Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-22 / 80. szám
6 Dunantmi napló 1977. március 22., kedd ismerjük meg a jogszabályokat Hz építési és ‘ vételi engedélyezési eljárásról Egy forradalmár feljegyzései A Mi a teendő? megjelenésének hetvenötödik évfordulójára Képernyő Tavasz Magyarországon A televízió pécsi díszelőadás közvetítésével kívánta leróni a megemlékezést március 15., március 21., sőt, bizonyos fokig már április 4. alkalmából is. A szerencsés cím, amely — mindenki számára — hazánk nagy sorsfordulóit jelképezi, nagylélegzetű műsort fogott egybe. Könnyen belátható, hogy színpadra vinni három nagy, időben is távoleső eseményt, nehéz feladat, különösen akkor, ha a puszta emlékezésnél többet szeretnénk: művészileg, érzelmileg is megjeleníteni e sorsfordulókat, illetve a történelmi emlékidézésen túl önálló művészi élményt is nyújtani a nézőknek. S nemcsak egyszerűen művészi élményt, de látványt is, tehát intim hangulatú versmondás mellett valami szemnek is kielégítőt, hogy ne mondjam monumentálisát. A díszelőadás eleve keretet adott ennek az igénynek a kielégítéséhez. Avval a nehézséggel, hogy a díszelőadás mint olyan mindig bénító hatású lehet, az alkalom és a megilletődés olyan lerakódásokat hozhat létre az eredeti anyagon, amelyek mögül már néha alig csillan elő a valódi átélés, az őszinteség fénye. Például a különleges alkalomkor szavaló színész hangját átfűti az ünnepélyesség, s inkább az alkalomra figyel, mint a versre . . . A pécsi díszelőadás nagy- jában-egészében el tudta kerülni ezt a veszélyt, ha itt-ott lehetett is érezni kizökkenéseket. Mindenekelőtt a Pécsi Balett produkcióját kell kiemelnünk, látványt és művészi élményt nyújtott, kevés üresjárattal, sok igazán szép és átélten eltáncolt részlettel. Eck Imre koreográfiája szerencsére nemcsak diadalt, hanem szenvedést, nemcsak kollektív, hanem egyéni érzelmeket is egybefogott, forradalmi romantikát és mai gondolkodásmódot egyaránt kifejezvén. Zene, tánc és szó — Szántó Erika dramaturgi elgondolásait Sík Ferenc rendező váltotta valóra — együtt jelentek meg a színpadon, s kár, hogy az utóbbit kicsit elnyomta a látvány ereje. Nagyon gondos, nagyon szép válogatás volt pedig a szöveges rész, kerülte a sablonokat. Talán a túl sok mozgás révén, de itt-ott homályban maradtak fontos gondolatok, továsiklottak súlyos mondatok, anélkül, hogy igazi súlyukat a néző megérezhette volna. Az emlékműsor azonban mindent egybevetve is méltó volt az alkalomhoz, és televíziós élménynek is emlékezetes. H. E. A Merkur és az autóvásárló között létrejött adásvételi szerződést a vevő bizonyos körülmények között felbonthatja, és a vételárat, illetve az előleget visszakérheti. Ha például a megrendelt típus gyártása megszűnt vagy behozatala szünetel, a Merkur más típusú személygépkocsit ajánl fel a vevőnek. Ilyenkor 15 nap áll rendelkezésünkre a válaszhoz, amelyben kérhetjük egy harmadik típus eladását, vagy a szerződés felbontását. Ha a vevő eláll a szerződéstől, a Merkur visszafizeti a vételárat, illetve az előleget. Amennyiben a Merkur nem tudja a vevő által kért színű gépkocsit kiszolgálni, s a vásárló más színűt nem fogad el, akkor a vásárló választhat a szerződés meghosszabbítása vagy felbontása között. Az utóbbi esetben szintén visszafizetik a vételárat, illetve az előleget. Visszakérhetjük az előleget akkor is, ha a Merkúr a megAz engedély iránti kérelemhez az előírt terveket és mellékleteket kell csatolni. Állampolgár építtető esetében műszaki terveket az erre jogosult magántervezők készíthetnek. Ezek névsora a tanácsi építésügyi szakigazgatási szerveknél és az ügyfélszolgálati irodákban megtalálhatók. Az építési engedély iránti kérelmét az állampolgár megállapodás esetén tervezője útján is előterjesztheti. Kiemelendő, hogy a rendeletben leírtakon túli iratok és mellékletek becsatolására — a korábbi jogszabállyal ellentétben — építtető nem kötelezhető. Hasonlóan új és az állampolgárok érdekeit, valamint az építkezést meggyorsító előírás az is, hogy az építési jogosultság igazolása jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági vagy más államigazgatási határozat, vagy telekkönyvi bejegyzésre alkalmas szerződéssel js történhet. Fennálló épületeken és beépített földrészleteken történő további építkezés esetén a büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal is igazolni lehet az építési jogosultságot. Közös tulajdonban álló ingatlanon történő építkezés esetén viszont az összes tulajdonos hozzájárulását, vagy ezt pótló bírósági ítéletet kell csatolni az építtetőnek. Értesíteni kell a szomszédot Kiemelendő, hogy a szomszédok hozzájárulását most sem szükséges beszerezni. A hatóságnak az eljárás során hivatalból kell vizsgálni, hogy a szomszéd jogos érdekét ne sértse meg az építkezés és döntéséről az érdekelt szomszédot is értesítenie kell. Az I. fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása vagy megtagadása felől a szabályszerű kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül határozattal értesíti az építtetőt. Típus, vagy tipizált tervek, illetve gyárilag előállított építmények változtatás nélküli alkalmazása esetén a határidő 15 napra csökken. Ha az érdekeltek részére sérelmes az I. fokú építésügyi hatóság határozata, ellene a kézhezvételtől számított 15 nap alatt fellebbezést jelenthetnek be. Építési munkát végezni csak jogerős építési engedély alapján szabad. Az engedély két évig érvényes, kivétel, ha a munkát megkezdték és azt folyamatosan végzik. Az építési hatóság azonban rövidebb rendelés visszaigazolásakor olyan szállítási határidőt jelöl meg, amelyet nem tartunk megfelelőnek. Megtörténhet, hogy ez a szállítási határidő közelebbi, mint vártuk, tehát előreláthatólag nem lesz elegendő pénzünk a vételár hátralékának kifizetésére: ilyenkor későbbi szállítást kérhetünk. Mindkét esetben 15 napon belül kell értesíteni a Merkúrt kívánságunkról. Ezekben az esetekben a Merkúr kezelési költséget nem számíthat fel. Számos okunk lehet arra, hogy autóvásárlási szándékunktól eladjunk. Ha erről a Merkúrt ajánlott levélben értesítjük, az OTP az előleg visszaidőtartamban is megállapíthatja — az építmény jellegétől függően — az engedély érvényét. Engedélyhez kötötték Pécs megyei város Tanácsa végrehajtó bizottsága a 2/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet végrehajtásaként — az építési engedélyezésről szóló tanácsrendelet hatályba lépéséig terjedő időre — építési engedélyhez köti az alábbi építési munkákat is: 1. üzlethomlokzat (portál, kirakatszekrény, védőtető) előtető vagy üzleti ernyőszerkezet létesítése, átalakítása, az épület tetőzetén, közterületről Iát; ható homlokzatán vagy a kerítésen 1,00 négyzetméternél nagyobb cég- vagy címtábla elhelyezése; 2. a telek homlokvonalán kerítés létesítése; 3. pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya- vagy trágyatároló, komposztáló, továbbá a telken keletkezett szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló építmény létesítése; 4. lakó- és üdülőtelken különálló nyárikonyha, mosókonyha, istálló, ól, szerszám- kamra és űrgödrös árnyékszék építése, bővítése, felújítása, helyreállítása és átalakítása. A határozat rendelkezéseit — 1977. április 1-től — az első fokon még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az építésügyi hatóság által engedélyezett helyszínrajztól és műszaki tervektől csak a hatóság engedélyével szabad eltérni. Kivételt az olyan eltérések képeznek, melyek nem érintik az épület (építmény) helyszínrajzi elhelyezését, vagy alaprajzi elrendezését, rendeltetését, szerkezeti megoldását, vagy külső megjelenését. Ezen felül nem veszélyezteti az állékonyságot, egészséget, az életvagy közbiztonságot. Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez annak jellegétől függően kell új helyszín- rajzot is csatolni. Az épületek (építmények) használatára csak az építkezés befejezése után kerülhet sor. A 3/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet 1. §-a 12. pontban rögzíti az építési engedély alapján végezhető munkák közül azokat, melyeknek használatbavételéhez az építésfizetésekor költséget és jutalékot számít fel. A takarékpénztár egyébként a befizetett vételár, illetve előleg után évi 2 százalék kamatot fizet a várakozó vevőnek, aki viszont, amikor a gépkocsi átvételére jogosító utalványt átveszi, annak összege után 1 ezrelék kiállítási díjat fizet az OTP-nek, Még két fontos tudnivaló az átvételhez: a raktáron levő autók közül szabadon választhatjuk ki azt a személygépkocsit, amelyet szeretnénk! A kiválasztott kocsit a Merkur rendszámtáblával, és forgalmi engedéllyel adja ki; ezért. 180 forint vizsgadíjat kell fizetni. (Folytatjuk) ügyi hatóság engedélye szükséges. A felsorolásban nem szereplő munkákat akár építési engedéllyel, akár bejelentés alapján vagy engedély nélkül végezhették el, azt az építtetőnek a befejezéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni az építésügyi hatóságnál. Ezen építési munkákhoz már külön használatbavételi engedély nem szükséges (például a személygépkocsitároló). A használatbavételi engedélyhez kötött építési munkákra az engedélyt a befejezéstől számított 15 napon belül írásban kell kérni. Ennek állampolgár építtető esetén tartalmaznia kell az építtető (tulajdonos) nevét, címét, az építési munka megnevezését, valamint az építési engedély számát és keltét. A kérelemhez egy-egy példányban csatolni kell a kivitelező, (felelős műszaki vezető) nyilatkozatát, hogy az építési munkát az engedélynek, a helyszínrajznak és a műszaki terveknek megfelelően végezték el. Ha az építési munkát a helyszínrajztól vagy műszaki tervektől eltérően végezték el, csatolni kell az engedélyezett és a kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető helyszínrajzot és műszaki tervet is. Határozattal döntenek Az I. fokú építésügyi hatóság az engedély megadása vagy megtagadása felől a szabályszerű kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül határozattal dönt. Egyes esetekben — elsősorban nem állampolgár építtetőknél —ezen határidő 15 napra csökken. Alapvető rendelkezés: minden épületet (építményt), illetőleg annak részét (helyiségét) csak az építési és használatbavételi engedélyben meghatározott célra és csak úgy szabad használni, hogy a használat az egészséget, élet- vagy közbiztonságot ne veszélyeztesse. Természetszerűen lehetnek olyan okok is, melyek miatt az épületet (építményt) az engedélyben megjelölt céltól tartósan eltérően kívánja építtető használni. Ez esetben az építésügyi hatóságtól a használatbavételi engedély módosítását, vagy új használatbavételi engedélyt kell kérni. A lakóház (lakás) építési és használatbavétele iránti kérelem illetékmentes. Hasonlóan az építési engedély és bejelentés nélkül végezhető munkák befejezését közlő bejelentés is. A többi épületek (építmények) engedélykérelme viszont illetékköteles. Befejezésül arra szeretném kérni az állampolgárokat, hogy az engedélyezés és használatbavételi eljárással -kapcsolatos esetleges problémáik tisztázása céljából feltétlenül keressék fel az építésügyi hatóságokat, ahol készségesen állunk rendelkezésükre. Dr. Buzánszky Béla főtanácsos Lenin 32 esztendős, amikor Stuttgartban a Dietz kiadónál megjelenik, „Mi a teendő? Mozgalmunk égető kérdései" című munkája, a lenini életmű azóta is egyik legtöbbet idézett és elemzett darabja. Mondanivalója ma is időszerű: a forradalmi párt elméleti alapjainak, szervezeti problémáinak és politikai gyakorlatának összegzése. Szenvedélyes vitairat is egyúttal, bár szerzője — amint azt a bevezetőben maga írja — eredetileg nem ennek szánta. Mégis ki kellett térnie az oroszországi mozgalmon belül is megjelent revizionista nézetek bírálatára, hogy bebizonyítsa: a politikai agitáció jellegével és fő tartalmával, a szervezeti feladatokkal és az országos szervezettel kapcsolatos „eltérő nézetek sokkal inkább az orosz szociáldemokráciában fennálló két irányzat gyökeres ellentétére vezethetők vissza, semmint a részletek körüli véleménykülönbségre". Ez az az időszak, amikor Lenin már egyértelműen felismerte, hogy a munkásmozgalmon belül jelentkező revizionizmus, annak orosz megjelenési formája (az öltonomizmus), nem egyszerűen a mozgalom fejlődésével együtt- járó „gyermekbetegség" — amint azt később a baloldali- ságról írta —, hanem a valóban forradlmi elmélet és gyakorlat kibontakozását akadályozó irányzat. A röpirat alapgondolata: az új típusú forradalmi párt létrehozásának szükségessége. Az oroszországi munkásmozgalom időszerű feladatát, a cárizmus megdöntését csak abban az esetben oldhatja meg sikerrel, ha létrehozza országos, centralizált politikai szervezetét. Csak ennek megléte biztosíthatja a helyi kezdeményezések, a sajátos körülmények között működő pártszervek tevékenységének összehangolását. A centralizált, ugyanakkor a helyi adottságoknak is megfelelő szervezet azonban csak kiindulópont — valóban forradalmivá akkor válik, ha mind ideológiája, mind pedig mindennapi gyakorlata, módszerei és vezetői alkalmasak a társadalmi haladás, a forradalmi folyamat legközelebbi feladatainak a megoldására. Lenin nem véletlenül kezdi írását az ideológia elemzésével. Célja, hogy bemutassa milyen következményekkel jár a „kritika szabadsága" már ebben az időszakban is divatos jelszavát hangoztató revizionizmus a munkások politikai osztálytudatának alakulására. A fő probléma ugyanis az, hogy a munkásosztály — ellentétben azzal amit a revizionizmus megfogalmazott, — gazdasági harca során nem. ismeri fel ösztönösen történelmi feladatát, a kapitalizmus megdöntésének szükségességét. Megreked a gazdasági érdekvédelemnél, amely csupán helyzetének időleges megjavítására teszi képessé, ugyanakkor megakadályozza történelmi küldetése teljesítésében. Ez az amiért Lenin kiemelten hangsúlyozza — En- gelst idézve —, hogy a munkásmozgalom harcának nem csupán két formája van, a politikai és gazdasági, hanem három — és a harmadik, az elméleti harc egyenrangú az előzőekkel. Ezért utsítja el a „kritika szabadsága" jelszavát,1 amely az opportunista irányzat szabadságát követeli a forradalmi mozgalmon belül. Az ideológia szerepének megvilágítását követően Lenin azt is szükségesnek tartja tisztázni, hogy a forradalmi mozgalomnak milyen típusú vezetőkre van szüksége: „a szociáldemokrata eszményének nem a szakszervezeti titkárnak kell lennie, hanem a néptribunnak, aki reagálni tud az önkény és az elnyomás mindennemű megnyilvánulására, bárhol történik, bármely réteget vagy osztályt érint is". A valóban forradalmi vezető nem szűkíti le látókörét, tevékenységét nem korlátozza a proletá- riátus napi követeléseinek megvalósítására. Az általános de- morkatikus feladatokat mindenkor össze tudja kapcsolni a szocialista célkitűzésekkel. E célkitűzések megvalósítása során azonban nem csupán a munkásosztályra kíván támaszkodni, hanem valamennyi demokratikus haladó erőre. Ugyanezzel a gondolattal van összefüggésben Leninnek az a figyelmeztetése is, amely már nem csupán a revizionizmus ösztönös tömegmegmozdulásokat egyedüli megoldásnak tekintő elméletét, hanem a pucs- csista elképzeléseket is elutasítva hangsúlyozza: „A legnagyobb hiba volna a pártszervezetet csak kirobbanásra és utcai harcra, vagy pedig csak a „szürke mindennapi harc előrehaladó menetére” számítva felépíteni... Ezért pártszervezetünk tevékenységének alapvető tartalma, ennek a tevékenységnek a gócpontja az olyan munka kell hogy legyen, amely lehetséges és szükséges mind a legerősebb kirobbanás időszakában, mindpedig a legteljesebb szélcsend idején is”. A A Mi a teendő?-ben kifejtett gondolatok nem csupán az oroszországi, hanem a nemzetközi revizionizmus kritikája is. Lenin bizonyítja, hogy a forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi gyakorlat sem. A demokratikus centralizmus alapján szervezett forradalmi párt, a következetesen marxista elmélet és gyakorlat a szocialista forradalom megvívásának elengedhetetlen előfeltétele, egyben az általános társadalmi haladás követelménye is. Székely Gábor Bútorkiállítás és -vásár Szentlőrincen, AZ ARANY JÁNOS UTCAI KULTÚRHAZBAN ÁPRILIS ll-IG Nyitva mindennap: 9—18 óráig. Árusítás ez időszak alatt csak a kultúrházban. KÁRPITOS BÚTOROK 10—30 százalékos engedménnyel is A SZÁLLÍTÁS ÜGYINTÉZÉSÉT VÁLLALJUK! IKiilöiiisiflok kalauxa 12.) Mikor lehet visszakérni a vételárat?
