Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-08 / 66. szám

e Dunántúli napló 1977. március 8., kedd A MUZEÁLIS ÉRTÉKŰ LELETET A TALÁLÓ KÖTELES AZ ÁLLAMNAK FELAJÁNLANI A talált dolgokkal kapcsolatos eljárás • Három hónapig megőrzik a beszolgáltatott tárgyakat • Ha senki sem tart igényt a talált tárgyra, értékesítik • Kincsleletért találói díj A gazdaságos autózás „titkai” (II.) előtt Csuka Zoltán Nemrégiben ünnepelte az or­szág Csuka Zoltán 75. születés­napját. Nemcsak egy eredmé­nyes, értékes életút fontos állo­mása volt ez, hanem összegezés is, amihez ő maga segített hoz­zá egy akcióval: Érdligeten, ahol hosszú éveken keresztül élt, könyvtárat adott át a város­nak, szépnevű, fontos könyvtá­rat — Jószomszédság könyvtár — amely a népek és nemzeti­ségek további közeledését hiva­tott elősegíteni. Most, vasárnap délután nem­csak egy pillanat erejéig, ha­nem negyven percen át láthat­tuk Csuka Zoltánt, a költőt és műfordítót, a magyar és dél­szláv idodalom közeledésének aktív harcosát, a délszláv iroda­lom kitűnő ismerőjét, a könyv­táralapítót. Hallgathattuk taná­ros, precíz beszédét, mindig meggondolt, de az élmény jó ízeit mindig visszaadó monda­tait. Közhely, de mit tegyünk, ha igaz: az ember arra gondolt Csuka Zoltánt nézve is, hogy milyen relatív dolog az életkor, mennyire nem látszik valakin hetvenöt év terhe sem, ha éle­tét a szakadatlan munka, a fia­talos lelkesedés, az ügyszeretet és az aktivitás jellemezte. Élet­pályájának rövid és hézagos ismertetése is sejteni engedte a kívülálló számára is ezt a tényt. A diákszerkesztő, a pécsi villamosvezető, az újvidéki fa­hordó munkás, az expresszio­nista költő, a lapszerkesztő és munkásmozgalmi ember — ez mind Csuka Zoltán volt. Jött- ment az országban, illetve az országokban, hiszen életművé­nek egyik alapja végülis az a tény lett, hogy számára a hatá­rok elmosódtak, s ugyanúgy ott­hon érezte magát a szerb és horvát munkások, értelmiségiek, írók, mint a magyarok között. Életútjának néhány kalandos, izgalmas epizódja is fölbukkant a tévéinterjúban, így a pécsi olvasók előtt már jól ismert esemény is, az, amikor Csuka Zoltán Pécsre begyalogolván szinte elébe sietett a felszaba­dulásnak. Fogalmat alkothatott a néző Csuka Zoltán munkássá­gáról is, szó volt az antológiák­ról, amelyeket ő fordított, a ju­goszláv irodalom történetéről, Krlezsáról, sőt, azokról a ter­vekről is, amejyek ezt az élet­művet kívánják továbbépíteni. Kár, hogy személyes élményeire, baráti körére, kacsolataira, a világról alkotott véleményének kifejtésére alig maradt idő. De az, hogy ennek a műsor­nak végülis nem maga Csuka Zoltán lett a főszereplője, ha­nem a délszláv idodalom, nem­csak a műsorkoncepcióból fa­kadt, hanem a költő-műfordító szerény és rokonszenves tárgy- szerűségéből is. Úgy érezzük, ha nem is a szó legjobb értel­mében vett portréfilmet láthat­tunk — az interjú készítője dr. Hadrovics László egyetemi ta­nár, szerkesztő Borús Rózsa, operatőr Dobay Sándor, rende­ző Markos Miklós volt — min­denesetre olyan filmet, amely egy igen fontos kérdésről adott élvezetes áttekintést, s amely­ben egy fáradhatatlan ember egyéniségének körvonalai is ki­bontakoztak. H. E. A magyar nyelv hete A TIT Országos Magyar Nyelvi Választmánya és Somogy me­gyei Szervezete, valamint a So­mogy megyei Tanács művelő­désügyi osztálya rendezésében hétfőn Kaposvárott megkezdő­dött a magyar nyelv XI. ünnepi hetének országos és megyei eseménysorozata. A Palmiro Togliatti megyei könyvtárban tartott megnyitó ünnepségen Pozsgay Imre kulturális minisz­ter mondott beszédet. A talált dolgokkal kapcso­latos eljárás alapvető rendelke­zéseit a Polgári Törvényköny a 129—132 §-aiban szabályozza. Ezen rendelkezések értelmé­ben, ha valaki — feltehetően más tulajdonában lévő — dol­got talál, és annak tulajdon­jogára igényt tart, megszerez­heti a talált dolog tulajdon­jogát. A Polgári Törvénykönyv azonban kizárja annak lehe­tőségét, hogy a találó tulaj­donjogot szerezhessen olyan dologra, amelyet ismeretlen személyek rejtettek el, vágy amelynek tulajdonjoga egyéb­ként is feledésbe ment. Ide sorolhatók a régészeti, mu­zeális értékű, vagy műemlék jellegű leletek. Ezeket a talá­ló köteles az államnak fel­ajánlani. Ilyen felajánlás ese­tében a találó a dolog érté­kéhez mérten megfelelő díjra jogosult. A talált dolgokkal, azok be­szolgáltatásával, kezelésével és értékesítésével kapcsolatos el­járást a Minisztertanács Taná­csi Hivatala a pénzügyminisz­terrel egyetértésben — a Pol­gári Törvénykönyv fenti rendel­kezéseivel összhangban — sza­bályozta. A jelenleg hatályos rendelkezések értelmében a talált dolgokkal, azok beszol­gáltatásával, kezelésével kap­csolatos eljárás szabályai az alábbiak: Azokat a dolgokat, amelye­ket valaki hivatali, vállalati épületben, helyiségben, to­vábbá a közforgalmú közleke­dési és szállítási vállalatok szállító eszközein (vasúti ko­csi, autóbusz stb.) talál, a hi­vatal vagy a közlekedési vál­lalat köteles őrizni, majd 3 hónap elteltével lehetősége nyílik a talált dolog értékesí­tésére. Abban az esetben, ha vala­ki közterületen vagy megőrzé­si lehetőséggel nem rendelke­ző hivatal, vállalat, vagy egyéb intézmény épületében talál tárgyakat, azokat bejelenthe­ti Pécsett a kerületi hivatalok igazgatási osztályainál, váro­sokban ugyancsak az igazga­tási osztályoknál, községekben a tanács végrehajtó bizottsá­ga szakigazgatási szervénél. A bejelentéssel egyidejűleg a talált dolgok beszolgáltatá­sáról, átadásáról az illetékes tanácsi szervek jegyzőkönyvet készítenek, melyben rögzítik a találás helyét és időpontját, a találás lényeges egyéb körül­ményeit, továbbá a talált do­log pontos leírását. A talált és a beszolgáltatott dolgot az igazgatási osztály legfeljebb 3 hónapig köteles megőrizni. A fentiek alól az alábbiak ké­peznek kivételt: — a talált belföldi útleve­leket az igazgatási osz­tályoknak az illetékes rendőrkapitányságok ré­szére kell továbbítani; — ha romlandó, vagy más okból el nem tartható dolgot, egészségre ártal­mas, vagy romlott élel­Járai Judit, a Képes Újság munkatársa a következőket látta a garéi református temp­lomban. A parányi templom álkazettás mennyezetén két virágmotívumokkal festett ka­zetta a padok mellvédjeinek mindegyikén is értékes, színes kazetták. Ez hát az utóbbi évek egyik, szinte művészettörténeti szenzációszámba menő fel­fedezése! Kórós, Adorjás, Ko- vácshida, Drávaiványi, Peterd, Merenye és Nemeske reformá­tus templomai után itt is szép, értékes műemlékeket ta­láltak a muzeológusok. Szen­nai stílusút, de — szakvélemé­nyek szerint — még ennél is eredetibbet. A reneszánsz XVIII. századi népi továbbélésének, az úgynevezett virágos rene­szánsznak egyik emlékét. Megírja azt is, hogy a muzeo­lógusok most már rendszere­sen látogatják ezt a baranyai községet, szót érdemel a temp­lom helyreállítása, melyet 1823- ban kezdtek építeni sárból. De az alapok nélküli épület ösz- szedőlt. 1825-ben kezdték új­miszert szolgáltatnak be, annak értékesítéséről, vagy megsemmisítéséről az igazgatási osztályok­nak haladéktalanul gon­doskodni kell; — ha a találó aranyat, ne­mesfémet, külföldi fizető- eszközt szolgáltat be, azokat az eljáró állam- igazgatási szervek a Ma­gyar Nemzeti Bank ré­szére kötelesek átadni; — az OTP által kiállított va­lamennyi típusú takarék- betétkönyvet találás ese­tén az igazgatási osztá­lyok az OTP részére ad­ják át. Az igazgatási osztályok a találástól, illetve a beszolgál­tatástól számított 3 hónapig kötelesek a beszolgáltatott dolgokat megőrizni. Ha ezen időn belül olyan személy je­lentkezik, aki a talált dolog­gal kapcsolatosan tulajdonjo­gát hitelt érdemlően igazolni tudja, az osztály a talált do­log kiadására vonatkozóan határozatot hoz és a dolgot, a tulajdonjogát igazoló sze­mély részére átadja. Sok esetben nem jelentke­zik a dolog átvételére az azt elvesztő tulajdonos. Ilyenkora 3 hónap eltelte után a talált dolgot — ha arra a találó igényt tart — részére ki kell adni. Abban az esetben, ha a ta­lált dologért sem a tulajdo­nosa nem jelentkezik, illetve arra a találó sem tart igényt, értékesíteni kell. Az értékesítés a Bizományi Áruház Vállala­ton, illetve — az ezüst, vala­mint a nem arany, vagy plati­na felhasználásával készült órák esetében az Óra- és Ék­szernagykereskedelmi Válla­laton keresztül történik. Előfordulhat, hogy a talált dolog tulajdonosa az értéke­sítés után, de a találást köve­tő egy évén belül jelentkezik. Ilyen esetben a tulajdonos az értékesítés során befolyt ösz- szegre tarthat igényt, amelyet az illetékes pénzügyi szervek külön számlán kezelnek. Ha viszont a dolog tulajdo­rarakni, immár kőalapra. Az építést 1833-ban fejezték be, akkor festették meg a mennye­zetet is. Későbbiek folyamán előfordult, hogy az eredeti szí­nes festményeket egyszínűre mázolták, ezért a pécsi mú­zeum munkatársai most infra- fényképezőgéppel sorra vizs­gálják a gyanúsan egységes­re mázolt részeket, újabb, ed­dig ismeretlen festett motívu­mokat keresnék. * A pécsi Konzum áruház el­ső hónapjairól olvashattunk a Népszabadságban. Az új ke­reskedelmi centrumot naponta tízezer-tízenötezer vásárló ke­resi fel. Rövidesen megjelen­nek itt is egyes kézműipari vál­lalatok termékei és megálla­podásokat kötnek állami ipari vállalatokkal különleges cik­kek szállítására. A szokásos 'szolgáltatásokon túl a pécsi nyomdával kötött megállapo­dás alapján névjegyeket és egyéb személyes jellegű nyom­nosa a találástól számított egy év elteltével jelentkezik, sem a dolog tulajdonjogára, sem pedig az értékesítés során be­folyt összegre nem tarthat igényt. A kincsleletek, régészeti, mu­zeális értékű, vagy műemlék jellegű leletek találása ese­tén a találó részére úgyneve­zett találói díj fizethető ki, amelyet a Pénzügyminisztérium folyósít. Az elmúlt években is több ízben tettek állampolgárok kü­lönböző tanácsi szerveknél be­jelentést arról, hogy a máso­dik világháborúból visszama­radt, elhagyott robbanóanya­got, lőszert találtak. Az ilyen tálált robbanóanyagok még ma is fokozott veszélyt rejte­nek magukban, mert — füg­getlenül attól, hogy évtizedek óta elrejtve vannak — erősza­kos behatás, ütés következté­ben emberéleteket olthatnak ki. Éppen ezért ilyen esetek­ben, a Minisztertanács Taná­csi Hivatala elnökének utasí­tása értelmében a városi ta­nácsok vb igazgatási osztá­lyait, valamint a községi szak- igazgatási szerveket — a ta­lált dolgokkal kapcsolatos egyéb feladatokon felül — to­vábbi kötelezettségek is ter­helik. Ezek közül a leglényege­sebbek: — az igazgatási osztályok­nak mindent meg kell tenni az élet- és vagyon­biztonság érdekében, meg kell jelölni azt a helyet, ahol a hadműve­letek során elhagyott robbanóanyagokat talál­ták, és szükség esetén gondoskodniok kell a ta­lálás helyének őrzéséről is; — értesíteniük kell a Ma­gyar Néphadsereg tűz­szerészalakulatát, amely gondoskodik a talált rob­banóanyagok megsemmi­sítéséről, hatástalanítá­sáról. Dr. Tallián Frigyes városi főtanácsos tatványokat lehet náluk ren­delni, a kávét pedig az áru­ház monogramjával ellátott Zsolnay-csészékből isszák a vendégek a presszóban. ♦ A Jugoszláviában megjelenő Magyar Képes Újság legutób­bi (4.) számából idézünk. „Pél- monostoron, a könyvtár kiállí­tótermében újabb magyaror­szági festőművész munkáit te­kinthettük meg. Mohács és Pélmonostor testvérvárosok el­mélyülő kapcsolatának ered­ményeként rendezték meg Kol­be Mihály, Mohácson élő fes­tőművész képeinek bemutató­ját. A húszas években létesült festőiskola vonzotta Mohácsra a ma 75 esztendős mestert is. Aztán a természet szépsége, a gazdag népiélet kimeríthe­tetlensége végleg rabul ejtet­te, néhány évtizede Mohácson él, alkot, segíti a szép elterje­dését. Lipóczki József A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a vezetési stílus a gépko­csik átlagfogyasztását jelentős mértékben befolyásolja. Az azo­nos típúsok közötti 100 km-re eső 2—3 literes fogyasztás kü­lönbség nem tartozik a ritkasá­gok közé. Ezt a mennyiséget nem a motor pazarolja vagy takarítja meg, hanem a vezető. Miből származik ez a különb­ség? Milyen vezetéstechnikai követelményei vannak a takaré­kos benzinfogyasztásnak? Az első kérdésre röviden le­het válaszolni: a motor legna­gyobb teljesítményének gyakori és tartás kihasználása arányta­lanul sok benzinbe kerül, ami nem áll arányban a minimális időnyereséggel. A második kér­déssel érdemes részletesebben foglalkozni. Kezdjük mindjárt az indítással. A szívató működése alatt a fogyasztás 50—75 szá­zalékkal haladja meg az átla­gos fogyasztás mértékét. Taka­rékossági okokból, de a motor kímélése miatt is, csak a lehető legrövidebb ideig használjuk a szivatót (autómata-szivatók- nál a működés idejét természe­tesen nem tudjuk befolyásolni). A motort ne álló helyzetben me­legítsük, hanem menetközben közepes fordulatszómot tartva. Kerüljük a motor felesleges üresjáratását. Ilyenkor óránként 0,5 — 1 liter benzin ég el hasz­nos munkavégzés nélkül. Ha néhány perces várakozásra szá­míthatunk (forgalmi akadály, sorompó stb.) állítsuk le a mo­tort. Indulásnál csak mérsékeit gyorsítással növeljük a sebessé­get. Az egyes fokozatokat ne huzassuk ki, hanem a maximá­lis forgatónyomaték körüli for­dulatnál kapcsoljunk tovább. Az utazósebességet is ebben, a mo­tor maximális fordulatának mintegy kétharmadában lévő házasságot kötöttek Rózsa Zoltán és Jankó Margit, Lehőcz Zoltán és Kántor Erzsébet, Kánya Tibor és Lukács Ilona, Koz­ma János és Liszkai Katalin, Szabó Árpád és Horvátit Ágota, Tóth Pé­ter és Horváth Tünde, Leitner Jó­zsef és Kovács Ilona, Wenczler Fe­renc és Mezei Rázsa, Peti János és Laki Mária, Benkő Dezső és Lip- pert Teréz, Gyenizse József és Csi­szár Mária, Szabó István és Ivu- sza Valéria, Szecsődi Imre és Gá- yer Irma, Baló István és Erdős Ka­talin, Dr. Bodor András és Hernádi Etelka, Őri Ferenc és Ernhaft Györ­gyi, Bencze László és Kollár Mária, Gazdag János és Kelenföldi Csilla, Gaál Csaba és Gál Valéria, Schaub Tibor és Bank Erzsébet, Irányi Ist­ván és Tamás Erika, Bertalan Lőrinc és Boros Mária, Biletics Mihály és Jakó Tünde, Sallai Zoltán és Svig- ruha Erzsébet, Fülöp Ferenc és Zá- kányi Mária, Darnai Zoltán és Kiszt Mária, Vajda Zoltán és. Polics Má­ria, Protár László és Benkő Gabri­ella, Lovas Mihály és Reith Anna, Fajcsi László és Tóth Mária, Schroth Zoltán és Nagy Magdolna, Kopecskó Róbert és Hunyodi Éva. fordulatszám-tartományban tart­suk. A motor hatásfoka, vonó­ereje ekkor a legkedvezőbb. Ehhez a fordulathoz tartozó se­bességnél kell a legkevesebbet kapcsolni, a kocsi ezzel a tem­póval birkózik meg a legköny- nyebben az emelkedőkkel. E fordulatszámot (sebességet) túl­lépve a fogyasztás görbéje egy­re meredekebben emelkedik. A nálunk gyakori típusoknak a maximális forgatónyomaték­hoz tartozó sebességei (a 4. fokozatban) jó közelítéssel a következők: 90 km/h: P. Fiat 125, Moszkvics 412, Renault 16 80 km/h: Dacia, Fiat 127, Lada, Wartburg. 70. km/h: Fiat 126, Moszkvics 408, Skoda, Trabant, Zaporo- zsec. A gépkocsi fékezése során a fékek azt az energiát emésztik fel, ami a gyorsítás során a benzin energiájából halmozó­dott fel. így végsősoron a féke­zés is benzint fogyaszt. A fékek használatát természetesen nem lehet elkerülni, de a gyakori és erőteljes fékezéseket igen. Ben­zint, gumit és fékbetéteket ta­karítunk meg ezzel. További megtakarítási lehetőséget bizto­sít néhány egyszerű „fogás" is. Ne töltsük fel például színültig a benzintartályt. A töltőállomás tartályaiba^ lévő benzin hőmér­séklete ugyanis viszonylag ala­csony és a benzin hőtágulása jelentős. A kocsi benzintank­jában felmelegedve kitágul, a felesleges mennyiség kicsorog. Nyári melegben a párolgási veszteségek is számottevőek. Ne állítsuk tehát hosszabb időre tűző napra a kocsit, hanem ke­ressünk árnyékos helyet, ha er­re lehetőség kínálkozik. SZÜLETTEK Gömöry Péter, Török Zsuzsa, Barka Szilvia, Pesti Balázs, Till Norbert, Arnold Teodóra, Vörös Andrea, Me- gyászai Gábor, Harsányi Rita, An­tal Vilmos, Kaczur Zsolt, Szieberth Mihály, Kreiczer Tímea, Szárnyas Bé­la, Vavika Melinda, Kiss Csaba, Bá­nyai Bálint, Csizy Tamás, Milovecz Tímea, Szécsényi Brigitta, Ragoncsa József, Fábián András, Fürj Attila, Für] Csaba, Velényi Balázs, Szabó Ágoston, Nemes Krisztián, Juhász Eszter, Kovács Zoltán, Pázmány Ti­tusz, Pávics Imre, Koncz Ildikó, Ror- nyák Attila. MEGHALTAK Gungl József, Bencze Józsefné Varga Julianna, Fábián Mihály, Lom­bos Lajosné Tóth Vilma, Franyó Fe- rencné Haller Mária, Schlepp Fe- rencné Feisztl Anna, Czakó Jánosné Horváth Julianna, Lukács József, Schmidt Albert, P rassz er Lajos, Cser- nus Józsefné Koncsek Mária, Ballai Sándorné Popilla Etelka, Marton Já­nosné Pörös Erzsébet, Jánosi Imre, Farkas Imréné Csőka Katalin, Szé­kely Ferenc, Israr Musa Abu Ghosh, Sztipánovics András, Csiszár Sándor­né Németh Erzsébet, Csizma Sán- domé Nagy Rozália, Novák József­né Szuhodovszky Margit, Papp Já­nosné Andrélyi Terézia. ENGEDMÉNYES Olvastuk, hallottuk Botany ától

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents