Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-31 / 89. szám

1977. március 31., csütörtök Dunantait napló 3 Hazánkban 280 orvosi állás betöltetlen Április 11-én: Tanulmányok a helyszínen Orvosok vidéken Miért vonzóbb a város? A megoldás lehetőségeiről Egészségügyünknek minden­napi problémája az üres vidé­ki körzeti orvosi és körzeti gyer­mekorvosi állások betöltése. Magyarországon jelenleg 170 községi körzeti orvosi és 110 körzeti gyermekorvosi állás be­töltetlen. Mivel az országban kb. 27 500 orvos van, ez a tény el­gondolkoztató és arra enged következtetni, hogy az orvosok foglalkoztatásában bizonyos aránytalanság van. Pécsett az üres orvosi állásokra, még a legszerényebbekre is szép számmal akadnak jelentkezők, ugyanakkor fanyalognak vidék­re menni. A Budapesten élő orvosok száma közel 10 000. Összkomfortos orvoslakások Már eddig is több olyan mi­miniszteri és tanácsi intézke­dést hoztak, melyek segítségé­vel igyekeztek a fiatal orvosok számára vonzóvá tenni a vidé­ken való elhelyezkedést. Ilye­nek a milliós költséggel épített összkomfortos, garázsos, kertes orvoslakások, letelepedési se­gély, vasárnapi ügyelet megol­dása, általános orvosi szakor­vosság megszerzésének lehető­sége stb. S mégis szívesebben választ­ják a városi két szobás lakást. Ezt csak bizonyos mértékig ma­gyarázza, hogy már a kezdő orvos is gondol gyermekeinek iskoláztatására, ami városok­ban, főleg ahol egyetem, főis­kola van, sokkal jobban meg­oldható, mint vidéken. Hat ebben az irányban az orvosi pálya túlzott elnőiesedé­se is. Az orvosnők közismerten nem minden orvosi munkaterü­letre alkalmasak. Vidéken or­vosnő alkalmazásakor legtöbb­ször nehézséget jelent férjének megfelelő elhelyezése is, ugyanakkor a körzeti orvos fe­lesége ellátja a háztartást, le­het orvosírnok is. Ösztöndíj? Több elgondolás, javaslat született, melyek segítségével talán biztosítani lehetne az üres vidéki orvosi állások betöl­tését. Az egyik: vidéki körzeti orvosoknak és körzeti gyermek- orvosoknak magasabb fizetés megállapítása. — Nem fog célra vezetni, mert a vidéki or­vosok anyagilag máris előnyö­sebb helyzetben vannak, mint városi kollégáik. Pár száz fo­rintos fizetés többlet lehetősége nem fogja vonzóvá tenni a vi­déki állásokat. Községekben a legtehetsé­gesebb, legszorgalmasabb fiú­nak vagy leánynak ösztöndíj adásával biztosítani a tovább­tanulást a faluban való letele­pedés kötelezettségével. Ez sem jó megoldás, mert — ha minden jól megy — akkor az érettségi után 6 év alatt az orvosi diploma megszerezhető, még 1—2 év kórházi, klinikai gyakorlat, összesen tehát 7—8 évet kell a községnek várnia, hogy egy megfelelő gyakorlat­tal rendelkező orvost kapjon. De sok olyan esetről is tudo­másunk van, hogy a fiatal dip­lomás orvos városban maradva inkább visszafizeti az ösztöndí­jat, mintsem falujában letele­pedne. Nem lehet tartós megoldás orvosokat akaratuk ellenére vi­dékre irányítani, mert az irá­nyított orvos mindig mellőzött- nek érzi magát, orvosi tevé­kenységét fárasztó kötelesség­nek tekinti, a falusi körzetben nem lát szakmai perspektívát. Újdiplomás orvosok nagy többsége kórházakban, klini­kákon helyezkedik el, ez na­gyon is helyes, mert tanulni és gyakorlatot szerezni csakis jó főorvosok és professzorok irá­nyítása mellett lehetséges. Azonban a sok kórházi és klini­kai orvos közül csak nagyon kevesen lesznek professzorok és kórházi főorvosok, a többség­nek előbb vagy utóbb megfe­lelő állás után kell néznie. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy a kórházi, klinikai orvosi állások legtöbbje nem nyugdíjképes. Ezzel szemben a körzeti orvosi állások egy életre szólnak, az orvosok onnan mennek nyug­díjba. Tehát célravezető meg­oldás lehetne mindazon kórhá­zi, klinikai orvosokat, kiket tu­dásuk és emberi magatartásuk nem tesz alkalmassá, vezető orvosi állás betöltésére, kellő időben pl. o szakorvosság meg­szerzése után más orvosi mun­katerületre tanácsolni. Semmi értelme sincsen orvosoknak év­tizedeket eltölteni kórházakban, klinikákon előmeneteli remény nélkül, amikor az általuk eltöl­tött hosszú évek alatt több fia­tal orvos kaphatna lehetőséget szakorvosság vagy a szükséges orvosi gyakorlat megszerzésére. Kórházakban, klinikákon gyor­sabb orvosi körforgást kellene kialakítani, mert egy időben ki­kerülő orvosok jelentős hánya­da önként, irányítás nélkül vi­déken helyezkedne el. Az egészségügyi miniszter ki­adta az ún. integrációs rende­letet, melynek lényege, hogy az egy tanács által fenntartott egészségügyi intézményeket és szolgálatokat (kórházak, rende­lőintézetek, orvosi körzetek, üzemorvosok, iskolaorvosok stb.) összevonják egységes vezetés­ben és gazdasági ellátásban. Ez az utasítás lehetőséget biz­tosít a jelenlegi orvosi ellátási aránytalanságok megszünteté­sére is, mert kimondja, hogy a „szervezeti egységbe nem tar­tozó egészségügyi szolgálato­kat szakmailag támogatják és segítik". Ez a gyakorlat nyel­vére lefordítva azt jelenti, hogy a városban működő egészség- ügyi egység egy-egy orvosát helyettesként olyan vidéki orvo­si körzetbe is kihelyezheti, ahol éppen nincsen orvos. Egy bizo­nyos idő eltelte után a helyet­tesítő orvost másikkal lehetne felváltani. Így megtörténhet, hogy a helyettes orvos megsze­reti a vidéki orvosi munkát, megtalálja a számítását és véglegesen ott marad. Új szemlélet További megoldást jelenthet­ne, ha a városi körzeti orvosi állásokat elsősorban arra érde­mes vidéki orvosokkal töltenék be, főleg azokkal, kiknél gyer­mekeik iskoláztatása problémát jelent. Nemcsak gyorsabb kör­forgást kellene kialakítani a klinikák, kórházak és a területi alapellátás között, hanem a körzeti orvosi hálózaton belül is. így a vidéki orvosok részére előnyös perspektívát biztosíta­nának, amit az általános orvos szakorvosság megszerzésének lehetősége is megad. A Pécsi Orvostudományi Egyetem dicséretes törekvése, hogy újdiplomás orvosai olyan jó általános orvosok legyenek, akik már azonnal, vagy egy-két évi kórházi, klinikai gyakorlat után önálló orvosi munkakör ellátására alkalmasak lesznek. Az integrációs rendelet adta lehetőség, a szakmai perspek­tíva, valamint az egyetemen kapott helyes orvosi szemlélet elősegítheti ezen jelentős egészségügyi ellátási probléma megoldását. Dr. Puskás Ödön A költészet napja A költészet napjának idei or­szágos megnyitóját Nyíregyhá­zán rendezik meg április 7-én. A szabolcsi „főváros” színházá­nak előcsarnokában Váci Mi­hály életét bemutató kiállítást nyitnak, majd megkoszorúzzák a költő szobrát. Délután tárla­ton mutatják be a szép magyar könyv 1976 pályázat díjnyertes köteteit, s a költészet napja al­kalmából megjelent műveket. A fővárosban is számos ren­dezvénnyel, eseménnyel készül­nek a költészet ünnepére. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat a Danuvia Gorkij Művelődési Központban Ady Endre emlék­műsort rendez szocialista brigá­doknak. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése több tízezer példányban közzéteszi a költészet napja alkalmából napvilágot látott könyvek jegy­zékét. Ambrus Lajos, a Baranya megyei MÉSZÖV elnöke Akik az évtizedek során mel­lette, vele együtt dolgoztak, tud­ják, hogy halk szava erős aka­ratot, hitet takar. Valamikor az ifjúsági mozgalomban kezdte, utána az államigazgatásba ke­rült, aztán a pártapparátusban tevékenykedett. — Nyolc-tíz évenként kerül­tem más-más beosztásba — tű­nődik csendesen. Február elsejétől tölti be a MÉSZÖV elnöki tisztét, — Más természetű ez a mun­ka — mondja — persze, a ta­valyi egyesülések megkönnyítik a helyzetet. Nem aprózódik el tevékenységünk, jobban kézben lehet tartani az irányítást. — Tavaly, a SZÖVOSZ kong­resszusán igen sok szó esett a szövetkezetek feladatairól, sze­repéről. — Az, hogy minden települé­sen biztosítsuk az alapvető el­látást, nemcsak napi szükség­let, hanem komoly politikai fel­adat is. A nagyobb települése­ken, alsófokú központokban már bizonyos szakellátást is biztosítaniok kell az ÁFÉSZ- eknék, a városokban pedig ugyanúgy részt kell vállalniok A KORSZERŰ ÉPÍTKEZÉSNÉL NÉLKÜLÖZHETETLEN hungarocell 3x1 méteres táblákban, 30 mm vastag 3x1 méteres táblákban 50 mm vastag *«■■■■•wmmupr­':r 91,80 Ft 153,— Ft r KAPHATÓ A 60. SZ. MŰANYAGÁRUHÁZBAN SZALAI A. U. 16. (NAGYPIACNÁL) TELEFON: 15-782 az áruellátásban, mint az álla­mi vállalatoknak. Mindenben követnünk kell a kereskedelem szakosodását. — Az ÁFÉSZ-ek nagy felada­tot vállaltak a zöldségprogram végrehajtásában is. Hogyan se­gítik a kistermelőket? — Azzal, hogy igyekszünk szerződéseket kötni velük, biz­tonságra törekszünk. Egyfelől a kistermelő biztonságára, hogy el tudja helyezni az áruját, másfelől a fogyasztók bizton­ságára, hogy lesz elegendő áru. Ezen túl szakcsoportokat alakítunk, amelyek szakmai se­gítséget adnak a termeléshez. Szeretnénk minél több kisgé­pet is biztosítani mindehhez. Sajnos, ezeket csak korlátozott számban tudjuk beszerezni. Üqy segítünk ezen, hogy az ÁFÉSZ kölcsönöz ilyen fajta gépeket. Bolyban, Siklóson, Mohácson már működik kölcsönző szolgá­latunk. — A termeléshez pénz is szükséges... — Takarékszövetkezeteink messzemenően segítik, támo­gatják a kistermelők törekvé­seit. Hitelkonstrukciónk sora bővült, lehetőségeink megnőt­tek, Jó feltételek mellett tu­dunk hitelt nyújtani akár nö­vénytermesztéshez, akár állat- tenyésztéshez. — Egy másfajta szövetkezeti ágazat a lakásszövetkezet. Sok gond volt velük, a jövőben mik az elképzelések? — A meglévőket tető alá hoz­zuk, és bizton állítom, hogy a jövőben kiviteli kapacitás biz­tosítása nélkül bele sem fo­gunk újabb szervezéséhez. Segítőtársairól is beszél, el­mondja, hogy munkatársai se­gítik, az apparátus jó. Persze, a körülmények ... Majd az új székházban, a Konzum mel­lett ... — Nagy szükség Hinne máris, hogy megépüljön — élénkül meg — hiszen földszintjén egy négyezer adagos önkiszolgáló étteremi létesül, meg aztán a Kossuth teret is végre rendbe kéne tenni ... Kampis Péter Közös erővel segítsük a cigány lakosság felemelkedését Vállaljon feladatot a soraikból kiemelkedett réteg is A társadalom egyre nagyobb gondot fordít az elmaradott néprétegek felemelkedésére. Erről tanúskodik a Baranya me­gyei Tanács költségvetésében szereplő összeg — 2,5 millió forint, de a Minisztertanács ha­tározatai is ezt igazolják. E határozatok elevenednek meg a Cigány Albizottság munka­tervében, amelyet a minap fo­gadott el a társadalom külön­böző területeiről választott tes­tület. A munkahelyen A munkába állítással kapcso­latos különbségek tűnőfélben vannak. De az albizottság a helyszínen kívánja tanulmá­nyozni, hogy a cigányok mun­kába állítását hogy oldják meg a termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban (Szajk, Versend, Boly). Mennyiben tud­ják hasznosítani munkájukat, fennáll-e még velük szemben „személyük” iránt az előítélet, amely egyes üzemekben már teljesen megszűnt. (Szigetvári Konzervgyár.) A nagy ipari üzemekben, a vállalatoknál — állami építő­ipar, ingatlankezelő vállalat —, megnézi az albizottság, milyen munkát végeznek a cigány dolgozók, a munkahelyre ren­desen bejárnak-e (ez feltétele az építési vagy vásárlási köl­csönnek), a többi dolgozóval egyenlő bánásmódban része­sülnek-e. Amennyiben problé­ma van, az üzemi bizottságok foglalkoznak-e velük, segítik-e a lakásépítés vagy vásárlás során kölcsönnel, szállító esz­közzel, bontási anyaggal. A megyebizottság segítőtár­sai ebben a munkában a mun­kaügyi előadók, a szakmaközi bizottság, az üzemi KISZ, va­lamint a Vöröskereszt — fele­lős. Mennyiben sikerül a cél érdekében a vállalaton belül e szervek összhangjának megte­remtése? A kulturálódási folyamatban jelentős szerepük van a műve­lődési intézményeknek, de a cigány dolgozókat foglalkozta­tó üzemek, vállalatok, tsz-ek feladata sem kisebb. A nehéz­séget az is jelenti, hogy e hát­rányos helyzetű rétegek az el­maradottság különböző szint­jén állnak. E szinteknek meg­felelően kell felkutatni azokat a módszereket, amelyek vonzók és indítékot adnak a tovább­fejlődésre. Az alacsony szinten élőknél cigány népmesékkel indulunk* Ebben nagy hiány van. E téren megfelelően képzett néprajzos ösztönzése népe meséinek ösz­szegyűjtésére sokat lendítene. E tendencia vonatkozik a cigány hagyományok, népszokások gyűjtésére is. Az alapismereti tanfolyamok­ról nem is szólok, mert ez ter­mészetes következménye az előzőeknek. A legnehezebb fel­adatok e szinten lévőkkel van­nak. Már bizonyos mértékben könnyebb a helyzet a beillesz­kedő illetve beilleszkedett cso­portokkal. Kulturálódásuk együtt halad a község lakóival, s nem is szabad különbséget tenni. A kulturális és egészségügyi felvilágosító munkában számí­tunk azokra a cigány értelmi­ségiekre, akik képzettek és tár­saikon segíteni akarnak. Az ő életük, felemelkedésük útja példaként áll a többiek előtt. Szeretnénk őket látni az albi­zottságban, hívjuk, sőt elvárjuk, segítségükre számítunk. Sajnos, az ellenkező magatartásra is van számos példa. A példamutatásban azok is elöljárnak, akik már elérték az átlagos szintet: a szülők állan­dó munkahelyen dolgoznak, rendszeresen iskolába járatják gyermekeiket, lakásuk tiszta, bútorozott, akik önérzetből sem igénylik a különböző segélye­ket, juttatásokat. A felvilágosító munkában so­kat segít a sajtó, a rádió, mely rendszeresen felhívja a figyel­met a jó példákra és az ered­ményeket publikálja. Jó együtt­működéssel Különösen számítunk a tö­megszervezetek munkájára. A megyei tanács vb is felkéri a Hazafias Népfrontot, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség és a Vöröskereszt szerveit, hogy továbbra is tekintsék fon­tos feladatnak a cigánylakos­ság felemelkedésében való együttműködést a tanácsi szer­vekkel és a konkrét tennivaló­kat tárgyalják meg vezető tes­tületi üléseken. Hasonló irányú tevékenységre kérjük fel a ter­melőszövetkezetek megyei szö­vetségét, segítsék elő jobban a cigánylakosság mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben való állandó foglalkoztatását. Évszázadok lemaradását kell behozni, a telepeket felszá­molni és egységes értésre ne­velni e hátrányos helyzetűeket. Dr. Görcs László Építkezők, építőipari vállalatok, közületek, figyelem! FB. 50/19-es és FB. 60/19-es födémbéléstest gyár­tását a Bátaszéki Vázkerámiagyár megkezdte. Magánvevők a termékeket megvásárolhatják fu­varvállalással is a gyárban. Közületek rendelési címe: BARANYA—TOLNA megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, 7602 Pécs, Pf. 35. (Mártírok útja 12.) TELEFON: 11-377 TELEX: 12-306

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents