Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-21 / 79. szám

5>888g ** < * li { «JJ ] ' [L"í gS hjT+J í€ | w ‘ f | r c 3 fi í, # ^ Jgg§§g§§§jflra Még csak százhúsz hektárt öntöznek Megoldódik a szennyvíz gond Péten Mit mond a főenergetikus? Óriási fűtermés az öntözött területen |^| ég elég frissek az em­* * lékképek tavaly no­vemberről, a lajtoskocsik sorra vitték az ivóvizet Meszesre — derült égből csapott le a vil­lám: a Duna-víz jóval a meg­engedett mennyiség fölött tar­talmazta az ammóniumot. Az­óta sok minden történt, léptek az illetékesek. Az OVH, a Ba­ranya megyei Tanács számos olyan intézkedést hozott, ami ez ehhez hasonló esetek meg­előzését célozza. A HDN azon­ban újból megkereste a Péti Nitrogén Műveket, magát a szennyezőt, hogy ott vajon mit tesznek az illetékesek avégett, hogy a nagy mennyiségű ipari szennyvíz ne jusson el a Du­nába. Szabady Béla gépészmérnök­kel, a PNM főenergetikusával beszélgettem. — Világszerte két megoldás van — mondta — az egyik, hogy a gyártási technológiát úgy alakítják ki, hogy ne ke­letkezzen szennyvíz. A másik, hogy a szennyvizet káros . kö­vetkezmények nélkül helyezzék el valahol. — Pét melyik módszert vá­lasztotta? — Az utóbbit. Hogy ponto­san értse, el kell mondanom, hogy tízmilliárd forintos beru­házásunk, a nagy kapacitású műtrágyagyár tavaly év elején debütált, licenceket vettünk, amerikai, norvég, szovjet, fran­cia, belga technológiákat, amelybe már természetesen be­lekalkuláltuk a környezetvédel­mi feladatokat is. — Hogyan' fordulhatott mégis elő ez a nagyfokú szeny- nyezés? Tudomásom szerint például az amerikai■ környezet- védelmi előírások rendkívül szigorúak. — Ott kell kezdenem, hogy ma még az egész gyártás nem „állt be” arra a szintre, amit ez a technológia tud. Ebből világo­san következik, hogy a szenny­vizünk is több, mint amennyit a technológia előír, azonban egy év alatt is már negyven százalékot sikerült lefaragnunk, de még mindig több. — Pét hol helyezi el „kár­mentesen" a szennyvizet? — Van egy szennyvizes tavunk, onnan öntöznénk a szomszédos területeket. Az elő­Mázaszászvár ivóvízellátása A terület teljes közművesíté­sét határozza meg feladatként a mázaszászvári tanács közép­távú intézkedési terve. Az utób­bi néhány évben különösen je­lentős előrehaladás történt a közműves ivóvízellátás megol­dásában. A vízhálózat hossza a nagyközség területén 31,4 kilo­méter a bányaüzemi vízvezeték­kel együtt. A vízvezetékhálóza­tot a szászvári terület valameny. nyi utcájában megépítették, így minden egyes lakóházat rá le­het kötni. A mázai területen a lakóházak 60 százaléka köthető rá a hálózatra. A vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 648. Mázaszászvóron két vízmű is van: az egyik a Mecseki Szén­bányák, a másik a Baranya me­gyei Vízmű Vállalat kezelésé­ben. A Mecseki Szénbányák ke­zelésében lévő is részben lakos­sági ellátást biztosít, így köz­ségpolitikai szempontból fontos lenne, hogy a két vízmüvet egy vállalat üzemeltesse. Vannak olyan területek ugyanis, ahol nem lehet addig a hálózatbőví­tést végrehajtani, amíg a bá­nyatelepi vízmű nem kerül át a Baranya megyei Vízmű Vállalat üzemkörébe. A Mecseki Szénbányákkal folytatott tárgyalások során ki­derült, a munkavédelmi előírá­sok nem teszik a továbbiakban lehetővé, hogy a bányához ve­zető vízvezetékről lássák el a mázai és a császtai lakosságot ivóvízzel. A vállalatnak kell új nyomvonalon a bányaüzemhez vezetni a vizet. Az új nyomvonal megépítése után, amelyre még ebben az évben sor kerül, a régi, a lakossági ellátást is szol­gáló vezetékszakaszt átadják a Vízmű Vállalatnak. D. I. Félmílliárd forintos írtak szerint háromszázötven hektárnyi területen kellene ön­töznünk, de csak százhúsz hek­tárt tudunk még öntözni. A kör­nyező termelőszövetkezetek hozzáállása kifogásolható. Rétet öntözünk, olyan fűtermés lett, hogy vettünk nekik NDK- gépsort, szárítót, lisztet és gra­nulátumot exportálnak, a to­vábbi területek bevonása még­is nehézkesen halad, bár bizton állítom, hogy az ötéves terv végére meglesz a háromszáz­ötven hektár, és valószínű, hogy a technológia is helyreáll. — És addig? Hiszen ezt a tavat évenként háromszor lé­keli engedni. Egyenes tv-adás Pécsről Havannába Távbeszélő csatornák is működnek 1971 novemberében alakult meg a szocialista országok űr- távközlési szervezete: az Inter- szputnyik. A Posta Kísérleti In­tézete már a következő évben vizsgálatokat végzett a ma­gyarországi űrtávközlési földi állomás telephelyének kivá­lasztása érdekében. 1973-ban kormányhatározat született a földi állomás létesítéséről, még ez év decemberében kormány­közi megállapodást kötött a Szovjetunió és Magyarország, amely szerint a magyar földi állomás szovjet segítséggel fog megvalósulni. Egy év múlva létrejön a berendezések szál­lítására és az adóépület ter­vezésére külkereskedelmi szer­ződés. Újabb esztendő, elké­szül a beruházási javaslat, megkezdődnek a kivitelezési munkák, 1976. januárban kész a teljes tervdokumentáció. # Ez a rövid története a ma­gyarországi űrtávközlő állo­másnak. A kiviteli munkák elő­rehaladott stádiumban vannak — nemsokára el is készül az épület, költözhet a berende­zés. Az Űrtávközlési Földi Ál­lomás telephelyét Taliándö- rögd körzetében jelölték ki, mégpedig azért, mert a több tízezer kilométer távolságban lévő műhold kisteljesítményű adója a vételi helyen ala­csony szintet biztosít, ezért a földi állomást védeni kell az azonos frekvencia-tartományban működő más hálózatokból ér­kező zavarok ellen. Erre egy katlanszerű völgy a legalkal­masabb, s ezt itt találták meg. Hogy milyen lesz az új lé­tesítmény, és mi mindent fog tudni, arra Mateidesz Tamás, a Posta RTV Műszaki Igaz­gatósága üzemviteli Műszaki Osztályának munkatársa adott felvilágosítást. Eszerint a csak­nem 500 millió forintos beru­házás tulajdonképpen két épü­let, az egyik egy kétszintes, 30 méter átmérőjű, köralakú épít­mény, amelyben helyet kap­nak majd a szovjet gyártmá­nyú híradástechnikai beren­dezések. Tetején egy 12 méter átmérőjű, hatalmas parabola antenna lesz. Ez az antenna veszi a Molnyija nevű, a Föld­höz képest álló helyzetben le­vő szovjet műhold jeleit, és egyben innen továbbít a mű­holdnak jeleket. Ezzel mi is be­lépünk a nemzetközi távköz­lésbe, hírközlési lehetőségeink jócskán megnőnek. A rendszer lehetőséget biz­tosít fekete-fehér és színes te­levízió összeköttetésre, zenei köz­vetítésekre, rádióműsorok cse­réjére, valamint akár tengeren túli távbeszélő összeköttetés­re. Mivel Taliándörögd a ha­zai mikrohullámláncba is be­kapcsolódik, elképzelhető, hogy ha Fidel Castro Pécsre látogat, látogatásáról egyenes, élő adást közvetít a pécsi adó Kubába. De ugyanígy nézhet­jük Pécsett a havannai ököl­vívó világbajnokságot vagy majd a moszkvai olimpiát. Az űrtávközlési földi állo­máson mintegy 50 főnyi stáb focj dolgozni, akik részben helyben, részben Tapolcán kaptak lakást. Néhány érde­kes adat még: a létesítmény 3097 négyzetméter alapterüle­ten fekszik, az antennára kerü­lő mikrohullámú teljesítmény körülbelül 8 kW, az állomás teljes energiafelvétele, mint­egy 500 kW. A létesítmény be­ruházója a Posta Központi Be­ruházási Irodája volt, a terve­zők a Szovjetunió Postaügyi Minisztérium Tervező Intézete, és a Postai Tervező Intézet. A kivitelezők pedig az Észak­dunántúli Közmű és Mélyépítő, valamint a Zala megyei Álla­mi Építőipari Vállalat, a hír­adástechnikai szerelést a Fi­nommechanikai Vállalat végzi, a létesítményt pedig az Észak­dunántúli Áramszolgáltató Vál­lalat látja el villamos energiá­val. K. P. — Van egy közbevetett ja­vaslatunk. A Nádor-csatornán, ahová a szennyvizünk lejut, Sárszentmihálynál van egy duz­zasztó. Onnan emeltük ki leg­utóbb a vizet, két termelőszö­vetkezet és egy állami gazda­ság területére, és elárasztot­tunk ezerötszáz hektárt. A szö­vetkezetiek örültek, hiszen hu­szonhat vagon műtrágyának megfelelő nitrogént kaptak, és adnánk nekik továbbra is, ad­dig, míg helyben nem tudjuk az öntözési területünket növel­ni. Ehhez viszont szükséges volna az OVH hozzájárulása. Kampis Péter Marcali, Bonyhád, Siklós Megjelentek a tipikus városi gondok létesítmény Talián­A tervezettnek megfelelő ütemben épül Taliándörögdön az Űrtáv­közlési Földi Állomás. Április elején már megkezdhetik a Szovjet­unióból érkező híradástechnikai berendezések szerelését. Az ál­lomás műhold közbeiktatásával teremt tv-, rádió-, illetve telefon­összeköttetést a szocialista országokkal. dorogdon Marcali tizenhárom kilomé­terre van a Balatontól, igaz, az itt élők számára ez nem jelent nagy idegenforgalmat. Szép szállodája, a Hotel Baglas bi­zony, zömmel kihasználatlan. A település hétszáz esztendős, volt már város is. Az új város központjában negyvenöt OTP lakás épül, épp a napokban készülnek átadni, azazhogy még nem lesz átadás, káromkodnak a beruházók, sumákolnak az építők — tipikus városi problé­ma. A perifériákon vannak a gyárak, ide települt a Mecha­nikai Művek, a Május 1. Ruha­gyár, az Óbudai Gépipari Szö­vetkezet és a Rákospalotai Bőr­díszműves üzem. Ezek, meg a sajtgyár adnak munkalehetősé­get az itt élő tizenegyezer em­bernek, és a vonzáskörzetben élőknek. A szolgáltatás kielégí­tő, bár a helyi közlekedés és a közétkeztetés még megoldatlan. Ismerős gondok . .. • Bonyhád épp a megyehatá­runkra pottyant, bár a rossz nyelvek szerint ez a település előbb ott volt, mintsem a köz- igazgatási határokat megvon­ták. Több, mint tizennégyezren lakják, nevezetes ipari üzemei­ben dolgoznak. Elég, ha csak a Cipőgyárat és a Zománcipari Műveket említjük, de épp az utóbbi időben vált nevezetessé Építőipari Szövetkezetük, az an­gol NO FINES technológia át­vételével. ügyesek voltak a bonyhádiak, állítólag mindent latba vetettek, hogy őket „je­löljék ki" az új technológia ki­próbálására. Szép házakat épí­tettek, már jónéhány áll is. Még egy különlegessége van az új­szülött városnak: öt éve épült szép autóbusz-pályaudvarán na­ponta négyszáznegyven járat fordul meg, több, mint Buda­pesten, az Engels téren. Komoly központ, egészségügyi, kulturá­lis, és igazgatási „gazdája" a környéknek. Máriagyűd nincs, illetve van, csak ezentúl úgy hívják: Siklós. Már elkészült a szép, zöld táb­la, most már egész biztosan vá­ros ez a település is, mert ilyen táblát csak városok rakhatnak ki... Élt itt az ősember, éltek avarok, rómaiak, az első írásos feljegyzés Castrum Siklós néven említi 1292-ből. Siklós a várá­ról, a szőlőiről, márványáról és mediterrán jellegű klímájáról nevezetes. Az a mondás járja, hogy nem is siklósi az, akiknek nincs legalább egy tőke szőlője. De kevés „nem siklósi" él Sik­lóson. Munkaerő volna, ipar ké­ne hozzá. Ha valakit megkér­deznénk, mik az újdonsült vá­ros tervei, azt válaszolhatná, mint az újonnan felkerült foci­csapat edzője: „Célunk a bent- maradás . .." Bonyhád Siklós Marcali PÁLYÁZATI A MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR beruházási munkakörbe építészmérnöki állás betöltésére pályázatot hirdet! Fizetés: KOLLEKTIV SZERZŐDÉS SZERINT, jelentkezés: SZEMÉLYESEN VAGY ÍRÁSBAN. MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR 7701 MOHÁCS, PF. 29. SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÁSI OSZTÁLY. §41 §jpjp§nos |

Next

/
Thumbnails
Contents