Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-06 / 64. szám

Szombaton a Parlament kongresszusi termében meg- kezte munkáját a Magyar Nők Országos Tanácsának il. kon­ferenciája. A kétnapos tanács­kozáson a Nőtanács tag­jain, a különböző szakterüle­tek képviselőin kívül részt vesz­nek a párt-, állami és tö­megszervezetek, a szövetkeze­tek képviselői. A 600 meghí­vott nagy tapsa mellett fog­lalták el helyüket az elnökség tagjai, társadalmi és politikai életünk neves személyiségei, köztük Apró Antal, az Ország- gyűlés elnöke és Benke Valé­ria, a Társadalmi Szemle fő- szerkesztője, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Bor­bély Sándor, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­niszter. Az elnökségben fog­lalt helyet Fanny Edelmann, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség főtitkára. Figyelem­mel kísérik a tanácskozás ese­ményeit az európai szocialista országok testvérmozgalmainak küldöttei is. Meghitt pillanatok: vörös­nyakkendős úttörők virágcso­korral és a zánkai úttörőváros gyermekgalériájának egyik legbecsesebb darabjával, egy, az anyát idéző kézimunka-kép­pel köszöntötték a konferen­cia résztvevőit. Az úttörők Bé­késcsabáról jöttek és a zán­kai őrsvezető-képző tábor egy hónapjából villantottak fel ké­pet. Megható, a szokásostól eltérő volt, köszöntésük: a ha­zulról Zánkára küldött, féltő anyai gonddal, sok szeretettel fogalmazott levelekből olvas­tak fel részleteket. A tanácskozás Keserű János- né könnyűipari miniszter el­nökletével kezdte meg munká­ját. Az 1971. évi I. országos konferencia óta eltelt időszak tevékenységéről Erdei László- né, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke számolt be. A Parlament kongresszusi termében megkezdte munkáját a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája. Tóth István felvétele Fokozottabban szerezzünk érvényt a nő­politikaI határozat végrehajtásának Erdei Lászlóné beszéde A Magyar Nők Országos Ta­nácsa tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy a Központi Bi­zottság 1970-es határozata mi­nőségi változást idézett elő a nők társadalmi szerepének megítélésében, meggyorsította politikai, gazdasági és szociális helyzetük fejlődését és jelentő­sen hozzájárult társadalmunk előrehaladásához is. A gon­dolkodás formálásában megha­tározó szerepűje van a kommu­nistáknak, a pártbizottságok­nak és pártszervezeteknek. Elmondhatjuk, hogy a nőkér­dés mindinkább társadalmi üggyé válik — mutatott rá Er­dei Lászlóné. — A nőpolitikái határozat végrehajtása jó gazdasági kö­rülmények között kezdődött. Ez gyors és hatásos intézkedése­ket tett lehetővé, különösen az élet- és munkakörülmények, a szociális ellátás javításában. A KB határozata és az erre épü­lő 1013-as kormánydöntés szel­lemében a vállalati és szövet­kezeti tervekben, valamint a kollektív szerződésekben meg­fogalmazták a dolgozó nők ér­dekében teendő intézkedéseket és nagyrészüket megvalósítot­ták. — Ma már a munkaképes korú nők több’ mint háromnegyed ré­sze dolgozik, a többi még ta­nul, s mintegy 400 ezren a ház­tartásban tevékenykednek. Lé­nyegében teljes a nők foglal­koztatása, mindenki dolgozhat, aki akar. Ez gazdasági függet­lenséget és biztonságérzetet ad a nőknek. Hazánkban a nők munkába állása követte a népgazdaság szerkezeti változásait és az ipar területi elhelyezkedését A szo­cialista iparban dolgozóknak csaknem a fele nő. örömünk­re szolgál, hogy az elmúlt években arányuk nemcsak a hagyományosan nőket foglal­koztató iparágakban nőtt, ha­nem a villamosenergia-, a ve­gyi és a gépiparban is. Sajná­latos viszont, hogy a fejlődés ellenére a szocialista iparban dolgozó szakmunkásoknak csak 21 százaléka nő. Ezzel egyide­jűleg mintegy 100 ezer nő szak­munkás-bizonyítvánnyal a ke­zében kellő felkészültséggel be­tanított, vagy más munkát vé­gez. Ezért azonban nem lehet csak a nőket hibáztatni. Igen gyakran a kedvezőtlen munka- körülmények, a nekik nem meg­felelő munkarend, a rossz mun­kahelyi légkör és az őket hát­ráltató előítéletek miatt tá­voznak. Mindezt egybevetve az ipari munkásnők munkaerköl­cséről csak a legjobbakat hal­lani. Nagy tartalékot aknázhat­nánk ki, ha a nők nagyobb szakképzettséggel, a megfele­lő helyen állnának gazdasági céljaink szolgálatában. Politikai, érzelmi azonosulá­sukat a munkásosztállyal kifeje­zi, hogy ott vannak a munka­versenyben és a szocialista bri­gádtagok 35 százalékát adják. Köszöntjük Vörös Csepel dol­gozóit, akik ismét példát adtak szocialista helytállásból és nem­zetközi szolidaritásból. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére el­indított munkaverseny nagy ha­zai és nemzetközi visszhangra talált. Ebben a munkaverseny­ben is megvalósul a szocialista országok közös és nemzeti ér­dekeinek egysége. Ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban dolgozók mintegy 40 százaléka nő. Szíve­sen vállalnak munkát az álla­mi gazdaságokban, mert az iparszerű termelés, a munka- szervezés, a munkarend és a szociális ellátás kedvez nekik. A termelőszövetkezeti dolgozók fele a nő. Sokan közülük'alapító­tagjai a szövetkezeteknek és a szocialista brigádoknak is. Egy­re inkább folyamatossá válik munkájuk és növekedik a le­dolgozott 10 órás munkanap­jaik száma. A területi különb­ségek azonban nagyok és a (Folytatás a 2. oldalon) Jelentős anyagi károkat okozott és emberáldozatot követelt a természeti csapás Az Agerpress jelenti: Március 4-én, 21.30 órakor Romániában erős földrengés volt, amely mindenekelőtt az orszáq délkeleti területeit súj­totta. A földrengés emberéletben és anyagiakban nagy károkat okozott, különösen Bukarest­ben, az ország fővárosában. Sürgős intézkedéseket hoz­tak a sérültek megsegítsésére, a víz-, az áramszolgáltatás és az összeköttetések helyreállí­tására. Bukarest Az Agerpress román hírügy­nökség szombaton hajnalban 3 óra 45 perckor elnöki rendele­tet közölt: 1977. március 4-én este Ro­mániában földrengés volt, amely emberáldozatokat köve­telt és súlyos anyagi károkat okozott. Nicolae Ceausescu, Romá­nia elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka szükségállapo­tot rendelt el az ország egész területére. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Állam­tanács és a Román SZK kor­mánya mindent megtett és megtesz a földrengés okozta veszteségek enyhítéséért, min­Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1977. márc. 17-én csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. Az ülészak napirendjén szerepel előrelát­hatólag a közérdekű bejelenté­sekről, javaslatokról és pana­szokról szóló törvénytervezet, valamint az Elnöki Tanács be­számolója. A Nagypiricsizma Pécsett Fotó: Erb János den segítséget megad a ká­rosult lakosságnak, és igyek­szik minnél gyorsabban a ren­des mederbe terelni az ország gazdasági és társadalmi éle­tét. A párt és állami vezetés fel­szólítja az egész lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát és fegyelmezetten minden erővel segítse a földrengés okozta károk helyreállítását és a veszteségek enyhítését. Bukarestben és az elemi csapás sújtotta többi telepü­lésben azonnali intézkedéseket hoztak a katasztrófa következ­ményeinek felszámolására, a lakosságnak a szükséges cik­kekkel való ellátására, az or­vosi segélynyújtás biztosításá­ra. Nagy erőfeszítéseket tesz­nek a romok alatt rekedtek ki­szabadításáért, a sérültek or­vosi kezeléséért. A lakosságot tájékoztatták arról, hogy mi­lyen intézkedések váltak szük­ségessé a járványok és a mér­gezések veszélyének elhárítá­sára. A sérültek megsegítése érdekében kiterjedt és össze­hangolt munka folyik. Szombaton délben Szófiá­ban hivatalos közleményt ad­tak ki a péntek esti földrengés által Bulgáriában okozott ká­rokról és a mentési munkála­tok megszervezéséről. A közleményből kitűnik, hogy a péntek esti földmozgások Bulgáriában is komoly anyagi károkat okoztak és az ország északi városaiban számos em­beráldozatot követeltek. A rengések következtében lakó­házak, gazdasági és tanépüle­tek dőltek össze. Sok helyütt megrongálódott az elektromos hálózat, megszakadt a telex- és telefonösszeköttetés. A men­tőosztagok szombaton délig a romok alól 19 holttestet és 164 sérültet ástak ki. A rend­kívül komoly anyagi károk kö­vetkeztében több iparvállalat ideiglenesen beszüntette a ter­melést. Országosan eddig hat­van teljesen összeomlott épü­letet vettek nyilvántartásba. A földrengések hatása leg­erősebben Rusze és- Svistov vá­rosokban nyilvánult meg. Ezek­ben és a környező települése­ken a katonaság, a rendőr­ség, valamint önkéntesek rész­vételével egész éjjel folytak a mentési munkálatok. a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája A nemzetközi nőnap alkalmából háromszáz fős nőküldöttség uta­zik ötnapos programra a Szovjetunióba. Az első 150 fős csoport tegnap hajnalban indult Budapestre, majd onnan repülőgéppel Moszkvába. A nőküldötteket Rajnai József, a Megyei Pártbizott­ság osztályvezetője búcsúztatta. Erb János felvétele Súlyos földrengés Romániában és Bulgáriában Ülésezik :y§nk*m «an á»e3L*ar Báni e**&sr* sHI as leró ni i 2 mm mm ma* wa m, qgppmgTHOfsrr- MmMm snesooji megegyeos Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek S Dunántúli XXXIV. évfolyam, 64. szám 1977. március 6., vasárnap Ara: 1,20 Ft íiaDLO

Next

/
Thumbnails
Contents