Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-01 / 59. szám

e DimantQit napló 1977. március 1., kedd előtt Szombat este Szombat este elszórakoz­tatni egy egész országot olyasféle vállalkozás, mint mesével együtt tartani egy csapat különféle anyanyel­vű óvodást. Persze, hogy szegény óvónéni néha kap­kodja a fejét és kézzel-láb- bal, túlzott arcjátékkal is besegít... A televízió azonban komolyan veszi ezt a feladatát is, szüntele­nül próbálkozik, új és új összeállításokon töri a fe­jét, néha az erőlködéstől csikorog a foga, néha sze­rencsére nem csikorog. Néha — népi nyelven — azt mondhatjuk: jól ,,el van találva” a dolog. A „Fo­gadjunk, hogy végignézi!" először úgy hatott, hogy a fogcsikorgató igyekezet megint át fog ütni a vi­dámkodáson, de ma mór úgy látszik, hogy az őszin­te nevetés elnyomja a buz- gólkodás hangjait. Itt van mindjárt ez a történet az úthengerrel. Hosszú ideje az egyik legönfeledtebb komédia a képernyőn. Jó ötlet, mert egy „robogó" úthengerrel útközben na­gyon sok minden történhe­tik, haladási sebessége pe­dig megengedi, hogy a sokféle esemény szép nyu­godtan kibontakozzék, anélkül, hogy az ácsorgás fárasztóvá válnék akár az úthenger vezetője, akár a néző számára. Hozzátarto­zik persze a jóízű nevetés­hez Szabó Gyula is, akit — gondolatban néha eljátszik így az ember — hiába pró­báltam néhány másik arc­cal helyettesíteni, mindig elromlott, homályossá vált a kép. Igen, Szabó Gyula színészi értékei, jóízű hu­mora nemcsak a helyén van ebben a komédiában, hanem át is formálja, élet­szerű zamatokkal tölti meg azt. Igaz, még nem tudjuk az úthenger további útvo­nalát, de úgy látszik, bár­merre megy is, mindenütt jelenünk groteszk és ked­ves, bosszantó, de humor­ral feloldható jelenségeibe botlik. A Fogadjunk, hogy ... kabaré-elemei már kevés­bé egyenletes színvonalúak. Van köztük jó poén és ko­pott poén, ahogy az a ha­sonló műsorokban már len­ni szokott. Komlós János más címen visszacsempé­szett „csatornája”, egy ze­nével is fűszerezett összeál­lítás keretében, a régi, ta­lán „kabaré-riportnak" be­cézhető ötletet variálja. Mi mindent lehet egy valósá­gos esemény kapcsán el­mondani humorral, csipke­lődéssel? Vagy hogyan le­het humorba öltöztetett közéleti mondanivalónkhoz hitelesítő valóságszeiviiet találni? így, zenés betétek­kel is felduzzasztva a mű­sor kicsit túlméretezettnek tűnik. Ellenben a mostani szombati műsorvezető, Harsányi Gábor felfedezte­tett mint tehetséges és mindent eladni tudó show­man. Nagy közvetlenséggel és aranyos humorral látta el házigazdái tisztét, sze­replése mindamellett igazi színészi teljesítmény volt... H. E. Háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója A február 15-én tartott telefonügyeletünkön a lakosság adótartozásával kapcsolatos rendelet mó­dosításokról (háztáji és ki­segítő gazdaságok jövede­lemadója, gépjárműadó, iparosok adóztatása stb). adtak felvilágosítást a szer­kesztőségünkben megjelent illetékesek. A kérdések közül néhányat közlünk. I KÉRDÉS: Az egyénileg gazdálkodóknak kell-e be­tegségi járulékot fizetnie? Kutnyánszky József, a Bara- ranya megyei Tanács vb. pénz­ügyi osztálya főelőadója vá­lasza : — A mezőgazdasági lakos­ság jövedelemadója fizetésé­re kötelezett egyénileg gaz­dálkodó az év első napjától az év végéig havi 80 forint be­tegségi járulékot köteles fi­zetni, ha az előző naptári év­ben is fizetnie kellett. (1977. január 1. után a mezőgazda- sági lakosság jövedelemadó­ja helyett a háztáji és kisegí­tő gazdaságok jövedelemadó­ját kell érteni.) — A mezőgazdasági szak­csoport tagja a tagsági ideje alatt havi 70 forint betegségi járulékot köteles fizetni azok­ra a hónapokra, amelyeken a járulékfizetés alól nem men­tesül. Ha a tagsági viszony a hónap második felében kez­dődik vagy a hónap első fe­lében szűnik meg, erre a hó­napra 35 forint betegségi já­rulékot kell fizetni. A járulék félévenként egyenlő részletek­ben, a félév első napján ese­dékes és március, illetőleg szeptember 15-ig fizethető meg késedelmi pótlék nélkül. — Az egyénileg gazdálko­dó és a mezőgazdasági szak­csoport tagja a fizetendő já­rulékot a földterületének (több helységhez tartozó földterület esetén a legnagyobb földterü­let) fekvése, ha földje nincs, a lakóhelye szerint illetékes városi tanács végrehajtó bi­zottsága pénzügyi osztályán a kerületi hivatal, illetőleg a községi tanács végrehajtó bi­zottsága szakigazgatási szer­ve veti ki és adók módjára szedi be. — Az egyénileg gazdálko­dó és a mezőgazdasági szak­csoport tagja nem köteles be­tegségi járulékot fizetni: a) arra a hónapra, amely alatt rá az anyasági és a temetési segélyre jogosultság egyéb jog­címen is kiterjed: b) a naptári évre, ha a kedvezményekkel csökkentett előző évi jövede­lemadója az 1000 forintot nem haladja meg. A járulék-fize­tési kötelezettség alól kérésé­re mentesíteni kell az egyéni­leg gazdálkodót és a mező- gazdasági szakcsoport tagját, ha azt különös méltánylást ér­demlő körülmények indokolják. A mentesítés a kérelem beér­kezése hónapjának első nap­jától visszavonásig tart. Ezen kívül a mezőgazdasági szak­csoport tagját kérésére men­tesíteni kell: a) arra a nap­tári hónapra is, amelynek tel­jes tartama alatt keresőkép­telen beteg, katonai szolgá­latot teljesít stb. b) a szülése napját magában foglaló hó­nap első napjától a szülést követő negyedik hónap utol­só napjáig. Dr. Speigl Gyula, a Pécs városi Tanács vb. pénzügyi osztályának adóügyi csoport- vezetője az alábbi kérdések­re válaszolt: KÉRDÉS: Idős korom miatt évek óta általános jövedelemadó mentes kis­iparos vagyok. Köteles vagyok-e számlát adni, pénztárkönyvet vezetni és meddig kell megőriznem? — Az idős kora, vagy csök­kent munkaképessége miatt adómentes kisiparos is köte­les 1977. január 1-től „egysze­rű" pénztárkönyvet vezetni. Az említett pénztárkönyvet a mű­ködési helye szerinti adóható­ság — használatba vétel előtt — hitelesíti. E pénztárkönyvbe a bevételeket és a kiadáso­kat havonta egy alkalommal kell bejegyezni. A bevételeket „lakossági szolgáltatás", „la­kossági áruéiőállítás" és „min­den egyéb bevétel" bontás­ban, a kiadások havi össze­gét pedig „anyag- és árube­szerzés”, „munkabérek és já­rulékaik", „egyéb termelési és kezelési költség", valamint „költségként el nem számol­ható kiadások” (például ház­tartási kivét) bontásban kell szerepeltetni. A pénztárköny­vet december 31. napjával le kell zárni. — Az adómentes kisipa­ros számlázásra is kötelezett. Számlát kell adnia a legalább 1000 forint értékű eladásról, szolgáltatásról. E kötelezettsé­ge abban az esetben is fenn­áll, ha a követelés kiegyenlí­tése kisebb részletekben tör­ténik. Az 1000 forintnál ala­csonyabb összegű ellenérték­ről csak a vevő, vagy a meg­rendelő kifejezett kívánságára köteles számlát vagy nyugtát adni. Az 1000 forintot megha­ladó követelés kiegyenlítést elismerő számla kiállításakor 1 százalékos illetéket kell leró­ni a tömbben maradó másod- példányra ragasztott illetékbé­lyeg formájában. A felragasz­tott illetékbélyeget átírással vagy felülbélyegzéssel érvény­teleníteni kell. Az „egyszerű" pénztárkönyvet, annak bizony­latait, a számla- (nyugta) má­solatokat, valamint az ipari te­vékenységgel összefüggő ösz- szes iratot az adómentes kis­iparos is köteles a telephe­lyén, — annak hiányában — a lakásán tartani és az adó kivetéséhez való jog elévülé­séig (öt évig) megőrizni. KÉRDÉS: Mentesithe­tő-e az általános jövede­lemadó fizetési kötelezett­ség alól az a jövedelem, mely parcellázásból, il­letve 10 éven belüli ér­tékkülönbözettel való in­gatlaneladásból szárma­zik? — Mentesíthető az általá­nos jövedelemadó fizetési kö­telezettség alól a parcellá­zásból, illetve inganlannak a szerzéstől számított 10 éven belüli értékkülönbözettel tör­ténő eladásából származó jö­vedelem, ha azt a tulajdonos lakóház- vagy lakástulajdon megszerzése céljából értékesí­ti. — Az adómentesség felté­tele az, hogy az elidegenítő a lakóház- vagy lakástulajdon megszerzésének szándékát az értékesített ingatlan helye sze­rint illetékes adóhatóságnál a szerződés megkötésétől szá­mított 60 napon belül bejelen­ti és a megszerzést, vétel (csere) esetén egy éven be­lül, építés esetén három éven belül igazolja. Az új szerzést az illetékmegállapításra be­mutatott adás-vételi (csere-) szerződéssel, építés esetén a megépített ingatlanra vonat­kozó használatbavételi enge­déllyel kell igazolni. A beje­lentés során igazolni kell azt is, hogy a bejelentő nem esik ingatlanszerzési korlátozás alá. KÉRDÉS: Az új jogsza­bályi változások következ­tében kell-e minden föld- használónak adóbevallást benyújtania? — Az új jogszabályi válto­zások következtében nem kö­teles évenként adóbevallást adni az, akinek az előző év­ben használt és adóztatott földterülete nagyságában, művelési ágában és kataszte­ri tisztajövedelmében, valamint a tulajdonában (haszonélve­zetében) levő, kétévesnél idő­sebb lovak (öszvérek) darab­számában változás nem követ­kezett be. — A mezőgazdasági terme­lőknek külön jövedelemadót kell fizetni abban az esetben, ha a termelési tevékenység­ből származó árbevételük az átlagosnál lényegesen maga­sabb. Ebben a vonatkozásban lényegtelen, hogy használatuk­ban van-e földterület vagy sem. Az átlagosnál lényege­sen magasabb árbevétel az, amely az adóévet megelőző évben meghaladta a 150 ezer forintot. A külön jövedelem- adó alapjának megállapítá­sánál a szarvasmarha és a tej értékesítéséből származó árbevételt figyelmen kívül kell hagyni. — Annak a megállapításá­ra, hogy a fizetésre kötelezett az átlagosnál lényegesen ma­gasabb árbevétele alapulvéte­lével adózni köteles-e, az adó­évet közvetlenül megelőző év­ben a gazdálkodásból elért árbevételéről adóbejelentést köteles tenni az, a) aki mező- gazdasági termelvények érté­kesítéséből évi 150 ezer forin­tot meghaladó értékű árbevé­telt ért el; b) aki gazdaságá­ban az adóévet megelőző év­ben rendszeresen idegen mun­kaerőt foglalkoztatott, ha a kifizetett munkabér pénzbeli vagy természetbeni értéke együttesen a 20 ezer forintot elérte, vagy akinek gazdasá­gában a megelőző évben leg­alább egy személy 90 napon át dolgozott; c) akit az adó­hatóság a gazdálkodásból el­ért árbevétele bejelentésére felszólít. Az adóbejelentést hivatalos nyomtatványon kell megtenni a tevékenység folytatásának helye szerint illetékes adó­hatósághoz, minden év már­cius 1. napjáig. A telefonnál Iparosok adóztatása Parcellázás adómentesítése anYakonyv PÉCS SZÜLETTEK Kemény Csaba, Farkas Gabriella, Szabó Erika, Ferecskó Bálint, Mozs- gai Mercédesz, Horváth Balázs, Ré- dei István, Czöbdör Levente, Brand- muller Teodora, Róka Antal, Makkai Eszter, Makkai Gábor, Várnagy Kin­ga, Timer Péter, Giyab Mona, Fodor Balázs, Koródi András, Muity György, Kovács Erna, Szobó József, Bálvá­nyos Károly, Farkas Attila, Makay Zoltán, Horváth Zoltán, Tamás Zol­tán, Palotai Tamás, Pecze Balázs, Dittrich Krisztina, Konkoly Koméi, Baracsi Anita, Keresztes András, Ba- nizs Ernő, Varga Veronika, Bodnár Tamás, Antal Krisztina, Jung Rita, Takács Tamás, HUbler Katalin, Pir- kov Attila, Fekete Zoltán, Mráv Me­linda, Lakatos Andrea, Klock Éva, Petrovics Ibolya, Lengyel Tamás, Rácz Rita, Czibre Ildikó, Scherer Balázs, Patyi Antal, Patyi Zsuzsanna, Vermes Aranka, Tamás Gábor, öss Gábor, Kispál Ferenc, Török Aran­ka. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kis Sándor és Kiss Katalin, Ge­rencsér János és Tóth Katalin, Pol­gár József és Gayer Mária, Vágher Antal és Horváth Magdolna, Csor­bíts József és Horváth Erzsébet, Hegedűs Pál és Lassú Éva, Varga Gábor és Kovács Mária, Fejes József és Steig Katalin, Szakái János és Nagy Gabriella, Völgyi Csaba és Kerekes Klára, Sümegi József és Burcsa Magdolna, Szmolka Zoltán és Ifkovics Magdolna, Borbás Gábor és Éliás Mária, Varga Károly és Boros Mária, Farkas János és Szakács Edit. MEGHALTAK Boror Katalin, Szondi István, Hor­váth Istvánná Pap Lidia, Papp Ist­ván, Varga Istvánná Tóth Mária, Bí­ró Istvánná Bálint Julianna, Csille István, Orsós Ilona, Böhm Aladár- né Popper Lidia, Szatykó Imre, Busi Balázsié Bolgor Eszter. Biró Ágos­tonná Kapcsa Irma, Pohánka Rudolf, Horváth József, Fullér Sándor, Farkas Sándor, Buries Gyuláné Közel Mária, Peti Józsefné Meszler Matild, Orsós Róza, Gálosfalvi Vincéné Balázs Ilo­na, Rozgonyi Lajos, Mayer Ferenc - né Trattner Anna, Varga Gyula, Végh Zoltánná Jakab Margit, Tischler Jó­zsef, Raffai Vendelné Dudás Margit, Emőházi József, Ungár Jenő, Musch János, Molnár Kálmán, Váczy Ilona, Prekesztics Ferencné Szabó Jolán, Dörgő István, Németh Karolina, Ná- dasi Józsefné Kiss Magdolna, Si­mon Jánosné Gerencsér Magdolna, Szalay Kálmán, Drávái Tamásné Pá- pics Mária, Ferenczi György, Tóth Józsefné Kráiner Mária, Bartalis Bé- láné Farkas Mária, Herendi István, Trischler Kálmán, Bartalovics János, Bálint Ferencné Opova Mária, Antal Györgyné Strass er Mária, Seemann János Sándorné Soltész Ilona, Brozo- vácz Márk, Szalai István, Bálint Ist­ván, Zomi György, Gondos István­ná Nitt Anna, Szűcs Istvánná Gáb­ris Julionna, Tóth Jánosné Török Ko- talin, Grausl Mária, Fischer Adám- nó Gungl Matild, Keresztes Jánosné Bagó Katalin, Tomisa Pálné Szőke Rozália, Gödöny László, Szabó Pál­né Szabó Julianna, Spruzina Lipót- né Nicsinger Teréz, Her ez eg Mihály, Farkas Ferencné Hoffert Mácja, Kaf­ka Ferenc, Búzás« Béláné Heinrich Katalin, Kozma Ferencné Tamás An­na, Grieszmayer Jakabné Erb Kata­lin. A gazdaságos autózás „titka“ I. Mindazok a műszaki törekvések, omelyek a motorok fajlagos teljesít­ményének növelésére és ugyanakkor az üzemanyag fogyasztás csökkenté­sére irányultak (ez utóbbi jelentősé­ge különösen az olajkrízis óta ke­rült előtérbe) korántsem voltak ered­ménytelenek. Az elmúlt évtizedben o gépkocsi motorok fogyasztása — azonos teljesít ény mellett — átla­gosan mintegy 15 százalékkal csök­kent A legújabb konstrukcióknál pa- dig a csökkenés eléri a 20 száza­lékot is. A fogyasztás mérséklésének természetesen ára von. A motorok segédberendezései bonyolultabbá és érzékenyebbé váltak. A beszabályo­zás legcsekélyebb pontatlansága je­lentős teljesitményveszteséget és na­gyobb fogyasztást eredményez. Ugyancsak megnövekedett az elhasz­nált üzemanyag mennyiségének füg­gősége a vezetéstechnikai tényezők­től is, omi a régebbi motorok gaz­daságos üzemét kevésbé befolyásol­ta. Minthogy a gépkocsi üzembentar­tó sának költsége számottevő mérték­ben függ az elhasznált benzin mennyiségétől, nem érdektelen meg­ismerkedni a takarékos fogyasztás követelményeivel, lehetőségeivel. Nézzük először a kérdés mű­szaki oldalát. A kedvező fogyasztás olapkövetelménye a motor optimális beszabályozása. A túlfogyasztás leg­gyakoribb oka a gyújtással függ ösz- sze. A pontatlan gyújtási időpont — elsősorban az utógyújtás — meg­lepően sok üzemanyagot pazarol. A későn meggyújtott keverék nem­csak kevesebb munkát végez, de nö­veli o motor hőterhelését is, ami további veszteségeket okoz. Az el­használódott (beégett) megszakító- érintkezők jelentős teljesítmény-vesz­teséget eredményeznek részben a megváltozott gyújtási időpont, rész­ben az erőtlen gyújtószikra miatt. A következmény ekkor is a motor tűi­méi eged ése, a fogyasztás növekedé­se. Az elhasznált gyújtógyertyák 10— 15 százalékkal növelik a fogyasztást. Az eltömődött légszűrőbetét szivató­ként működik és akár 20—25 száza­lékos többlet fogyasztást okozhat A poriosztó leggyakoribb túlfo­gyasztást okozó hibája a benzin­szint szabályozásával függ össze. A rosszul záró tűszelep, az úszó hibás beállításából származó magasabb benzinszint, vagy a AC-pumpa túl­zott teljesítménye is túlfogyasztást idézhet elő. Ugyanígy a fellazult, vagy az eredetitől eltérő, több üzemanyagot áteresztő, fuvókák. Az üresjárati rendszer nemcsak a motor alapjáratán működik, hanem az üze­mi fordulatszám bizonyos tartomá­nyában is, sőt egyes porlasztóknál a teljes fordulatszám mezőbeh. Ezért a túldúsított üresjárati keverék okoz­ta túlfogyasztás számottevő lehet. Az üresjáratnak a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő beszabá­lyozásához speciális műszerek kelle­nek. (pl. füstgázelemző, fordulat* számláló). Ezt tehát bízzuk szak­emberre. A túlfogyasztásnak szerkezeti okai is lehetnek. A fékezés nélkül is súr- lódó fék, kézifék sok energiát emészt fel. A puha gumik ugyanígy, de a helytelen kerékősszetartás, a meghaj­tott kerekek hatástalan lengéscsil- lapitása szintén sok benzinbe kerül. Ugyancsak növeli a fogyasztást, a nagyobb súrlódási veszteségek miatt, o szükségesnél sűrűbb kenőolaj a motorban és főként az erőátviteli szerkezetekben. ajándékot adunk Búsbarna László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents