Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-17 / 75. szám

1977. március 17., csütörtök Dünantmt napló 3 Öt s*öaealét«:lc«il ni» a kedvezmény H úszmillió forint. Eny- nyit fizettek 1976- ban a megye kis­iparosai, kiskereskedői jö­vedelemadó, községfejlesz­tési hozzájárulás cimén. S hogy ez a jelentős összeg egyénekre bontva senkit sem vágott földhöz, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a megyében alig több, mint háromezer fő fizetett adót, átlagosan évi ötezerhatszáz forintot. Átlagosan persze, mert volt, aki jóval többet, volt, aki kevesebbet. Kisiparosok adóztatása i „Csúszópénz* az elszámolásban? t Húszmillió forint az adó Például az a szabó, aki be­vallása szerint „négyszáz fo­rintért varr egy öltönyt”. A megyei tanács pénzügyi osztá­lyának férfi dolgozói már-már úgy döntöttek volna, hogy ez­után csak vele dolgoztatnak. Végül mégis elgondolkodtak azon a tényen, hogy az illető — amúgy jólmenő kisiparos — ezek szerint jóformán a hideg­vizet se keresi meg. ÍijÉ|||Í|||| Kevés kisiparos van Bara­nya megyében. Tavaly januári felmérés szerint élethivatás­szerűen dolgozik 1897 fő, mun­kaviszony mellett 650 fő, nyug­díjasként 84 fő. Azóta számuk jelentősen emelkedett, de még mindig nem eléggé. S itt is­mét találkozhatunk a kontár­kérdéssel : sem az adó kis ösz- szege miatt, sem pedig azért, hogy a Hatóság és a többi kis­iparos állandó zaklatásának tegyék ki magukat, nem éri meg a kontárkodás. Főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy ere­deti szakmájukat, élethivatá­sukat továbbra is folytathatják, s emellett épp elég kedvez­ményt is kapnak. A kisiparosok szakmák sze­rinti bontása is érdekes dol­gokat árul el: építőiparos mint­egy harminc százalék, textilru­házati iparban dolgozik tizen­öt százalék, tizennégy százalék a vas-fém-gépipari (autószere­lő) kisiparosok száma. Hogy közülük mennyi a kimondottan szolgáltató, nem lehet tudni. Tevékenységük 84 százaléka ja­vító munka, kimondottan la­kossági szolgáltatás mintegy 57 százalék. (E számok nem az iparosok számára, hanem kapacitására vonatkoznak.) Az adózásban eddig is vol­tak kedvezmények, az idei év­től ezek száma és jellege még nagyobb, jobb lett. Az elmúlt időszakban mentes volt az adó alól az idő; vagy rokkant kis­iparos, ha lakossági szolgálta­tást végzett, s évi jövedelme nem haladta meg a 36 ezer forintot. Ideiglenesen adómen­tességet kapott két évig az, aki ellátatlan területen dolgo­zott. Megjegyzendő, hogy ez a szabály a városok peremke­rületeire is vonatkoztatható, amennyiben az illetékes ható­ságok a részt ellátatlannak mi­nősítik. Az építőipari szolgál­tatók évi hatvanezer forint alatt három évre kapnak adómen­tességet. A tanulót képző kis­iparos egy-egy tanuló után évi tizenöt százalékos, de legföljebb 1500 forintnyi adó- kedvezményt kapott. Ezek csak a főbb kedvezmények, hisz mindegyiket nehéz lenne fel­sorolni egy cikken belül. Néhány szó az új kedvezmé­nyekről: A lakossági szolgál­tatók nem progresszív, hanem lineáris kulcs alapján adóz­nak, évi százezer forintig, 3— 6—10—15—20 százalékos kulccsal. A háromezernél ki­sebb lélekszámú községekben dolgozó iparos ezután jöve­delme hatvan százalékára kap mentességet. Igaz, háromezer lakos fölött hirtelen ’ csökken a kedvezmény: húsz százalékos lesz. Néha egy-két lakoson múlik a jó helyzet megszűné­se, így volt például nemrégi­ben Dunaszekcsőn; de végül- is valahol meg kell vonni a határt. A szakmunkástanulóval foglalkozó szolgáltató kis­iparos már 20 százalé­kos, háromezer forintig terjedhető kedvezményt kap. Változott az átalány-adó is: a szolgáltatásban működők évi jövedelme nemigen változik, így átalányban fizetnek, 1977- től kezdődően nem nyolcvan- ezer, hanem százezer forintos jövedelemig. A régebbi sza­bályozás szerint, akinek nyolc­száz négyszögölnél nagyobb ingatlana volt, kizárták a ked­vezményekből — ez a rendel­kezés megszűnt. Jelentősen egyszerűsödött az adminisztráció is: sokan a ren­geteg írási-jelentési kötelezett­ségre hivatkozva adták be az ipart. Az egyszerűsítések közül az egyik lényegesebb, hogy bizonylat nélkül számolható el a jövedelem három százaléka, évi hatezer forintig. Sokan panaszkodnak, hogy egyes nyersanyagok beszerzéséhez „csúszópénz" szükségeltetik, persze ez az adónál nem ve­hető figyelembe. Most úgy tű­nik — anélkül, hogy „ravasz” tippeket akarnánk adni — eb­be az évi három százalékba ez a fajta „reprezentáció" is be­lefér. 35. SZ. KÖZÖS ÜZEMELTETÉSŰ VILLANYSZERELÉSI SZAKBOLTJA Értesítjük vásárlóinkat, hogy III. hó24-től IV.hó l-ig leltározás miatt zárva tartunk Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy vásárlásaikat szívesked­jenek a leltár előtt lebonyolítani. 1977-ig az egyébként befi­zetendő adó húsz százalékát engedték el mentesség, ked­vezmény címén a kisiparosok­nak. Ez a szám idén mintegy négy-öt százalékkal emelkedik. Szántó Péter Emlékverseny a Műszaki Főiskolán Hatodik alkalommal ren­dezték meg Pécsett már­cius 16-án, a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolán az általános gépé­szeti tanszék műsza­ki versenyét. Az iskola volt tanszékvezető tanárá­nak, Sebestyén Jenőnek a tiszteletére a vetélkedést 1973 óta az ő emlékének szentelik. A versenyen kö­zel száz nappali tagozatos hallgató vett részt, akik a gyakorlatban is számot adhatnak elméleti felké­szültségükről. A fiatalok forgácsolásból, gépipari mérésből és hegesztési alapismeretekből vizsgáz­tak. A verseny lapzártakor még tartott. Áprilisban kezdik a második Duna- vezeték építését A DÉLVlÉP ez évi tervei A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalatnak idén három kiemelt munkája lesz, ebből kettő Baranyában, illetve Pécsett. Az egyik a 2. számú, 1000 milliméteres Pécs és Mo­hács közötti ivóvíz-távvezeték építése. A több százmilliós mun­kát április elején kezdi el a vállalat pécsi főépítésvezetősé­ge. Idén mintegy 40 millió fo­rintot fordítanak erre a beru­házásra. A tervek szerint a táv­vezeték Pécs és Máriakéménd közötti szakaszon 1980-ig ké­Egyszerűbb ügyintézés A nyugati Mecsek-oldaltól a Siklósi városrészig Márciusi látogatás lakásépít­kezéseken Kezdet. Március közepén ez­zel az egy szóval jellemezhető Pécs 1977-es lakásépítkezése. Igaz, a kezdet az építkezés szem mellátható részére vonat­kozik. De amíg odáig jut a mumka, hogy alapoznak, pa­nelt szerelnek, vagy falaznak, addig rengeteg kevésbé- lát­ványos munkát kell elvégezni. Március 9-én Serényi József­fel, a Pécs-baranyai Beruházá­si Vállalat városi elkészítési osztályának vezetőjével jártuk végig a pécsi lakásépítési te­rületeket. Az akkor látottakból próbálunk képet alkotni az év- eleji helyzetről anélkül, hogy a program évvégi kimenetelét illetően következtetéseket von­nánk le. Nyugati Mecsek-oldal Néhány hónap múlva tízeme­letes panelházak emelkednek itt a hegyoldalban, a PAB- székháztól — a Vasváry-vi'llától — délkeletre. Egyelőre azonban még csak az alapok munka­gödreit ásták ki, néhány épü­letnél pedig már alapoznak is. Az év végéig ezen a területen 227 OTP-laikásnak kell elké­szülnie (ebből 60 a felvonósze­relés miatt átcsúszik 78-ra) öt- és tízszintes épületekben. „Ha a fogadószintek állnának már Az épülő Alkotmány utcai lakóházak ABC épül a Honvéd utcában Erb János felvételei legalább néhány épületnél, biz­tonságosabb lenne a kép" - jegyzi meg Berényi József. Csu­ka József művezető viszont de­rűlátó: „Jelen pillanatban nincs lemaradásunk, sőt egyes épü­leteknél még jobban is állunk az ütemezésnél. A darunak május 10-én kell jönnie, április 15-re kell fogadószintet ad­Szigeti városrész A 9/III. ütemben — a Sörgyár mellett három középmagas ház épül 153 lakással. Az elsőn fent vannak már a tizedik szint elemei, a másiknál a hatodik szintet szerelik, a harmadiknak még csak a fogadószintje van meg. „Ez ütemszerüen megy és szerződésünk is van rá". Az Alkotmány úttól délre eső ré­szen is program szerint folyik az építkezés. Itt méq 168 la­kásnak kell elkészülnie idén, s a munkák állása olyan, hogy ebben nem is kételkedhetünk. A tavalyról áthúzódó magas­házat nem néztük meg, hiszen ennek közeli elkészülte most már mindenképpen biztosított. Itt 248 lakásról van szó. Szabadság út A József Attila út sarkánál nemrég jelent meg a cölöpala­pozó gép — az utolsó idei át- adású lakások alapozásán dol^ gozik. 45 lakás épül három darab egyszekciós épületben. (Előttük épül majd jövőre a Bikali Állami Gazdasáq hal­bisztrója.) A három épület kö­zül az egyik már befelé for­dul majd a tömbbe, s ennek folytatása is lesz. A három épületet egyébként — Berényi József szerint — a III. negyedév­ben kell átadni. Bajcsy-sarok A pizsama-házak folytatása­ként hat középmagas ház épül itt 150 lakással és üzletsorral, amelynek egy része szervesen kapcsolódik a Szalai András úti üzletsorhoz. Egymásután ké­szülnek a fogadószintek, s az első épületek mellett már a darupálya is kész. Gazdag Já­nos, az alagútzsaluzók műve­zetője mondja: „Mór tegnap (március 8-án — a szerk.) ide kellett volna jönnie a darunak, de még lent van a Kertváros­ban". És az alagútzsaluzók mi­kor végeznek itt? „Április köze­pén ... Ihnen lemegyünk a Kertvárosba, onnan pedig jú­nius végén a nyugati Mecsek- oldal ra." Lvov-Kertváros Az eredeti építési területen 56 tervszerűtlenül áthúzódó la­káson dolgoznak még az Épí­tőipari Szövetkezet munkásai. Ezeket a lakásokat még már­cius végéig át kell adni. Kint a Keszüi út sarkán további 60 alagútzsalus lakás vár III. ne­gyedévi átadásra. Ezzel be is fejeződik Lvov-Kertvárosnak ezen a területén az 1972-ben kezdett építkezés. A BÉV mun­kásai már az ún, nyugati bő­vítési területen, azaz a Sarohin tábornok útjától nyugatra dol­goznak. Az itteni első ütem 270 lakásából még 90 vár át­adásra, a második ütem 318 lakása pedig idei program. 225 alagútzsalus lakás építését az Építőipari Szövetkezet vállalta ezen a területen, s ebből 75-öt idén akar átadni. Siklósi városrész Pécs új perspektivikus lakás- építési területén, éppenhogy el­kezdődött az érdemi lakásépí­tési munka, amiről hírt is ad­tunk március 11-i számunkban. 150 lakás idei átadásával 1977-ben megkezdődik a 80 ezer lakosúra tervezett város­rész benépesítése. «V Utunk végén Berényi József így foglalta össze a látottakat: „Most, a kezdetnél, megnyug­tató a kép, néhány hónap múlva azonban többet látunk majd, hiszen tapasztalhattuk, hogy a most kezdett lakások többségének átadása az év második leiében várható.. H. I. szül el és alapvetően segít Pécs vízellátási gondjain. A másik kiemelt munka Pé­csett a siklósi városrész hőtáv­vezetékének megépítése. A DÉLVIÉP működési területe Baranya, Somogy, Tolna és Za­la megyére terjed ki. Az 1977- es terv szerint a fejlesztésre szánt pénzösszeg mintegy egy- harmadát, 125 millió forintot Baranya megyében használnak fel, 35 millióval többet, mint ta­valy. A vállalat pécsi főépítésveze­tősége ebben az évben készíti el a Megyeri úti szennyvíztelep homokszűrőjét és homokfogó­ját. Az első negyedévben ké­szül el az Űrhajós utcai szenny­víz- és csapadékcsatorna, vala- lamint a Bimbó utcai csapadék- csatorna. A Siklósi úton csapa­dékcsatornát, mellette pedig egy 2500 köbméteres víztározót építenek. A Kertész utcai csa­padékcsatornát márciusban kezdik el építeni, s nyárra el is készül. A Bálicsi út víz- és csa­padékcsatornájának építése a harmadik negyedévben fejező­dik be. Nyár végéig elkészül a hőtávvezeték a Megyei Kórház udvarától a Kodály Zoltán úti ABC-áruházig, illetve a Kodály Zoltán úttól a Jurisics Miklós utcáig. Befejeződik a belvárosi hő­távvezeték első üteme is. Az év közepén kezdik el az Észa­ki körút közművesítését, a ne­gyedik negyedévben pedig el­kezdődik a siklósi városrész alapközművesítése. Ugyancsak a negyedik negyedévben befe­jeződik a Galamb utcai csapa­dékcsatorna építése is. A DÉLVIÉP természetesen nem csupán Pécsett dolgozik 1977-ben. Idén tízmillió forin­tot fordítanak az orfűi üdülő­körzet szennyvízcsatornájának és szennyvíztelepének építésé­re. A második félévben elkészül a sellyei szennyvíztelep. Erre az összességében 20 millió forin­tos beruházásra idén még két­millió forintot költenek. Már­ciusban elkészült a Pécs és Mo­hács közötti ivóvízvezeték bel- várdgyulai gyorsítója, a harma­dik negyedév elején pedig el­kezdik az üszögpusztai víztisz­títótelep szűrőházának a bő­vítését. D. I. Dráva-gát egy évvel korábban Felsöszentmórton és Drávasztára között meg­kezdték a Dráva balpart­jának utolsó, gátakkal ed­dig soha nem védett, há­rom kilométer hosszú sza­kaszának partvédelmi mun­káit. A holtágakkal és mo- rot'r ókkal, azaz ősdráva- medrekkel tarkított terüle­ten hat község fekszik, és a hozzájuk tartozó 2500 hektáros mezőgazdasági területet minden áradás­kor eddig árvízveszély fe­nyegette. A Dráva ma­gyarországi partján — en­nek az utolsó háromkilo­méteres szakasznak meg­épülésével — összefüggő gátrendszer védelmezi a lakosságot és az általuk művelt mezőgazdasági kultúrát. A Déldunántúli Vízügyi Hivatal és a Talajjavitó- és Talajvédelmi Vállalat kotrógépei, földnyesői és földszállitó gépkocsijai már a helyszínen dolgoz­nak, és a brigádok fel­ajánlották, hogy a terve­zett 1978. december 31 -i határidő helyett már idén októberben átadják a kész gátat. Az Országos Víz­ügyi Hivatal döntése nyo­mán 1985-ig 200 millió fo­rint értékű munkával, a teljes magyarországi véd­vonalat megerősítik. R. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents