Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-21 / 79. szám

„Számítottunk rá, de nem hittük, hogy megtörténhet” Claudia Lanzarotti nem adja tel harcát em szeretném elszomo­rítani a chilei újság­írónőt. Hímzett, vörös selyem­blúzára zuhog dús sötétbarna haja. Talán szórakozni sze­retne Pécsett. A Pannónia Szálló éttermében tetőfokán a szombat esti hangulat, a Nemzetközi Újságíróképző In­tézet afrikai, latin-amerikai, ázsiai hallgatói jól érzik ma­gukat Baranyában. Néhány percre mégis elcsalom a táncparkettről, az 1973-as eseményekről kérdem. — Azon a napon ellent­mondásos hírek keringtek Santiagóban, lakásunk köze­lében robbantak a lövedékek, délelőtt az emberek munkába mentek, ellenállásra készül­tek. A kommunista párt olyan utasítást adott, hogy a mun­kások kerüljék a kilátástalan harcot, óvják életüket, a szer­vezett ellenállásra készülje­nek. Sajnos az információ nem jutott el mindenkihez, ezért különösen vidéken volt nagy a véráldozat. — Nem számítottak koráb­ban arra, hogy katonai puccs készül? — Számítottunk rá, szívünk mélyén azonban nem hittük, hogy megtörténhet. A hadse­regen belül két tábor volt, azt htitük, hogy az Alkotmányhoz hű erők az erősebbek. — ön kommunista? — Igen. A kommunista if­júsági szövetség hetilapjánál, a Ramónánál dolgoztam, fér­jem pedig filmproducer. Claudia jól beszél magya­rul, csak ritkán fordítja angol­ra beszédjét. Ezt például még nem tanulta meg magyarul: a kicsim azon a napon még pályás volt. Persze, hiszen mire hazánkba kerültek múlt az idő ... — Rögtön elmenekültek? — Azon a napon estére megtudtuk, hogy a harcot el­vesztettük. Először a gyereke­ket kellett biztonságos kör­nyezetbe juttatni. Fiam most nyolc-, lányom négy eszten­dős lesz. Chiléből 1974-ben sikerült kijönni. Limában volt egy szervezete a chilei ellen­állási mozgalomnak. A perui kormány és az ENSZ segítsé­gével segített a hontalan csa­ládoknak otthonhoz jutni. Mi a férjemmel Magyarországra szerettünk volna jönni, ebben segítettek is. — önök mit tudnak most Chiléért tenni? — Nyolcszázezer chilei emigráns él szerte a világ­ban. Nagyon sok család szét­szakadt, legfontosabb mun­kánk most, hogy az eltűnteket felkutassuk. Magyarországon támogatást kapunk ehhez. — ön bízik abban, hogy hazatérhet? — Igen. Nagyon bízom benne. Én is, sok más chilei azért képezi magát, hogy ha­zatérésünk után hasznára vál­junk hazánknak. Ez most a mi felkészülésünk otthoni éle­tünkre. L J. Hrudimszky Józsefné és Majszterics Cyörgyné Az én családom A családok életének alaku­lása, fejlődése elválaszthatat­lan része mindannak, ami hazánkban végbemegy. Ennek értelmében döntött tavaly a SZOT Nőbizottsága, hogy meg­hirdeti „Az én csalódom” cí­mű pályázatát. A felhívásban kérték, hogy a pályázók sze­mélyes tapasztalataik és élmé­nyeik alapján mutassák be a családon belüli együttélést, az egyenjogúságot, az egymáson való segítést, a gyermekneve­lés örömeit, gondjait, ember­formáló szerepét, a gyermek, a szülők és a nagyszülők viszo­nyát, a család és a munka összeegyeztetését, a szabad idő szép és hasznos eltölté­sét, és mindazokat az esemé­nyeket, amelyek a családi élet­tel összefüggnek. A pályázat értékelésére a közelmúltban került sor, és ott jutalmat ka­pott pályamunkájáért két pé­csi fiatalasszony is. Almagömbölyű, mosolygós arcú fiatalasszony Hrudimszky Józsefné, a Társadalombiztosí­tási Igazgatóság osztályvezető­je. ö az egyik pécsi jutalma­zott pályázati mű szerzője. — Nem volt szándékom el­indulni, csupán egy elhang­zott megjegyzés ragadott meg: „Ezen a pályázaton csak az indulhat, aki nem elvált. ..” Ennek hatására ragadtam tol­lat. Szerettem volna bebizonyí­tani írásommal, hogy egy el­vált anyuka, dolgozó nő és gyermeke, ugyanolyan értékkel élhet családi életet mint az, akinek az életében a meg­értés, a szeretet, az érzelme­ken alapuló kölcsönös alkal­mazkodás, a gondok és örö­mök megoszlása jutott. Azzal a különbséggel, hogy neki a gondokkal egyedül kell meg­küzdenie és csak az örömök­ben, a családi élet szépségei­ben osztozhat családjával. — Mégis nagyon keserűen mondja . . . □Hétfői — Esküvőnkre ugyanúgy bol­dogságra, megértésre, szere- tetre vágyva készültem, mint annyian mások. Családot akar­tam, az a természetes. 1970 áprilisában gyermekem szüle­tett. A kis Joci koraszülött volt, egyhónapi klinikai ápolás után vittem haza. Háromhónapos korában tudtam meg, hogy nem agykárosult, hat hónapos volt, mikor mondták: járóké­pes lesz. A családi életben el­töltött reménységek hamar szertefoszlottak és jött a vá­lás. Nekem itt maradt &, a kis élet, a szenvedés, az öröm, a ragaszkodás, a család. — Vagyis, majdhogy dacból fogott tollat kezébe. — Az, hogy ma gyakoribb nálunk a válás, mint 50—100 évvel ezelőtt, nem találom tragikusnak a felnőttek szá­mára. A mai nő nem rabszol­gája a férjének, önálló, sza­bad akarata van. Dolgozik, így létbiztonságban van. Mind­ezek ellenére mondom, hogy a mi társadalmunknak is a csa­lád az alapja. Óvnunk kell va­lamennyiünknek, de különösen nekünk nőknek. Minthogy a társadalmunk is védi a csalá­dot, a gyermekeiket egyedül nevelőket. Majszterics Györgyné — a másik jutalmazott pályadíjas — otthonában, most éppen ápolói teendőit gyakorolja az édesanya. A három fiú közül a legidősebb és a legkisebb apró piros pöttyökkel van te­le. — Gyermekgondozási sza­badságon vagyok, annak is a harmadik évében, úgy hogy már hozzá szokhattam a gyer­mekzsivajhoz. Mégis, néha zúg a fejem. Igaz, a három gye­rek zsivajától hangosabb a szellőztető monoton dübörgé­se, dehát nem panaszkodni akarok. Már csak azért sem, mivel a leírtakban is a három fiúval való foglalkozás szépsé­gét próbáltam meg visszaad­ni, s ráadásul akkor még szüleimnél laktunk egyszobás lakásban, ma pedig már két és fél szobás lakásban kell ke­rülgetnünk egymást. — Miként szerzett tudomást a pályázatról? — Férjem a PIK-nél dolgo­zik és az általa hazahozott üzemi lapban olvastam róla. Mikor említettem férjemnek, csak mosolygott. Dehát mo­solygott ő akkor is, mikor je­lentkeztem a gimnáziumba. Most pedig, ha minden jól megy, mire letelik a gyermek- gondozási szabadságom, le is érettségizem. Persze, ma már nem nevet rajtam, hiszen min­den héten három délután és este az iskolában vagyok és övé a három lurkó. De nem szólhatok semmit, mert a va­saláson kívül mindent elvé­gez. A két pályadíjat nyert fiatal- asszony véleménye az egyen­jogúságról a következő volt: „Az egyenjogúság megvalósí­tásában felül kell kereked­nünk az évszázadok óta vallott téves nézeteken, melyeket nem hangsúlyozunk ugyan, nem mondunk ki ma már, de ha töredékesen is, még bennünk élnek. Ki tehet ezért a leg* többet? A nő. Életével, mun­kájával, eszével és minden erejével bizonyítania kell, hogy a nőknek a munkában betöl­tött szerepe a férfiakéval azo­nos fontosságú és népünknek javára válik. Gyermekeink gon­dolkodását már így formáljuk.” Kapu László A zálog, mint fogalom, már az ókorban is létezett — jóval a pénz keletkezése előtt. Az első zálogházat azonban több évezreddel később, 1462-ben az itáliai Perusinában hozták létre ferencesrendi szerzetesek Monta pieta, azaz Nagy irga­lom néven, a szegény, rászo­rult hívők kisegítésére. Ma­gyarországon 1773-ban Po­zsonyban létesítették az elsőt: működéséhez Mária Terézia adománylevéllel adta meg az engedélyt, melyet 24 kutyabőr lapra kaligrafáit betűkkel ír­tak. (Domus Fiduciaria). A Pécsi Zálogház, vagy ahogy a köznyelv becézi „za- ci”, a város „sétáló utcájá­ban", a Kossuth Lajos utcá­ban van. Sokan tiltakoztak az 1949-es újjáalakulása után az ellen, hogy „ez a nem szocia­lista intézmény" ide kerüljön, de szavuknak nem volt foganatja. Miért is lett volna? Aztán, ahogy teltek az évek, ők is belenyugodtak. — De hányán ellenezték a felszabadulás után a zálog­házak megalakításának még a gondolatát is. Sok emberben még elevenen élt, hogy a „za- ci” a háború előtt utolsó ru­hadarabjaikat húzta le róluk, — mondja Szekeres Györgyné, aki kilencedik éve a pécsi fiók vezetője. — Az idő bizo­nyította szükségességét. Higy- gye el nekem, ma már nem Zsíros kenyérre kell a pénz az embereknek. Naponta átlag­ban háromszázan fordulnak meg nálunk. Találtak már valamit a ru­hák között? — Hogyne. Az egyik kabát­nak a zsebében 3700 forintot „felejtett” tulajdonosa. Mikor visszajött kiváltani, természe­tesen visszaadtuk a pénzt. Jót nevetett a dolgon. Ezen kívül találtunk már 4000 forintot za­kóban, lepedők között százfo­rintosokat eldugva. Szórakozot- tak az emberek. A fiókvezetővel raktárszem­lére indulunk. — Látja, így nézünk most ki, — mondja Szekeresné és a falakra mutat. — 1976. de­cember 28-tól csak ékszereket, órákat és porcelánokat ve­szünk be. Ezért ilyen üres a raktár. Tatarozás kezdődik, de Már nem zsíros kenyérre kell a pénz Naponta 300-an fordulnak meg a pécsi zálogházban hogy mikor, azt nem tudom. Mi nagyon várjuk már. A vezetővel együtt nyolcán dolgoznak a zálogházban, köztük Sik József becsüs.-— Gyakran bizony az isme­rősöket se nagyon veszem észre, annyi a munka. Meg aztán nagyon oda kell figyel­ni, mennyit ad az ember, — mondja, miközben egy közép­korú szemüveges ember egy marék aranygyűrűt, karperecét tesz az asztalra. Sik József tíz év tapasztalatának birtokában nézi, méri az ékszereket. Mi­után a férfi közli, hogy csak „egy ezresre" van szüksége, két hatalmas pecsétgyűrűt visszaad, a többit egy papír­zacskóba görgeti. Az ékszerek a 75 fiókos páncélszekrénybe kerülnek, a tulajdonos pedig megkapja az ezer forintot. Nem unalmas a munkája? — Hogy lenne unalmas, mi­kor minden percben más tár­gyat nézek. Szeretem csinálni. Nem olyan régen például be­jött egy idős néni. Régi kar­órát hozott; letette elém, meg­néztem, majd közöltem, hogy ezért nem tudunk kölcsönt ad­ni, mert nagyon kopott. A né­ni kétségbeesetten mondta, de hisz ez az óra jár, miért nem veszem be. Megmagyaráztam, de szegény még az ajtóban is zsörtölődött magában. Hiába, kopott, foltos, szennyes holmit nem veszünk át. A „zaci” legértékesebb da­rabja jelenleg egy brilliáns. Tulajdonosának nevét épp úgy homály fedi, mint a bőrfogan- tyús esernyőét a harmadik szin­ten. Roszprim Nándor BÖRZE SAROK 1980-ig érvényes műsza­kival, Volga Combit cse­rélnék, Wartburg Com­bira, — megegyezéssel, — esetleg eladom. Ugyanott oszlopos thu- jók olcsón kaphatók. Cserkút, Vörösdomb, Nagy Ferenc. Háx, 600 négyszögöl te­rületen, sürgősen eladó, országút mellett. Peterd, Fő u. 24.______________ _ IR-e s Zsiguli eladó. Fajcsi. Nagy J. u. 2. Minden nap 5 óráig. Pianinó eladó. Nagy Je­nó út 6. sz.___________ Új lugas szóló beton­oszlop 66 db 240-es T3x14-es sürgősen el­adó. ..Szőlősgazdák'* jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. Eladó harkányi telek, a Tenkes dűlőben, 218 négyszögöl ,,20 000” jel­igére a Hunyadi úti hir­detőbb________________. Ma gyarsarlós község­ben, 108. számú ház szabadkézből eladó. ZL-es Trabantot vennék. Telefon: 17-302, 18 óra utón.__________________ Üz emképes Opel Re­cord, rendszámnélküli, egyben vagy bontva el­adó. Érdeklődni: 16 óra után. Siklós, Széchenyi u. 19.__________________ Ba latonfürdőn, Petőfi u. 37. alatt, 177 négyszögöl közművesített ikeresíthe- tó villatelek, termő sző­lővel eladó. Dr. Takács, Mezócsokonya. Garázs eladó az erdő­sávban. Érdeklődni min­den nap 12 óra után a 13-392-es telefonon. Eladnám, megosztva is, Uránvároshoz tíz percre lévő 1000 négyszögöl földet, vagy egészben bérbe adnám. Érdek­lődni. Bánki Donát u. 5. 11/17. ________________ Fi gyeleml Nagyobb föld­munkát — ház, garage, pince, forgatás, — vi­déken is vállalok. Rad­nóti. Aradi Vértanúk út­ja 6. Kettő szoba, konyhás családi ház, beköltözhe­tően eladó. Érdeklődni: Pécs, Lugos utca 8. Kővágószöllősö n, min­den célra alkalmas bel­telek eladó, víz, villany, busz van. Rendőrségi munkavizsgás boxer kan és nyúlketrecek olcsón eladók. Érdeklődni: Bú­zás, Cserkút. ___________ 30 0 négyszögöl szőlő el­adó, megegyezéssel. Kökény, Kossuth Lajos út 33._________________ Há zrész, 1 szoba-kony­ha, kamrás, beköltözhe­tően eladó, vagy elcse­rélhető 2 szobás laká­sért. Zsinkó István utca 6. szóm.________________ Ba latonlellén, a Tünde társasüdülőben egy lak­rész eladó. Érdeklődni: Szamosi. Veszprém, Jó­zsef Attila utca 13. Te­lefon: 11-858.__________ Ki s dsaládi ház, 150 négyszögöl kerttel, Kert­városban eladó. Érdek­lődni: Keszűi út 14. sz. alatt.__________________ Né gy köbméter termés­kő eladó. Érdeklődni: Nyárfa utca 35. 5 óra után. Eladó Siklóson, az Isko­la út 14. szám alatt A. lépcsőház, első emelet 6. háromszobás OTP la­kás téglaépületben, kp +OTP átvállalással. Ér­deklődni ugyanitt hétfő kivételével minden nap 18 órától.______________ Fo tófelszerelés, — fény­képezőgép és nagyító­gép, diavetítő, állvány, fénymérő stb. eladó. Megtekinthető csütör­töktől. Pécs, Márton u. 6. sz. (Scherdán.) Eladó PHÖNIX pálma, 600 forintért és ólom­kristály váza, 1000 fo­rintért. Kodály Zoltán út 2. III. 2.____________ Sz őlő-gyümölcsös eladó, lakható présházzal. Te­lefon; 20-706, esti órák­ban. Keresek háromszobás öröklakást megvételre, vagy kétszobásért cse­rébe. ,,Garázs kell" jel­igére a Hunyadi úti hirdetőbe. ______________ Do nátusnál, 285 négy­szögöl szőlő-gyümölcsös eladó. Alkalmi ajánlati Megye utca 18. Tele­fon: 21-917, esti órák­ban. Két családnak is meg­felelő fürdőszobás, ker­tes családi ház, azon­nal beköltözhetően el­adó. Érdeklődni 18 óra után Pécs, Dankó Pista utca 2. (Balokány für- dónél.) Trabant eladó, valamint egy barokk antik vitrin. Telefon: 20-706, esti órákban._______________ Ké t db, 200x 190 cm-es redőnyös ablak, 20 ton­na kő eladó. Égervölgy 4. sz.__________|_______ Ki s, külön bejáratú bú­torozott szoba kiadó, szolid megbízható nő­nek. Dobó István utca 2. sz. I. kerület. (Tanács és vasút közelében.) Mecseken lévő, 758 O-öl szőlő-gyümölcsöst, egész terméséért megművelés­re kiadom. Buszjárat van. Érdeklődni: Hird- Újtelep, Ady Endre u. 1. szám.________________ Asztalos János úton épülő társasházban, két és félszobás garázsos lakásom átadnám. Ér­deklődni a 17-175-ös telefonon délután 5—7 óráig. 250-es, oldalkocsis MZ, ugyanott eredeti ková­csolt vaskerítés eladó. Szigetvár, Fertőköz 1/1. Harkányi házért, Pécsi belvárosi, értékes, el­foglalható házat, laká­sokkal, műhellyel, ga­rázzsal. pincével cse­rélnék, vagy eladnánk. Orsolya utca 31. _______ Sz emélygépkocsival, mű­szaki ismeretekkel mel­lékfoglalkozást keresek. Ajánlatot: „Minden ér­dekel" jeligére a Hu­nyadi úti hirdetőbe ké­rem. 360 négyszögöl szőlő, építési anyaggal együtt eladó. Pogány, Petőfi u. 16. szám. Eladó 1 komplett háló­szobabútor és egy pán­céltőkés, rövid zongora. Pécs, Táncsics Mihály u. 40/B.________________ Ha rkányhoz 10 km-re, Szava, Kossuth u. 31., három nagy, kettő ki­sebb szobás családi ház, gazdasági épüle­tekkel, 1077 négyszögöl telekkel, 150 000 Ft-ért eladó. Érdeklődni a helyszínen. „...de hiszen ez az jár..."

Next

/
Thumbnails
Contents