Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-05 / 63. szám
1977. március 5., szombat Dunantmt llaplö Erőpróba A zárszámadások tapasztalatai Megyénk termelőszövetkezetei megtartották zárszámadási közgyűléseiket. A vezetőségek 67 termelőszövetkezet tagságát tájékoztatták az 1976. évi munkáról. Az elmúlt esztendő időjárása nem kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Az aszály Európa-szerte éreztette terméscsökkentő hatását. A rendkívüli időjárás következtében eddig nem tapasztalt szóródás jelentkezett az egyes ágazatok termelési hozamaiban, de az egyes termelőszövetkezetek gazdasági eredményében is. Megyénk termelőszövetkezeti tagsága nagy erőfeszítéseket tett az aszálykárok hatásainak enyhítésére. Ezen áldozatos és megfeszített munka eredménye, hogy a kedvezőtlen természeti tényezők ellenére is termelőszövetkezeteink az elmúlt esztendőben — ha szerény mértékben is — de az országos átlagnál jobb eredményeket értek el. Jó búza-, gyenge kukoricatermés Búzából a legmagasabb, hektáronként 44,8 mázsás átlagtermést takarították be. 40 százalékkal növelték a cukorrépa hozamát és 368 mázsás hektáronkénti átlagtermést értek el. Burgonyából —^-csekély termésátlag növelés mellett a jelentős területcsökkenés miatt — jóval kevesebb termett az 1975. évinél. A fővetésű zöldség hozama a szárazság következtében a tervezettnél kevesebb lett. Az ellensúlyozására vetett tarló- és másodvetésű zöldségek hozama csak viszonylag tudta pótolni a fővetésben kiesett mennyiséget. A kukorica 46,7 mázsás hektáronkénti termésátlaga közel 10 mázsával alacsonyabb a múlt évinél. A tervezettnél kevesebb kukoricatermés pénzügyileg is igen kedvezőtlenül' érintette a termelőszövetkezeteket, mivel 175 millió forinttal csökkent ezáltal árbevételük. Komoly gondot és számottevő többletköltség felhasználását követelte az állatállomány téli szálas- és tömegtakar- mánybázis megtermelése. A másodvetések növelésével, az egyéb tartalékok feltárásával viszont sikerült biztosítani az állatállomány kielégítő takarmányellátását és enyhíteni az aszály következtében előállt terméscsökkenést. Termelőszövetkezeteink állat- tenyésztését 1976-ban a több éves holtpontról való elmozdulás jellemzi. Év végén a közös gazdaságokban 2,3 százalékkal, 450 darabbal több tehenet tartottak, mint egy évvel korábban. A létszámnövekedésnél is jelentősebb azonban a fajlagos hozamok emelkedése. A közös A nehézségek ellenére az országos átlagnál jobb eredmények Idén sok a pótolnivaló tehénállomány éves termelése tehenenként megközelíti a 2800 litert, ami egy esztendő alatt mintegy 250 literes tejtermelés növekedést jelent. Növekedett a közös gazdaságok sertésállománya is. December 31-én 13,5 százalékkal több sertést, ezen belül 8,8 százalékkal több anyakocát tartottak, mint az elmúlt esztendő azonos időpontjában. Az állomány növekedése, számszerű alakulása már most jelzi, hogy 1977-ben jelentősen fog növekedni a vágósertésértékesítés. Az elmúlt esztendőben tovább erősödött a közös és háztáji gazdaságok közti kapcsolat. A termelőszövetkezetek mindinkább élnek a háztáji gazdaságok termelésének integrálásával. Ezirányú tevékenységüket kiterjesztették a nem termelőszövetkezeti kistermelőkre is. Mind több termelőszövetkezetben kialakult az önálló háztáji üzemág, amely a termékek forgalmazásán kívül már a szakmai irányítás sokrétű feladatát is mind magasabb szinten látja el. A termelőszövetkezetek ezirányú tevékenysége párosult a forgalmazó szervek kezdeményezésével. A szákcsoportok megalakulásával ez évben már több zöldség-gyümölcs kerül a fogyasztók asztalára. A háztáji termelés 1976-ban ugyan elmaradt az előző évitől, de még így sem lebecsülendő — a forgalmazó szervek, részére átadott 64 559 vágósertés, 11 884 vágómarha, 225 ezer hl tej, 125 tonna zöldség' és gyümölcs, 5900 mázsa baromfi, 10 millió tojás. A kisüzemi gazdaságok fejlesztésére az elmúlt évben hozott intézkedések, a szervező és propaganda munka eredményei remélhetőleg ebben az esztendőben realizálódnak. A pénzügyi helyzet A megye termelőszövetkezeteinek zárszámadásban kimutatott pénzügyi eredménye jelentősen elmarad a tervezettől és az 1975. évitől. Ebben legnagyobb szerepe van a kedvezőtlen időjárás miatti terméskiesésnek, de nem kevés a felhasznált ipari eredetű anyagok, eszközök árának nem várt mértékű emelkedése sem. Hatására év végén a termelőszövetkezetek mintegy egy- harmada küzdött pénzügyi nehézségekkel. Ezek áthidalására részben mozgósították biztonsági alapjaikat, részben pedig az MNB-től jelentős hitelt vettek igénybe. így néhány termelőszövetkezet kivételével a gazdasági egyensúly átmeneti helyreállítása biztosítva van. Több termelőszövetkezetnél az 1976. évben megromlott gazdasági-pénzügyi egyensúly végleges helyreállítása csak két-három esztendő nagyon körültekintő, következetes gazdálkodásával oldható meg. Legnehezebb pénzügyi helyzetbe a diósviszlói, felsőmindszenti, görcsönyi, hímesházi és sellyei termelőszövetkezet került. Nagymértékű differenciálódás Figyelemreméltó az, hogy amíg a termelőszövetkezetek egy jelentős része pénzügyi gondokkal küzdött, addig közel annyi a kedvezőtlen gazdasági hatások ellenére is átlagon felüli eredménnyel zárta az évet. A nagymértékű differenciálódás okainak feltárása, részletes elemzése az elkövetkezendő hetek feladata lesz, de már annyi most is megállapítható, hogy az eltérő termőhelyi adottságokon kívül nagymértékben közrejátszott a termelés szerkezetének alakulása, az eszközellátottság mértéke és nem utolsósorban a vezetés színvonala. A szövetkezeti tagság és alkalmazottak közösből származó összes jövedelme az előző évi szint körül alakul. Az egy dolgozóra vetített jövedelemszínvonal némileg emelkedik a ledolgozott többletmunkaidő hatására és kismértékben a bérfejlesztés eredményeként. A háztáji és kisüzemi gazdaságok tevékenységéből származó bevételek, az alacsonyabb termelési eredmények a személyes jövedelem alakulásában is éreztetik hatásukat. A termelőszövetkezetek társulatai, — a Baranyatermék, Mecsektej, Pécsváradi TÖVÁLL — eredménnyel zárták a gazdasági évet. Tevékenységük kedvezően hatott az alapítók gazdasági munkájára. Az ibafai Fatársulás nem tudott megbirkózni feladatával, veszteséggel zárták az évet. Az alapítók elhatározása alapján felszámolása megkezdődött. A mezőgazdaságot és a megye termelőszövetkezeteit az 1976-os esztendő komoly erőpróba elé állította. A termelőszövetkezeti parasztság szorgalmának, helytállásának bizonyítéka, hogy többségében úrrá tudott lenni a gondokon és a sok rendkívüli hatás ellenére is előre lépett. A zárszámadó közgyűlésekre a kezdeményezés és az a szándék volt a jellemző, hogy amit nem sikerült az 1976-os évben teljesítenünk, amiben lemaradtunk, azt ebben az esztendőben pótoljuk. Bíró Sándor, a B. m. Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára Volt amikor 62 kancával vonult be a vásárba Dick Aladár a százéves Kovács bácsival alku B lócsiszár mestersége Hazánk legidősebb lócsiszára a 82 éves Dick Aladár, még most is dolgozik Pécsett, a Baranya megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. A haszon- és exportlovakat minősíti: igára alkalmasak-e, jól vontatnak, megnyerik-e a külföldi vásárlók tetszését? Ebben a szakmában egy emberről tud még, a Debrecenben tevékenykedőf 49 éves Kertész Zoltánról; ő is egy húsipari vállalat főállású alkalmazottja. Mit tudott az igazi? — Nagyapámtól tanultam a lókereskedést 17 éves koromig Somberekén és környékén a vásárokon. Nem lehet teljesen kitanulni ezt a szakmát, pedig oklevelem is lett. Nagyon számít a jó összeköttetés a falusi néppel. Mi már nem voltunk igazi csiszárok, a köszörűsség- hez, a fegyverkovácsoláshoz nem értettünk, de az eladandó kiscsikóért mindent megtettünk, hogy szép, jól kicsutakolt, kicsiszolt legyen, és így elkeljen. Aki nem egyenesen dolgozott, az kidőlt. Most sem tudom, milyen a bíróság kilincse. Haszonlovak értékesítésével már csak Baranyában foglalkoznak. öt éve hanyatlóban ez a fajta kereskedés, hisz ló is alig akad, de kocsisnak se mennek a fiatalok. Míg 1970- ben évente 2000—2500 igáslo- vat adott el, addig napjainkban ez a szám 200 körül mozog. Nehéz a beszerzés is. Van, hogy száz kilométert utazik, amíg megfelelőre talál. Kedvenc helye a pécsi, mohácsi és szentlőrinci vásár. A legszebb lovakkal viszont a bicsérdi, bólyi, belvárdgyulai, nagydobszai tsz vonul ki rendszeresen. Csak a nagydobszaiak legeltetnek, így a paripák izomzata rugalmas, erős. Egy 4—5 éves ló ára jelenleg 40 000 forint, egy évtizede 12—14 000 forint volt. Azelőtt pedig alig párezer. Igásállatot Júliusban iiiiiiifiir: illlllllll termelés Épül a sertésvei úr csarnok Kirajzolódóban a Pécsi Bőrgyár új sertésvelúr gyártócsarnokának végleges képe. Tarr György műszaki főosztályvezető szerint az építők másfél hónap alatt többre jutottak, mint az elmúlt negyedévben. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kétszáz embert foglalkoztat ezen a több mint 200 millió forintba kerülő beruházáson. Rajtuk kívül az Országos Szakipari Vállalat burko- lóit, a Könnyűipari Építő és Szerelő Vállalat gép- és villanyszerelőit is itt találjuk. Üjabb „erősítés" érkezik a KIPSZER-től. így minden remény megvan arra, hogy az év derekán megkezdődjék ai próbaüzem. A múlt év végen megírtuk, milyen nehézségek áréin téliesítették az épületet. Azóta „egyenesbe" jöttek a dolgok: januártól működnek a fűtőberendezések s megfelelő hőmérsékletet tudnak biztosítani a csarnokokban folyó munkákhoz. A napokban elkészül a déli transzformátorállomás és a hozzá tartozó kapcsolóterek. Vasalják az egyenként 25 köbméteres cserzőhordókat, ütem szerint halad a légtechnikai1 berendezések szerelése. A csapadékvíz elvezető-csatorna építése viszont lemaradt.. A következő néhány hónapban a nyílászárók beépítése ad sok munkát. Dolgoznak a szociális épület kivitelezésén s az épületkomplexumot határoló útépítésen is. A Pécsi Bőrgyár bizakodik, hogy július elején kezdődhet a próbatermelés. A szükséges gépeket Olaszországból és a Német Szövetségi Köztársaságból vásárolták mintegy 50 millió forintért. Szinte valamennyi megérkezett. Ezeket a régi technológiai sorban üzemeltetik június 25-ig. A hálóterv szerint ugyanis ekkor kezdődik a gépek átszerelése az új csarnokokba. A KIPSZER vállalta a munka elvégzését. Az idő azomban igen szűkre szabott; mindösz- sze néhány nap áll a rendelkezésükre. Hogy a lehető legkevesebb időt fordítsák az óttelepülésre s a termelésben se legyen nagy fennakadás, a bőrgyáriak üzemfenntartó részlege is segít a gépek szerelésénél. A próbaüzem előreláthatóan két hétig tart majd s július közepétől teljes kapacitással dolgozhatnak. Az új üzemrészben félmillió négyzetméter sertés felsőbőr készül évente. H. T. Egy pár jó ló ára fél Zsiguli A mustrának titkai vannak csak az erdőgazdaságok, a tégla- és malomipari vállalatok vesznek. Az egyéni gazda, a fuvaros, újabban soványát választ, felhizlalja és így kereskedik, mert sokkal népszerűbbek a kövér exportlovak. Az olasz partner nem veszi át a szállítmányt, ha csak egy bikásra, vagyis rúgásra bukkan. Kinn, mind vágóhídra kerül. Olasz kollégáját Pipának hívták, néhány éve halt meg, 84 évesen. Új partnere, Francisco Odorici 53 éves. — Ma is úgy minősítek, ahogy 60 éve. Mustrálom, vagyis körben megfuttatom az állatot 1—2 percig. De ennél is fontosabb a nézés. Legjobb, ha belelép az első lába nyomába. Csak a száját fogom meg, a fogak mérvadók. Mindig is titkoltuk a minősítés szempontjait, van, amit tán sose árulok el. Biztosan vallanak a szemek is, a dudorodott a legjobb. A disznószem kétséget ébreszt. A csókaszem valaha csökkentette az árat, de ma jelentéktelen szépséghiba. Bűnös lovat, tehát rúgást, harapóst, butacsírást (elmezavarodott) sose adtam tovább. Svájcba, Csehszlovákiába, Ausztriába, Olaszországba jutottak el a pacik, de reklamációt nem kaptam. Az olcsó búza-, kukoricadara és répa feszesebb, simább bőrt, mutatósabb testtartást produkál, mint a táp. Nagyon kelendők a Zala, Somogy megyei, soproni sodrott, valamint a bácskai, Békés megyei nóniusz- lovak. Korábban Horvátországból, Szlavóniából murákat, Boszniából hegyi csikókat hajtottam fel lóháton. A bólyi vásárba egyszer 62 kancával vonultam be. Hatvan évi kereskedés alatt körülbelül hetvenezer lovat értékesített. A ló népszerű, keresett volt az 50-es évek végéig: akkorra csitult el a 30-as évekbeli divathullám. Ideálnak a fekete és almásszürke pej számított. A 20-as években a hidegvérű, sárga sodrottakért tolongtak a vásárokban. Ma nincs divat, hisz alig akadni eladhatom. A nevek nem változtak: a heréit ma is rendszerint Vezér, Bandi, Ármány, Dollár, míg a kanca Baba, Julcsa, Manci, Csilla, Vilma és Kese névre hallgat. Gyógyítani is kell Aladár bácsi ért a betegségekhez. Az ősi szikéket, csipeszeket ma is hordja. A vérlob- banásostól (megmerevedés) ha kell, fél kanna vért vesz. A hu- rutost kamilla- és szénapolyva- teával gőzöli, duzzadt mirigyeket sózott disznózsírral kenege- ti és utána kivágja a csúnyaságot. A beteg szembe finom cukorport fúj. Dick Aladár nemrégen az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója lett. Jegyzeteket nem készít, mégis legalább kétszáz ló adatait tartja fejben. Pécsett, Jókai utcai lakását lovat ábrázoló szobrok, fotók, festmények töltik meg szinte zsúfolásig. Naponta 6—8 órát kocsizik, vonatozik, így hajtja fel az „árut". Ot évig szemüveget viselt és ez nehezítette a becslést, de fél éve olyan a látása, mint kamaszkorában. Kell ennél több? Mikor a jó lócsiszár o legpontosabb megfigyeléseket épp a szemével „szerzi”. Csuti János Kerteszbolt TAVASZI AJÁNLATA Iciskert(ulajdonasoknak Sátorfólia, talajtakaró fólia, fóliaváz, öntözöcsö- vek, szórófejek, kertészeti szaporító eszközök, műtrágyák széles választéka. PÉCS, HAJNÓCZY U. A/2. PÉCS
