Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-30 / 88. szám
e Dunántmi napló 1977. március 30., szerda „Magunk között” az olvasókkal Az újságíró-olvasó találkozók tapasztalatairól Segítő szándékú vélemények, javaslatok Örömmel vettük tudomásul, hogy Komlón, a Sallai Imre úton a régi és nagyon kevés fényt adó lámpatesteket kicserélték. A képen az utca „nappali fényben” ragyog. Fotó: Gábos Zoltán Egy hajnali KRESZ- oktatás margójára Ha abból indulnánk ki, hogy a Megyei Statisztikai Hivatal 316 községet tart nyilván a megyénkben, talán túl szerénynek tűnhetne, hogy 1970 óta mindössze 70 községben tartottunk újságíró—olvasó találkozókat. De ha úgy számolunk, — s ez is statisztika — hogy az említett 316 község közül 228-at már hosszú évek óta 81 nagyközségi, illetve községi közös tanács igazgat, (egy-egy ilyen közösség 3—4 községet foglal magába), akkor némi merészséggel elmondhatjuk, hogy az eddigi 70 találkozónkon kb. 240—280 községet képviseltek a vidéki előfizetőink. E rögtönzött, S minden bizonnyal nem is egészen pontos számadással semmiképpen sem akarunk oda kilyukadni, hogy a még visszalévő községek meglátogatása után pontot teszünk a vidéki találkozóink végére. Ha befejeztük, elölről kezdjük. Annál is inkább, mert a lapunk tartalmi színvonalával kapcsolatos olvasói elvárások évről-évre szigorúbbak, igényesebbek. Tehát nem lehet közömbös számunkra, hogy a korábbi találkozóink óta hogyan alakultak a lapunkkal szemben támasztott igények, a falusi olvasók sokezres táborában. De emellett megkezdtük mór az új kapcsolatok kiépítését is. Az idén első ízben találkoztunk a megye 6 nagyüzemében, nevezetesen a Mecseki Ércbánya Vállalat, a BCM, a Baranyai Építők, a Mohácsi Farost- lemezgyár, a Szigetvári Cipőgyár és a komlói CARBON Vállalatnál dolgozó előfizetőinkkel, akik véleményeikkel, javaslataikkal hozzájárultak a lap színvonalának további javításához. E találkozóinkon általános volt az a vélemény, hogy többet kellene foglalkoznunk a gazdasági életünkben előforduló visszásságokkal. S ami főként a fiatalok véleménye: portréinkban, riportjainkban javarészt a vidékre helyezett fiatal orvos, agronómus, pedagógus stb. közérzetéről írunk. Pedig emellett szívesen olvasnának a faluról üzembe járó fiatalokról is, akik a saját erejükből lettek „valakik”, azokról, akik a munka és a családi gondok mellett szereztek szakmunkásbizonyítvónyt, végeztek középiskolát. Általában keveslik az olvasmányos anyagokat. Főként a riportokat, a magukfajta munkásemberekről, fiatalokról. A folytatásos regények mellett szívesen olvasnának folytatásos riportokat egy-egy közösség, vállalat, vagy brigád életéről. Szeretnének bővebben, rendszeresen olvasni, „Kincses Baranya” tájairól, szépségeiről, s általában több színes olvasnivalót, a lap hétköznapi, de különösen a hétvégi számaiban. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a lapunk sokat és érdemben foglalkozik a tömeg- közlekedés problémáival, de javarészt Pécs-centrikusan. Pedig ahogy mondották, nem ártana felhívni a Volán figyelmét Szigetvárra, ahol mindmáig megoldatlan a helyi közlekedés. Az asszonyok naponta kilométereket gyalogolnak kicsinyeikkel a bölcsődékbe, óvodákba, melyek 3—4 kilométerre vannak egymástól. Bizonyos vonatkozásban ugyancsak „pécsinek” tartják a sportoldalainkat is, amelyek — úgymond — csak igen ritkán találnak tudósításokat, — pláne riportokat — az alacsonyabb osztályokban szereplő vidéki egyesületek eredményeiről vagy éppen gondjairól. Sokan nagyon bosszantónak tartják a jugoszláv tv-műsor pontatlanságát. Ez .utóbbival kapcsolatban több javaslatot is kaptunk. Csak az érdekesebbeket: a Pécsi rádió szerb-horvát szekciója magnóra vehetné, majd a lap számára lefordíthatná a Jugoszláv Televízió egész hétre szóló részletes műsorát. És amit kérdésként tettek fel: Megoldható-e, hogy az újvidéki Magyar Szótól telex útján beszerezzük a napi műsorokat? Röviden ennyit a találkozók oldott, őszinte légköréről, a résztvevők segítő szándékú véleménynyilvánításairól, javaslatairól. E javaslatok egy része rugalmasabb tervezéssel, szerkesztéssel megoldható. De van közöttük olyan elvárás is, — pl. a szombat-vasárnapi lapok olvasmányos anyagainak növelése —, amelyen éppen a hétvégi példónyszámaink adott oldalterjedelme miatt aligha, vagy csak nagyon szerény mértékben tudunk változtatni. Sommázva mégis elmondhatjuk, hogy lapunkat a sokat emlegetett szűkös oldalterjedelme ellenére szeretik, és egyre inkább magukénak vallják a vidéki olvasóink is. Mindenekelőtt a frisseségéért. Ennek egyik példájaként a „24 óra a nagyvilágban” című külpolitikai összeállításainkat említették. Egyöntetűen jó a vélemény a vasárnapi mellékleteinkről, továbbá a riportjainkról, a gazdaságpolitikai írásainkról, s nem utolsósorban a közönség szolgáltatásainkról (jogi tanácsadás, telefonszolgálat stb.). Küllemét tekintve általában tetszetősnek tartják a lapot, s különösen megnyerőnek a színes technikával előállított néhány ünnepi számunkat. Hétfői lapunkat elsősorban a változatos témái miatt kedvelik. Ebből következik az immár öt éve visszacsengő „refrén" is: — ha az előfizetés nem megy, akkor legalább emeljük meg a vidéknek postázott áruspéldányok számát. Nos, ami az utóbbit illeti — ha fokozatosan is, de eleget tudunk tenni- a vidéki olvasók igényeinek. P. Gy. Az illetékes válasza „Veszély - helyek" Siklóson a Dózsa György utat csak abban az esetben lehet a pécs—újpetre—siklósi összekötő útnak alárendelni, ha annak közúti forgalma nagyobb lesz a KPM kezelésében lévő útnál. A Nagyközségi Közös Tanács már 1976-ban jegyzőkönyvben vállalta, hogy a csomópontban forgalom- számlálást végez, azonban ez a mai napig sem történt meg. Az alá- és fölérendelés megváltoztatása esetében a Dózsa György útnak értelemszerűen megnőne a forgalom vonzata, amit az út nem bírna el, mert sem szerkezetében, sem keresztmetszeti elrendezésében nem ilyen céllal tervezték, építették. A cikk utolsó bekezdésében említett csomópont forgalom- szabályozása megfelelő. Egyetlen jelzőtáblát sem „felejtettünk” el kitenni. A hivatkozott halálos kimenetelű balesetre utaló megállapítás csak egyéni véleménye lehet a cikk írójának, a vizsgálatot végző szakértők (szakemberek) mást állapítottak meg. Marosy István a KPM Közúti Igazgatóság főmérnöke „Kieseit az ablak” A Dunántúli Napló március 17-i számában a 04—05—07 számú rovatban közölt orvosi rendelő ablakának kiesése című közlemény a vállalat szakszerűtlen munkájára utal, holott a vállalat teljesen vétlen a szerencsétlen esetben. Az orvosi rendelő építője valóban a Községgazdálkodási Vállalat volt. Az ablakok típusablakok, amelyet nem a vállalat készített. A vállalat a terv szerint építette az épületet és a nyílászárókat, s így „Tessauer” rendszerű ablak került beépítésre. A baleset semmi összefüggésben nincs az építtetővel. Tisztázni kell, hogy az ablak nem tokkal együtt esett a sérültre, hanem csak annak egy szárnyrésze. A tény az, hogy bármilyen furcsán hangzik, a bérlő hozzáértésének hiánya okozta a balesetet takarítás közben. Tudott dolog, hogy ez a rendszerű ablak — mivel dupla szárnyú — szárnyait 3— 3 kalapos csavar rögzíti egymáshoz. A bérlő ezeket a rögzítő csavarokat figyelmen kívül hagyva kilazította, s — mivel bukórendsizerű az ablak — az kilódult és úgy esett az alatta lévő nyitott ablakszárnyra. Az esés következtében az üveg kitört s az alatta elhaladó személy fejét megsértette. Balogh József a Siklási Községgazdálkodási Vállalat igazgatója Pécsett, a Bolygó utcában lakom. Lakótársaim nevében nyugodtan írhatnám úgy is, hogy lakosok vagyunk, szomszédai az ÉPFU Vállalatnak. Tudom, hogy a nagy gépjárművek motorzaja erősebb a kis gépjárművekénél, sőt azt is tudom, hogy ez a motorzaj az üzem természetes velejárója még akkor is, ha embere válogatja, ki hogyan túrázik az ablakom alatt. Éppen , ezért ilyen ügyben még sohasem panaszkodtam. Az azonban már többször bosszantott, ha a gépjárművezető úgy kér bebocsátást az üzem kapuján, hogy nem kis hangerejű dudázgatással jelzi ezt az igényét. Ilyen okból álmomból nem egyszer felébredtem éjjel egy órakor és más időpontban is. Legutóbb az FJ 33-88 forgalmi rendszámú gépkocsi vezetője hajnali negyed ötkor dudával rendezett zenés Örömmel olvastam a Napló február 20-i, vasárnapi számában Rab Ferenc „Parlagi dolgok” című cikkét. A cikk felvett a Rókus utca-ifjúság útja sorkán lévő parlagterületnek (volt kenyérgyár) a sorsát, hogy mi lesz vele. Ezzel kapcsolatban egyesek úgy nyilatkoztak, hogy arra a helyre, illetve parlagra egy toronyházat építenek majd. Viszont a felsorolt utcák lakói egyöntetű kívánsága, hogy nem épületet, hanem fásított zöldterületet kellene létesíteni és pedig az alábbi indokkal: A felsorolt utcákban sok a gyerek, akiknek szükségükvolA sikeres méhészikedés alapja a méhlegeló. A vegyszeres gyomirtás az egész éven tartó méhlegelőt megszüntette. Világszerte ez a helyzet. Az akác magában nem elég az elveszett méhlegelók pótlására. Egyedül a mézesfa, az Evodia Hupiensis és azok hibridjei adhatnak reményt. A kínai Huphe tartományból ered. Ott mínusz 35 és -j-45 Celsius fok mellett jól mézel. Nálunk könnyen akklimatizáló- dott. Akácvirágzás után virágzik. Hosszantartó virágzata van, ha többféle válfajt telepítünk. Ez lehetővé teszi, hagy kétszer annyi mézet ad, mint az akác. Hozzájárul az is, hogy virágzása idején a méhcsaládok a legfejlettebbek, a legnagyobb munkaerőben vannak. Virágjának kései megjelenése miatt nem fagy le sohasem. ébresztőt. E feletti bosszúságom szóbaállásra késztetett a gépkocsi vezetőjével. Nos, ez a beszélgetés jelentette részemre a KRESZ oktatást. A gépjármű- vezető tudomásomra hozta, hogy én rosszul tudom a KRESZ-t, mert veszélyhelyzetben igenis szabad dudálni. Azt, hogy mikor van veszélyhelyzet, azt viszont „Ö” van hivatva eldönteni. Úgy vélte, mivel vontatást végzett, az veszélyhelyzet volt, bár a dudálás a kapu előtt, álló helyzetben történt. Mit tehettem mást, tudomásul vettem, hogy ennek így kell lennie és újabb KRESZ ismerettel gazdagodtam. Mivel nem az első eset miatt ragadtam tollat — kérem, rendeljék be az illetékesek a gépkocsivezetőt egy kis továbbképzésre, hátha neki is van még tanulnivalója. Ha másból nem, hát emberségből. Dr. Szupper Márton na fásított zöldterületre, ahöl zavartalanul játszhatnának a friss levegőn. Továbbá a szó- banforgó parlaggal szemben van egy szociális otthon is. A munkában elfáradt öregek szívesen pihennének fásított zöldterületen. Abban az esetben, ha a Dunántúli Napló illetékesei a fenti utcák lakóitól információt kérnének, biztos vagyok benne, hogy zömmel a fásított zöldterület mellett foglalnának állást. Kérem az illetékeseket vegyék figyelembe érveinket. Póta Kálmán (Az akác minden évben töb- bé-kevésbé lefagy.) Méze az akácénál is jobb. Gyors növekedésű nagyfaanyag produktumot jelent. Minősége középkemény bútorléceknek, sporteszközöknek és farostosításra is alkalmas. A legértékesebb erdei haszonfát remélhetjük általa. Zöldhajtása, levele, virága értékes gyógyszert tartalmaz. Azért a rovarkártevők és gombabetegségek nemigen támadják. Magja olajos. Téli madár- eleségnek is alkalmas. Érése idején rubinpiros, fényes színben pompázik, így elsőrendű díszfa. Bőséges lombozata a levegőt szűri. Virágozta kellemes illatú, Ptacsek Jenő méhész II légi I tanácsadó K. J. elszenvedett üzemi balesete miatt jelenleg nyugdíjas. Egészségi állapota szépen javul. Reméli, hogy meggyógyul és újból munkába állhat. Kérdése: régi munkahe- lyén kötelesek-e újból alkalmazni f Igen! A Munka Törvénykönyve 19. § (1.) bekezdése értelmében a vállalat köteles újból alkalmazni azt a munkaképessé vált dolgozót, aki nála üzemi baleset vagy foglalkozási betegség folytán megrokkant és rokkantsági nyugdíjának megállapítására tekintettel munka- viszonya korábban megszűnt. Tájékoztatjuk még olvasónkat arról is, hogy a 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt vagy egyéb okból csökkent munkaképességű dolgozókat a vállalatok kötelesek a számukra " alkalmas munkakörökben alkalmazni, célszerű foglalkoztatásukat minden rendelkezésükre álló módon — így különösen belső munkaerő-átcsoportosítással, a munkahelyek, illetve eszközök megfelelő átalakításával, átképzéssel és egyéb úton is — biztosítani, a munkaviszonyuk megszüntetését pedig korlátozni. A most ismertetettek szerint nem foqlalkoztatható csökkent munkaképességűek munkába állítását a tanácsok kötelesek elősegíteni. Azokat a csökkent munkaképességűeket, akiknek állapota miatt ésszerű foglalkoztatása, s ezer* keresztül anyagi ellátása már nem biztosítható, szociális támogatásban kell részesíteni. A csökkent munkaképességű dolgozók körét külön rendelkezésekben állapították meg. Nagy l.-né termelőszövetkezeti tag, bines meg a nyugdíjhoz szükséges 10 éve, de dolgozni nem tud. Kérdése: kaphat-e valamilyen ellátást betegségére tekintettel? A társadalombiztosítási jogszabályok lehetőséget adnak arra, hagy a munkaképtelen termelőszövetkezeti tag részére a megkívánt évek hiányában is rendszeres ellátás kerüljön megállapításra. A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 152. §-a értelmében munkaképtelenségi járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor jogosult, ha a) teljesen munkaképtelen, b) legalább három év óta megszakítás nélkül tagja mezőgazdasági szövetkezetnek, c) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjba, kivételes nyugellátása a mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegét nem éri el, d) rendszeres szociális járó- dókban nem részesül, és e) keresete, keresőfoglalkozásból származó jövedelme az öregségi járadék összegét nem haladja meg. Nem lehet megállapítani a munkaképtelenségi járadékot annak a szövetkezeti tagnak, aki vagy akinek a vele együttélő házastársa a mezőgazda- sági lakosság jövedelemadóját köteles fizetni, ha a megelőző naptári évre megállapított jövedelemadójának a kedvezményekkel csökkentett összege a 4000 forintot meghaladja. A munkaképtelenségi járadék megállapítása iránti kérelmet olvasónk a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál terjesztheti elő. Éves csikók eladók KÉT KANCA, EGY MÉN. MEGTEKINTHETŐK A VÁLLALAT SZIGETI TANYAI TELEPÉN. MEGKÖZELÍTHETŐ A MEGYERI ÚTRÓL Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat KÉT DB ÜZEMKÉPES D4KB típusú erőgépet megegyezéses áron értékesítünk TÁRGYAL: SZALAY JENŐ FŐMÉRNÖK, BIKALI állami gazdaság 7346. bikal Toronyház helyett parkot Mézesfa - méhlegelönek
