Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-03 / 61. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XXXIV. évfolyam, 61. szám 1977. március 3., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Lepni kell! Különböző árufőcsoportokat tart számon a nemzetközi kereskedelem, s ezek egyike, de az élen álló, a gépek és berendezéseké. Minél nagyobb ezek részesedése a külkereskedelmi forgalomból, annál fejlettebbnek tartják az ország gazdaságát. Hazánk esetében ez az arány folyamatosan növekszik, azaz a mennyiségi jellemzőknél nem lelni hibát. Ami viszont az összetételt, a minőséget illeti, elgondolkoztató, hogy míg öt esztendő alatt ennél az árufőcsoportnál az országba behozott eszközök ára összességében negyven százalékkal emelkedett, a kiviteli ár csak tíz, tizenöt százalékkal. Szembeszökő tehát a rés, amely a kiviteli és a behozatali árut elválasztja. A távolság a kínálat viszonylagos szűkösségének, a termékek korszerűtlenségének. a merev üzletpolitikának a következménye. Említhetünk ugyanakkor más előjelű példát, így azt, hogy az 1976 és 1980 között a Szovjetunióba jutó magyar gépipari export 40—42 százaléka már szakosított termék lesz, azaz olyan áru, aminek gyártására jó feltételek közepette rendezkedhetett be az ipar. Ellentmondás gyanitá- sa helyett inkább azt tételezzük fel, hogy az átmenet, a változás tükre a két tény. Annak megmutatója, amit a haladás egyenetlenségének nevezhetünk, s e ritmuszavar egyik oka éppen a huzakodás, ki mit tegyen, mekkorát lépjen. Balgaság lenne tagadni, hogy egy-egy központi fejlesztési program, vagy nagyberuházás lényegesen beleszól a termelési és a termékszerkezet alakulásába. Ezt azonban sokan fölmentésként értelmezik a helyi, vállalati körben megtehető intézkedések, lépések alól. Az említettek okoskodása így hangzik: először megvárjuk, mit döntenek, mit tesznek odafent, s azután majd mi is elindulunk. E kényelmes várakozás sok-sok forinttá' fosztja meg a közös oénztárt. holott ennek ablakánál, kifizetéskor, igencsak nyújtogatjuk a markunkat. Vannak vállalatok, ahol vállhúzogatva fújják: szegény ember — kenderhám, fakó szekér — rossz szerszám. Azaz tennének ők, ha módjukban állna, ám gyatra eszközökkel, fejlesztési hitelek hiján minek erőlködjenek. Vannak tényleges korlátok, amire egyetlen példát: a kohó- és géoipar- ban a termelöberendezések száma meghaladia a 130 ezret, de ezeknek csupán 43—45 százaléka Ítélhető korszerűnek. E korlátok átlépésére — a lehetetlenre — senkit sem biztatnak. Az a nyugtalanító, ami az adottságokon belül történik, ahogyan zajlik ez, s amennyi eredménnyel jár. Mindhárom tényező távol áll a lehetőségek teljes kihasználásával elérhető- töl. Ebben részes az ipar egy- egy területének irányítása éppúgy. mint a vállalatok láncolata. Mindenkinek a maga dolgát kellene megtennie. Meghökkentően egyszerű igazság. Mégis, bonyolultabbakat kutatunk helyette, s lehetőleg olyanokat, hogy másokra legyenek érvényesek. így azután sokkal több a vélt igazságunk, mint a korszerű termékünk. Előbbiekért mi fizetünk — és keservesen drága árat —, utóbbiakért nekünk fizetnek. Ha sikerülne megváltoztatni e kiadási és bevételi arányokat... Miért ne sikerülne? Csak annyi kell hozzá, hogy mindenütt, ha más és más hosz- szúsággal is, de lépjenek. Takarékos nemzet vagyunk Kilencvenhárommilliárd forint a betétkönyvekben Az OTP vezérigazgatójának sajtótájékoztatója (Munkatársunk telefonjelentése) ^*5 redményesen zárta a takarékpénztár az 1976-os eszten- dőt. Mind a takarékbetét állomány alakulását, mind pedig a lakásépítést és értékesítést figyelembevéve a kitűzött célok túlteljesítéséről adhat számot — így értékelte az OTP tavalyi tevékenységét tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Szirmai Jenő vezér- igazgató. A lakossági betétek állománya 1976. december 31-én megközelítette a 93 milliárdot, ami 11,6 milliárd forintos növekedést jelent. A takarékossági célkitűzések között a sorrend változatlan: lakás, gépkocsi és egyéb hosszabb időtartamú célkitűzések. A takarékbetétkönyvek száma 5,5 millió, az 1 könyvre eső átlagos összeg 5 százalékkal nőtt. A takarékoskodók az év végén 3,2 milliárd forint kamatjóváírásban részesetek. 1976-ban mintegy negyvenezren nyitottak ifjúsági takarékszámlát, év végére megközelítette a 310 000 darabot. Az OTP az elmúlt évben közel 22,5 milliárd forint hitelt folyósított a lakosságnak és ezzel az évvégi hitelállomány közel 61,5 milliárdra emelkedett. A tavalyi lakásépítési tevékenységgel kapcsolatban néhány fontos adat: az 1976-ra előirányzott 82 000 lakással szemben összesen 94 000 lakás épült. A befejezett lakások száma legnagyobb mértékben a kölcsöntámogatásos családi ház építésnél gyarapodott: több mint 37 000-rel. A fogyasztási és termelési célokra nyitott hitel összege 8,2 milliárd forint. Személyi hitelekből 2,2 milliárd forintot vettek igénybe létfontosságú célok megvalósítására. Az előirányzottnál nagyobb volt az állomány emelkedés a mező- gazdasági termelési hiteleknél. A tanácsok az elmúlt esztendőben mintegy 72 milliárd forinttal gazdálkodtak, ebből 34 milliárdot fejlesztési célokra, 38 milliárdot pedig a költségvetési alapra fordítottak. Lakásberuházásokra 24 milliárd forintot használtak fel. 1977-re a betétállomány tíz- milliárd forintos emelését tervezi a takarékpénztár. Ez azt is jelenti, hogy az év végére a lakossági betétállomány meghaladja a szózmilliárd forintot. Ez év január l-ével új betétforma került bevezetésre, a takaréklevél. Ugyancsak január elsejével megszűnt a háromhónapos lekötésű 3 százalékkal kamatozó betétfajta. 1977-ben a lakosság fogyasztási és termelési igényeit az előző éviekhez hasonlóan biztosítja az OTP. Dunai Imre A MÉM vezetői Baranyában Látogatás a sombereki tsz-ben Baranya élelmiszergazdaságának elmúlt évi eredményeit értékelték, az 1977-es megyei tervet elemezték, valamint más fontos kérdésekről tárgyaltak tegnap Pécsett a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői. Dr. Soós Gábor államtitkárt és munkatársait dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke fogadta. A tanácskozáson részt vett Czé- gény József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, valamint a megyei pártbizottság, a megyei tanács más vezető munkatársai. A vendégek o megbeszélés végeztével megtekintették a sombereki termelőszövetkezet korszerű állattenyésztő telepeit Szófia Megnyílt a testvérpártok KP-titkárainak értekezlete Szófiában szerdán délelőtt megnyílt a szocialista országokban tevékenykedő testvérpártok központi bizottságai ideológiai és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkárainak soron lévő értekezlete. A tanácskozáson részt vesznek a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői. Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg az értekezletet. Két napig tart a tanácskozás. Az Akkumulátor és Szárazelemgyár pécsi szerviz-telepén különböző méretű akkumulátorokat gyártanak és javítónak. Bár szerviz- tevékenységük Pécs—Baranya területére terjed ki, kapacitásuk megengedi, hogy Budapestre is szállítsanak. A pécsi részleg húsz fővel dolgozik és havi termelési értékük meghaladja a 2—2,5 millió forintot. A női egyenjogúság érvényesülése az ifjú korosztályon belül H fiatal apák „javaslatai” Hét évvel az MSZMP KB határozata után A nőpolitikái párthatározat felhívta az ifjúsági szövetség figyelmét: nevelőmunkájában helyezzen nagy súlyt a fiatalok családi életre való felkészítésére, a lányok és fiatal anyák továbbtanulásának ösztönzésére. Érvényesül-e a női egyenjogúság az ifjú nemzedék élet- felfogásában, milyen gondokkal kell megküzdeni a családban és a munkahelyeken? — erre válaszolt Szemethy Lászlóné, a KISZ KB Fiatal Nők Tanácsának titkára az MTI munkatársának. — Mindenekelőtt azt hangsúlyoznám, hogy megvalósult a fiatal nők teljes foglalkoztatása. Ma mór a munkaképes korú lányok, asszonyok több mint 75 százaléka dolgozik, 7,9 százalékuk az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán tanul. E valóságos „frontáttörést” akkor tudjuk igazán értékelni, ha figyelembe vesszük: az ötvenes évek elején csupán a szolgáltatás jellegű ágazatokban és a kereskedelemben volt nagyobb arányú a nők térhódítása. Ezeket napjainkban is az elnőiesedett munkaterületek közé sorolják, mivel kétharmadrészben lányokat, asszonyokat foglalkoztatnak. Nő- többség van az oktatási, egészségügyi, a számviteli és az irodai munkakörökben is, néhány korábban kevés nőt foglalkoztató munkakörben sikerült megtörni a jeget, mind több női műszaki rajzoló, gépi adatfeldolgozó, vagy minőségi ellenőr van. Viszont a lányok továbbra is csekély érdeklődést mutatnak a mezőgazdasági mérnöki vagy a legtöbb műszaki pálya iránt. Ezért legutóbb a KISZ IX. kongresszusa is felelősséggel szólt az ezzel járó gondokról és hatékonyabb pályairányító munkát sürgetett a* kedvezőbb arányok kialakításáért. — A fiatal házasok, az édesanyák nagy örömére szolgált, hogy az elmúlt években tovább fejlődött és bővült a szociálpolitikai intézményrendszer. Nőtt az anyák társadalmi megbecsülése. A sokoldalú gondoskodás köréből a gyermekgondozási segély igénybevételével, annak hatásaival ifjúsági szövetségünk is gyakran foglalkozik. Tavaly a dolgozó szülő nőknek több mint 80 százaléka — összesen mintegy 280 000 édesanya — vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. — A KISZ IX. kongresszusát megelőző országos vitában, s legutóbb az ifjúsági parlamenteken is sok ifjú édesapa javasolta: adott esetben vehesse igénybe a segélyt az apa is, azaz a szülők dönthessenek arról, hogy melyikük vállalja a kisgyermek gondozását. E javaslat mindannyiunk örömére szolgált, hiszen azt mutatja: a fiatalok körében mind általánosabbá lesz a helyes család- felfogás, annak felismerése, hogy a gyermek nevelése nemcsak az anya, hapem az apa kötelessége is. A fiatal szülők például több fórumon is elmondták: kívánatos lenne, ha a gyermekgondozási táppénzt nem csak az anya jogán folyósítanák. Saját bevallásuk szerint a fiatal édesapák is vállalnák beteg gyermekük ápolását, élnének a táppénz igény- be vételének lehetőségével — mondotta Szemethy Lászlóné.
