Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-29 / 87. szám

e DunantQii napló 1977. március 29., kedd Képernyő efőtt A zöld atombomba Jó cím és jó dokumentum- film. Anmak a világhírűvé, sőt világelsővé lett magyar talál­mánynak a sorsáról, amely VE- PEX néven vonult be a tudo­mányos köztudatba. Hogy az ipari és kereskedelmi köztudat­ba is bekerülhessen, ahhoz egy sereg szervezőmunkára, támo­gatóra volt szükség, és a do­log most sem ment könnyen. Erről szólt Oláh Gáborék, A zöld atombomba című filmje. Kiderült, hogy a nagyjelen­tőségű találmány üzemi kísér­leteire egy három tsz-ből álló társulás adott először lehető­séget. Nyereséget persze az ilyesmi nem hoz... A kísérle­tek végeztével állami vállalat­ra, részvénytársaságra van szük­ség, gyártó és értékesítő cégek összefogására, amelyhez egy külkereskedelmi vállalat is keU, amely „majd zsákban haza­hozza a nyereséqet" — hallot­tuk ezen szavakkal a filmben. Végül létrejött a vállalat, az ügy legyőzött minden ellenál­lást és nehézkességet, pillanat­nyilag nyugvóponton van, el le­het kezdeni a munkát a zsák­ban hazahordandó nyereség­ért. A film készítőinek azonban még egy kérdésük volt az ille­tékesekhez — a különböző tár­cák magasszintű .vezetőihez, pénzügyi, szervezési szakembe­rekhez, tudósokhoz — az ugyanis, hogy vajon hosszú időbe telik-e ma Magyarorszá­gon sikerre vinni egy zseniális találmányt. A válasz kézenfek­vő, legfeljebb azon lehet vita, hogy mit nevezünk hosszú idő­nek. Több illetékes egybehang­zó véleménye szerint javítani kell a mechanizmuson, át kell törni a jelenlegi tehetetlenségi erők falait, mert a szoronga- tóan siető idő nem tűr semmi­féle késedelmeskedést. Aki nem lép, lemarad. Talán történik is valami lé­nyeges ebben az ügyben. A tévének ez a műsora azonban így önmagában is rendkívül hasznos, okos, elgondolkodtató, a közvélemény alakulására ter­mékenyítőén jó hatású volt. H. E. Az EIVRT Pécsi Elektronikai Gyára György-aknai üzemébe felvételre keres női dolgozókat fénycső-, bakelit-, elektroncső alkatrész gyártására és szerelésére. Kettő és három műszakos foglalkoztatás. JELENTKEZÉS: Pécs, Felsőmalom utca 13. Munkaügy. Ismerjük meg rendeleteinket Az állaiok tartásáról z állatok tartásáról szóló 1972. évi 2. sz. tanácsrendelet hatályba lépése óta közel négy év telt el. Ez idő alatt új vá­rosrendezési tervek készül­tek, s az azokban megál­lapított építési övezethatá­rok több helyen ellentétbe kerültek az állattartási övezetek határaival. Ugyanakkor az 1006/1976. (III. 16.) Mt. sz. határozat szerint is a lakótelepülé­sek külső negyedeiben fe­lül kell vizsgálni az állat­tartást indokolatlanul gát­ló urbanizációs törekvése­ket, s ahol az lehetséges, a tilalmak enyhítésével elő kell segíteni az állattartá­si kedv fokozását. Az ismertetett körülményekre tekintettel az állattartás újbóli szabályozása vált szükségessé. Az érintett szervek és a la­kosság javaslatainak figyelem- bevételével alkotta meg Pécs megyei város Tanácsa~„Az ál­latok tartásáról" szóló 1977. évi 3. sz. tanácsrendeletét, amely 1977. március 31-én lép élet­be, s ezzel egyidejűleg a ko­rábbi tanácsrendelet hatályát veszti. Az alábbiakban ismer­tetjük az új tanácsrendelet fon­tosabb rendelkezéseit. Kutyák, macskák, díszmadarak E szabályok körzethatárokra tekintet nélkül az egész város területére kiterjednek. Kutyák és macskák számbeli korláto­zás nélkül tarthatók olyan la­kóépületben, amelyben 1 lakás van. Többlakásos lakóépület­ben lakásonként 1—1 kutya a tulajdonos — valamint társ­bérlet esetében a társbérlő(k) — hozzájárulásával, lakáson­ként 1—1 macska e hozzájá­rulások nélkül is tartható. Ál­lami tulajdonú lakóépületek­ben az említett tulajdonosi hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, azonban indokolt esetben a lakóépület kezelője a hozzájárulást visszavonhatja (pl. a ház lakói nyugalmának zavarása esetén). Lakóépületen kívül a kutyá­kat meg kell kötni, vagy zárt helyen kell tartani. Tilos to­vábbá a kutyákat póráz nél­kül közterületre kivinni, vagy kiengedni. A kutyát kísérő személy köteles gondoskodni arról, hogy a kutya az egész­ségügyi szükségletét a járda mellett, az úttest szélén, illet­ve a járda melletti folyókák­ban végezze. Egészségügyi vagy oktatási intézetbe, élel­miszerüzembe és üzletbe, szó­rakozóhelyre, strandra, játszó­térre ebet bevinni még pórá­zon sem szabad. Éneklő és díszmadarak, dísz­halak a lakásban tarthatók és tartósukra az általános szabá­lyok az irányadóak. A méhek tartásának feltételeit a 15/1969. (XI. 6.) MÉM sz. rendelet tar­talmazza. Az eddigiekben fel nem sorolt és „A haszonállatok tartása" cím alatt nem szerep­lő egyéb állatok tartásához a kerületi tanácshivatal igazgatá­si osztályának külön engedélye szükséges. A haszon­állatok tartása A rendelet alkalmazósa szempontjából — számosállat: a ló, az ösz­vér, a szamár, a szarvas- marha, a juh, a sertés, a kecske stb., — kisállat: a baromfi, a ga­lamb, a nyúl, a nutria stb., — baromfi: a liba, a kacsa, a tyúk, a pulyka stb. Az I. sz. állattartási övezet­ben csak kisállatok tarthatók. A II. sz. állattartási övezetben — ló, öszvér, szamár, szarvas- marha kivételével — számos­állatok és kisállatok egyaránt tarthatók. A III. sz. állattartási övezetben kisállatok és bármely számosállat tartható. Felmerülhet a kérdés, hogy az egyes körzetekre vonatkozó előírások mennyiben érintik a már meglévő állattartásokat? Abban az esetben, ha egy körzet a korábbihoz képest ma­gasabb övezeti besorolást ka­pott (pl. l-ból II. — ll-ből l!l. sz. övezetté minősült), ez nem okozhat gondot az állattartók számára, mert állattartási lehe­tőségeik a korábbihoz képest bővültek. Azokban az övezetekben sem csökkennek a már meg­lévő állatartó kisegítő gazda­ságok lehetőségei, amelyek a korábbihoz képest alacsonyabb besorolást kaptak. (Pl. Pécs- Vasas, amely a korábbi, egy­ségesen III. sz. övezetből álta­lában a II. sz., a Legény utca pedig az I. sz. övezetbe került át.) A rendelet ugyanis ki­mondja, hogy a hatálybalépé­séig jogszerűen létesített kis­állat- és számosállattartást az eljáró hatóságok általában nem szüntethetik meg, és nem korlátozhatják. Ilyen intézke­désre csak akkor kerülhet sor, ha a további állattartás a köz­érdek súlyos sérelmével járna (pl. ivóvízforrás szennyezése, fertőzésveszély stb.). Az állattartás további növe­lését célozza az a rendelkezés, amely az eddigi számbeli kor­látozásokat (pl. legfeljebb 10 db kisállat, vagy 3 db közepes számosállat stb.) eltörli. Ez te­hát annyit jelent, hogy a jövő­ben számbeli korlátozás nélkül tarthatók állatok, ha az állat­tartás közegészségügyi, állat­egészségügyi és építésügyi fel­tételei fennállnak. Általános szabályok Az általános szabályok kör­zethatárokra és az állatok faj­tájára tekintet nélkül mindenütt irányadóak. Ezek szerint az egyes külön előírásokon túl minden állattartó köteles bizto­sítani, hogy állattartása követ­keztében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek. Az állattartók kötelesek továbbá betartani a hatályos közegészségügyi-jár­ványügyi és állategészségügyi előírásokat. Az állattartásra vonatkozó rendelkezések súlyos, vagy is­mételt megszegése esetén a kerületi tanácshivatal igazga­tási osztálya, mint I. fokú ál­lattartási hatóság az állattar­tást korlátozhatja, illetve az ál­lattartás jogát a jogsértőtől teljesen megvonhatja. A fen­tieken túl a jogsértő ellen sza­bálysértési eljárás is indítható, melynek során 3000 Ft-ig ter­jedő pénzbírság szabható ki. Általános elv, hogy haszon­állatok csak azokon a területe­ken tarthatók, amelyek vala­melyik állattartási övezetbe tar­toznak. A városnak azokon a területein, amelyeket egyik ál­lattartási övezetbe sem sorol­ták be (pl. belváros, ipartele­pek stb.) haszonállatok tartá­sa tilos. Természetesen ez eset­ben is érvényes az a rendelke­zés, hogy a rendelet hatályba­lépésének napjáig jogszerűen létesített állattartás csak a közérdek súlyos sérelme esetén szüntethető meg, vagy korlá­tozható. A rendelet teljes szövegét és az állattartási övezetek hatá­rait falragaszokon tették közzé, szóban pedig a kerületi ta­nácshivatalok igazgatási osztá­lyai, valamint ügyfélszolgálati irodái adnak felvilágosítást. Dr. Árvay László Pécs m. város Tanácsa V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály főelőadója Az átlagéletkor ötven év Az „Aranykoszorus” Kodály Zoltán bányász férfikar Ivasivka Má­tyás vezetésével próbál. Á munkáskórus dalosokat vár Az „1001 éves gesztenyefá­hoz" címzett hajdani fogadó helyén Pécsbányatelepen most a Zalka Máté Művelődési Ház áll óriási előcsarnokkal, tágas próbatermekkel, kedves klub- helyiségekkel. Csak egy nem változott: ez ma is a bányász­dalosok „tanyája". A Kodály Zoltán férfikar tag­jai a próba után beülnek a klubterembe és néhány üveg sör mellett megkezdődik a be­szélgetés. A kórus több, mint ötven éves történetéből akár iskolás könyvek nélkül is megtanulhat­nák a gyerekek a történelmet. Ludvig Nándor bácsi, aki már több, mint húsz éve kórustit­kár, büszkén mutatja a házi krónika néhol megsárgult lap­jait, a próbaterem falán a képeket, a vitrinekben a zász­lókat, érmeket. A kórusnak ma tizennyolc tagja van, többségük nyugdí­jas. A tavalyi minősítő hang­versenyen megkapták az „Aranykoszorús" kitüntetést. Karnagyuk, Ivasivka Mátyás ve­zetésével hallás után tanulják a dalokat. A siker öröme és a lelkese­dés mellé mégis szomorúság vegyül: átadnák tapasztalatai­kat, de nincsene.k még „örö­köseik”. „A fiatalokat nem igen érdekli a kórusmunka" — mondják. Aztán úgy érzik, múltjukkal és mostani tevékeny­ségükkel több figyelmet, törő­dést érdemelnének, nemcsak a patronáló szervektől... Szeretnének több fiatallal ta­lálkozni, beszélgetni, a közös gondokban segíteni — várják a jóhangú bányászfiatalokat. Gáldonyi Magdolna Autóvásárlók kalauza (3.) Használt kocsik adás-vétele Ha használt autót veszünk, mindenekelőtt arról győződjünk meg, hogy a kocsi rendszáma, alváz- és motorszáma meg- egyezik-e a forgalmi engedély­ben feltüntetettel. Ellenőrizzük azt is, hogy az eladó valóban a kocsi tulajdonosa, vagy an­nak meghatalmazottja-e. A for­galmi engedélyből megtudhat­juk, hogy a kocsi megfelelt-e a három évenként kötelező mű­szaki vizsgán. Az adásvételi szerződést ajánlatos írásban megkötni. Ha az autó még garanciá­lis, a jogok átszállnak az új tulajdonosra: a jótállási füze­tet tehát okvetlenül kérjük el. Az eladó ettől függetlenül sza­vatol azért, hogy a jármű a korának és a megtett kilomé­tereknek megfelelő műszaki ál­lapotban van, s csak azokért a hibákért nem felel, amelyektől a szerződés megkötése előtt tá­jékoztatta a vevőt. Ez a tájé­koztatás kötelessége: közölnie kell a jármű esetleges nyílt vagy rejtett hibáit, valamint azt is, ha karambolozott, sérült, ja­vított az autó. Az eladók gyakran beírják a szerződésbe, hogy a vevő a gépjárművet „a megtekintett és kipróbált állapotban” vette át Ez azonban az eladót nem mentesíti a szavatossági fele­lősség alól. A vevőt használt kocsi vétele esetén is megille­ti a szavatossági jog, kivéve, ha ezt az adásvételi szerződés­ben kifejezetten kizárják. Szer­ződésben sem lehet azonban kizárni a felelősséget a szán­dékosan, súlyos gondatlanság­gal vagy bűncselekménnyel oko. zott kárért. így nem lehet el­hallgatni a jármű súlyos ka^ rambolos sérülését sem. Az eladást, illetve a vételt be kell jelenteni a helyileg il­letékes rendőrkapitányság köz­lekedésrendészeti osztályán. Az átírás illetéke köbcentiméteren­ként 2,50 forint, amit az át­íráskor készpénzben kell befi­zetni. (Folytatjuk) Könyvek sorozatban Minden történelmi dátum mö­gött izgalmas események rej­lenek. Az emberek többsége fo­kozott érdeklődéssel olvassa azokat a könyveket, melyek egy-egy ilyen esemény mozza­natait írják le, különösen, ha az illető könyv szerzője a doku­mentumok mellett a történések­re is nagy figyelmet fordít. Az ismeretszerzéssel egyidőben így orra is mód nyílik, hogy a mai olvasó bizonyos mértékig átélje az egykori eseményeket, része­sévé váljon a történelem érde­kes pillanatainak. A Népszerű történelem-sorozat könyvei en­nek a kettősségnek a jegyében íródnak, c tényszerűség és az eseményesség párosításával életre keltik a kort, a kor fon­tos szereplőit, megvilágítják a társadalmi és politikai hátteret, képet adnak egy ország, egy nép életéről, sorsáról. Az eddig megjelent kötetek századunk úgyszólván minden jelentős eseményét érintik. Az első világháborút kirobbantó sarajevói pisztolylövés előzmé­nyeit tárgyalja Galántai József történész könyve (Sarajevától a világháborúig), melyben széles körképet rajzol az akkori Euró­páról és részletesen ismerteti a szerb nacionalista mozgal­makat, a merénylet előkészíté­sét és végrehajtását. Balázs Sándor a krónikás tollával írja le a nagy világégést (Négy év vasban és vérben). Könyve el­sősorban azokra az események­re helyezi a súlyt, melyek a há­ború menetét döntően befolyá­solták. A sorozatban olvashatjuk Liptai Ervin munkáját a Magyar Tanácsköztársaság történetéről. A könyv sokoldalúan mutatja be a 133 nap eseményeit, szá­mos, eddig tisztázatlan körül­ményre is rávilágít, új doku­mentumok közlésével egészíti ki az első magyar proletárál Iámról alkotott képünket. 1923 novemberében a mün­cheni sörözőben egy maroknyi fasiszta csoport megpróbálja magához ragadni a hatalmat. A kísérlet kudarcba fullad, a zavargások főkolomposait, köz­tük Adolf Hitlert börtönbe csuk­ják. A német fasizmus első pró­bálkozásáról ír hiteles krónikát Kerekes Lajos Hitler-puccs a sorházban című könyvében. Ek­kor még Hitlert ítélik el, tíz év múlva azonban már ő ítél. 1933 februárjában lángok csapnak ki a Reichstag kupolájából, a gyújtogatással a nácik a kom­munistákat vádolják. A jugosz­láv szerző, Edouard Calic mun­kája (Ég a Reichstag!) ezzel a szégyenletes eseménnyel, s az azt követő megtorlásokkal fog­lalkozik. Innen már csak né­hány lépés és néhány év, hogy bekövetkezzék az, amiről ugyancsak Kerekes Lajos kitű­nő könyvében olvashatunk, Az osztrák tragédia, Ausztria né­met bekebelezése. A második világháború ese­ményeit a sorozat jónéhány könyve tárgyalja. Egyik legér­dekesebb munka ezek között Nyekrics szovjet történész mű­ve, az így történt. . ., mely az 1941. június 22-ét megelőző napokat és a német betörés első óráit írja le. Fontos ese­ményekről tudósít Berezskov Tolmács voltam Teheránban cí­mű könyvében. A „három nagy” — Sztálin, Roosevelt és Chur­chill — tárgyalásairól szóló visszaemlékezés egyben a részt­vevőkről is remek portrékat raj­zol, A magyar történelem leg­sötétebb hónapjai kezdődtek 1944. március 19-ével, Magyar­országot megszállták a német csapatok, s ezzel végleg meg­pecsételődött az ország sorsa. Ránki György történész a meg­szállás előzményeit és követ­kezményeit tárgyalja a sorozat egyik legjobb könyvében (1944. március 19.), Martin Merzsanov szovjet ha- ditúdósító munkája, a Berlin­ben a háború végén izgalmas riportokban számol be a hatal­mas ütközetek fináléjáról, a győzelem első óráiról. Lev Be- zimenszkij pedig egy különös nyomozás történetét írja meg: hogyan sikerült azonosítani Hitler holttestét? A Népszerű történelem so­rozat könyvei között újabban olyanokat is találunk, melyek nem egy konkrét történelmi dá­tumhoz kapcsolódnak, hanem átfogóan tárgyalnak egy kér­dést. Ilyen például Mary Cable munkája, a Fekete Odüsszeia, mely a néger rabszolgák sor­sát ismerteti vagy Aszódy Já­nos könyve, A pokol zsoldosai, mely az idegen légió történe­te. Kovács Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents