Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-09 / 67. szám
e Dunantüli napló 1977. március 9., szerda it forradalmárok köböl rakott krónikája Restaurálják a Péter-Pál Erődöt A Péter-Pál Erőd Leningrad egyik 600 méter hosszú, 400 méter széles szigetén emelkedik. A Péter-Pál Erőd egyike a legjelentősebb történelmi emlékeknek. A város alapításával egyidőben, 1703-ban épített erődítmény eleinte védelmi célokat szolgált, ám e szerepét hamar elveszítette. A XVIII. században börtönné alakították. A falai között sínylődő, bátor, népüket határtalanul szerető forradalmárok hősi harcukkal örök időkre az orosz népi felszabadító mozgalom kőből rakott krónikájává változtatták. Az erőd bejáratát 20 méter vastag falak védték. A területén emelkedő barokk stílusú templom hamarosan megfiatalodik. Az erődben nagyszabású helyreállítási munkák kezdődtek.' A restaurátorok feladata a templom homlokzatának eredeti formában történő helyreállítása, az erőd kapujának restaurálása, a földalatti építmények helyrehozása. „Lelki szerviz” a Ságváriban Szigorú orvosi titoktartás mellett Egyedülálló pécsi kezdeményezés Minden percünket szigorúan beosztjuk. Sietünk a buszhoz. Sietünk a munkahelyre. Aztán rohanunk haza, vagy a másodállásba. S a kikapcsolódásra már alig marad időnk. A természetes és szükségszerű emberi kapcsolatok fenntartására, ápolására már semmi időnk, energiánk! . . . Ma már közhely, de óhatatlanul idekívánkozik, hogy magányos szigetekként élünk egymás mellett. Egymás problémái, kérdései iránt közömbössé váltunk. A fent vázolt tömegjelenségen segíteni, javítani kell. Külföldön a hasonlóan „életveszélyes" helyzet miatt szakembereket neveltek ki, hogy ezzel a problémákörrel foglalkozzanak. Már tekintélyes szakirodalommal és folyóirattal rendelkezik a lélektan s speciális területe. Hazánkban legelőször Pécsett alakult és ma is csak itt működik pszichológiai tanácsadó szervezet a Népművelési Intézet és a Baranya megyei A TIP-TOP (Pécs, Jókai tér) bébi házicipő 19—22-ig női tornacipő 35—40-ig érkezett színekben, nagy választékban! VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. Menthalhigéniás Intézet irányításával. — 1975 augusztusa óta foglalkozunk ezzel a tevékenységgel a Ságvári Művelődési Házban — tájékoztat dr. Kéz- di Balázs, a Menthalhigéniás Intézet főorvosa. — Eddigi tapasztalataink alapján sikeresnek könyvelhetjük el ezt a tulajdonképpen kísérleti jelleggel indított munkát. Intézetünk öt speciálisan felkészített munkatársának sikerült a tanácskérők bizalmát megnyerni. A heti két alkalommal tartott beszélgetéseken — melyek szigorúan négyszemközt és orvosi titoktartás mellett folynak — már több százan megfordultak. Sokan rendszeresen visz- szajárnak s a — hangsúlyozom — négyszemközt folyó beszélgetéseken nyílt őszinteséggel feltárulkozhatnak a személyiség belső kapui. Tanácsainkkal főleg a reális önismeretet igyekszünk kialakítani látogatóinkban! A reális önismeretet, önértékelést, mert a típusproblémák általában ennek hiányos, vagy kevésbé fejlett voltából adódnak! Ezzel magyarázható a főnök s beosztott között gyakorta dúló „partizániháború", a párválasztás nehézségei, s a házasságok válsága, vagy zátonyra futása. Munkánk hatékonyságát igen nehéz dokumentálni, de közvetett úton meggyőződhetünk róla, hogy sok esetben sikerült segíteni. Az intézet munkatársai tehát általános orvosi, egészségügyi tevékenységüket folytatják, illetve terjesztik ki. A fehér köpenyes orvos, az orvosságsza- gú, csillogó műszerekkel felszerelt rendelő sokakat visszatart attól, hogy ilyen körülmények között kérjenek támogatást problémáik megoldásában. A Ságvári Művelődési Házban tartott fogadásokon azonban minden más. A közvetlen légkörű, de szigorú titoktartás mellett folyó tanácsadáson feloldódnak a gátlások, s az előítéletek sem hatnak olyan elemi erővel .. . A viszonylag rövid ideje működő szolgálat szép perspektívát ígér, sokak életét segítheti biztos révbe. Z. L. Sikeresnek ígérkezik az ötlet Az utóbbi évtizedben a világ szinte valamennyi újságja kongatta a vészharangot a műemlékekben oly gazdag Velence felett. Kutatók ezrei — a világ minden tájáról — újabb és újabb ötleteket vetettek fel, hogyan lehetne megmenteni a várost. Velence ugyanis süllyed, és félő, hogy az árhullámok komoly kárt tesznek a cölöpökre épült műemlék épületekben. Legújabban Pirelli gumigyártó és a Furlani építőipari cég mérnökei azt javasolták, üreges, felfújható gumiköpenyből álló gátakat helyezzenek el a velencei lagúnát átszelő három csatornán. A gumiköpenyeket 9200—9900 m hosszúságban az alapként szolgáló betonpillérekhez horgonyozzák le. Általában felfújatlan állapotban hagynák őket, így fölöttük áthaladhatnak a hajók a lagúnába, és az átlagos nagyságú árhullám útját sem torlaszolnák el. Magas ár-apály idején hatalmas szivattyúk tengervizet juttatnának a gumitömlőbe, amíg fel nem töltődnek. Ekkor éppen a tengerszínt fölé emelkednének és így elzárnák a lagúnát. A veszély elmúltával újra leengednék őket. A Pirelli-cég szerint az elképzelés műszakilag reális. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a gumiköpeny szakítószilárdsága elegendő arra, hogy ellenálljon a legviharosabb tengermozgásnak is. A terv megvalósíthatóságának a bizonyítására egy 77 m hosszú „bébi”-gátat létesítenek egy másik laguna szájában. Ha ez kiállja a próbát, az olasz kormány valószínűleg elfogadja a tervet. Új könyvek A FÁRAÓ ÁTKA érdekességek Budapesti A Zichy kastély Óbudán Múzeumok az ódon házban A földig lerombolt s szalagházakkal elborított Óbudán a hatalmas neonreklámok, üzlet- központok árnyékában, csöppnyi fájdalommal járnak-kelnek az emberek. Hová tűnt innen Krúdy világa? Talál-e magának búvóhelyet a betontömbök között a városrész kétezer éves történelme? Fő tér 1. A kapuban fekete tábla: Óbudai klubház. Belépünk, s máris XVIII. században, Mária Terézia, a felvilágosodás s a barokk korában járunk. Ekkor már egy évszázada, hogy Óbuda a Zichyek birtoka. 1659-ben királyi adomány által került a család tulajdonába. 1746-ban Zichy Miklósa kor szokása s ízlése szerint híres mesterekre bízza kastélya építését. Hat év alatt készül el sajátos egyszárnyú feljáróval a barokk főépület. Gazdái azonban csak nyaranta lakják. Akkor sem sokáig, hiszen néhány év múltán a királyi kamara visszaváltja az épületet. A fel- szabadulás . után katonai főparancsnokság, majd szükségszállás a lebombázott házak lakóinak. A felismerhetetlenségig tönkrement épület restaurálása 1972-ben kezdődött. A másfélezer négyzetméternyi területen végre egy helyen otthont kaphattak Óbuda legrégibb históriájának emlékei, közelmúltja és jelene is. A szárnyépületben ifjúsági, felnőtt és nyugdíjas klubok, könyvtár, torna és balett termek. Most rendezik a városrész helytörténeti gyűjteményét. A márciusban megnyíló állandó kiállítás tárlóiba római s középkori emlékek kerülnek s a híres óbudai kádár dinasztia utolsó mesterének, Tóbiás Simonnak adományaként egy ma is működő kádárműhely. Évszázados polgárszobák, a talán egyedülálló, kétszáz éves, kézi meghajtású mosógép, patikamúzeum s Krúdy-emlékszoba, az utolsó fényképek Óbuda véglegesen szanált házairól várja majd az érdeklődőket. A főépületben már nyitva áll a Kassák Lajos emlékmúzeum. Tárlóiban az író irodalmi munkásságának emlékei, a falakon képei. A kastély nagytermében irodalmi, zenei esteket tartanak. A földszinten presszó, a pincében galéria kapott helyet. A hatalmas betonházak ENERGIA A TENGERBŐL Az árapály energiájának felhasználására már sok év óta folynak sikeres kísérletek a világ különféle részein, ott, ahol az árapály jelensége nagymértékű vizszintingadozá- sokkal jár együtt. Franciaország Atlanti-óceáni partjain, St. Malo mellett például egy folyótorkolat elzárásával hatalmas arányú árapályerö- müvet létesítettek. Olyan tengerpartokon, ahol az árapály vizjátéka nem ilyen nagyszabású, a hullámzást használják ki. Az óceán hullámzása óriási mozgási energiát képvisel. Kellő berendezések útján ez is felhasználható villamos erőművek létesítésére. Anglia* Atlanti partjai mentén a tenger hullámzásából származó teljesítmény nem kevesebb, mint 70 kilowatt folyóméterenként. Hatalmas energiakincsről van tehát szó, mégpedig olyan energiáról, amely a környezet minden szennyezése nélkül hasznosítható. KASZPI ATLANTISZ A Kaszpi-tenger partvidékén nemzedékről nemzedékre száll a legenda egy városról, amelyet valaha elöntött a sós beltenger. Szovjet tudósok elhatározták, hogy ellenőrzik a hagyomány valóságalapját. Nemrégiben egy archeológus csoport a tengerfenéken mesterséges kővonulatot fedezett fel, a vonulat kiképzése mólóra emlékeztetett. Ugyané szomszédságában, öt percnyire a Duna-parttól egy ódon kapu mögött, a gyönyörű barokk kastély termeiben nyílt meg az óbudaiak új klubháza, s várja vendégeit számtalan izgalmas látnivalójával az újjá alakított Zichy kastélymúzeum. Dogassy Katalin helyen valamikor régi tengerjárói kő- és fém horgonyait találták. A további kutatások eredményeképpen a bakui archeológusok meghatározták a város határait. A város észak—déli irányban mintegy hét kilométer hosszú volt. A határokon belül különböző használati eszközöket és 12—13. századbeli ezüst és bronzérmeket találtak. FÖLDI TÜKRÖK MESTERSÉGES HOLDAKNAK Ismeretes, hogy az ÉRTS típusú mesterséges holdakat nagy sikerrel használják fel a Föld különféle tájainak térképezésére. A mesterséges holdakról készült felvételek nagy pontossággal rajzolják ki a többi közt a földfelület növénytakaróját és a felszíni vizeket, mert ezek az anyagok az infravörös sugárzást erősen visszaverik. A térképezés kozmikus módszerének tökéletesítése érdekében egy kaliforniai kutató körülbelül fél méteres átmérőjű tükröket állít fel azokon a területeken, amelyekről a mesterséges hold felvételeket készít. A tükrök visszaverik a napfényt, és ezek a mesterséges hold fényképfelvételein kis fénylő pontoknak látszanak. Ezáltal lehetővé válik, hogy a kozmikus térképezési eljárással készült felvételeken olyan kisebb tereptárgyaknak a pontos helye is meghatározhatóvá váljék, amelyek (kis méreteik, vagy a környezetbe beleolvadó színűk következtében) különben nem láthatók. A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül említést érdemel a Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből 1945—1948 című összefoglaló mű, amely a Források a magyar népi demokrácia történetéhez sorozatban látott napvilágot. A kötet hiteles dokumentumai meggyőzően érzékeltetik azt a hősies küzdelmet, amelyet parasztságunk folytatott közvetlenül a háború után a mezőgaz. dasági termelés fellendítéséért. A népszerű történelem sorozatban jelent meg A pokol zsoldosai című könyv; Aszódy János az Idegenlégió történetéből mutat ba néhány érdé-' kés, izgalmas fejezetet. Ismét megjelent Jack London életrajz jellegű szép könyve, a Martin Éden. A Corvina Kiadónál látott Napvilágot — a magyar—csehszlovák közös kiadás keretében, a prágai Artia Kiadóval együttes gondozásban — a Keleti szőnyegek pompás albuma, szerzője Ludmila Kybalová. A Művészet Kiskönyvtára sorozatban két kötet is meqjelent, mindkettő Telepy Katalin tollából. Az egyik különösen régi adósságot törleszt azzal, hogy bemutatja a magyar festőművészet egyik kiválósága. Iványi Grünwald Béla munkásságát, legjobb alkotásait, s ismerteti életpályáját is. A másik kis kötet újabb kiadás, s a klasszicista magyar festészet nagy alakjáról, Benczúr Gyuláról, életművéről szól. A Szépirodalmi Könyvkiadó regényterméséből említsük meg az Olcsó Könyvtár sorozatában megjelentetett híres Kaffka-regényt, a Hangyabolyt; Kaffka Margit művéhez Bodnár György írt utószót. Megjelent Oláh János: Közel és Színnyej Júlia: Hárman egy ketrecben című regénye, valamint újabb kiadásban Passuth László történelem regénye, a Sasnak körme között A Szépirodalmi zsebkönyvtár úi kötete — a Szól a sip, Szász Imre népszerű történelmi regénye. A Magyar remekírók sorozatban jelent meg a Maavar népballadák pompás antológiája. Gazdag anyagát Kriza Ildikó válogatta és látta el jegyzetekkel. a kötetet Ortutay Gyula szerkesztette és ő írta hozzá az utószót is, ízléses kis kötet tartalmazza — Simon István utószavával — Arany János balladáit. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó a televízió előadássorozatának anyagaként megjelentette A változó világ című tévéegyetem előadásait tartalmazó második kötetet. Címe: A változó Föld. (A kötetet Kőháti Attila szerkesztette.) A Külkereskedelmi Minisztérium hivafa'os kiadványaként jelent meg a Kereskedelmi vámtarifa 1977. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó sok érdekes könyve közül említsük meg a népszerű Delfin-könyvek sorozatából A fáraó átka című könyvet, amely Ráth-Végh István írásaiból nyújt át egy csokorra valót. A Bölcs bagoly sorozat hasznos ismeretterjesztő kéoeskönyve az Amiről a puszta mesél, Kiss Tamás és Berki Viola közös munkája. Bakó Agnes gyermekregénye az Andi és a világ: Mészöly Miklós meséit tartalmazza A pipiske és a fűszál. Sokadik kiadásban látott napvilágot a nálunk is oly kedvelt A kis herceg című mese. Antoine de Saint- Exuoéry bűbájos könyve. Alekszej Tolsztoj jellegzetes orosz népmeséjét, Az aranyostarajos kiskakast és L. Pantyelejev: Nagvmosás című meseregényét is megjelentette a kiadó. Az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban látott nanvilágot Eduard Uszpenszkij: Garanciális garabonciások című szatirikus meséje. ANTOINE DE SAINT-EXl IM RY A KIS HERCEG MÓKA Anyagbiztosítási megállapodás minden építőanyagot forgalmazó TÜZÉP-telepen köthető tudományé* újdonságok
