Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-16 / 74. szám
1977. március 16., szerda Dünäntmt napló Körzeti művelődési Házak PélJamülaló^ munka, jó kezdeményezés ♦ Büszkeségünk a 13 ezer kötetes könyvtár Türelemre és következetességre van szükség A beilleszkedés útján Konferencia a cigány- gyerekek neveléséről, oktatásáról a Tanárképzőn Elfogulatlan és tárgyilagos ténymegállapítások jellemezték azt a konferenciát, melyet a cigánygyermekek nevelésének és oktatásának témakörében tartottak február 25-én a Tanárképző Főiskolán. Az előadók szépítés nélkül, elgondolkodtató adatokkal vázolták a hazánk területén élő cigányság egészségügyi, kulturális életmódbeli és kriminalisztikai problémáit, és azt a biztató tényt, hogy jó részük már elindult az integrálódás útján. Dr. Vekerdi József kandidátus, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa tartotta az egyik legérdekesebb előadást a magyarországi cigányság kultúrtörténeti és nyelvi kérdéseiről. — Vekerdi József hogyan jutott el a ciganológiához? — Indológus vagyok, szanszkritista, és a hindu nyelvek vezettek el a cigánysághoz. Indiai útjaimon alkalmam nyílt tanulmányozni azt a ter-> mészeti környezetet, ahonnan ez a nép elindult kétezerötszáz évvel ezelőtt. Ebben az Dunaszekcsől beszélgetés A Mohácsi Járási Pártbizottság a példaadók közé sorolta Dunaszekcsőt a közművelődési feladatok végrehajtásában. Miért? Erről beszélgetünk; partnereim: Suba Zoltán, a körzeti pártvezetőség titkára, Bofz Lajos, a közös községi tanács elnöke és Schiszler János, a körzeti művelődési ház igazgatója. * A község cigánylakosai közül is egyre többen jelentkeznek a dolgozók általános iskolájába. A — valljuk be — nem éppen megszokott igyekezetét így magyarázta egyikük az iskolaigazgató kérdésére: „Legalább a nyolc általános kell a jogosítvány megszerzéséhez ..." Az idézett tanulnivágyó felnőtt a helyi termelőszövetkezet állat- tenyésztő telepén dolgozik. A tanácselnök szintén hiteles forrásból ismerve hozzátette, hogy amikor az egyikük Ladát vett, a másik nem akarta alább adni a Dáciánál, inkább hozzáspórolt még néhány ezret a meglevőhöz ... De közben ő is beült a felnőttek iskolapadjába, elvégezni a hiányzó két osztályt. íme az egyik belső indíték a magasabb képzettség megszerzéséhez. Csak erre várva azonban nem lehetne látványos eredményekre számítani Duna- szekcsőn. A pártszervezet, a tanács, az iskola és a területükön működő gazdasági egységek összefogtak, hogy szervezetten és főleg rendszeresen segítsék a dolgozók tanulását. Botz Lajos tanácselnök a bári példát említi: — A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát (akkor még állami gazdaság) bári baromfiüzemének vezetői kérték, hogy ott tartsuk a felnőttek általános iskolai oktatását. Ők minden feltételt biztosítanak, autóbusszal viszik-hozzák Szekcsőről a tanulókat és a tanárokat. Beleegyeztünk, és ez a kezdeményezés teljes sikert aratott. * Az utcáról nézve semmivel sem különbözik a művelődési ház a község többi, földszintes épületétől. — Hiba lenne azt hinni, hogy a közművelődés fejlesztése csak a művelődési házak feladata — mondta Schiszler János. — Az viszont igaz, hogy rengeteget tehetünk és kell is tennünk. Ez a „kell” csak részben a lelkiismeret és a hivatástudat parancsa. A község párt- és állami vezetői meg is követelik és rendszeresen figyelemmel kísérik a művelődési házban folyó munkát. De megteremtik a feltételeket is ... — Bizonyára népszerűbb döntés lett volna, ha nem a közművelődés segítésére, hanem 3 kilométer járda építésére szavazzuk meg a pénzt — mondja Botz Lajos tanácséi; nők. — A művelődésben nem jelentkezik azonnal, mérhetően az eredmény. De amit ma nem tettünk meg, holnap már nem pótolhatjuk. A művelődési ház évi költségvetése 430 ezer forint, ebből 55 ezer az ÁFÉSZ, a KISZŐV és a termelőszövetkezet támogatása. Három szakképzett, függetlenített munkatárs és egy tiszteletdíjas klubvezető irányítja a munkát. Hogy milyen sikerrel? Országszerte jól ismerik a dunaszekcsői „Lugió' Vegyeskórust. Egy felnőtt és egy úttörő tánccsoportjuk van. Ez utóbbi sikerrel szerepelt már Franciaországban, Finnországban és szerte hazánkban is. A klubok, szakkörök között van a nőklub, ők szervezték meg a megyében először a kismamák klubját, van nyugdíjasok, kistermelők klubja; jól felszerelt ifjúsági klub, fotószakkör, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat a TIT, a Vöröske- teszt, a rendőrség, határőrség; az új KRESZ-ről indított tanfolyamon 350-en vettek részt. Büszkeségük a 13 ezer kötetes könyvtár, a folyóirat-olvasóval. A tanácselnök megjegyezte, hogy a társközségek sincsenek hátrányban. Ott is vannak klubkönyvtárak, működnek a különböző klubok, rendeznek különféle szórakoztató, ismeret- terjesztő programokat. * — A felszabadulás után nem volt egy helyiségünk sem, most akár öt-hat politikai foglalkozást is tarthatunk egyidőben. A Megyei Pártbizottság irányelvei szerint 1980-ig el kell érni, hogy valamennyi politikai előadó legalább a marxizmus—le- ninizmus esti egyetemi végzettséggel rendelkezzen. Mi ezt már 1976-ban elértük — mondta Suba Zoltán, a pártvezetőség titkára. A járási pártbizottság megállapítása szerint a mohácsi járásban Dunaszekcsőn a leglátogatottabb és a legszervezettebb a politikai oktatás. A különböző oktatási formákon 194-en bővítik politikai ismereteiket. A nyugdíjasok kivételével valamennyi párttag — hallgatóként, vagy előadóként részt vesz valamilyen politikai oktatáson. Kurucz Gyula A B. m-i GABONAFORGALMI ÉS MALOMIPARI VÁLLALAT KÖZPONTI KARBANTARTÓ ÜZEME FELVESZ: KIVITELEZÉSBEN JÁRTAS 2 villanyszerelő szakmunkást Jelentkezés: PÉCS, FELSZABADULÁS U. 2. SZ. ALATT, 7—15 ÓRÁIG. ff Visszanézel, mintha jönne valaki utánad ft „Aiwa“ dzsessz-balett együttes Mozdulataikban a táncolás öröme.. — Mindenki bemelegített? — Akkor az indiai tánccal kezdünk. Széles ívű, lazító mozgást kérek. Minden testrész mozog! Fej és szem követi a kéz és lábkombinációkat!,.. A színpadon feketetrikós, ha- risnyanadrágos lányok és fiúk. A háttérben magnóról szól a zene. A FÉK Arma dzsessz-balett együttesének próbáján vagyunk. A tizenéves korosztály jól ismeri ennek az amatőr együttesnek a nevét. Nem csoda, hiszen az együttes átlagéletkora ugyancsak 20 alatt van. Kik táncolnak az együttesben? Gimnazisták, szakmunkástanulók, fiatalok, akik már balettoztak, tornásztak, vagy ha nem is rendelkeznék ,jnoz- gásalappal", de jó adottságaik vannak. Valamennyiök jellemzője, hogy nagyon szeretnek táncolni. Nem pódiumot látnak maguk élőtt, „kiugrási” lehetőséget, hanem a szabad idő hasznos eltöltését, mozgásigényük kiélését. 1967-ben alakult meg Pécsett az első dzsessz-balett együttes Arma névvel, A FÉK épületének felújítása után újjászerveződött a balett-együttes is. Jelenleg 12 állandó táncosa van, de mindig jóval többen járnak a próbákra. Átlag 3-4 évig dolgoznak együtt. A nagy disco siker a „Kum- fu” rendkívül szuggesztív, rit- musos zenéje az új darab, a Modern ritmusok egyik táncbetéte.- ötötdik pozícióból indulsz, kettőbe étkezel, jobb, aztán bal, ráugrás és föl. Vigyázz, nehogy elússz a lendülettel. Most diagonál forgás, aztán visszanézel úgy mintha jönne valaki utánad,.. Bártfai Márta, az együttes „Faltól—falig szőnyegpadló 300 CM SZÉLESSÉGBEN # piros—fekete színben • sárga—barna és zöld—barna színben 0 világos szürke—grafit, szürke színben 237,— Ft/m2, 296,— Ft/m2, 308,— Ft/m2. árban velúr és bükié kivitelben érkezett a 60. sz. műanyagboltunkba, Pécs, Szalai András u. 16. (Nagypiacnál) TELEFON: 15-782.” vezetője koreográfusa és „pótmamája”,. nemcsak tanítja, de együtt is gyakorolja a táncosokkal a lépéskombinációkat. — A kollektív összmunka a döntő. A gyerekek alkotó tevékenységgel vesznek részt a gyakorlatban - mondja Bártfai Márta. Főleg a lépéselemek kötésében nagyon sok egyéni, „testreszabott” koreográfiái ötletet ajánlanak. — Dzsessz-balett. Zenéjében? Koreográfiájában? — Nem a szó szoros értelmében vett dzsesszre épül, mivel ennek lényege az improvizáció. A modern beat, pol-beat zenére épített tánc koreográfiájában a klasszikus balettre épül, modern mozgáselemekkel. Ötvözete a színpadi, a szórakoztató és a társastáncnak. Sokszor táncolunk „allegro" zenére. Ez „kimozogható” jellegű koreográfiát követel, amelyet nagyon szeretnek a gyerekek. A ritmusos zene pontos munkára is kötelez bennünket. — Milyen darabok szerepelnek az együttes repertoárjában? — Az ünneplés és a szórakoztatás táncai egyaránt megtalálhatók repertoárunkban. Minden évben két-három új darabot tanulunk meg. Ezek átlag 5—6 percesek, de sikeres Szabadság szvittünk 12 perces, komoly munka. Tavaly például több mánt húsz alkalommal léptünk fel művelődési házakban, ifjúsági klubokban, a gimnáziumok iskolabáljain, a FÉK ünnepi rendezvényein. így megtanultuk a magyar palotást is, amely történelmi társastánc .,. Most kezdjük próbálni a matróztáncot — ez „profilba” vág, hiszen mi a Fegyveres Erők Klubjának együttese vagyunk. Míg beszélgetünk, a színpadon egyéni gyakorlás folyik. Senki nem ül le, nem beszélget, egyszóval nem lazsál, A .«két óra elteltével a táncolás öröme éppúgy benne munkál mozdulataikban, mint a próba kezdetén. Varga Ágnes országban egyébként is másképp látja az ember a cigánykérdést, mint Európában. Indiában ma már nem élnek cigányok, mivel vándorlásaik folyamán eltűntek Ázsiából, és Kis-Ázsia, valamint Európa övezetében telepedtek meg, illetve kóboroltak tovább ... — Mi az, amit ősi cigánykultúrának nevezhetünk? — Ilyesmi jószerével nincs. A cigányság életmódja pontosan igazolja azt a tételt, hogy a lét határozza meg a tudatot. A vándorló életmód két és félezer éven át megakadályozta a beilleszkedésüket az adott társadalmakba és a kultúra kialakítását is. Dalaikat, meséiket a körülöttük élő népektől veszik át, s alakítják tovább. Tárgyi néprajzuk nincs. Közös cigánynyelv sem köti össze őket, mivel ilyen nem létezik. Magyarországon három, egymástól teljesen elütő nyelvet beszélnek, amely képtelen a mai élet kifejezésére. Éppen ezért sokkal jobban beszélnek magyarul. A cigány anyanyelvűek (21 százalék) is mind gyakrabban kevernek a beszédükbe magyar szavakat, illetve átváltanak magyarra. Egy közös a világon élő cigányokban: eltérő nyelvi, antropológiai, szokás- és életmódbeli jegyeik mellett közös a gondolkodásmódjuk, a mentalitásuk. Egy népmesét például ugyanúgy alakít át egy hazai és egy norvégiai cigány. — ön milyen módszert tart legalkalmasabbnak a magyar- országi cigányság beilleszkedésének elősegítésére? — Sok türelemre és következetességre van szükség az egész társadalom részéről. Tudjuk, hogy a cigányság nagyon távoli múltból indult, s itt él a mai társadalomban. Iskola előtti óvodai foglalkoztatással kell kezdeni gyermekeik nevelését. Nagyon káros a föl-fölbukkanó cigánynacionalizmus, amely „őseik nyelvének", a cigányhagyományoknak az ápolására hívja fel a cigányságot. Tudőmásul kell vennünk, hogy ez a hagyomány a telep, a putri, a betegség, a mezítlábasság, a munkátlanság és a nélkülözés. Az efféle megnyilatkozások rendkívül károsak mindannyiunk, s főleg a cigányság számára. Ki kell szabadulniuk szinte ősközösségi viszonyaikból. — Mi a véleménye a cigányság tehetséges gyermekeiről, például Bari Károly költőről és Lakatos Menyhértről, a Füstös képek című regény írójáról? — Bari Károly nagyon tehetséges, nagyszerű költő, azonban a Füstös képeket szerintem felháborodással kell elutasítanunk. Cigányregény orvé alatt hamis képet ad népéről, és pornográfiával trak- tálja az olvasót. Hazug adatoktól hemzseg a regény, s az ilyesmi inkább távolít, elidegenít a cigányoktól, akik maguk is megvetéssel fordulnak el Lakatos könyvétől ... (Úgy. gondoljuk, nem állunk egyedül azzal a véleményünkkel, hogy tiszteletben tartjuk, de nem osztjuk dr. Vekerdi József nézeteit Lakatos Menyhért könyvéről. A Füstös képek lehet, hogy több szempontból vitatható, mégis a cigányság életének dokumentatív erejű, hiteles irodalmi ábrázolása.) * Az 1961-es párthatározat jól beválik. Teljesítése nem a cigányság elszigetelődését, hanem a társadalomba való beilleszkedését szorgalmazza, s eddig jó tapasztalatokat hozott. A hazánkban élő 320 ezerré becsült cigányság egy- harmada beilleszkedett, állandó munkaviszonya van, kulturált színvonalon él. Egyharma- duk a putrik, telepek nyomorában vergődik, s közbülső tömegük elindult az integrálódás útján. Mindannyiunknak segítenünk kell őket. Gállos Orsolya