Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-17 / 104. szám

1977. április 17., vasárnap Dunántúlt fíaplö Megkezdődött a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása (Folytatás a 3. oldalról) gazdaságilag fejlett országok középmezőnyéhez tartozik. Nagy győzelem ez, hiszen az alsó mezőnybe tartoztunk. De az a célunk, hogy hazánk — a szocialista társadalmat épít­ve, annak lehetőségeit kihasz­nálva — közeli, belátható időn belül az iparilag fejlett or­szágok sorába zárkózzék fel. Ezt a célt is el kell érnünk. Ez megköveteli — miként a Központi Bizottság ülésén is szóba került —, hogy az ed­diginél jobban szervezzük mun­kánkat. Fokozottabban szocia­lista céljaink, a nép szolgála­tába kell állítanunk a tudo­mányos kutatást is. A szocia­lizmus és a tudomány szövet­ségesek, maga a szocialista rendszer is tudományos elmé­let gyakorlati megvalósítása. A szocializmus a tudományos fejlődés útjából eltávolítja a kapitalista társadalom állította gátakat, s lehetővé teszi, hogy a tudomány mindinkább váljék termelőerővé. Úgy vélem, a műszaki színvonal emelése, a termékszerkezet javítása, a tudományos kutatómunkánál kezdődik. Nem vagyunk olyan gaz­dagok, hogy szükségtelen, rosz­szul hasznosítható, a nemzet­közi piacon el nem adható, drága termékeket gyártsunk. Meg kell javítanunk a termék- szerkezetet, s meg kell tanul­nunk az üzem- és munkaszer­vezést, hogy a rendelkezésünk­re álló termelőberendezéseket hatékonyabban ki tudjuk hasz­nálni. Ez a feltétele annak is, hogy a munkaerőt és a munka­időt is jobban hasznosítsuk. A vezetés és a dolgozók közös akarata kell tehát ahhoz, hogy mindennek eredményeként nö­velni tudjuk a munka termelé­kenységét. Tanuljunk meg maximálisan kihasználni min­den lehetőséget, minden mun­kahelyen. Ha megtanuljuk, ak­kor messze magunk mögött hagyjuk a kapitalistákat a ver­senyben, a gazdasági tevé­kenységben. Mi, a teljesítmény szerinti, szocialista bérezés elvének hí­vei vagyunk. Minél több terü­leten teljesítménybérezést kell bevezetni. Ahol lehetőség van rá, ott normát kell alkalmazni. A teljesítményt mérni kell. mert ha elmulasztjuk, akkor nem alkalmazhatjuk reálisan a tel­jesítmény szerinti bérezést sem. És a normákat karban is kell tartani, mindig hozzá kell iga­zítani a rendelkezésre álló új technikához. Új, magasabb követelmények Rövid és hosszú tóvú nép- gazdasági terveink megvalósí­tása nagy követelményeket ál­lít az irányítás és a vezetés elé is. A jelenlegi helyzet, mostani feladataink magasabb színvo­nalú vezetést követelnek meg az állami, a gazdasági és a műszaki vezetéstől, valamint az üzemek pártszervezeteitől, a szakszervezetektől, a KlSZ-szer- vezetektől és más társadalmi szerveinktől. Új magasabb kö­vetelmények állnak a Közpon­ti Bizottság és a kormányszer­vek előtt is. A jobb hozzáértés, a na­gyobb szaktudás minden dol­gozóval szemben követelmény. Ennek megszerzésében a szo­cialista brigádok nagy mér­tékben segíthetnek. A jó tervek, a megfelelő ve­zetés, a színvonalas üzemszer­vezés és a szaktudás mellett rendszerünk egyik nagy erő­forrása a szocialista öntudat erősítése. A Szovjetuniónak ezen a tár­gyaláson képviselt álláspontja megfelel a Magyar Népköztár­saság által vallott nézeteknek is. Mi is régen valljuk — és ehhez következetesen ragaszko­dunk —, hogy egyetlen állam­nak sincs joga a Magyar Nép- köztársaság belügyeibe beavat­kozni. Mindenkinek meg kell értenie — hogy most már olyan világot élünk, amikor még a legerősebb kapitalista ország sem avatkozhat be a legkisebb szocialista ország életébe sem. Ugyanakkor teljes mértékben készek vagyunk a békés egymás mellett élés realizálására bár­mely kapitalista országgal. Reá­lis álláspontot képviselünk és aktív politikát folytatunk a ka­pitalista országok — például Finnország, Ausztria, Olaszor­szág, az NSZK — irányában. Normalizált viszonyokra, s ha lehetséges, kölcsönös előnyök­kel járó gazdasági kapcsolatok­ra törekszünk az Egyesült Álla­mokkal is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a helsinki ajánlások együttes kezelésének hívei va­gyunk. A magunk részéről az ajánlások teljes mértékű reali­zálására törekszünk, de azt tartjuk, hogy ugyanez kötelező mindenki számára, aki aláírta ezeket az ajánlásokat. Ebben a szellemben készülünk a belg­rádi tanácskozásra is, amely­től azt várjuk, hogy a Helsinki­vel megkezdődött nagyon fon­tos történelmi folyamatot viszi tovább, mert ez a feladata és a rendeltetése. Álláspontunk szerint a politikai enyhülést a gazdasági kapcsolatok bővíté­sének kell kiegészítenie, és ka­tonai enyhülésnek követnie. Ennek szellemében foglalko­zunk minden nemzetközi kér­déssel, mert őszinte hívei va­gyunk a népek jó kapcsolatai­nak és barátságának, függet­lenül az eltérő társadalmi rendszerektől. Küzdünk a békéért, enyhülésért Szocialista építőmunkánk fontos nemzetközi feltétele, hogy a magyar nép ott van az emberi haladás élvonalában, nagy és erős szövetségesei vannak: a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Intenzív és állandó munkát végzünk a Varsói Szerződés, a KGST keretében. A szocialista világrendszerhez tartozunk, o haladó emberekkel — bármi­lyen a színük és a nyelvük — megértjük egymást. Minden szocialista ország­ban, nálunk is messzemenően jobban biztosítottak és megol­dottak az alapvető embert jo­gok — köztük az élethez, a munkához, a művelődéshez va­ló jog, az egyéniség szabad fejlődésének lehetősége, az egészségről való gondoskodás, az üdüléshez való jog — mint akár a vezető kapitalista or­szágokban is. Az imperialista ellenakciók sorába tartozik, hogy görcsö­sen ragaszkodnak a még meg­levő gyarmati uralom marad­ványaihoz. Jelenleg is rendkí­vüli erőfeszítéseket tesznek, hogy Dél-Afrikóban és a kon­tinens más országaiban fenn­tartsák a fajüldöző, diszkrimi­nációs rendszert. Legutóbb Zaire-ben, — ahol egy tarto­mányi lázadás robbant ki a Mobutu-rendszer ellen — tör­tént külső imperialista beavat­kozás. Az imperialistákat egyál­talán nem e népek jogai izgat­ják, hanem az ott található természeti kincsek, például a réz és az urán. Ezért próbálják továbbra is fenntartani ottani kizsákmányoló, neokolonialista rendszerüket. A szocialista or­szágok már megfelelően kifeje­zésre juttatták Zairé-vel kapcso­latos álláspontjukat. Ebben is tükröződik az a következetes elvünk, hogy minden nép külső beavatkozástól mentesen, saját maga határozza meg, hogyan él, a fejlődés milyen útját kí­vánja járni. Mi, az imperialista próbál­kozások ellenére is tovább me­gyünk az eddigi úton, mert mély meggyőződésünk, hogy az igazság mellettünk áll^ a világ a helyes irányba indult el és a helyes úton fog tovább halad­ni. A Szovjetunióval, valameny- nyi szocialista országgal, min­den haladó erővel összefogva küzdünk tovább a békéért, az enyhülésért, amely első és ele­mi igényünk és követelésünk. Készek vagyunk az együttműkö­désre a kapitalista országok józan gondolkodású politikusai­val is. A közelmúltban a figyelem központjába kerültek a szovjet —amerikai tárgyalások a stra­tégiai fegyverek ügyében. A Szovjetunió világos álláspontját — amelyet sajtóértekezletén A. Gromiko elvtárs részletesen kifejtett s a magyar közvéle­mény is megismert — messze­menően támogatjuk. Mély meg­győződésünk, hogy a Szovjet­unió helyes álláspontot képvi­sel, amikor egyrészt határozot­kitüntetésben részesült szocia­lista brigádvezetőknek és ta­goknak, szocialista brigádok­nak. Szívből jó egészséget, to­vábbi sikereket kívánunk mind- annyioknak. Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva rámutatott a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a bé­kéért vívott harc eredményei­re. A legfontosabb eredmények közé tartozik a helsinki euró­pai biztonsági értekezlet létre­jötte. Itt kell említeni a népek antiimperialista harcainak si­kereit, amelyek közül kiemelke­dik a vietnami nép szabadság- harcának győzelme: e siker eredményeként ma az 50 mil­liós vietnami nép egyesült or­tudja megmondani. De végső célja az, hogy a szocialista brigádok jelszava — „szocia­lista módon élni, dolgozni és tanulni” — általános, összné­pi jelszóvá és gyakorlattá vál­jék. Arra kérjük a szocialista brigádmozgalom vezetőit és tagjait, hogy segítsenek ebben a törekvésünkben, mert szocia­lista jövendőnk nagyon fontos feltétele, hogy ez valóra vál­jon. Nemrégiben napvilágot lá­tott a nyugati sajtóban olyan elmefuttatás, hogy mostaná­ban a szocialista országokban bizonytalanság mutatkozik a jövőt illetően. Ami bennünket illet: a magyar nép nem él bi­zonytalanságban, ellenkező­rös hadsereg soraiba, a vörös partizán osztagokba és harcol­tak fegyverrel a forradalom győzelméért. Nemzeti történelmünk büsz­keségei közé tartozik, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom példáját elsőként kö­vetve, 1919. március 21-én ki­kiáltották a proletárdiktatúrát, a Magyar Tanácsköztársasá­got. A 60. évfordulóról meg­emlékezve szólni kell arról is, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom fiai 1944—45- ben, a Nagy Honvédő Háború­ban vérüket ontva, fegyverrel szabadították fel a magyar né­pet, elűzték a hitler-fasiszta megszállókat, s megnyitották a magyar nép előtt a szabadság útját. Csak tisztelettel szólha­tunk arról is, hogy 32 éve, amióta a munkáshatalom meg­született, a szocialista társada­lom építése megkezdődött, hű­séges, igaz testvérként ma­gunk mellett tudhatjuk a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom szülte Szovjetuniót, a kom­munizmust építő testvéri népet. A történelmi múlt emlékeit fel­idézve mondhatjuk: a magyar —szovjet barátság kiállta az idők próbáját és szüntelenül erősödik. És ha saját népünk­nek jót kívánunk, internaciona­listaként csak azt mondhatjuk: erősödjék még tovább, és le­gyen a szó igazi értelmében megbonthatatlan és örök ez a barátság. leg: bizakodva nézünk a jövő­be. Igaz, útunkon néha szirtek között is kell haladnia a ha­jónknak, néha zátonyos helye­ken is át kell lavíroznunk, de a hajónk motorja egyenletesen működik, a kormányszerkezet jó, tartjuk az irányt és hala­dunk előre. önbizalmunkat és magabiz­tosságunkat növeli, a szocializ­mus minden igaz hívét lelkesí­ti, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmé­nek 60. esztendejében élünk. Szép és nagy évforduló ez az egész haladó emberiség szá­mára. Amikor 1917-ben a bol­sevik párt vezetésével — élén századunk lánglelkű nagy em­berével, Leninnel — a cári Oroszország munkásosztálya, népei fölkeltek, hogy lerázzák a kapitalista igát és szabad­ságban, békében éljenek, új lapot nyitottak országunk tör­ténetében és az emberiség éle­tében is. Ennek szellemében határozott úgy Központi Bizott­ságunk, hogy az évfordulóról méltóképpen meg fogunk em­lékezni. És itt felidézhetjük azt is — jogos nemzeti büszkeség­gel —, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi­re 60 évvel ezelőtt a magyar munkások, parasztok, értelmi­ségiek azonnal és jól reagál­tak: a cári Oroszországba ha­difogolyként került magyarok csaknem százezres tömegben léptek be az akkor alakuló vö­A tanácskozás résztvevői tan visszautasítja a belügyeibe való beavatkozást, másrészt ugyanilyen határozottsággal kész a tárgyalásra, a megálla­podásra a stratégiai fegyver­zet kérdésében. Odvözöljük ezt a politikát, s kívánjuk, hogy si­kerre vezessen. A szocialista brigádmozga­lom és maguk a szocialista brigádok mind nagyobb poli­tikai, erkölcsi és anyagi elis­merésben részesülnek. Ennek a jövőben még inkább így kell lennie. Megragadom az alkal­mat, hogy gratuláljak a szo­cialista munka új hőseinek, a szágban, egy hazában él és a szocialista társadalmat építi. Világtörténelmi jelentőségű győzelme ez a vietnami nép sok évtizedes szabadságküz­delmének. A nemzetközi hely­zet kedvező irányú változását példázza az is, hogy az ango­lai nép — a haladó erők nem­zetközi szolidaritásától is tá­mogatva — sikerre vitte sza­badságharcát; hogy az impe­rialisták nem tudták elvenni e nép szabadságát, amely több mint négy évszázados portugál gyarmati igát rázott le magá­ról és megindult a saját útján. A NOSZF győzelmének 60. esztendejében A nemzetközi kommunista mozgalom sikeres küzdelmei is hozzájárultak a világhelyzet kedvező alakulásához. Portu­gáliában összeomlott a több évtizedes fasiszta rendszer, Gö­rögországban megbukott a ka­tonai junta, Spanyolországban a fasizmus felszámolásával a Spanyol Kommunista Párt — 38 év után — visszanyerte le­galitását és szabadságát. To­vábbi sikereket kívánunk ezek­nek a testvérpártoknak, Portu­gália, Spanyolország, Görög­ország demokratikus erőinek és népeinek. Kívánjuk, hogy bol­doguljanak és jussanak előbb­re a fejlődés útján! A nemzetközi helyzet általá­nos jellemzőihez hozzátartozik az is, hogy az imperialisták megsokallották a haladó erők sikereit, különféle ellenakciókat hajtanak végre, sőt még a hi­degháborús kürtöket is megfúj­ták. Ismeretes például, hogy az emberi jogok „védelme" cí­mén kampányokat szerveznek a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország ellen. Pedig vi­lágos: ha összehasonlítjuk, mi­képpen biztosítják az emberi jogokat a Szovjetunióban, a szocialista országokban, illetve az Egyesült Államokban és más vezető kapitalista orszá­gokban, akkor a szocialista or­szágok javára billen a mérleg. Nagyon fontos szerepet töl­tenek be a szocialista brigá­dok a nevelésben, általános műveltségük emelésében. Fon­tos az egyes brigádtagok ön­kéntes erőfeszítéssel is képez­zék magukat. Még fontosabb az a szerep, amit a munkába bekerülő fiatalok nevelésében vállalnak és betöltenek. E mozgalom már nem csu­pán tömegeket fog át, ha­nem — ki merem jelenteni — valóságos népmozgalommá vált. Ahogy itt is szó esett ró­la, a dolgozóknak mintegy fe­le ma már szocialista brigád­tag. Jelenleg szinte minden álla­mi és szövetkezeti munkaterü­leten dolgoznak szocialista bri­gádok: összesen több mint 1 millió 800 ezren részesei a szo­cialista brigád versenymozga­lomnak. A szocialista címet egyszer vagy többször elnyert brigádok száma 111 ezer. A szocialista címért összesen 157 ezer munkabrigád verseng. Mindez nagyszerű, nagyon jó, hogy így van. Nőjön ez az arány minél tovább! Nem kell félni attól, hogy túl sokan le­szünk. Növekszik a szocialista bri­gádok társadalmi, közéleti sze­repe is. Az üzemek életének rend­kívül fontos eseményei a szo­cialista brigádvezetők tanács­kozásai, amelyek a jövőben a szocialista demokrácia intéz­ményes szervei lesznek. Azt hiszem, egyetlen józaneszű, be­csületes üzemvezetőt, gyárigaz­gatót, főmérnököt sem kell agi­tálni arra, hogy együtt dolgoz­zon a szocialista brigáddal, hi­szen feladataik megoldásában a legnagyobb segítséget és támaszt a szocialista brigád- mozgalom jelenti. A szocialista brigádmozga­lomnak a múltja is, jelene is szép, és óriási jövő ál! előtte. Jövő formáját persze senki sem Büszkék vagyunk rá, hogy a csepeli dolgozók szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére. Büsz­kék arra, hogy kezdeményezé­sük tömegmozgalommá vált, s nemzetközi méltatásra talált. Bizonyos, hogy megvan a kellő elhatározottság ahhoz: amit e szocialista munkaver­seny jegyében válíaltunk, azt a Szovjetunió iránti tisztelet­ből és saját jól felfogott érde­künkben, népünk javára ma­radéktalanul teljesítjük. A Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülé­sén úgy határozott, hogy e munkaverseny megfelelő érté­kelésére, erkölcsi elismerésére jubileumi zászlót és oklevelet alapít, amelyet a legméltóbbak kapnak majd meg. Népünk eddig is d pórt XI. kongresszusán kitűzött célokért dolgozott, s ha ebben a szel­lemben tevékenykedünk to­vábbra is, akkor terveinket va­lóra váltjuk. Ebben a munká­ban számítunk munkásosztá­lyunkra, szövetkezeti parasztsá­gunkra, a népünk mellé állt magyar értelmiségre, ifjúsá­gunkra, a szocializmus minden magyar hívére. S természetesen számít a párt a szocialista bri­gádmozgalom vezetőire, tag­jaira, minden résztvevőjére, a szocialista építés nagyszerű hadseregére. A Központi Bizottság nevé­ben még egyszer szívből min­den jót kívánok a tanácskozás résztvevőinek. Eredményesen, sikerrel végezzék el munkáju­kat, s vigyék el a Központi Bi­zottság szívélyes üdvözletét, jó­kívánságait a magyar szocia­lista brigádmozgalom minden résztvevőjének, a dolgozó nép­nek, amely ezt a mozgalmat szülte, támogatta és nagyra növelte. : Kollektívák köszöntő táviratai Kádár János beszédét nagy tapssal fogadták a tanácsko­zás résztvevői. Ezt követően Pozsonyi Tibor, a MÁV Miskolci Vontatási Fő­nökségének mozdonyvezető szocialista brigádjának vezető­je, majd Csák Gyula, a Ma­gyar írók Szövetségének titká­ra, Polareczky László, a Minő­ségi Cipőgyár szabász szocia­lista brigádvezetője, Pántya János, a Gyulai Húskombinát egyik brigádvezetője, valamint Borsodi László, az Ózdi Kohá­szati üzemek előhengerész szocialista brigádvezetője szó­lalt fel. Ezzel befejeződött a szocia­lista brigádvezetők országos tanácskozásának első napi munkája. A tanácskozást, amely vasárnap reggel nyolc órakor folytatódik, az ország nagyon sok üzeme, intézmé­nye és szocialista brigádja táviratban köszöntötte, ered­ményes munkát kívánva. * A tanácskozás első napi munkája után a résztvevők es­te a Magyar Állami Operához díszelőadásán megtekintették Kodály: Háry János című dal­játékát.

Next

/
Thumbnails
Contents