Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-14 / 101. szám
e Dunantmt napló 1977. április 14., csütörtök fi baranyai szolgaltatasokrol .............. ................. ..............................................................................-............................................................................................................................................ .................................................................................... l akossági szolgáltatásokból — fogalmazhatjuk — sohasem elég, az életszínvonal és a szabad idő növekedésével a kereslet irántuk állandóan nő, ugyanakkor az igényekkel nem tud lépést tartani a szolgáltatóipar. A nehézségek ellenére az elmúlt tervidőszakban jelentősen fejlődtek a szolgáltatások Baranyában. Az ötödik ötéves tervidőszakban méginkább fejlődnek. A szolgáltató vállalatok és szövetkezetek a fogyasztói szolgáltatások növelésére ebben a tervidőszakban 270 millió forintnyi beruházást irányoztak elő. A beruházásokhoz a tanácsok a szolgáltatásfejlesztési alapból csaknem 100 millió forintnyi támogatással járulnak hozzá, míg a többi a vállalatok és szövetkezetek a korábbinál nagyobb saját alapja és bankhitel. Közgazdasági élet oldalunkban most erről szeretnénk áttekintést adni, ugyanakkor foglalkozunk a társadalmi szolgáltatások helyzetével és feladataival is. fl társadalmi szolgáltatások helyzete, fejlesztésének feladatai A szolgáltatásokról sok szó esik manapság, de mindig más és más értelemben. A gazdasági vezetők és szakemberek nyilatkozatai a sajtóban, rádióban, televízióban és az újságírók cikkei rendszerint csak néhány szolgáltatást érintenek. Ezek többnyire a fogyasztási cikkek javító szolgáltatásai, vagy az ún. személyi szolgáltatások. Ha viszont általában esik szó a szolgáltatások fokozódó jelentőségéről, akkor a szolgáltatások fogalma rendszerint parttalan, a fogyasztói szolgáltatásoktól a termelői, kommunális, egészségügyi, kulturális igazgatási és egyéb szolgáltatásokig kiterjedően mindent magában foglaló fogalmat értenek alatta. Szerzőnk a társadalmi szolgáltatásoknak azt a válfaját vizsgálja, amely a településhálózathoz közvetlenül kapcsolódik, a társada'om tagjainak személyes, valamint közösségi igényét elégíti ki, s nem árujellegű szolgáltatásokból áll. Mindennapi életünkben a szolgáltatások szerepe erőteljesen növekszik. A szocialista társadalom építésével együttjáró társadlmi-gazdasági fejlődés, ezen belül a társadalmi munkamegosztás bővülése, az ur- banizálódás, a kulturális-technikai forradalom mind-mind a szolgáltatások fejlődését siettették. Az emberi igények gyors változása következtében a kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb szolgáltatások színvonalmutatói a lakosság helyzetének, életkörülményeinek fontos jellemzőivé váltak. A szolgáltatások növekvő szerepét jelzik a költségvetési adatok, a foglalkoztatottak ágazati és területi megoszlásának mutatószámai, valamint a lakossági jövedelmek keletkezésének és felhasználásának strukturális változásai is. Egyre nagyobb arányú a költségvetés szolgáltatás-fejlesztési és fenntartási kiadása. A foglalkoztatási adatok az ellátó ágazatokban dolgozók számának gyors növekedését jelzik, miközben a mezőgazdaság létszámigénye csökken, illetve az ipari-építőipari ágazatokban foglalkoztatottak száma csak kismértékben változik. Lényeges változás figyelhető meg a lakossági jövedelmek keletkezésében és felhasználásában. A lakossági jövedelmeken belül a társadalmi juttatások (egyéni és közösségi szolgáltatások) gyorsabb ütemben emelkedtek, mint a munkajövedelmek, vagyis arányeltolódás történt a társadalmi szolgáltatások javára. Ennek megfelelően a lakossági jövedelmek felhasználása is átalakulóban van. A lakossági fogyasztáson belül a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított kiadások részarányának növekedése mellett a szolgáltatósok igény- bevételére fordított kiadások arányának növekedése figyelhető meg. Mindezek mellett a szolgáltatások fejlesztése iránti nagyobb figyelmet indokolja, hogy a háttérágazatok fejlődése ez ideig elmaradt a termelőágak fejlődése mögött, s néhány területen társadalmi-gazdasági fejlődésünk új ellentmondását váltotta ki, az életviszonyok fejlesztésének akadályozójává vált. A társadalmi szolgáltatások fejlődésének története A felszabadulást követően társadalmi-gazdasági fejlődésünk új szakaszában robbanás- szerű volt a társadalmi szolgáltatások iránti igények jelentkezése. A helyreállítás időszakában a termelőberendezések munkába állítása, a szociális ellátás feltételeinek kialakítása volt az elsődleges cél. A lakosság egészségügyi, kulturális, kommunális és egyéb jellegű ellátásának a gazdasági lehetőségek korlátokat szabtak. Ezért már abban az időben is a szükségletek rangsorolásához kellett folyamodnunk, s első helyre került az egészségügy és a kultúra. A lehetőségek és az igények növekedésével később a figyelem mindinkább a települések tervszerű fejlesztésére irányult és parancsolóan írta elő a lakáskérdés megoldását. A lakásépítési program megindításával jelentkezett a közműhálózat elégtelenségének a gondja, s így hozzáláttunk a vezetékes vízellátás, zárt rendszerű csatornahálózat, háztartási gázellátás fejlesztéséhez. A lakosság ipari szolgáltatások iránti igényének gyors növekedése a hatvanas évek végétől kezdődött. Akkortájt vált tömegessé a tartós fogyasztási cikkek kereslete, meglendült a lakásépítés és a motorizálás, erősödött a városiasodás folyamata, az életszínvonal elért foka előrevetítette az emberek szokásainak gyors változását. Ezek a tényezők mennyiségében, minőségében és szerkezetében is újat, mást, többet követeltek a lakosságnak nyújtott szolgáltatástól. Természetszerűen a magas fejlesztési költségek következtében az igények kielégítése bizonyos rangsorolást követelt, de ennek során nem elsődlegesen az igényeket rangsoroltuk, hanem a fejlesztések területi eloszlását. Így kiemelt helyre kerültek a népgazdasági szempontból fontos településkategóriák, a centrumtelepülések. Ez viszont bizonyos fokig az életkörülmények területi differenciálódását hozta magával. A társadalmi szolgáltatások igénybevétele szempontjából nagy gondot jelent az ellátás területi differenciálódása, ugyanazon településkategóriákon, nemegyszer ugyanazon településeken belüli ellátásbeli különbségek kialakulása, illetve a színvonalkülönbségek növekedése. Ennek mérséklése, az ellátási mutatók közelítése egymáshoz jelenlegi és jövőbeni fejlesztési politikánk alapvető feladatát kell hogy jelentse. Egyidejű differenciálás és nivellálás A települések, s ezzel együtt a lakossági ellátás fejlesztésének átfogó kereteit az 1971- ben elfogadott országos településhálózat-fejlesztési koncepció, valamint az ennek szellemében kidolgozott megyei fejlesztési tervek adják meg. E koncepciókban kialakult a települések hierarchikus hálózata, mely egyben a széleskörűen értelmezett szolgáltatásfejlesztés elvi alapjait is megadja. (Persze a problémakör még mindig meglehetősen tág, mert eldönti, hogy melyek az átlagosnál gyorsabban fejlődő települések, illetve hogy mely te- . lepülések ellátottságát kell közelíteni egymáshoz, de nem határozza meg a reális szükségletek mértékét, sőt azt sem, hogy a szükségleteket milyen sorrendben kell kielégíteni.) Jelenleg a fő hangsúly a középfokú központok (pl. Komló, Mohács, Szigetvár és Siklós) ellátó szervezeteinek kialakításán van. Ez önmagában is komoly feladatot jelent, de már ma érzékelhető, hogy. egy későbbi időpontban a települések nagyobb körét is intenzívebben kell fejleszteni az alapellátás általánossá tétele érdekében. A társadalmi szolgáltatások oldaláról közelítve ugyanis olyan alapvető ellátást, mint a lakás, villany, egészséges ivóvíz, orvosi ellátás, kapcsolat a közlekedési és távközlési hálózattal, elvileg minden településkategóriában és minden lakosnak biztosítani kell. (Természetesen nem azonnal és baranyai példát véve, talán nem is 320 település tartós fennmaradásával számolva.) A fejlett szocialista társadalom építésének programja, 15— 20 éves távlati tervünk a társadalmi szolgáltatásokkal szemben új fajta követelményeket támaszt. E szolgáltatások társadalmi funkcióvá emelkednek, s alapkövetelmény, hogy mindenki számára elérhetők legyenek. Más megközelítésben, a társadalmi juttatások munkajövedelmeknél gyorsabb növekedése 15—20 éves távlatban a lakossági jövedelmek keletkezésében és felhasználásában olyan arányeltolódást idézhet elő, amelynek kielégítésére — anyagi alapok biztosításával, ellátó munkaszervezetek kiépítésével, és a szükséges technikai létesítmények előállításával — már most fel kell készülnünk. Készülődés a hatodik ötösre A szükségletek és különösen a jövőbeni szükségletek megállapítása bonyolult és nehéz feladat. Ennél is nehezebb annak meghatározása, hogy pénzügyi forrásaink adta korlátozott lehetőségeken belül melyek azok a szükségletek, amelyeket adott időben és térben mindenképpen kielégíten- dőnek ítélünk meg. E kérdéskör megválaszolása talán most a legaktuálisabb, amikor hozzákezdünk a VI. ötéves tervi tervezőmunka előkészítéséhez. Piti Zoltán oki. közgazdász A szükségletkielégítés színvonala néhány kiragadott mutató alapján Baranyában Követelmény, Jelenlegi reális szükséglet ellátottság 100 családra jutó lakások száma, db. 100 lakásból a vízhálózatba bel lakások száma, db. Egy általános körzeti orvosra jutó lakosok száma, fő 100 óvodáskorú gyermekre jutó óvodai férőhelyek Egy lakosra jutó gondozott zöldterület, m2 Ebből Pécs 100 t 92 100 60 2200—2400 2550 80—85 60 24—26 14 7 Társasház építésére alkalmas 383 négyszögöl telek, a Mecsek-kapu és a Pálosok között fekszik, Hunyadi út 86. szám, eladó É r d e k I ő d n i : 10-877-es telefonon, 7—15 óráig, munkanapokon. A szolgáltatások ötödik ötéves terve Fejlesztenek a vállalatok és a szövetkezetek Pécsett a 39-es dandár úton épült szolgáltatóházban kilenc kisiparos, valamint a rádió- és tv-zavarvizsgáló állomás áll a városrész lakóinak szolgálatában Mivel gyarapodik öt év alatt Baranya szolgáltatóipara? A megyei tanácsi elképzelések szerint az ötödik ötéves tervidőszakban a kiemelt szolgáltatások közül elsősorban a gépjárműjavítás, a textiltisztítás, a híradástechnikai és elektromos háztartási gépek javítása és a lakáskarbantartás teljesítményértékének növelése a cél, míg a nem kiemelt szolgáltatások közül a cipőjavítás és a barkácstevé- kenység támogatása kerül előtérbe. Ennek megfelelően döntöttek a szolgáltatások fejlesztésére szolgáló támogatási alap elosztásáról, amely természetesen kiegészül a szolgáltató vállalatok és szövetkezetek saját alapjaival és a bankhitellel. Lássuk a fejlesztési elképzeléseket. Textiltisztítás A textiltisztító-ipar tevékenysége a negyedik ötéves tervidőszakban dinamikusan fejlődött, korszerűsödött a technológia, új szalonok létesültek. A jelen tervidőszakban a Patyolat központi mosodájának korszerűsítése tovább folytatódik. Pécsett három új vegyes szalont nyitnak, de — a lakásépítési ütemnek megfelelően, a tervidőszak végén — szalonok létesülnek Siklóson és Szigetváron. Ugyanakkor a mohácsi szalont 1980-ra komplex textiltisztító kisüzemmé alakítják át. Gépkocsi ja vitás A gépjárműjavítás a legdinamikusabban fejlődő szolgáltatás, jóllehet a gépjárműjavítás terén az előző tervidőszakban elhatározott beruházások többsége áthúzódott a jelen tervidőszakra, ami miatt e szolgáltatás teljesítményértékének növekedése messze nem érte el a tervezettet. Néhány, az ellátottságot jellemző főbb mutató: a személygépkocsik száma a megyében 1975-ben: 27 470 (1970-ben 11 260), az egy felvevőhelyre jutó lakosok száma: 4824 (1970-ben 8508), az egy lakosra jutó teljesítményérték: 102 forint (1970- ben 44 forint). A legjelentősebb beruházás a komlói AFIT-szerviz, amelynek építése az elmúlt tervidőszakból húzódott át. A befejezési határidő a szerződés szerint ez év nyara, ezt a határidőt azonban messze nem tudja tartani a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. A másik fejlesztés a VILLGÉP Szövetkezet nevéhez fűződik: 1978-ban bővítik harkányi autójavító szervizüket. Korszerűsödik mohácsi motorkerékpárjavító szervizük is. Az INTERAG Pécsett önkiszolgáló szervizt hoz létre. Háztartási gépek javítása Ami a híradástechnikai és elektromos háztartási gépek javítását illeti, az elmúlt évek fejlesztései még nem bizonyultak elegendőnek a javítási igények folyamatos kielégítésére, a kapacitás- és hálózat- bővítés nem követte a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának ütemét. A kitűzött célok szerint, mivel e szolgáltatás extenzív fejlődési szakasza csaknem teljes egészében befejeződött, az ötödik ötéves tervidőszakban elsősorban a gépesítettség és a műszerezettség fokozására kell törekedni. A GELKA két új szervizt épít: Bolyban és Pécsvá- radon, a VILLGÉP pedig meglévő szigetvári szervizét helyezi megfelelőbb épületbe. Személyi szolgáltatások A személyi szolgáltatások terén az ellátás a városokban és a nagyobb községekben kielégítő, azonban egyes településeken egyáltalán nem működik szolgáltató egység, s ma- gónkisiparos sem tevékenykedik. A tanács az igények felmérése után pályázatot írt ki a támogatás elnyerésére, ennek megfelelően több fejlesztésre kerül sor. A Fodrász Ktsz három új fodrász és kozmetikai szalon megnyitását is tervezi: Mohácson, Szigetváron és Pécsváradon. Siklóson, újdonsült városunkban a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat rendez be szolgáltatóházat, amelyben lesz fodrászat, méteres ruházati szalon és órajavító felvevőhely. A Fényképész Ktsz Mohácson fényképész műtermet létesít. Csináld magad! A tanács jelentősen támogatja a Csináld magad! mozgalom kibontakozását, új bar- kácsboltok létesítését. A támogatás elnyerésére több kereskedelmi vállalat és fogyasztási szövetkezet is pályázott. Az AFÉSZ-ek Szigetváron, Mohácson és Ffosszúhetényben terveznek létrehozni áruházi bar- kácsrészleget, Komlón bar- kácsrészleget és barkácsmű- helyt is.
