Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-16 / 103. szám

1977. április 16., szombat Punaatmt napló 3 Zöld utat a zöldségnek! Állami támogatás, megfelelő árak Konzervgyárunk az V. ötéves tervét a népgazdasági tervek­nek megfelelően készítette el. Gyümölcskonzervet 2608 va­gont. főzelékkonzervet 2620 va­gont, paradicsomkonzervet 137 vagont, savanyúság konzervet 1285 vagont. £z a mennyiség 6650 vagon készterméknek felel meg, amely meglátásom szerint a nyersanyag jó minőségű és ütemes beérkezése, megfelelő munkafegyelem, jó üzem- és munkaszervezéssel megtermel­hető. Terveink teljesítésének egyik alapvető tényezője a nyers­anyag biztosítása. Nincs kisebb gond a gyümölcstermelés terü­letén sem, mint a zöldségnél. Ennek megoldása, úgy érzem, nem egyszerű. A jövedelmező­ség elősegítése érdekében az 1976-os tervezett árakhoz viszo­nyítva a zöldségtermelés terüle­tén 15 százalékos felvásárlási fixáras áremelés történt. Szük­séges megjegyeznem, hogy az árak területén nem minden nö­vényre 15 százalék az emelke­dés, hanem egyes növényféle­ségeknél 20 százalék, viszont van olyan is, amelyek csak 10 százalékot értek el. Az áreme­lésen túlmenően gyárunk több olyan költséqtérítést fizet a me­zőgazdasági üzemeknek, amely- lyel a termelésüket gazdaságo­sabbá és biztonságosabbá te­hetik. Ilyenek a növényvédelmi költséghozzájárulások, az egyes zöldségfajták import vetőmag árkülönbözetet, a termelő saját gépeinek használatáért kifize­tett összegek. Kiemelt feladat­nak tartom a zöldségtermelés koncentrációjával együtt a gé­pesítés fejlesztését, minden gé­pesítésre alkalmas zöldségfaj­tánál a jelenleg alkalmazható legkorszerűbb technikával. A munkaerőcsökkenésre a követ­kező időszakban is számíthat a mezőgazdaság és annak pótlá­sát csak magas gépesítéssel és nagyobb felületen történő ter­meléssel lehet elérni. A gépe­sítés bevezetése egyúttal auto­matikusan megszünteti a ter­melés elaprózottságát. Szilárd meggyőződésem, ha bármely mezőgazdasági üzem nagyobb felületen dolgozik, lé­nyegesen kevesebb lesz a tech­nológiai fegyelemsértés, mint azt az elmúlt időszakban ta­pasztaltuk. Több kormány- és miniszteri intézkedés történt a zöldségtermelés javítása érde­kében. Elsősorban a megfelelő árak és különböző állami támo­gatások vonatkozásában. Ezek a határozatok csak akkor vál­hatnak eredményessé, ha azt megfelelő termelési színvonal is követi. Nem lehet megfizetni a 25 q/ha-s zöldborsót, a 17 q/ha-s zöldbabot, vagy a 120 q/ha-s paradicsomot, hogy csak a legfontosabb cikkeket említsem. e A fenti zöldségfélékből jól látható, hogy gyárunk hagyo­mányos termelési struktúráját kívánja végrehajtani. Ahhoz, hogy megfelelő eredményt ér­jünk el, növényféleségenként az alábbi feladatok megoldását látom szükségesnek. Zöldborsó: Tartósan el kell érni a 35—40 q/ha körüli átlag­termést, mégpedig úgy, hogy a konzerv minőségének javulása érdekében a korai zöldborsó fajtáknak kell dominálni. Ennek érdekében június 10-ig 40 Ft/kg idényfelárat fizetünk. A zöld­borsószem átvételi ára általá­ban 10 százalékkal emelkedett. Továbbá emelkedett a saját géphasználat díja is, ami sta­bil cséplőgépnél 0,60 Ft/kg, önjáró mozgógépeknél 0,70 Ft/kg. Zöldbab: A zöldbab gépesí­tett megoldása az egész terüle­ten befejeződött, Ploeger gépi technikával. Viszont meg kell állapítsuk, ennek megfelelően a zöldbabgyártó vonalaink nem készültek fel, mivel lényegesen több szennyeződést és idegen anyagot tartalmaz a gépi zöld­bab, mint a kézzel szedett. A babfeldolgozás vonatkozásában nagyon fontos, hogy a megfe- felő belső gépi technikát talál­juk meg. o Mezőgazdasági üzemeink­nél a 40 q/ha átlagtermést kell elérni, hogy jövedelmezővé vál­jon a babtermesztés. A jövedel­mezőség érdekében felemeltük az árat, mintegy 0,50 Ft-tal, szeptember elseje után 1,— Ft/kg idény felárat biztosítunk, fizetünk 1000 Ft növényvédelmi költséget hektáronként és az Készül a vegyes zöldségkonzerv a Szigetvári Konzervgyár 1-es futószalagján import vetőmag 4000 Ft feletti árkülönbözetét. Paradicsom: Legnagyobb problémánk a paradicsom ter­meltetéssel van a gyárunk kör­zetében. Ez annak tudható be, hogy rendkívül ingadozó az át­lagtermés, 130 q/ha-tól 420 q/ha-ig. Az alacsony jövedel­mezőség miatt elment a mező- gazdasági partnereink kedve a paradicsomtermesztéstől. Para­dicsom területeink elaprózód­tak, ami átlagosan 30—40 hek­tár körül mozog. Feladat: nagy területeken termelő gazdaságok megszervezése, fejlett gépesí­téssel, 300 q/ha átlagterméssel. A termelési kedv fellendítése érdekében felemeltük az ára­kat, a léparadicsom I. osztályú óra 1,70 Ft/kg, a II. osztályú ára 1,45 Ft/kg, saláta-paradi­csomért 2,20 Ft/kg összeget fi­zetünk. Ezentúl augusztus 15-ig átadott paradicsomra 0,15 Ft/kg felárat, szeptember 21-től átadott paradicsomra 0,10 Ft/kg felárat fizetünk. Továbbá 50 hektár felett 2500 forint nö­vényvédelmi, 50 hektár alatt 1200 Ft/ha növényvédelmi költ­ségtérítést fizetünk mezőgazda- sági üzemeinknek. A gyárunk körzetében mint­egy négy éve foglalkozunk már a helyrevetett paradicsom ter­meltetésével. Tapasztalataink szerint a jelenleg ismert para­dicsomfajták akkor adnak jó paradicsomtermést, ha 70 szá­zalékban palántázunk és 30 százalékban csinálunk csak helyrevetést. o Baranya megyében és gyá­runk körzetében több éve meg­figyeltük már, hogy a szeptem­ber közepi esős időszak nagy­mértékben elősegíti a paradi­csomvész elterjedését. A para­dicsomérés idejét csak úgy tud­juk előrehozni és ezt a kritikus időszakot elkerülni, ha partne­reinket ilyen arányú palántá­zásra ösztönözzük. Paprika: Az elmúlt két év kri­tikus növényévé vált a zöld­paprika. Egyetlen újabb fajtánk van paprikából. A hagyomá­nyos termelési módszereket tud­juk folytatni és ennek megfele­lően a magas kézimunka-igény és a rendkívül alacsony átlag­termés gazdaságtalanná és lé­nyegtelenné tette a zöldpaprika termesztését. Ebből a helyzetből a gyárunk megkezdte az olyan irányú te­vékenységet, kísérletet folytat­tunk a gépi konzervfajták hely­revetett termelésére a Dalman- di Állami Gazdaságban, meg­lepően jól sikerült, 114 q/ha. Úgy érezzük, hogy ezt az utat tovább kell folytatni úgy, hogy az étkezési paprika termőterü­letének legalább 30 százalékán így próbáljunk termelni. A pap­rikatermesztés fellendítése ér­dekében megemeltük az átvé­teli árakat. Fehér étkezési pap­rika I. osztályú: 5 Ft/kg; fehér étkezési paprika II. osztályú: 4 Ft/kg; paradicsom alakú pi­ros paprika I. osztályú: 7 Ft/kg; paradicsom alakú piros paprika II. osztályú: 6 Ft/kg. 20 hektár termőterület felett fizetünk 1000 Ft növényvédel­met. Uborka: Jelenleg gépi beta­karításra alkalmas uborkafaj­tával nem rendelkezünk. Ezért továbbra is a hagyományos és a gyárunk körzetében jól bevált felvásárlási és termelési mód­szereket kell folytatni. A háztá­ji gazdaságokban jelentkező termelési kedvet jól kiaknázva szerezzük be az uborka szük­ségletünket. Ezt főleg a keres­kedelmi szervek (AFÉSZ-ek) le­bonyolításában kell Baranya és Vas megyében végrehajtani. e Az utóbbi két évben az ubor­ka termésátlaga csökkent, ami kedvezőtlenül hatott a termelte­tésre. Az uborka termesztési kedv fellendítése érdekében felemeltük az átlagárakat: 3— 6 cm 8,20 Ft; 6—9 cm 6,50 Ft; 9—12 cm 4,50 Ft; 12—14 cm 2,20 Ft/kg. Ezen felül 1000 Ft/ha növényvédelmi költségté­rítést fizetünk termelőinknek a felmért területekre. A termelési kedv megtartása érdekében továbbra is fizetjük: I. osztályú 1,60 Ft/kg, II. osztá­lyú 1,30 Ft/kg felvásárlási árat. 1974. 1975. 1976. Növényvédelmi költség hozzájárulás 691 200 651 239 1 198 000 Zöldbab vetőmag árkülönbözet 191 000 1 104 073 527 511 Saját géphasználat 1 515 243 994 235 1 893 004 Ez a kifizetés 1977-ben még tovább emelkedik az előbb em­lített térítések felemelése kö­vetkeztében. Egyes cikkek eme­lésénél viszont világosan lát­nunk kell, hogy a gyárunk bel­ső apparátusára is nagy fel­adatok hárulnak, hogy a gépi technológiával megtermelt pa­radicsomot, borsót, zöldbabot, de sorolhatnám a többi zöld­ségféléket is, úgy dolgozzák fel, hogy azzal az élelmiszertör­vényben előírt minőségi felada­toknak eleget tudjunk tenni. Bernáth Béla, a Szigetvári Konzervgyár igazgatója lángból ívírulo színek A porcelánfajansz reneszánsza 1200 fokos Rombusz alakú, különböző színekben pompázó csempék feltornyozott halmaza vesz kö­rül Kovács István alkotóműhe­lyében. — A Pécsi Porcelángyár ré­szére tervezte Vasarely ezt a térplasztikát — tart elém a mester egy kartont, amelyen egymásradobott kockák és szí­nes rombuszok játékosan vil- lódznak. — Rengeteg munka, kísérlet árán jutottunk el odó­ig, hogy a rajta lévő 12 szín pontosan megegyezzen a Va­sarely által megálmodott ár­nyalatokkal. Nem először dol­gozunk a pécsi születésű festő tervei alapján. Párizsban a Nemzetközi Posta és Közleke­dési Intézet halijának egyik falfelületére tervezett a világ­hírű művész egy kompozíciót, ennek elkészítésére minket kért fel. Most dolgozunk az Aix-en- iProvance-ban levő Vasarely- alapítvány részére készülő tér­plasztikán is. Kovács István január 1. óta már csak nyugdíjasként dolgo­zik a Zsolnayban. Negyven esztendeje formázza a gyönyö­rű vázákat, tálakat, varázsolja rájuk a szebbnél szebb virágo­kat, mintákat. Az ő szakmai tudásának köszönhető, hogy 1954-ben, több éves szünet után az eozin, 1968-ban pe­dig a porcelánfajansz gyártá­sa megindulhatott. Utóda Mosonyi Attila, aki tanítványa és helyettese volt 10 évig. — Az utóbbi években na­gyon megfiatalodott a gyárunk — mondja a 35 éves gyáregy­ségvezető. A bennük levő len­dület, kísérletező kedv a ter­melés alakulását is nagymér­tékben befolyásolja. A fiatal iparművészek, tervezők munká­ja nyomán új termékek, formák jöttek létre. Sok apró újítás­sal nőtt a termelékenység. A gyáregység 4—5 évvel ezelőtt még veszteségesen dolgozott, az elmúlt évet pedig már 3 és félmilliós nyereséggel zár­ták. — Mosonyi Attilának is van mondanivalója a saját újítá­sáról? — Ez a fehér eozin! — mondja. Csontfehér alapszínű, matt felületű vázát tesz elém, féme­sen csillogó, mélytűzű virágok, levelek, indák kígyóznak rajta. — A minta azelőtt barna mázra került, ezt az alapszínt marattuk !e fehérre, úgy, hogy a díszítés festéke érintetlen maradjon. Sok száz kísérlet előzte meg, míg ilyen lett. Az eozin iránt nagy az érdeklő­dés külföldön. Egy amerikai üzletember idén például csak fényképen látott eddig eozint, s ennek alapján 20 millió fo­rint értékű árut rendelt a gyár­tól. Ezért is próbálkozunk új megoldásokkal, gazdagabb színezéssel. Mosonyi Attila dinamikusan irányítja a rábízott gyáregy­ség munkáját. Ismeri a por­celángyártás titkainak csínját- bínját. Az ismeretek birtoká­ban újabb és újabb megol­dások izgatják, fáradhatatla­nul, szinte megszállottként dol­gozik. Új eozin formák kerül­tek ki keze alól. Kísérletező kedvének eredménye egy új festék: fémes-kékesen csillo­gó fekete. Az ipari vásárra ke­rülő darabokat már ezzel is mintázzák. A fő festőteremben fiatal lá­nyok és asszonyok díszítik a csodálatos porcelánfajansz tá­lakat, készleteket. A tervezők hihetetlen biztonsággal vará­zsolják a csontszínű alapra a szemet gyönyörködtető mese­világot, ezeregyéjszaka csodáit idéző virágokat, motívumokat. — Mióta készít a gyár por­celánfajanszot? — A Zsolnayak 1878-ban, a Párizsi Világkiállításon ezzel a termékkel aranyérmet nyertek. Az első világháború idején be­szüntették a gyártását, azóta nem is foglalkoztak vele. A gyár 100 éves jubileuma alkal­mából, 1968-ban kapta elődöm és mesterem, Kovács István azt a feladatot, hogy újítsuk fel a fajansz gyártását. Sok-sok túl­óra, éjszakázás és 37 féle masszakeverék elkészítése után végre 1970-ben sikerült a régi­nél jobb minőségű, gazda­gabb színezésű porcelánfajan­szot előállítani. — Miért ilyen drága?- — Nagyon magas az üze­mi költség. Nagy a selejtszá­zalék, mivel a fajansznál nincs takarómáz, mint a többi por­celánnál, így az alapmassza legkisebb hibája már látszik. Nagyon munkaigényes. Egy mokkáskészleten a festőnő egy hétig dolgozik. A porcelánfa­jansz tárgyak egyedi darabok, egy mintából 5—6-nál több nem készül. A darabokat sor­számmal és a festőnő kézje­gyével látják el. — Gondolom, az ára miatt nálunk csak kevesen tudják megvenni. — Nem így van. Termékeink legnagyobb részét itthon ad­tuk el. A fajansz-export eddig elenyésző volt, külföldön még nem nagyon ismerik. Most kaptunk először nagyobb meg­rendelést egy holland cégtől, és az utóbbi időben olasz üz­letemberek is érdeklődtek. — Mit tesznek önök, hogy külföldön is népszerűsítsék ezt a méltán világhírnévre érde­mes terméket? — Jövő évben Bécsben ren­dezünk egy reprezentatív kiál­lítást, melynek forgatókönyvét most írják. Hagyományos és új darabokat szeretnénk bemutat­ni. A porcelánfajanszot négyszer égetik, mire végső pompáját elnyeri. A festőműhelyben fel­hordott festékek még sápad­tak, fakószürkék. A kemencé­ben, az 1200 fokos lángokban kivirulnak, élni kezdenek, s most már akár évszázadokig is őrzik a rajtuk munkálkodó ke­zek ügyességét, művészetét. Sarok Zsuzsa Pillantás a kiemelt beruházásokra III. Duna­újváros Néhány héten belül üzembe helyezik a Dunaújvárosi Hul­lámpapírgyár teljes vertikumát. Hiszen az 1976-ban átadott két üzem (papírgyár, félcellulóz- üzem) a gyorsítási programban megfogalmazott határidőre megvalósult. így minden re­mény megvan arra, hogy a hullámdoboz-üzemet az I. ne­gyedévben átadják. Ha visszalapozunk -a beru­házás krónikájában, láthatjuk, hogy a könnyűipar legnagyobb beruházása milyen nehézségek árán valósult meg. Sok ténye­ző akadályozta a műszaki ter­vezést, amely tíz intézetben folyt; a kivitelezésen tíz épí­tőipari vállalat dolgozott, az 5 külföldi cégen kívül 13 vál­lalat szállított gépeket. A hi­bás tervek alapján megépített egyik csarnokban bontani is kellett, és bizonyos külföldi gé­pek késve érkeztek az építke­zés színhelyére. De azt is tud­ták az érdekeltek, hogy mór a tervezési időszakban érvé­nyes árakon is minden hónap megtakarítás 2 millió dollárt hoz a Dunaújvárosi Papírgyár beruházása esetében. Megvalósult tehát a tervezett kapacitás: évente 50 ezer ton­na lombosfából készül fél­cellulóz, amely 100 ezer ton­na hullámpapír termelését te­szi lehetővé. Ebből több mint 50 ezer tonnát a helyszínen dolgoznak fel kartondobozzá. A gyorsítást mintegy 36 mil­lió forint, különböző célokat szolgáló pénzügyi keret segí­tette, a már engedélyezett be- ruházi költségeken felül. A hullámvertikum esetében is a kivitelezési munkák gyorsítását segítő gépbeszerzés volt a legnagyobb tétel, de jelentős az úgynevezett sürgősségi fel­ár is. 1976-ban például 4,7 millió forintot kellett kifizetni ezen a címen, mert a szüksé­ges kábeleket rövid határidő­re csak tőkés országban sike­rült beszerezni. A jutalmazás­ra, a premizálásra szolgáló keret 5 millió forint volt, amelyből 1976. végéig mind­össze másfél millió forint kifi­zetését engedélyezték. Az Állami Fejlesztési Bank megfogalmazása szerint az eredetileg tervezettnél koráb­ban lépett be, de többletter­melést nem eredményezett a hullámpapír-üzem. A 100 ezer tonnás kapacitás a tervezett­nél egy hónappal korábban valósult meg, ám ez nem ered­ményezte a feltételezett 6 ezer tonna hullámpapír többlet ter­melését, mert későn indult a próbaüzemelés. Annak rövid időtartama és a külföldi anyag­előkészítő berendezés gyártási hibái következtében 1976-ban a tervezett 70 ezer tonnával szemben csak 25—30 ezer ton­na hullámpapírt termeltek. A ayorsítási programban előírt határidő betartása tehát csak formális sikernek tekinthető, valóságos gazdasági ered­ményt nem hozott. A gyorsítá­si intézkedések, a megkülön­böztetett erőfeszítés is csak a határidő betartását tették le­hetővé a félcellulóz-üzem ese­tében. Itt is csak úgy, hogy a próbaüzemelést lerövidítették. Sajnos, mindez azt jelentette, hogy az 1976-ra 1,2 millió dol­lárra tervezett export-bevétel — az említett üzemelési prob­lémák miatt — nem valósult meg. Az egész hullámvertikum gyor­sításának legnagyobb ered­ményét már eredetileg is a több mint 50 ezer tonnás kar­tondoboz-gyártó kapacitás ko­rábbi belépésétől remélték. Fő­képp ez adta az indítékot a sok-sok gonddal járó beruhá­zás menetközben történő át­szervezéséhez, áttervezéséhez. Brehner Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents