Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-24 / 82. szám

© Dunantmt naplö 1977. március 24., csütSitök Toliseprű Egy nehéz betűnkről Nemcsak nehéz emberek van­nak, akadnak nyelvünkben is nehéz betűk. Idegen nyelvűek- nek és itthoniaknak egyaránt gondot okoz az ly és a j betű megkülönböztetése néhány sza­vunkban. Vannak, akik már kon­gatják a harangot az ly feje fölött. Az Akadémiai Helyesírási Bizottságban is vannak hívei az ly eltörlésének. Legutóbb az Eg­ri Tanárképző Főiskola hallgatói többségükben az ly megmara­dása mellett szavazott. A Du­nántúli Napló passaui olvasó­ja, Szilvási József is azt írja, hogy a j mellett az ly haszná­lata „értelmetlen és feleslenes". Valóban, sok baj származott eddig is az ly helytelen írásá­ból. Arany János nagykőrösi diákjai is sokszor elvétették, föl­cserélték a két betű írását. A hajót halyónak, a tejet, a tájat telynek, tálynak írták, a moso­lyog igét pedig j-vel Írták. Arany egyik jól verselő diákját megdicsérte e verséért: S lesúlytja a szerencse-kergetőt, Lesúlytja a porig. A dolgozat végén megjegyzi Arany: „ A súly főnév, a sújt ige — a su hangutánzó gyök­ből su-ít.” Lőrincze Lajos is fi­gyelmeztet: „Ha valaki az uno­kája szót ly-nal írja, ma sem mondhatunk róla mást, mint a legkiválóbb magyar tanár, Arany János: szarvashiba ez!" Bizony, néha nehéz megkü­lönböztetni a két betűt egyes szavakban! Azt szokták aján­lani, hogy azt írjuk ly-nal, amit I hanggal is ki lehet fejezni. Ez persze csak a nyugat-dunántúli nyelvjárási területre érvényes, ahol hetest, golót, tolót monda­nak hejes, gojó, tojó helyett. A baj csak az, hogy nem minden­ki ismeri, ismerheti a Dunántúl nyugati részének tájszólását. Éppen ezért gyakran okoz gali­bát az ly-os szavak írása, amelyre szabályt, jó módszert ajánlani alig lehet. Az ly, Ij hang évszázadok óta megvan nyelvünkben; ma már csak a palóc nyelvjárásban. Köznyelvünkben nincs már kü­lönbség a j és az ly ejtése kö­zött. írásban azonban néha erős jelentéskülönbség adódhat azonos ejtésű, de eltérő helyes- írású szópárokban. így pl. a lakályos szoba kényelmes, ba­rátságos szobát feltételez, a la­kájos szobához pedig lakáj is tartozik. Vigyázni kell a súlyt — sújt szó írására is. A súlyt a súly fő­név tárgyragos alakja, míg a sújt ige jelentése: üt, csap. Ta­nulóink néha rosszul írják Arany ismert elbeszélő költe­ményének a címét: Toldi esté­lyét írnak, Toldi estéje helyett. Az előbbi cím azt jelenti, hogy Toldi fogadást ad, esti össze­jövetelre hívja barátait, míg az utóbbi cím Toldi öreg éveit, est­jét, alkonyát idézi. Ott, ahol én nevelkedtem, egy dombról egy patak folyt — írja Kisfaludy Sándor. Per­sze, az is elképzelhető, hogy valaki valakit a patakba fojt (fullaszt), s ilyenkor valóban nem lehet ly-t írni. Legtöbb­ször a szöveg, a beszéd értel­me dönti el. milyen írásmódot kell alkalmaznunk, mit írjunk: ly-t vagy j-t. De néha még ez sem irányadó! Baj van egy kis, kerek, dom­ború péksüteménnyel, amelyet hol zsemlének, zsömlének, hol zsemlyének, zsömlyének mon­danak. E németből átmagyarí­tott szavunkat mindkét formá­ban írják és mondják. Az 1922- es akadémiai szabályzat csak a zsemlye írásmódot engedé­lyezte; az 1954-es (a ma is még érvényes) szabályzat pedig a zsemle, zsömle írásforma mel­lett tör lándzsát. Lehet, hogy a helyesírási reform a zsemje, zsömje alak írását írja majd elő. Tóth István dr. Elérte a népbetegsé9 szintiét Ú jsághírben olvastuk: „... hazánkban az alkoholizmus már 1968-ban elérte a népbetegség szint­jét." Nem újkeletű beteg­ség Magyarországon a túl­zott mértékű italozás. Páz­mány Péter 1636-ban je­lentette meg Pozsonyban híres Prédikációskönyvét. A Vízkereszt utáni második vasárnapra irt prédikáció­jában igen szemléletes ké­pet rajzol a „részegség­nek veszedelmes undoksá- gáról". Minden szónoki ké­pességét latba veti, hogy visszariassza híveit a bor­ital mértéktelen fogyasztá­sától. Bort megissza magyar ... Pázmány Péter a mértéktelen italozás ellen Hogy mennyire elterjedt szo­kás volt mór 350 évvel ezelőtt is hazánkban az italozás, Páz­mány indulatos és ironikus megjegyzéseiből világosan kö­vetkeztethetünk. (Pázmány sza­vait mai helyesírásunk szerint idézzük.) „ ... ha valaki barátságot akar szerezni vagy újítani, egyes itallal és részegséggel kell annak meglenni. Ha ör­vendetes nyájaskodásban vi­gasságot akar mutatni, részeg­ség nélkül, az nem lehet Ha valakinek fiat ód Isten, inni kell. Ha kiveszi e világból, a torban itallal kell a keserűsé­get kimosogatni. Ha valamit kell végezni, részegséggel kell pecsételni a végzést." Ezer ok az ívösra Őseink nagyon találékonyak voltak, hamar találtak „casus bibendit”, azaz okot az ivás- ra, A nagyműveltségű eszter­gomi érsek még azt az állítást is megkockáztatja, hogy talán az Isten is „ ... azért rontotta és pusztította a mi szegény hazánkat, mivel az ő szabadu­lásáért annyi részegítő köszö­nések lettek, hogy ha egy nagy völgybe vinnénk a török csá­szár erejét, és reá eresztenénk azt a bort, melyet sok része­geskedésben megittak Magyar- ország szabadulásáért:' nem kellene semmi vízözön a török veszedelmére, mind borban halnának!" Pázmány egyáltalán nem tartja a bort az ördög talál­mányának, nem akarja kiirtat- ■ni az összes szőlőtőkéket, csak tudja az Ószövetségi szentírás­ból — hivatkozik is rá nem egyszer —, hogy „vinum in iucunditatem creatum est”, az­az a bor az ember megvidá- mítására teremtetett. Hivatko­zik Aristotelesre is, aki a „jó­zan boritalnak" a hasznát így foglalja össze: ,A bornak mér­tékletes itala a gyomor emész­tését segíti, a szívet vigasztal­ja, agyvelejét az embernek vastagítja, nyugodalmas álmot szerez, az emlékezetet és az okosságot öregbíti, a külső ér­zékenységet tisztítja, és az em­bert mély dolgoknak elmélke­désére alkalmatossá teszi.” Platon nyomán pedig az öre­geknek egyenesen tanácsolja a borivást, mert. az orvosság a vénségben, mivel a hideg tes­tet és o vért melegíti, a szo­morúságot pedig vidámítja. „A bor teje a vén embereknek, azaz miképp a gyermek tej­jel tápláltatik, úgy, aki má­sodszor kezd gyermekké lenni a vénség miatt, borral kell azt táplálni." Hát kinek tilos a borital? Mindenekelőtt a gyermekek számára, mert Pázmány szerint ostobákká teszi a fejüket Pla­tónnál együtt ő is azt kívánja, hogy a gyermek tizenkét esz­tendős koráig ízét se ismerje a bornak. Az ifjaknak is csak keveset és jól vizezve kell ad­ni, mert ha bővebben isznak, fajtalanok lesznek. „Sine Bac- cho friget Venus" = Bor nél­kül nem lángol a szerelem — ezt tartották már a rómaiak is. Tilos a bor az asszonyok szá­mára, az asszonyok lerészege- dése ugyanis éppakkora bűn, mint a házasságtörés. „Nincs is utálatosabb — mondja Pázmány — a részeg asszony­nál, mely minél gyengébb edény, annál rúlabbul romlik." Tilos továbbá a bor a szol­gálatban levő tisztségviselők­nek, mert nem tudnak titkot tartani. „Miképpen a must fel­forrja és kihányja valami rút­ság a hordó fenekén találta- tik, ózonképpen az ember szí­vének titkát kihányja és nap­fényre hozza a részegség ... Ne adj bort a fejedelmeknek, hogy el ne felejtkezzenek hi- vataljukról, és részegségek miatt a közönséges gondvise­lést hátra ne hagyják, az or­szágot veszedelembe ne hoz­zák. Platon azt parancsolja: hogy a tisztviselők és vigyázok soha meg ne részegedjenek, mert csúfos dolog, ha az őr­zőnek őrzőt kell adni. somos baj Milyen is a részeg ember? így festi le Pázmány: „Ruhája nincsen, holnapi kenyere nin­csen. Épít, vásárol, kinek any- nyi pénze sincsen, hogy a meg­ivott bor árát megfizethesse. Míg részeg, addig gazdag, vi­téz, tudós, bölcs, szép, minden­ben bővelkedik: táncol, tap­sol; sok napi fáradtságát egy órában elnyeli. Senkit sem be­csül, akárkihez hasonlónak hi­szi magát, feje szédeleg, sze­me kettőzik, ina tántorog, gyomra kérődzik, szája kamo- raszék-szagú (WC), torka oká- dozik, nyelve akadozik. Embe­rek csúfja, gyermekek nevetsé­ge mindenben." A Baranya megyei AGROKER Vállalat MŰTRÁGYA- ÉS NOVÉNYVÉDÖSZER RAKTÁRÁBA raktári dolgozót felvesz azonnali belépéssel MUNKAIDŐ HETI 40 ÓRA Jelentkezés: a Münőszer-osztály vezetőjénél, naponta 7,30-tól 16 óráig. Cím: PÉCS, Megyeri út 64. A részegség számos más baj­nak, bűnnek is a forrása: „Nemcsak fajtalanságnak, de szitkozódósoknak, pántolódá- soknak, versengéseknek, kötő­déseknek, vagdalkozásoknak, gyilkosságoknak rs oka, eredete a részegség.” Ez az ízes magyar nyelven megírt prédikáció nemcsak él­vezetes, hanem elgondolkodta­tó olvasmány is, hatása felér egy modern alkoholellenes pla­kát hatásával. Molnár Imre, a Szigetvári Várbaráti Kör elnöke Beethoven kottája Magyarországon Március 26: Beethoven halálának 150. évfordulója, amely­re szerte az országban hangversenyekkel emlékeznek. Országos Széchényi Könyvtár zenei osztálya. Az intézmény Budapesten, a Nemzeti Mú­zeum mögötti palotában van, a Bródy Sándor utca sarkán. Beethoven magyarországi nyo­mait kutatom. Az eredeti Beethoven-kézirat a zeneműtár egyik legféltet­tebb kincse. (A bonni Beetho­ven Múzeumban csak hű fotó­másolatok láthatók, az erede­tieket a páncélszekrényekben őrzik.) 27 levélből álló kétrét alakú másolt szólamokat lá­tunk. A szólamok: egy Violino I (7 levél) és két Basso-szólam, 10—10 levél. A sorok között Beethoven sajátkezű jegyzetei. A Violino I szólamára írta rá a mű címét, amely eredetiben így szól: „Overtüre zu Ungarns Grossen Wohltäter Von Ludwig Baranya Árpád-kori templomai m Pécsváiad Népes, városias jellegű tele­pülés ... Már a középkorban fontos szerepet játszott a kör­nyék életében, hiszen, jelentős gazdasági központnak számított és létfontosságú út, ahogy ak­kor nevezték: hadi út vezetett területén. Az apátságot I. István, a köz­ponti hatalom megszilárdulása után 998-ban alapítja a Vas­hegy tövében. Első apátja, Aszt­ák, jelentős diplomáciai szere­pet játszott a magyar állam életében. II. Szilveszter pópától I. Istvánnak koronát hozó kül­döttséget ő vezette. A kolostort — az alapító le­vél szerint — gazdagon ellát­ták, hiszen „neki adtak sóvágó­hegyet, neki engedjük az erdő jövedelmit, a disznó adót, a nádasból folyó jövedelmet". Fi­gyelemre méltó az oklevél egy másik kitétele: „vízvezetékkel is elláttuk a monostort, mely körül­járja a szerzetesek műhelyeit”. Tehát pazarul felszerelt, ellátott egyházi központnak tekinthet­jük. Az épület ennek megfele­lően komoly kiterjedésű lehe­tett, aminek máig fennálló ré­szei lenyűgöző hatásúak. Az altemplom nyers, rusztikus kőfalai jól szemléltetik, érzé­keltetik a középkori világszem­léletet, az egész akkori élet egy tömbből faragott voltát. A hatalmas bolthajtásokon, tám- pilléreken akkor sem volt sem­miféle dísz. Az egyházi funkció mellett politikai szereppel is rendelke­zett. Itt őrizték Vak Bélát, Ál­mos herceg fiát, mikor a trón- követelő Almos Bizáncba mene­kült gyermekét a bencések gondjaira bízta. A későbbi II. Bélát három évig vendégként látták el, s királyként távozott. A tatárjárás elkerülte, csak néhány környező falut pusztítot­tak el. Hamarosan hospeseket telepítettek ide, akik a földmű­velés, szőlőtermelés mellett iparral is foglalkoztak. A kö­vetkező időszakban élte Pécs- várad fénykorát, híres és jelen­tős piaccal rendelkezett. Mohács után a szerzetesek elhagyták, sokáig lakatlanul állt. A kolostortól néhány száz mé­terre álló temetőkápolna szin­tén az Árpád-korban, a XII. szá­zadban épült. Román jellegét a XV. és XVIII. századi átépítés, bővítés ellenére is megőrizte. Érdekességei a bejárattól jobb­ra és balra látható ülőfülkék, s homlokzatán két finom kidolgo­zású gótikus ablakkeret. 2.L. van Beethoven." Magyar fordí­tása: „Nyitány Magyarország nagy jótevőjéhez Ludwig van Beethoventől”. A jótevő nem más, mint I. István király. A nyitány Kotzebue osztrák író darabjához készült a pesti né-, met nyelvű királyi városi szín­ház megnyitására, amely 1812. február 9-én zajlott le. De ér­demes megnézni egy másik kottát is Beethovennel kapcso­latban. Egy róla szóló kantáta egyik oldalát. A kantáta címe: Beethoven születésének 100. évfordulójára. Alatta dátum és a szerző neve: Villa d’Este 1870. január 26. Liszt F. 1827. március 27-én, egy nappal Beethoven halála utón a zeneszerző tulajdonában volt bankrészvényeket keresték a hozzátartozók. Egy szekrény tit­kos fiókjában találták meg azokat, mellettük két arcképet. Az egyik Giulietta Giucciardit ábrázolta, a másik Brunszvik Terézt. Ugyanott találtak né­hány levelet is ezzel a címzés­sel: A halhatatlan kedveshez. A zenetörténészek sokáig vitat­ták, kihez szóltak az el nem küldött levelek. A két említett hölgyhöz-e, vagy Brunszvik Jo- zefin grófkisasszonyhoz. A kér­dés azóta eldőlt. A halhatat­lan kedves Jozefin volt. A Fő­városi Szabó Ervin Könyvtárban számos Brunszvik Teréztől való levelet őriznek. ' Hogyan terjedt el Beethoven zenéje Magyarországon? Ami kottáit illeti, Beethoven nevé­vel először egy 1802. február 17-i német nyelvű pest-budai újságban találkozunk, hirdetés­ben. A lap a frissen érkezett kotta-újdonságokra hívja fel a figyelmet. Arra, hogy Leyrer Jó­zsef könyvkereskedőnél milyen újdonságok kaphatók a fuvo­lára, zongorára és hegedűre írt művek közül. Itt szerepel először Beethoven neve. Az áp­rilis 4-i jegyzékben már több kompozíciójáról olvashatunk, szonátákról, triókról és a Pro­metheus teremtményei balett­zenéről. Leyrer kottaüzletéf 1806-ban ^ elárverezték, mert tönkrement. Még 1800-ban történt. Május 1-től egy hétig Alexandra Pav­lovna nagyhercegnő és József nádor felesége nevenapja .al­kalmából fényes ünnepségeket rendeztek Budán. Beethovent és Puntot, a kor híres kürtösét is meghívták a záróünnepség­re. A korabeli budai-pesti szín­házi kézikönyv szerint „Bet- hovn" (így félreírták a nevét) úr akadémiája zajlott le Punto úrral. Május 7-én újabb Con­cert tartatott a Budai Theat- rumban. A Magyar Kurír ezt írta róla: „Egy Beethoven nevű híres muzsikus a Forte-Pianón való mesterséges jádzása által mindeneknek magára vonta a figyelmetességét”. Onnan a ze­neszerző Martonvásárra utazott Brunszvikékhoz. Ennek emléké­re rendezik meg minden évben a martonvásári Brunszvik-kas- tély parkjában a Beethoven- hangversenyeket. Beethoven egyetlen operáját aránylag hamar ismerte meg a pest-budai közönség, mert sűrűn szerepelt a különböző német társulatok műsorán. Akadt, aki Bécsben hallgatta végig a Fideliót, és hozta el a hírét. A Nemzeti Színház 1839- ben tervezte a magyar bemu­tatót. Lengey Károly énekes ka­pott megbízást a szöveg lefor­dítására. A bemutató előadás 1839. december 28-án, már sok évvel Beethoven halála után zajlott le. Leonóra szerepében Schodelnéval. Az első magyar előadáson Liszt Ferenc is meg­jelent. A közönség lelkesen ün­nepelte a női főszereplőt, s megírták az estről, hogy „a fertelmes idő dacára is olly né­zőtömeg jelent meg, hogy üres helyet igen gyéren lehetne lát­ni”. Kristóf Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents