Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-13 / 43. szám

1977. február 13., vasárnap Dunantmt tlaplo 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1976. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) leq csökkent a tehergépkocsi, megszűnt a motorkerékpár ter­melése. Tovább bővült az elekt­ronikus számítógépek és kiegé­szítő berendezéseik gyártása. A vegyiparban a petrolkémiai köz­ponti fejlesztési program meg­valósításának eddigi eredmé­nyei jelentősek. Az építőanyag­ipar számottevően növelte a ce­ment, a falburkolócsempe és a síküveg termelést, a hagyomá­nyos építőanyagok termelése kismértékben nőtt. A fűtőanya­gok közül a széntermelés alig haladta meg az 1975. évi szin­tet, földgázból, kőolajból jelen­tősen többet termeltek az egy évvel azelőttinél. A szocialista ipar éves átlag­ban 1 728 000 főt foglalkozta­tott, 13 400 fővel, 0,8 százalék­kal kevesebbet, mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az ipar egészében 4,9 százalékkal, élelmiszeripar nél­kül 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az 1976. évi befejezésre kije­lölt ipari nagyberuházásokat az év végéig átcdták, közülük né­hányat határidő előtt. A villa­mosenergia kapacitás a Duna- menti Hőerőmű utolsó áramfej­lesztő egységének átadásával további 215 megawattal, mint­egy 5 százalékkal bővült. Elké­szült a szovjet—magyar föld­gázvezeték II. szakasza. Befeje­ződött a nyirád—izamajori II. bauxitbánya beruházása. Átad­ták az Ózdi Kohászati üzemek rúd- és dróthengerművét (évi kapacitása 300 000 tonna hen­gerelt acél, ami több mint 10 százaléka az évi összes henge- reltacél-termelésünknek). A Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű prés­műve évi 10 400 tonna alumíni­um félgyártmányt termelő kapa­citással bővült, ami az orszá­gos termelés 7—8 százalékának felel meg. Megvalósult a Dunai Kőolajipari Vállalat II. fejleszté­si üteme. Folytatódtak a szá­mítástechnikai program megva­lósítását segítő beruházások, valamint a könnyűipar fejlesz­tését szolgáló rekonstrukciók. A Szegedi Szalámigyár rekonst­rukciójával a szalámigyártó ka­pacitás 55 százalékkal nőtt. Néhány fontosabb termék termelése Villamosenergia, milliárd kwó Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Acél, millió tonna Hengerelt acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Aluminium félgyártmány, ezer tonna Tégla, milliárd db Cement, millió tonna Kénsav, ezer tonna Marónátron, ezer tonna Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna Növényvédőszer, hatóanyagban, ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Autóbusz, ezer db Számítástechnikai termékek folyó áron, milliárd Ft Rádió, ezer db Televízió, ezer db Hűtőszekrény, ezer db Mosógép, ezer db Centrifuga, ezer db Pamutszövet, millió négyzetméter Gyapjúszövet, millió négyzetméter Kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna Cipő, millió pár Fogyasztói tej, millió liter Csontos nyershús, ezer tonna Vágott baromfi, eier tonna Napraforgóolaj, ezer tonna Sör, millió hektoliter . Az építőipari termelés a ter­vezettet megközelítően, 4,5—5 százalékkal növekedett. Az ál­lami építőipari vállalatok ter­melése 6,1 százalékkal, az épí­tőipari szövetkezeteké, a nem építőipari szövetkezeteké kisebb mértékben nőtt. A foglalkoztatottak száma az építőiparban valamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelé­kenységi emelkedéséből szárma­zott. A korábbinál szélesebb kör­ben alkalmazzák a korszerű épí­tési módokat, javult az építő­ipar gépesítettsége. Az építő­ipari kapacitás bővülése és szerkezete elmaradt az építési igényektől. III. Mező- gazdaság A mezőgazdasági termékek termelése a tervben számított növekedéssel szemben — elő­zetes adatok szerint — 3 szá­zalékkal kevesebb volt, mintegy évvel azelőtt. A növényterme­lés 5 százalékkal, az állatte­nyésztés 1 százalékkal maradt el az 1975. évitől. Az elmara­dásban a kedvezőtlen időjárás mellett szerepe volt annak is, hogy az év elején alacsony volt o sertésállomány, a szarvas­marha-állomány pedig az év folyamán nem nőtt. Számottevő kiesés volt a nyári érésű zöld­ségekből, gyümölcsökből, bur­gonyából, kukoricából, szálas­takarmányokból és a vágóál­lat-termelésből. 1976-ban 5,1 millió tonna búza termett, 1,1 millió tonná­val több, mint egy évvel az­előtt. A hektáronkénti átlagter­més 38,8 mázsa volt, és meg­haladta az eddigi legmaga­sabb 1974. évit is. A termés­az 1976. évi az 1976. év termelés az 1975. év mennyisége százalékában 22,0 107,7 25,3 101,5 2.1 106,8 6,1 117,6 3,7 99,5 2.9 106,9 2.9 101,0 97,3 736,0 134,0 103,5 1.9 103,2 4.3 114,3 617,0 97,9 93,4 102,4 680,0 108,4 17,5 107,7 141,3 114,6 11.4 107,0 3.3 129,0 250,4 98,3 411,7 103,0 434,1 100,7 197,6 120,2 184,3 111,6 352,5 100,3 41,3 105,8 15,6 109,8 44,6 103,5 727,8 109,0 483,6 88,7 141,4 106,1 53,3 106,2 6.8 102,0 többlet körülbelül 80 százalé­ka a terméshozamok növekedé­séből adódott Kukoricából 5,2 millió tonna, az 1975. évi re­kordtermésnél 1,9 millió tonná­val kevesebb termett, A hektá­ronkénti terméshozam az előző évi 50,2 mázsáról 38,7 mázsára csökkent. Cukorrépából 4 szá­zalékkal, burgonyából 16 szá­zalékkal, lucernából és vörös­heréből 25—26 százalékkal ke­vesebbet takarítottak be, mint 1975-ben. Nyári érésű gyümölcsökből kevesebb, almából több ter­mett az 1975. évinél. A száraz- sáq leginkább a zöldséqterme- lést sújtotta. A terméskiesés pótlására a mezőgazdasági nagyüzemekben a korábbihoz képest nőtt e növények másod­vetése. Az őszi csapadék ked­vezően hatott a másodvetésű és az őszi betakarítású zöld­ségfélék hozamaira, így az ösz- szes zöldségtermés valamivel meghaladta az előző évit. A sertésállomány 1976. de­cember végén 7 855 000 darab volt, 902 000 darabbal több az egy évvel azelőttinél. Az állo­mány a nagyüzemekben és a háztáji-kisegítő gazdaságokban csaknem azonos mértékben nőtt. A szarvasmarha-állomány a naqyüzemekben emelkedett, a kisüzemekben csökkent. Az év végi állomány összesen 1 888 000 darab volt, 16 000 darabbal ke­vesebb az 1975. év véginél. Ezen belül a tehénállomány nö­vekedett. A vágóállat termelés az év eleji alacsony állatállomány miatt 8—10 százalékkal elma­radt az előző évitől, a baromfi­hús-termelés 1976-ban is szá­mottevően emelkedett. A bel­földi szükségletre való tekintet­tel kevesebb vágóállatot és húst exportáltak, mint egy évvel az­előtt. Az állati termékek közül a tojástermelés csökkent, a tejtermelés, főleg a hozamok emelkedése folytán, 6 száza­lékkal nőtt. A mezőgazdasági keresők száma csökkent. A mezőgazda­ság szocialista szektorában: folytatódott a kisebb teljesít­ményű gépek felváltása na­gyobb teljesítményűekkel. A traktorállomány az év végén 59 200 darab volt, kevesebb, mint az előző évben, a vonó­erőkapacitás azonban 4 száza­lékkal nőtt. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 5000 traktort, 2100 ga­bonakombájnt, 2400 tehergép­kocsit szereztek be. A műtrá­gya-felhasználás hatóanyagban számítva 1,5 millió tonna volt, valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. IV. Szállítás és hírközlés Az áruszállítás (súly alapján számítva) a termelés és a for­galom növekedésével összhang­ban 3,2 százalékkal meghalad* ta az előző, évit, torlódás csak a IV. negyedévben volt. Tovább nőtt a tehergépkocsi közleke­dés és a csővezetékes szállítás aránya: tehergépkocsin 4,8 szá­zalékkal, csővezetéken 12,1 szá­zalékkal több árut szállítottak az egy év előttinél. A távolsá­gi személyszállításban részt ve­vő utasok száma 1,8 százalék­viszonylatú passzívum csökken­tését jelölte meg, amit az ex­portnak az importnál számot­tevően gyorsabb növelésével kellett elérni. Ez a cél megva­lósult. Az összes kivitel — összeha­sonlítható áron — több mint 8 százalékkal emelkedett, na­gyobb mértékben, mint a beho­zatal, amely — ugyancsak ösz- szehasonlítható áron — 4 szá­zalékkal nőtt. A külkereskedel­mi forgalom passzívuma körül­belül 35 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A passzívum csökkenése na­gyobb részt a dollár és egyéb tőkés devizaelszámolású forga­lomban következett be, de je­lentős volt rubel viszonylatban is. A népgazdaság fejlődésé­ben továbbra is nagy szerepe volt az államközi szerződése­ken alapuló szocialista viszony- latú áruforgalomnak. A nem szocialista országokba exportált árumennyiség az előző évi stagnálás után növekedett. A behozatalon belül legna­gyobb mértékben az anyagok és a mezőgazdasági-élelmi­szeripari termékek importja fo­kozódott. Kismértékben nőtt az Budapesten, az új városnegyedek között, az egyik legnagyobb az újpalotai, ahol városra való család kapott új, kényelmes, napfé­nyes otthont. A képen: a 18 emeletes, 92 lakásos újpalotai to­ronyház. kai emelkedett. Autóbuszon 4j8 százalékkal többen, vona­ton kevesebben utaztak, min* 1975-ben, A személyszállításban fokozódott a személygépkocsik szerepe. 1976-ban a vasút a tervezett­nél több új villamos- és diesel- mozdonyt szerzett be. A villa­mos- és dieselvontatás aránya elérte a 91 százalékot. Folyta­tódott a vonalhálózat, valamint a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése, a záhonyi átra­kókörzet fejlesztése. 1976-ban 1400 új autóbuszt és sok más személyszállító köz­úti járművet állítottak forga­lomba. Az ország személygép­kocsi állománya mintegy 70 ezerrel nőtt, és az év végén elérte a 650 ezret Az év fo­lyamán 16 500 új tehergépko­csit helyeztek üzembe. Átad­ták a forgalomnak a budapesti metró Deák tér—Nagyvárad tér közötti szakaszát és az ehhez kapcsolódó aluljárókat. Foly­tatódott az úthálózat bővítése, illetve korszerűsítése. A hírközlésben 20 000-rel nőtt a telefon főközpontok befoga­dóképessége, az alközpontoké 23 000 állomással bővült. Befe­jeződött a solti nagyteljesítmé­nyű középhullámú rádióadó építése. V. Kül­kereskedelem A terv a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítása érde­kében fő feladatként a tőkés energiahordozók és a "fSgyasz- tási iparcikkek behozatala is, a gépeké kevesebb volt, mint az előző évben. A kivitelen belül az ipari termékek exportja- nőtt. Első­sorban ü kohászat és a vegy­ipar növelte exportját, a gép­ipari és a könnyűipari termé­kek kivitele mérsékeltebben emelkedett. Az élelmiszer-kivi­tel — a mezőgazdasági terme­léssel összefüggésben — ki­sebb volt az 1975. évinél. VI. Beruházás A szocialista szektor beruhá­zásaira, a tervnek megfelelően, 150 milliárd forintot fordítot­tak. Ez folyó áron csaknem 3 százalékkal több, volumenben annyi, mint az előző évben volt. A beruházások anyagi-mű­szaki összetétele javult. Az épí­tési beruházások összege ki­sebb, a gépberuházásoké na­gyobb volt a tervezettnél. Állami beruházásokra, ezen beiül nagyberuházásokra ke­vesebbet, vállalatiakra — elsősorban az export-növelést célzó, hitellel finanszírozott be­ruházásokra — többet fordítot­tak, mint amennyit a terv elő­írt. Az erőforrásokat elsősor­ban a befejezés előtt álló nagyberuházásokra koncentrál­ták. Az 1976-ban befejezésre előirányzott nagy létesítmények­ben megkezdődött a termelés, bár egyes kiegészítő és kap­csolódó létesítmények még nem készültek el. Az év folyamán öt új nagyberuházás kivitelezé­sét kezdték meg. VII. Népesség, népmozgalom, foglalkoz­tatottság, a lakosság élet- körülményei Az ország népessége 1977. január 1-én 10 625 000 fő volt. 1976-ban 185 400 gyermek szü­letett, 8800-zal kevesebb, mint az előző évben, és 132 100-an haltak meg, 1000-rel többen, mint 1975-ben, Ezer lakosra 17.5 élveszületés és 12,5 halál­eset jutott A természetes sza­porodás így az 1975. évi 63 100 főről 53 300 főre csökkent; és ezer lakosra számítva 5 fő volt. Ezer élveszületett közül 30 halt meq egyéves koron alul, keve­sebb, mint 1975-ben. 1977. január 1-én az aktív keresők száma 5,1 millió volt, ugyanannyi, mint egy évvel az­előtt A létszám a főbb terme­lő ágazatokban — az iparban, az építőiparban és a mezőgaz­daságban — csökkent, a töb­bi ágazatban kismértékben emelkedett. A nyugdíjasok száma 1 802 000 főről 1 871 000 főre emelkedett. Megkezdődött a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentése. Gyermekgondozási segélyben 287 000 anya része­sült, a dolgozó nők körülbelül 13 százaléka, 22 000-rel több, mint egy évvel korábban. A munkások és alkalmazot­tak nominális havi átlagkerese­te mintegy 3200 forint volt kö­rülbelül 5,5 százalékkal több, mint 1975-ben. Az emelkedés a különböző ágazatokban meg­közelítően azonos volt. Az át­lagosnál jóval nagyobb mér­tékben nőtt a papíripari, a böl­csődei és az óvodai dolgozók bére, akiknél központi béreme­lést hajtottak végre. A kerese­teket az első félévben havi 50 forint, júliustól havi 110 forint egészítette ki a tüzelő- és a húsáremelés kompenzálására. A pénzbeni társadalmi jutta­tások összege 15 százalékkal emelkedett. Családi pótlékra 7.5 milliárd forintot, gyermek- gondozási segélyre 3,5 milliárd forintot folyósítottak, 16—16 szá­zalékkal többet, mint 1975-ben. Nyugdíjakra 32,3 milliárd forin­tot fizettek' ki, az előző évinél 19 százalékkbl többet. Az egy keresőre jutó reálbér országos átlagban körülbelül 0,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A tsz-tagok kerese­tének reálértéke hasonlóan ala­kult. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme, ami a bérjöve­delmeken kívül magában fog­lalja a különféle pénzbeni és természetbeni társadalmi jutta­tásokat is, összességében a ter­vezettnél kisebb mértékben, kö­rülbelül 1 százalékkal emelke­dett. A lakosság fogyasztása reál­értéken, 1,5—2 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. A kis­kereskedelmi forgalom folyó áron 6,8 százalékkal, összeha­sonlítható áron 1,4 százalékkal volt több, mint 1975-ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása volumenben 3 száza­lékkal emelkedett. Az iparcik­kek forgalma megegyezett az 1975. évivel. Ezen belül a ruhá­zati cikkek eladása mintegy 3 százalékkal csökkent, a vegyes iparcikkeké 1 százalékkal emel­kedett. A lakosság részére vég­zett fogyasztási szolgáltatások mennyisége mintegy 2 százalék­kal meghaladta az előző évit. A saját termelésből származó mezőgazdasági termékek fo­gyasztása valamelyest csökkent. Mindent egybevetve a lakos­ság életszínvonala — gazdasá­gi lehetőségeinkkel összhang­ban — mérsékeltebben emel­kedett az előirányzottnál. Az áruellátás lényegében ki­egyensúlyozott volt. Nagyobb áruhiány — különösen az első félévben — zöldségből és bur­gonyából volt. Az áruellátás ja­vítására számos intézkedést tet­tek: egyebek között terven fe­lül importáltak burgonyát és húst, egyidejűleg csökkent az export. Az év utolsó hónapjai­ban valamennyi fontos élelmi­szerből kielégítő volt a kínálat. Az iparcikkek közül esetenként főleg egyes szerelési- és építő­anyagok beszerzése jelentett gondot. Az üzlethálózat számot­tevően bővült és korszerűsödött. Emelkedett és sok esetben korszerűsödött a háztartások gé­pesítettsége, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. Az év folyamán többek között 250 300 hűtőszekrényt, 177 000 mosógépet, 248 500 televíziót, 728 100 rádiót, 95 100 magne­tofont, 7,4 milliárd forint érté­kű bútort, 80 500 személygép­kocsit vásároltak. A lakosság tulajdonában az év végén mint­egy 620 000 személygépkocsi volt A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi, a piaci és a szolgáltatási árszínvonal együtt — a tervezettnél nagyobb mér­tékben, 5 százalékkal emelke­dett. A túllépés főleg abból adódott, hogy a burgonya-, zöldség- és gyümölcsárak az el­ső félévben és nyáron igen ma­gasak voltak, és éves átlagban 28 százalékkal meghaladták az előző évit. Az év utolsó hónap­jaiban a zöldség- és gyümölcs­árak már alacsonyabbak vol­tak, mint 1975 azonos hónapjai­ban. A ruházati cikkek árszín­vonala 4,8 százalékkal, a ve­gyes iparcikkeké 5,1 százalék­kal volt magasabb, mint 1975- ben. Nőttek a lakossáq megtaka­rításai. Az év végén a takarék­betét-állomány megközelítette a 93 milliárd forintot, ami 14 szá­zalékkal több volt az egy év előttinél. Az év folyamán állami erő­forrásból 32 400, magánerőből 61 500, összesen 93 900 lakás épült. Az állami erőből épült lakások száma 4400-zal, a ma­gánerőből épült lakásoké 7500- zal meghaladta az előirányza­tot. Egészségügyi ellátásra az ál­lami költségvetés mintegy 12 milliárd forintot fordított. A kór­házi ágyak száma 2300-zal 92 400-ra, az orvosok száma 760-nal 27 800-ra emelkedett Az év végén az összes körzeti orvosi állások 6 százaléka — zömében vidéken — nem volt betöltve. Egy általános orvosi körzetre 2590 lakos jutott. A bölcsődei helyek száma az év folyamán 2100-zal bővült, és az év végén 52 ezer volt. Az állami költségvetés az ok­tatási intézményekre mintegy 17 milliárd forintot fordított. Az óvodai helyek száma az 1975. év végi 296 000-ről 311 000-re emelkedett Száz 3—5 éves gyermek közül 1975-ben 76, 1976-ban 80 járt óvodába. Közművelődésre állami erő­forrásokból mintegy 5 milliárd forintot költöttek. Az év folya­mán 8400 könyvet adtak ki 89 millió példányban. A kiadott könyvek száma és példányszá­ma az előző évekénél nagyobb mértékben nőtt. Ezer lakosra az év végén 233 televízió előfizető jutott. Vili. Idegen- forgalom Az év folyamán 9,9 millió kül­földi érkezett az országba, 5,4 százalékkal több, mint az elő­ző évben. Ezen belül az egy napnál hosszabb ideiq az or­szágban tartózkodó turisták szá­ma 5,6 millió volt, 555 ezerrel, 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták 84 százaléka a szocialista országokból érke­zett, számuk 607 ezerrel nőtt A nem szocialista országokból érkező turisták száma 52 ezer­rel csökkent. A külföldre utazó magyarok száma 3,9 millió .volt, 13 száza­lékkal több, mint 1975-ben. A kiutazók 93 százaléka a szocia­lista országokat kereste fel. Budapest, 1977, február 12. Központi Statisztikai Hivatal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents