Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-02 / 60. szám

6 Dunantmt napló 1977. március 2., szerda A tanács vezetői válaszolnak Negyvenkét hónappal ezelőtt adjunk nyilvános fórumot a bátyiaknak. Emlékeztetőül ele­venítsünk fel néhány sort az annak idején megjelent leve­lekből és a rájuk kapott vála­szokból. SIMON JANOS GONDOLJANAK AZ „OREGFALURA IS". Boly község igen gyors ütemben fejlődik, amióta meg­kezdődött az útépítés. De saj­nos csak az újtelepen, noha számos utcában ugyancsak nagy szükség volna rá. Külö­nösen ráférne ez a Jókai, a József A. utca, az István tér és a Ripszám-köz útjára. Jól tud­juk, hogy komoly erőfeszítést jelent egy ilyen munka anya­gi fedezete, s ezért az erőnk­höz mérten mi is szívesen hoz­zájárulnánk a megvalósítás­hoz. ZOLTAI MARIA A HELYI ERŐFESZÍTÉSEK KEVÉSNEK BIZONYULTAK Kétségtelen, hogy igen ko­moly erőfeszítések történtek a község vízellátásáért, amire jó példa a törpevízművünk korszerűsítése is. De ma, ami­kor már elemi igény, hogy az ivóvizet bekössük a lakásaink­ba, ezt az igényt már nem ké­pes kielégíteni. MÜLLER JÓZSEF T öttös MODERN RENDELŐ ELAVULT FELSZERELÉSSEL Községünk örömmel fogadta a tanácsi költségvetésből el­készült új korszerű orvosi ren­delőt. Kevésbé mondható el ez a rendelő jelenlegi berende­zéséről, amely enyhén szólva is elavult. Mikorra várható, hogy a felsőbb egészségügyi szervek új berendezést biztosítanak, vagy legalább is anyagilag tá­mogatják a beszerzését? A kérdések sorrendjében idézünk a válaszokból: Az „öregfalu” ügyében min­denek előtt a község rendezé­si tervének előírásai okoztak gondot. A tanácsi házhelyren­dezés részletes terv készítését írta elő az' egész területre, amivel együtt járt az átmene­ti építési tilalom is. A község­rendezési terv átdolgozásával némileg segítettünk a helyze­ten, mert azóta járdát és víz­vezetéket kapott az öreg falu* Ezzel egyidőben elkészültek az útépítés műszaki tervei és bir­tokunkban van az építési en­gedély is. Amint a tervezett megyei támogatást megkapjuk, azt kiegészítjük a saját fejlesz­tési alapunkkal, továbbá a la­kosság társadalmi munkájával, s csak ezután kezdhetjük el az útépítést. Együttműködve a helyi ter­melő üzemekkel és a lakos­sággal, eddig is törekedtünk a község vízellátására. Végleges megoldást azonban egy új kút feltárása jelentene, amelyhez a Megyei Tanács segítségét kér­jük. Bízunk a támogatásában, A 100 köbméteres hydroglábuszt összeszerelt állapotban Mohácsról Bolyba. társadalmi munkavállalással szállították fl szerkesztőség postájából „ Nem fizetne rá a Volán... 99 Sokat beszélünk arról, hogy az erdő, a kirándulás milyen jó hatással van az ember közér­zetére, egészségére. Sokan van­nak, akik autóval, busszal vagy gyalog — vasárnapokon leg­alább — a Mecsekre indulnak. Van azonban egy — vélemé­nyem szerint elég nagy — ré­teg, az ő megmozgatásukra szeretnék egy egyszerű javas­latot tenni. Közismert, hogy a hegyi au­tóbuszjáratok a város közép­pontjából, illetve az uránváro­si végállomásról indulnak. Ezek a járatok a gyerekes családok számára — például a rohamo­san fejlődő Szigeti városrészből — csak olyan fáradságosan érhetők el, hogy sokan inkább lemondanak a kirándulásról. A külföldi példáktól eltérően, ná; lünk gyerekkocsit nem vesz fel a busz, s így a helyzet még rosszabb. Javaslom, hogy a Vo­hiszen csak az OTP társashá­zak építésével 96 új lakás víz­ellátása válik szükségessé. o A töttösi orvosi rendelővel kapcsolatos kérést is jogosnak tartjuk. A valóban korszerű lé­tesítményt szinte sérti az ott összehordott, elavult berende­zés. Ha egyelőre pontos határ­időt még nem is mondhatunk, de már értesítést kaptunk arról, hogy a Megyei Tanács 50 ezer forintot biztosít a berendezés­re. Ezek után ugyanebben a sorrendben foglaljuk össze a közel négy év után kapott vá­laszokat. Kezdjük az „öregfaluval’’, ahol a község összevont ren­dezési tervének elkészülte óta megszűnt az építési tilalom. Él­ve e lehetőséggel, új családi házak épültek, s ezzel párhu­zamban a községi tanács — amely előreláthatóan április­ban már hivatalosan is a nagyközségi tanácsok sorába lép — hozzáfogott az útépí­téshez. Mint mondották, ma már nemcsak a levélben fel­sorolt helyeken, hanem a Dó­zsa György utcában, továbbá a Vörösmarty, a Dobó és a Dam­janich utcában is új út épült, amelyek összességükben meg­haladják a két és fél kilomé­teres hosszúságot. Folytassuk a sort a hosszú éveken át megoldatlan ivóvíz ellátással, amelynek fő oka a víznyerőhely hiánya volt. Nos, több eredménytelen kísérleti fúrás után — ha a község te­rületén nem is — de a mo- nyoródi völgyben végre megfe­lelő vízhozamot eredményeztek a fúrások. A Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság segítségével megszerezték ezt a kutat, amelyre 400 köbméteres táro­lókat építettek, s ezeket egy 6 kilométer hosszúságú vezeték- rendszerrel összekötötték a he­lyi vízhálózattal. A 6 és fél milliós beruházáshoz a tanácsi segítségen kívül a lakosság és a helyi gazdasági egységek több mint 3 és félmillióval já­rultak hozzá. Ezen kívül üzemel már a képen látható hydro- glóbuszuk is, ami azt jelenti, hogy az igényeknek megfelelő­en tovább lehet építeni a víz­hálózatot. Befejezésül még arról, hogy a töttösi orvosi rendelő is' új berendezést kapott. A bólyi ta­nács a felettes tanácsi szer­vekkel karöltve minden igényt kielégítő orvosi felszerelést és ellátást biztosított a lakosság­nak, s egyúttal megoldotta az úgynevezett kézigyógyszer ellá­tást is. Amióta Bolyban felépült a két orvoslakás és az új ren­delő, azóta lényegesen javult a két község szakorvosi ellátása. Fogász szakorvosaik ma már két műszakban rendelnek, és nagyon esedékessé vált már a gyermekgyógyász szakorvos munkába állítása is. P. Gy. A fuvaroztatók megértését kérjük A Dunántúli Naplóban az előszállításokkal kap­csolatosan cikk jelent meg, amely szerinte fuvaroztató- kat előszállításra buzdít­juk, ugyanakkor a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat a mohá­csi és szigetvári vasútállo­másra a múlt év november közepétől nem kapott kavi­csot a gyékényesi kavicsbá­nyából. A kavicsbányától szerzett értesülés szerint az elmúlt év negyedik negyedévében Gyékényesről Mohácsra a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vál­lalat részére a 800 köbmé­teres kiutalásra 852 köb­métert, Pécsre az 1100 köb­méterre 1100 köbmétert, Szigetvárra pedig az 1300 köbméterre 1000 köbmétert szállítottunk. Bár a cukorrépa szállítá­sa teljes erővel folyt, a gyékényesi kavicsbányának novemberben 94 919 köb­méter, decemberben pedig 85 251 köbméter kavics el­szállításához biztosítottunk vasúti kocsit. Előbbiek sze­rint ezen belül a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vál­lalat igényeit szinte mara­déktalanul kielégítette a kavicsbánya. Egyébként azt a kavicsbánya határozza meg, hogy kinek adnak fel kavicsot a biztosított vasúti kocsikban. Az előszáMítás időszaka január 1-én kezdődik. Ez év, január 5-én délután kapta meg a gyékényesi kavics­bánya a téli kavicsfuvaro­zás előfeltételét képező „Nyilatkozatot” a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalattól, hogy a fagyveszélyre való tekin­tet nélkül fogadja a kavi­csot. Ennek és a január 8-i személyes tárgyalásunk alapján, január 8-án Gyé­kényesen 681,5 köbmétert, 11-én szintén 400 köbmé­tert raktak fel és irányítot­tak Mohácsra. Szigetvárra január 9-én 556,7 köbmé­tert adott fel a gyékényesi kavicsbánya. Az első ne­gyedévi hátralék Szigetvár­ra 443,4 köbméter, Mo­hácsra pedig 418 köbmé­ter volt, amit már leszállí­tottunk. Ezúton is kérjük tisztelt fuvaroztatóinkat, hogy akinek bármilyen áru szállítása sürgős intézke­dést igényel, adjanak jel­zést, amelynek alapján az akadályokat elháríthatjuk. Dr. Szabó Tibor vasútigazgató Jogi tanácsadó D. N. pécsi olvasónk olyan bérházban lakik, ahol a lépcső­ház gondozatlan és este hincs kallóén kivilágítva. A lakók a sötétben „alig találják meg la­kásuk bejáratát." Kérdés; hol szabályozták a lépcsőházak takarítását, világítá­sát, ki köteles a megfelelő kö­rülményekről gondoskodni? Pécsett tanács-rendelet is sza­bályozza a lakóházak házirend­jét. E szerint, az épület kapu- alját, a folyosókat és a lépcső­házakat a bérbeadó köteles na­ponta felsöpörtetni és locsoltat- mii a szükségnek megfelelően, de legalább hetente egy alka­lommal lemosatni. A bérbeadó gondoskodni köteles arról Is, hogy az épület padlását, a pin­céket, az azzal összefüggő köz­lekedő folyosókat évenként leg­alább két alkalommal nagyta­karítással megtisztítsák. Ugyanezen tanácsrendelet ér­telmében a bérbeadó gon­doskodik a lakóház kapu- aljának, a lépcsőház és a fo­lyosók, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyisé­gek előtereinek megvilágításá­ról, sötétedéstől a nap­pali világosság kezdetéi g oly módon, hogy MEGFELELŐ BALESETMENTES közlekedést biztosítson. H. I. szeretné lakását korsze­rűsíteni és részben átalakítani. Kérdése: Szükséges-e ehhez a bérbeadó hozzájárulása és meny­nyi időn belül köteles nyilatkoz­ni? Igen! Az 1/1971.. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 59. §-a értelmében a bérlő jogosult a lakás átala­kítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez a bérbe­adó előzetes hozzájá­rulása és — jogszabályban meghatározott esetekben — az építésügyi hatósáq engedélye szükséges. Olvasónk korszerűsítésről és átalakításról érdeklődik. Ezért tájékoztatjuk, hogy a végrehaj­tási rendelet meghatározása szerint; A) Lakás átalakítás: a) a lakás műszaki meg­osztása alapterületének és a lakószobák számának megvál­toztatása (bővítése, csökkenté­se), továbbá b) a lakás alaprajzi beosz­tásának, helyiségei számának illetőleg rendeltetésének meg­változtatása. B) Lakás korszerűsítése: egyedi gáz-, vagy elektro­mos fűtő-, illetőleg melegvíz­szolgáltató berendezés felszere­lése, továbbá a lakás használ­hatóságát növelő egyéb építési — szerelési munka, A jogszabályi előírások értel­mében a bérlőnek az átalakí­táshoz, korszerűsítéshez való hozzájárulás kérésekor ismer­tetni kell az általa elvégezni kívánt munkát, ennek várható költségeit és a bérbeadó kíván­ságára a munka jellegétől füg­gően mellékelni kell a műszaki leírást és tervet is. Abban az esetben, ha a bér­beadó korszerűsítési munka esetén harminc napon belül nem nyilatkozik, a hozzájáru­lást megadottnak kell tekinte­Takócs l.-né 1943-tól 1963-ig húsz éven át munkaviszonyban állt. Utána unokáit nevelte, most 55 éves és szeretne nyugdíjba menni. Kérdése: a húsz évi munkavi­szony után kaphat-e nyugdíjat, vagy elvesztette korábban meg­szerzett idejét? Olvasónk 1963-ig szerzett 20 éve alapján öregségi nyugdí­jat nem kaphat, mert utolsó munkaviszonya megszűnését követően több mint öt évi meg­szakítása van, így nem rendel­kezik az 1975. évi II. törvény 39. §-ában meghatározott tíz évi szolgálati idővel. Az egyéb körülményeket nem ismerjük, ezért szükségesnek tartjuk is­mertetni a fenti törvény 56. §-ában írtakat az ötéves meg­szakításról : „Akinek a szolgálati idejé­ben egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgá­lati idejét abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után öt évi szol­gálati időt szerzett, E feltétel hiányában- az öt évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni1, aki a megszakítás előtt a nyugdíj jo­gosultsághoz Szükséges szol­gálati időt megszerezte, és az ezt követő öt éven belül: a) öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte, vagy b) megrokkant és rokkantsá­ga a nyugdíj igényléséig fenn­Engedményes müszakicikk-vásár! A Centrum Áruház ajánlata: RAKÉTA porszívó: 1260,— Ft helyett 960,— Ft MK—25/a tip. kazettás magnó: 1980,— Ft helyett 1600,— Ft VEGA, hordozható rádió: 690,— Ft helyett 590,— Ft AMÍG A KÉSZLET TART! Ián szombat-vasárnap indítson kiránduló buszokat, amelyek a sűrűn lakott lakótelepeken át a hegyre vinnék fel a kiránduló­kat. így az uránvárosiak, a Szi­geti rész is elérhetne a Dö- mörkapuhoz vagy a tornapá­lyára, a városközpontban lakók viszont a Jakabhegyre vagy az Éger-völgybe. Elegendő lenne 2—3 járat indítása a reggeli és déli órákban, például Új- mecsekalja—Építők útja—Egye­tem— Szliven—Kórház tér felé vagy a Szliven—Kodály u. irá­nyában a Mecsek felé. Kellően propagált rendszeres járat biz­tosan nem lenne ráfizetés a Volán számára sem. Karvaly Béla „Sáv-váltás a vízöntő jegyében" A Dunántúli Napló február 2-i száma fenti című írásában a szerző megállapítja, hogy az autók a gyalogosokra való tekintettel a nedves utakon közlekednek. Ennek épp az ellenkezőjéről győződünk meg nap mint nap. Nem lehet közlekedni gyalogos­nak — ha esik) az eső — pél­dául a Rákóczi úton. Ha a 48- as tértől a Konzumig, az északi oldalon közlekedik, megnézheti a ruháját. Érdemes megfigyel­ni a házak falát, amelyeket másfél méter magasságban az odacsapódó sár teljesen befed. Nemegyszer találni síró asszo­nyokat, káromkodó férfiakat, s magam is nemegyszer láttam iskolába menő apró gyereke­ket, akik gyanútlanul menve, egyszerre csak fejük búbjáig sá­rosak lettek. Sajnos, nem igaz, hogy az autósok tekintettél vannak a gyalogosokra. Csak egyik-másik. A cikkben is sze­repel, hogy aznap néqy panasz- bejelentés érkezett. Tessék kal­kulálni: hány személy teszi szó­vá az őt ért kárt? Alig egy-ket­tő, sem a qyerekek, sem az éppen arrajáró idegenek, csak egy-két már végképp elkesere­dett és ki tudja hányadszor le­fröcskölt egyén. Mindenesetre tenni kellene valamit, s amíg az utat nem rendezik, legalább sebesség csökkentést kellene előírni, mert a gyalogos is ember. Perecz Kornél ff Kutyaügy ff A 2. sz. Kertvárosi Általános Iskola környékén hetek óta kó­bor kutyák csavarognak. Lop­ják a tornazsákokat, az uzson­nákat, ráugrálnak üz elsősökre. Igaz, hogy eddig nem harap­tak meg senkit, a gyerekek leg­feljebb ijedten, sárosán érnek be az osztályba. Természetesen el kellene vitetni a kutyákat. De hová? A Városi Rendőrka­pitányság a II. kerületi tanács igazgatási osztályához irányí­tott bennünket, ők a sintérte- lepet jelölték meg illetékesnek. Ott azt mondták: vigyük a ku­tyákat a kórbonctanra, vagy fogjuk meg, zárjuk be őket, ak­kor eljönnek értük. Hova kelle­ne fordulni, hogy ne legyen kutya ügy a kutya-ügy? Az általános iskola tantestülete „Senkiföldje?“ Akik naponta végigmennek Pécsett, a Damjanich utcán, azok tudják, hol van a „senki­földje”. A Bőrklinikát határoló kerítés melletti járdán. Télen a havat senki sem lapátolja el. minek is tennék, hisz úgyis el­olvad. Olvadás után megfagy. Nem szórta fel senki a jeget. Ha a nap végre felolvasztja, akkora sár van ott, hogy bo­káig lehet járni a latyakban. Ha a dolgozó tiszta cipőben szeretne munkahelyére érni, le­megy az úttestre, de akkor ki­teszi magát a három irányból jövő gépkocsi forgalomnak, ép­pen a saroknál. Árulja el valaki, ki a gazdá­ja ennek a „senkiföldjé”-nek? Pártay Márta

Next

/
Thumbnails
Contents