékei. Újdonságok a Tiszai Vegyi Kombinát alvázvédői és zo­máncai, a MEDIKÉMIA Szövet­kezet fagyálló fékfolyadékai. Malomikor igazán nagy je­lentősége van annak, hogy mi­nél kevesebbet költsünk autó­inkra s minél több kilométert tehessünk meg velük, komoly segítségünkre van az a 49 ki­állító cég, amely az AUTOSER­VICE ’77-en vonultatja fel a gyorsan fejlődő technika leg­újabb vívmányait. — Rné — pince. Amint Pécsett is! A kö­zös ellenség elleni küzdelem­ben lett testvérré a két város. A vezetők között állandó a munkakapcsolat, s az illeté­kes szakemberek is rendszere­sen kicserélik tapasztalataikat. A két városnak juttatott jelen­tős állami támogatás a veszély- helyzet elleni közös fellépés alapja. A minap Pécsett járt — ter­mészetesen pince ügyben — dr. Varga János, Eger város Tanácsának elnöke, aki nyilat­kozott a HDN-nek a „testvér- város” pincehelyzetéről. — Milyen a pillanatnyi hely­zet? — Mint Pécsett. Tervszerű megelőző munkák mellett azonnali beavatkozást igénylő veszélyelhárítás is folyik. Pin­cerendszerünknek mintegy 80 százaléka — 86 km hosszúság­ban — fel van tárva, ez a megelőző munkák szintere. A fennmaradó 20 százalék tarto­gatja a meglepetéseket. Ilyen volt tavaly a Dobó-bástya le­omlása, néhány hete pedig a Gárdonyi Géza Színház mellett a Lenin téren egy új épület alatt jelentkezett váratlanul is­meretlen, veszélyes pince. — Mennyi az idei állami tá­mogatás? — 130 millió forintot kap­tunk. Célszerű felhasználására — úgy érzem — mindent megtettünk. Kiviteli kapacitá­sunk biztosítva van. Négy vál­lalat dolgozik rendszeresen a pincemunkákon. A megyei ta­nácsi Építőipari Vállalat pél­dául 40 millió forint értékű tömedékelést végez. A Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat — Pécshez hasonlóan — hagyo­mányos bányászati módszerek­kel megerősítéseket végez. — És a tervezés vonalán? — A kiviteli tervellátottságot kell gyorsítani, hogy a kivitele­zők folyamatosan dolgozhas­sanak. — Hol a legsürgősebb a be­avatkozás? A város föld alatti vízrendsze­rének feltárása nagyon fontos, a vizek nagyrészt ismeretlen mozgása okoz sok gondot. Las­san oldódik meg a csapadék­víz elvezetése is. További prob­lémánk, hogy míg a város víz­vezetékhálózatának hossza 120 km, a csatornahálózaté ennek éppen a fele. A csatornahiány éppen a pincékkel veszélyezte­tett területen a legnagyobb, érthető tehát, hogy a szabályo­zatlanul elfolyó szennyvizek mi­lyen károkat okoznak. A rend­szeres állami támogatás segít ezek megoldásában is. — Mennyit tud Eger a pin­céiből hasznosítani? — Nagyon keveset. Pincéink­nek közel kétharmada olyan állapotban van, hogy meg kell szüntetni. S az egyharmadnak is elenyésző része az, amit kö­zösségi célokra hasznosíthatunk. A Dobó-bástya helyreállítá­sát egyébként tervezik már, a munkát a vár rekonstrukciója keretében végzik el. Hársfai István Vonulnak a vándorméhészek Kaptártábor Kajdacson Fáznak még a méhek A hideg idő ellenére is vo­nulnak a vándorméhészek a Tolna megyei Kajdacsra, ahol a téesz hetven hektáros repce­földje mellett helyezik el kap­táraikat. Most hétvégén is töb­ben kerekedtek fel elsősorban Baranya, Somogy és Fejér me­gyéből. Jelenleg már 300 kap­tár sorakozik a domboldalakon. Várhatóan a Dunántúl egyik legnagyobb „kaptártábora" alakul itt ki. A méhek, — igaz —, mozdulatlanok, legfeljebb a kaptár körül röpdösnek. Gond, hogy a dombtetőkön az első repcevirágok elfagytak és el- szíiTtelenedtek az áprilisi hóban. Most szombat, vasárnap a leg­többen a Fejér megyei Dunaúj­városból, Előszállásról, Nagy- karácsonyból érkeztek. Szinte mindenki autóval, de néhányon vonattal. Köztük veterán-mé­hésznek számít a 75 éves Ju­hász István Mezőfalvóról, aki sátorban alszik és fittyet hány az éjszakai hidegre. — Cs. J. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents