Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-12 / 42. szám

1977. február 12., szombat Dunantűlt napló 3 Honnan uegyük, ami nincs? Tízezernyi munkáskezet találtunk • A szellemi kapacitás kihasználása munkáskezeket pótol • Mindenki érezze a munka rangját Öt perc alatt csonttá fagy az áru Négy megye hűtőszekrénye Új termék: a gyümölcsleves Már „kinőtték” a gyárat Nincs ebben semmi túl­zás: csaknem két hónapig kiáltott lapunk hasábjai­ról a cím:-Honnan ve­gyük, ami nincs? Hol talá­lunk munkaerőt, amellyel gazdaságunkat olyan mér­tékben tudjuk előrevinni, hogy alkalmassá váljék életszínvonalunk további, a mostaninál gyorsabb ,üte- mű emelésére. A végső cél ugyanis ez. Hatékonyságot!, műsza­ki fejlesztést!, beruházást!, korszerű termékszerkezetet!, ésszerű* munkaerő-gazdál­kodást! — kiáltunk. Maga­sabb jövedelmet, kényel­mes otthont, magas színvo­nalú és elegendő fogyasz­tási cikket, jobb munkakö­rülményeket és több sza­bad időt akarunk. A kettő azonban csak együtt megy. A gazdasági vezetők nap mint nap felteszik a kérdést: honnan vegyük, ami nincs? Hon­nan vegyünk munkaerőt felada­taink elvégzéséhez? Sorozatunk­ban tulajdonképpen együtt fo­galmaztuk meq a választ, túl­zás nélkül állíthatjuk: tízezer­nyi munkáskezet találtunk. Most, amikor csaknem két tu­cat cikket végigolvastunk, kide­rült, hogy nagyon jól tudják, hol a szabad munkaerő. Mielőtt a sorozat ezernyi kitűnő gon­dolata közül bármelyikét is fel­idéznénk, nekünk is kiáltani kell: dehát akkor miért keres­sük mégis a munkáskezeket? Csináljuk azt, amiről beszéltünk. Talán kissé ingerültebbre si­került ez a mondat, mint kelle­ne, dehát lapunk hirdetés ol­dalán azon a napon is tízesével keresik a munkáskezet, amikor a belső lapon meggyőző érvek sorakoznak amellett, hogy le- hetóleq mindenki a maga por­táján keresse a megoldást. Két szélsőséges gondolatra szemléletes példákkal találkoz­tunk. Munkaerő falun ? A felsőszentmártoni szövetke­zet elnöke mesélte, hogy sza­móca-földjeiket fel kellett szá­molni, mert éppen arra az idő­re esik a gyümölcs érése, ami­kor a gyűdi búcsú van. Nos, nevetségesnek látszik, hogy a tsz gazdálkodása, a városi pia­cok árai, konzervgyári alap­anyagellátás annak függvénye legyen, hogy a felsőszentmár­toni asszonyok csapatostul Gyűdre zarándokolnak. Lánccal azonban hiába is akarnák meg­kötni őket, aki az embert kife­lejti a termelési tényezők közül, eleve rossz ügyet szolgál. A vitában arról is olvastunk, hogy munkaerőt falun még le­het találni — cél, hogy a nagy termelékenységgel dolgozó nagyiparba irányítsuk. Elméleti­Zavartalan ellátást ígér 1977- ben a Baranya megyei AGRO- KER. Jelenleg csaknem nyolc­van millió forinttal nagyobb árukészlettel rendelkezik, mint egy esztendeje: mintegy tizen­kétezer cikkből 580 millió forint értékű készlet van raktáron. Mór a téli nagyjavításoknál sem volt fennakadás, az alkat­részigényt csaknem teljes mér­tékben ki tudta elégíteni a Me­zőgazdasági Ellátó Vállalat. leg ezen aligha szabad vitat­kozni. A keserű igazság azon­ban az: aligha lehetséges arra számítani, hogy a mezőgazda­ság 1976 és 1980 között 130 000 embert képes lesz az iparnak átadni. Arra még kevésbé, hogy a falusi asszonyok (mert csak róluk van szó, a fiatalok már amúgyis a városban keres­nek munkát) csapatostul indul­nak a gyárakba. Sajnos elriaszt­ja őket a napi közlekedéssel já­ró keserves küzdelem. Alig van olyan család, amelyből valaki ne indulna fagyos téli hajnalokon távoli munkahelyre, rosszul fű­tött autóbuszokon, rosszabb esetben bódés teherautókon. Átmenetileg — amíg mindenek­előtt megfelelő közlekedési vi­szonyokat nem teremtünk — te­hát el kell fogadnunk azoknak az álláspontját, akik odaviszik az ipari munkát a faluba, akik ha nem is nagyüzemi, de mé­gis ipari munkássá teszik ezt a nehezen mozdítható munkaerőt. Igazat kell adnunk azoknak, akik ma ha csak bedolgozó­ként is, de összeszedik a még kistermelői gazdálkodást folyta­tó töredék munkaerőt is. Annál is inkább, mert bár legfonto­sabbnak azt tartjuk, hogy a meglevő munkaerőt a leghaté­konyabban a nagy termelékeny­ségű munkahelyeken foglalkoz­tassuk, súlyos érdekünk, hogy a mezőgazdasági termelés jelen­tős hányadát adó háztáji gaz­daságok termelése is mérsékel­ten tovább fejlődjön. A kapukon belül Lépjünk tovább! Hol van te­hát az a tízezernyi munkáskéz? A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat évek óta csökkenő létszám­mal tartja azonos szinten ter­melését, sőt kissé emeli is. A munka- és üzemszervezésről esztendők óta beszélünk, kéz­zelfogható eredményt már ke­vesebbet találunk. A MÉV az el­múlt öt esztendő alatt 40 szá­zalékkal emelte termelékenysé­gi mutatóit. Csak egyetlen pél­da a hogyanra. A vágathajtó Traktorokból és kombájnok­ból is nagyobb mennyiséget vá­sárolhatnak idén megyénk me­zőgazdasági üzemei. Piacra ke­rült jónéhány újdonság is. így például a szovjet T 150 K- tí­pusú traktor. A pécsi raktárban negyvenhat ilyen erőgép vár ve­vőre. Ugyancsak első ízben vá­sárolható 180 lóerős Rába trak­tor. Előnye, hogy elöl-hátul kombinálható gépegységekkel. Alkalmas szántásra, trágyázás­munkahelyeken régebben az öt­hat fős brigádból ketten fúrtak, a többiek addig a mellékmun­kákat végezték, vagy hát ép­pen ... Most minden ember kezébe fúrógépet adtak, sőt még tartalék gép is vart a mun­kahelyen, hogy ha egy elromlik, továbbra is valamennyien fúr­hassanak. Persze, ehhez meg­felelő bérösztönzést is adtak. A bérgazdálkodással kapcsolato­san éppen a MÉV kísérletezik, új módszerekkel. Az idén tér­tek át a bértömegszabályozós­ra, melyet a brigádok szintjéig lebontanak. A legkisebb közös­ség is közvetlenül a fizetésbo­ríték súlyán érezheti, ha mun­kaerőt takarít meg. Ugyancsak az ércbányászok ötlete: a ll-es bányaüzemben már-már a ter­melést akadályozó létszámhi­ány volt néhány éve, mire a vál­lalat igazgatója az említett üzemnek megengedte a mun­kás-toborzást, de csak a MÉV- en belül. Ugyanakkor a többi üzemben munkásfelvételi tilal­mat vezetett be. Ott keresték a munkaerőt, ahol érdemes volt. s ott találtak is — e kapun be­lül. A műszaki fejlesztés ennél a vállalatnál a munkaerőgazdál­kodás leghatékonyabb módsze­re. Tegyük mindjárt hozzá, a vállalat szellemi kapacitásának maximális kihasználása jól pó­tolja a munkáskezeket Igen, szellemi kapacitás! So­rozatunkban ismét és ismét visz- szatérő gondolat volt hogy az adminisztrációs bokrok megnyi- rása olyan lehetőség, amely in- produktív munkára kárhoztatott ezreket szabadíthat fel hasznos tevékenységre. S ha már erről beszélünk: sorozatunkban fel­vetődött, hogy nem mindenki dolgozik a képzettségének meg­felelő munkahelyen. Anélkül, hogy a társadalomban való mozgás jogát kétségbevonnánk, arra kell törekedni, hogy azért mindenki ott hasznosítsa tudá­sát, amire hosszú évekig ké­szült, s amiért saját maga is, az állam is áldozatokat hozott. A műszaki fejlesztésről, mint nagy lehetőségről beszéltünk az előbb. De vele azonos fontos­ra, betakarításra, vegyszerezés­re és még más munkaművele­tekre is a kiegészítő egységek­kel. Már gyártószalagon van az új típus, még az idén megvásá­rolható. Az AGROKER most mé­ri fel a mezőgazdasági üzemek várható igényét a Rába 180-as- ból. A háztáji gazdaságokra és a kiskerttulajdonosokra is gondol­tak. Kétlóerős motoros-kapa ér­kezik Olaszországból. A „kis­ságú, vagy még fontosabb az emberekkel, az emberek szemé­lyes ügyével való foglalkozás. A Mecseki Szénbányák törekvé­seiből egyértelműen kitűnik, hogy felismerték ennek jelentő­ségét. Legalábbis a legfelső párt és gazdasági vezetők. Leg­utóbb egyik két évtizede hűsé­ges munkásuk arról panaszko­dott, hogy az üzemi vezetőköny­velő a rengeteg adminisztrációs munkára való hivatkozással nem engedte meg, hogy to­vábbra is a mészesi üzemi konyhán étkezzék kedvezménye­sen több társával együtt Ezzel arra kényszerítette, hogy Pécs- bányán 30 perc alatt mossa le magáról a szénport, ebédeljen is meg, a fél 3-kor induló au­tóbuszt ugyanis csak így éri el. Távol áll tőlünk, hogy ebből a példából általánosítsunk, ugyanis a vitában éppen arról beszéltek, hogy a munkásfelvé­teltől a nyugdíjig összefüggő rendszerben kívánnak munká­saikról gondoskodni. Nem is le­het másként A bányász külö­nösen tisztában van azzal, hogy anyagi és erkölcsi megbecsülé­se, munkahelyi közérzete, mun­kás rangja mennyire áll arány­ban azzal, amit a föld alatti munkával vállal. Az üzemi demokrácia érvé­nyesülése, a tulajdonosi tudat kialakulása a munkaerőgazdál­kodás legfontosabb tényezői közé tartoznak, méq akkor is, ha a kezdetben ezek vadhajtá­sainak metszegetése nagyobb erőfeszítésünkbe kerül is, mint új munkáskezeket szerezni. Pályaválasztás, utánpótlás Végezetül ne feledkezzünk meg a pályaválasztás fontossá­gáról, az oktatásról sem. Ezen a gondokkal terhelt területen dolgozók ugyancsak hallatták hangjukat. Ha nem kellő figye­lemmel elemezzük észrevételei-, két és javaslataikat, eleve le­mondunk arról, hogy a szakkép­zett munkásutánpótlásról gon­doskodjunk. A gyerekeknek tud­niuk és érezniük kell a munka rangját, nem szabad, hogy egy pillanatiq is arra gondoljanak, hogy az íróasztal mögött ül a hatalom, s az esztergapad mel­lett csak közkatona áll. Képletesen azt mondtuk: tíz­ezernyi munkáskezet találtunk. Ha mindenki ott keresi majd a munkaerőt, ahol véleménye sze­rint már meg is találta, talán többet is felfedezünk, mint ami a címben szerepel. Ha azonban hatékonyabbnak látszik az új­sághirdetés, akkor továbbra is kesereghetünk: honnan vegyük, ami nincs... — Pedig megvan! Lombosi Jenő okos" permetezni is tud és pót­kocsi kapcsolható hozzá. Japán­ból kétféle permetezőt importá­lunk: az MD 150-es hátra sze­relhető motoros és az SPS 10-es hordozható permetezőt. Mind­három újdonság ebbeq a ne­gyedévben érkezik Pécsre. Ér­demes megemlíteni még, hogy elfogadható áron juthatnak hozzá a kiskertekben és a ház­táji gazdaságokban dolgozók. Hazai újdonság a Vegyépszer tiszakécskei gyáregységében készülő kézi porozó. Első alka­lommal árusít az AGROKER olyan magyar kézi porozót, amellyel a poralakban kapha­tó növényvédőszert és a granu­látumot is termőföldre lehet jut­tatni. A porozó különösen jól használható fólia házban. Könnyen kezelhető és tisztítha­tó. Tovább bővíti háztáji szak­bolthálózatát az AGROKER. A boksái termelőszövetkezettel kö­zösen tavaly megnyitott szak­bolt nagy népszerűségnek ör­vend. A Mezőgazdasági Ellátó Vállalat további segítséget kí­ván nyújtani a háztáji gazda­ságoknak; 1977-ben újabb két üzletet nyit Baranyában. A rakodó rámpánál öt kamion áll, sötét belsejük éhesen nyeli el a félbevágott marhák és gusztusosán csomagolt csirkék, kacsák tömegét. — A Bajai Hűtőház exportra készített ter­mékeinek egy részét rakodják éppen. Az alig több, mint 10 éve fel­avatott gyár meredeken felfelé Ívelő utat futott be. A kezdet­ben értékesítési problémáik vol­tak. — Nem volt hűtőpult a boltokban. A gyár saját költsé­géből vállalta ezek beszerzését. Elsőnek a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat ismerte fel az új termékekben rejlő lehetőségeket és távlato­kat és további hűtőpultok be­szerzésével segítette a mélyhű­tött áruk népszerűsítését. Ma már ott tartanak, hogy kinőt­ték kereteiket, nagyobb az igény, mint amennyit ki tudnak elégíteni. Négy-öt féle gyümölcsöt, 10— 12 féle zöldséget tartósítanak. Áruellátóik a Bács-Kiskun és Tolna megyei tsz-ek, állami gaz­daságok. Hét éve már rendsze­resen vásárolnak kistermelőktől is. A legjobb minőségű, kézi- szedésű árut — földiepret, meggyet, paradicsomot — in­nen kapják. Baromfifeldolgozás­sal is foglalkoznak, és a Ba­ranya megyei Húsipari Válla­lattól a közvetlen fogyasztásra és felhasználásra nem kerülő húsmennyiség teljes egészében a Bajai Hűtőházba kerül. Termékeik legnagyobb hánya­dát Baranya megyében értéke­sítik — legtöbbet Komlón, Pé­csett és Harkányban — ezen­kívül ellátják Bács-Kiskun, Tol­na megyét és Somogyot a bala- tonparti rész kivételével. Az áruszállító gépkocsiknak 450 ki­lométer hosszú értékesítési túra­járatot kell megtenni. Ez igen nagy terület. A helyzeten nagymértékben könnyíteni fog a most épülő, ezer vagonos tárolási és kb. tízezer tonna termékelőállítási kapacitásra tervezett Zalaeger­szegi Hűtőház, ahol 1978-tól indul meg a termelés. A Bajai Hűtőház valójában nem csak az előbb említett négy megye hűtőszekrénye, hisz ter­melésének 60 százaléka 1.7 mil­lió dollár értékben tőkés export­ra kerül. A mélyhűtés a tartósítás leg­korszerűbb formája. A fagyasz­táskor a vitaminok teljes érté­kűek maradnak, nem bomlanak le. A piaci igények egyre nő­nek, távlatai szinte belóthatat- lanok. — Ezért is szükséges a Bajai Hűtőház további bővítése, — mondja Vásárhelyi György, a gyár igazgatója. — Az V. öt­éves tervben a jelenlegi 700 vagonos tárolási kapacitást 1700-ra, a 10 000 tonnás ter­melést 23—25 000 tonnára kí­vánjuk növelni. Ez 550—600 milliós nagyságrendű beruhá­zás. Jelenleg a pénzügyi fel­tételekről tárgyalnak. Alaposan fel kellett öltözni, mikor az arasznyi vastag hő­szigetelő ajtón át beléptem a —20 fokos hűtőfolyosóba, ahon­nan jobbra-balra nyílnak a tá­rolótermek. Ez azonban szinte melegnek számít a fagyasztó alagutak —35, —40 fokos hi­degéhez képest. Ebben a Svéd­országból importált berende­zésben 5 perc alatt az áru el­éri a —20, —25 fokos hőmér­sékletet. Egy óra alatt 50 má­zsa árut képes a kívánt hőfokra lehűteni. A gyár szociális ellátottsága igep jó. Kedvezőek a munkafel­tételek és a kereseti lehetőség. Ezért a fluktuáció igen kicsi. A munkások között nagy a tanulá­si kedv. A 460 dolgozó közül jelenleg is 72-en tanulnak. A dolgozók fantáziája sza­badjára van engedve. Ennek eredménye egy új termék; a gyümölcsleves. A szakácsművé­szetnek ezt az újabb remekét Berényi Imre, a Baranya me; gyei Vendéglátóipari Vállalat mester szakácsának segítségé­vel kísérletezték ki. A leves­alapanyagot mixelő gépet a gyár egyik technikusa szerkesz­tette. Egyelőre — próbaképpen — közétkeztetési intézményeknek szállítanak. A visszajelzések szerint a termék: jó! (Pl. Kecs­kemét az első próbatétel után nagy mennyiségben rendelt a gyártól.) A gyár igazgatója ígé­ri, hogy még 1977-ben, kis cso­magolásban, a boltokban is kapható lesz a gyümölcsleves. Sarok Zsuzsa Újdonság a T ISO K és a Rába 180-as Több traktort és kombájnt vásárolhat az idén a mezőgazdaság A háztáji gazdaságokra is gondoltak A „kisokos” kapál, permetez és vontat Újabb mezőgazdasági szakboltok nyílnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents