Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-11 / 41. szám

Dr. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtök délelőtt tájékoztatta az újság­írókat a kormány hitelpolitiká­járól, s ezzel összefüggésben a Magyar Nemzeti Bank felada­tairól. Az 1976. évi eredményeket összegezve rámutatott, hogy a népgazdasági terv beruházási előirányzata teljesült. A szocia­lista szektor beruházásaira 149,5 milliárd forintot költöttek, ami megfelel a terv előírásai­nak. Ezen belül azonban az ál­lami beruházásokra a tervezett­nél kevesebbet, vállalati beru­házásokra pedig többet fizettek ki a tervezettnél. A fejlesztési hitelek iránt az egész év folya­mán élénk volt a kereslet. A vállalatoktól és szövetkezetek­től 2450 hitelkérelem érkezett, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban, az igényelt ösz- szeq pedig megháromszorozó­dott, s túlhaladt#- az 56 milli­árd forintot. Külgazdasági kapcsolataink Az ország külgazdasági kap­csolatai s ehhez kapcsolódóan az MNB által lebonyolított de­viza- és hitelforgalom bővülésé­nek külső feltételei 1976-ban nagyjából várakozásainknak4* megfelelően alakultak. A szo­cialista országokból származó importunk a tervben számított­nál valamivel gyorsabban nőtt, exportunk is kedvezően alakult, kötelezettségeinket teljesítettük. A tőkés országok egy részére az elmúlt év elején bizonyos konjunkturális élénkülés volt jellemző, a nyugati közgazdá­szok által várt erőteljes fellen­dülés azonban elmaradt. A las­sú fellendülés is javította azon­ban értékesítési lehetőségein­ket, s ezzel a külkereskedelmi mérleget. Dollárviszonylatú fi­zetési mérlegünk 1976-ban már kisebb deficittel zárult. Az MNB elnöke ezután utalt a január közepén egy nemzet­közi bankkonzorciumtól felvett, a sajtó híradásából már ismert 150 millió dolláros középlejára­tú pénzkölcsönre. Emlékeztetett arra, hogy ezt megelőzően 1975 decemberében és a múlt év jú­liusában hasonló megállapodá­sokat írtunk alá, ugyancsak 150—150 millió dollár kölcsön felvételéről. Ezek a tőkés hite­lek a már említett 45 milliárd forintos exportfejlesztési prog­ram keretében nyújtott beruhá­zási hitelek forrását jelentik. Az exportfejlesztő hitelszerződé­sekben rögzített vállalati export­kötelezettségek messzemenően biztosítják a hitelek törlesztési fedezetét. Az említetteken kívül 1976-ban számottevő összegben vettünk fel hosszú lejáratú hi­telt a Nemzetközi Beruházási Banktól az orenburgi gázveze­ték építésének finanszírozására. Ezután arról szólt, hogy a kormány a múlt évben alkal­mazott hitelpolitikát — néhány változtatással — 1977-re is ér­vényben tartotta. Egyik legfon­tosabb cél továbbra is az ex­portképesség fokozása, a min­den piacon értékesíthető termé­kek termelésének, a termelést bővítő kapacitások létrehozásó­A külföldi kölcsönök hasznosítása 22 milliárd a beruházási hitel nak elősegítése. Az exportfej­lesztésre kért hitelek között is előnyben részesülnek azok, ahol a beruházási folyamat kellő előkészületei^ megszervezése le­hetővé teszi a tervezett kapa­citás gyors belépését, a befek­tetés gyors megtérülését. Az MNB a konvertibilis exportáruk termelését és értékesítését nö­velő vállalati törekvésekhez nyújtott beruházási hitelek ese­tében fenntartja, a forgóesz­közhitelezésnél pediq bővíti a kedvezményeket. Az idén 22 milliárd forint be­ruházási hitel folyósítására van lehetőség, ami a tavalyi összeg­nek felel meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy fokozottan szük­séges a megfelelő szelektálás. A korábbi években engedé­lyezett hitelek a kohászatban, a gép-, a vegyi-, a könnyűipar­ban, az élelmiszeriparban, va­lamint az építőiparban olyan mértékűek voltak, hogy azok biztosítják az ez évi vállalati fejlesztések pénzügyi forrásait. Ezért ezekben az ágazatokban új, 1977. évi kezdésű beruházá­sokhoz 1977. évi folyósítással — konvertibilis export-árualapok bővítésének célját kivéve — csak különösen indokolt eset­ben engedélyeznek hitelt. Azo­kat a beruházásokat részesítik előnyben, amelyek gyorsan megvalósulnak, gazdaságosan termelnek és a kitermelt devi­zából gyorsan térülnek meg a szükséges import-befektetések. A kedvezményes exportfej­lesztő beruházási hitel, amely­nek 6 százalék a kamata, a lejárat pedig 12 évig terjed, to­vábbra is csak a nettó deviza­hozamból 3—5 év alatt megté­rülő, jövedelmező vállalkozások­ra nyújtható. Hitelműveletek és hitelnyújtások A mezőgazdaságot érintő hi­telkedvezmények kibővültek a nagyüzemi zöldség- és burgo­nyatermelés növelését szolgáló öntözőtelepi beruházásokra évi 6 százalék kamattal nyújtható hitelekkel. Tímár Mátyás rámutatott, hogy az idei népgazdasági terv előirányzatai devizagazdál­kodásunk oldaláról is megala­pozottak. Devizatartalékaink, hitelkapcsolataink bővítésének lehetőségei és a magyar nép­gazdaság jó külföldi megítélé­se lehetővé teszi, hogy a terv­ben rögzített célokat megvaló­sítsuk. A külföldi hitelműveletekről, a hitelnyújtásokról és hitelfel­vételekről szólva elmondotta, hogy az év során még egy-két nagyobb jelentőségű hitelmeg­állapodást tervezünk, kivárva annak legjobb feltételeit. Foly­tatjuk hitelek felvételét a KGST-n belül is a Nemzetközi Beruházási Banktól. Elsősorban a fejlődő országoknak nyújtott hiteleinket a tervnek megfelelő­en bővítjük. Az idén is aktív árfolyampoli­tikát folytatunk. 1977 elején a forint általános fölértékelésére nem volt szükség. Továbbra is ■megfelelően kell követnünk azonban a tőkés valuták pénz­piaci árfolyamainak egymás közti arányait, és amikor szük­séges, az egyes valuták forint- árfolyamainak egymás közti arányait, és amikor szükséges, az egyes valuták forintárfolya­mait csökkenteni, illetve emel­ni fogjuk. Összehangoltan, gyorsan Együttműködési szerződés a pince-munkákra Szocialista együttműködési szerződést írtak alá tegnap a Pécs-Baranyai Beruházási Vál­lalatnál a pécsi pincekérdés megoldásában érdekelt szervek képviselői. A veszélyhelyzet elhárításá­hoz, a tervszerű megelőzéshez szükséges pénzt az állam ren­delkezésre bocsátotta, rende­ződtek a közreműködő vállala­tok sorai is. Most már a jól összehangolt munkára van szük­ség. A tervidőszak végéig ter­vezett pinceprogram gyors, gazdaságos és magas műszaki színvonalú megvalósítását szol­gálja a szerződés. Az okmány rögzíti a felada­tokat és azokat a többleteket, amelyek nélkül az említett cél nehezen valósítható meg. A Földmérő és Talajvizsgáló Vál­lalat például 1977 végére hoz­za előre az építésföldtani térképezés azon munkarészeit, amelyek lényeges segítséget adnak a pincemunkákhoz; az új technolóqiák soronkívüli fe­lülvizsgálatával segíti azok gyors és tömeges alkalmazását; közreműködik a hasznosításra kerülő pincék tervezési mun­káiban. A Pécsi Tervező Válla­lat továbbra is közreműködik a rendkívüli esetekben felmerülő tervezésekben és részt vesz új technológiák kidolgozásában és gyakorlati alkalmazásában. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat az új technológiákkal járó kí­sérleteket és gazdasági érté­kelésüket vállalja és gondos­kodik a régészeti leletek meg­őrzéséről. A KÉV-Metró speciá­lis technológiai felszereltségé­vel vesz részt a pincékkel kap­csolatos mélyépítési munkák­ban. A szerződést a városi tanács részéről Vókó János osztály- vezető, az UNIBER részéről Gá­dor András igazgató, a Föld­mérő és Talajvizsgáló Vállalat részéről Szabó Pál főosztály- vezető, a Pécsi Tervező Vállalat részéről Szoyka Pál műszaki igazgatóhelyettes a Bányásza­ti Aknamélyítő Vállalat részéről Kerekes Jenő vezérigazgató és Gráf Konrád, a mecseki körzet vezetője, a KÉV-Metró részéről pedig Varga Gyula termelési osztályvezető írta alá. Egyetlen aláírás hiányzik az okmányról: Pécs lakosságáé. Az együttmű­ködő felek az aláírást követően kifejezték abbeli meggyőződé­süket, miszerint a város lakos­sága továbbra is megértéssel és türelemmel segíti a hosszú ideig tartó, felelősségteljes munkát. Szabó János, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa a párt- bizottság kérését tolmácsolta: az együttműködő felek a szer­ződés szellemében, a lehetősé­geket kihasználva teqyenek meg mindent a feladatok végrehaj­tására, s ebben számíthatnak a pártbizottság segítségére is. A pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat másfél hektár területen termel mintegy másfél millió szál különböző virágot évente hazai piacra. Ebből a legkelendőbb a szegfű, egymillió szálat termel­nek. Évente százezer hagymás virágot: tulipánt húszezret, Íriszt negyvenezret, nárciszt negyvenezret. Képünkön, a most virágzó gerberák láthatók. Fotó: Kopjár Géza Kiil- és belpolitikai témák a kormány előtt Ülést tartott a lUliinísztertanacs Határozat a Paksi Atomerőmű program szerinti megvalósítására A TIT felügyeletét a kulturális miniszter látja el A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának Havannában tar­tott 79. üléséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette és megbízta a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Bizottságát, hogy gon­doskodjon az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtásának m ég szervezésé ről. A Minisztertanács jóváhagy­ta a Magyar—Kubai Gazdasá­gi és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság VI. ülésszakáról szóló jelentést, megerősítette az ülésszakon aláirt jegyzőkönyvet, és határo­zott a tennivalókról. A külügyminiszter beszámolt Charles Samba Cissokhonak, a Mali Köztársaság külügyminisz­terének január 26—28., vala­mint Milos Minincsnek, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszteré­nek! január 31—február 2, kö­zött hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács a jelentéseket jóváhagyólag tu­domásul vetté. A nehézipari miniszter jelen­tést tett a Paksi Aatomerőmű építésének helyzetéről. A kor­mány a jelentést elfogadta és határozatot hozott a létesítmény program szerinti megvalósítása érdekében szükséges intézkedé­sekről. A Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági szö­vetkezetek III., valamint a "fo­gyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusán elhangzott, kor­mányintézkedést igénylő javas­latokat, és meghatározta az ezekből adódó feladatokat. A kormány jóváhagyta a TOT, valamint a SZÖVÓSZ alapsza­bályát. A kormány úgy határozott, hogy a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat állami felügyele­tét — tekintettel a közművelő­désben betöltött fontos szerepé­re — a jövőben a kulturális miniszter lássa el. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Faesztergályozást tanulnak a fiatalok a pécsi Ifjúsági Házban. (Cikk a 3. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 41. szám 1977. február 11., péntek Ára: 80 fillér Egyik legtöbb cél az exportképesség fokozása A magyar Hitelpolitika Cunhal Rómában tanácskozik Csütörtökön az OKP meghí­vására az olasz fővárosba ér­kezett Alvaro Cunhal, a Portu­gál Kommunista Párt főtitkára. Megbeszéléseket folytat olasz kommunista vezetőkkel, köztük Enrico Beriinguer főtitkárral. Ez az első kétoldalú találkozó és eszmecsere a két kommunista vezető között. A megbeszéléseken a két or­szág időszerű belpolitikai hely­zetéről, a két párt stratégiai és taktikai elképzeléseiről, vala­mint a nemzetközi munkásmo :- galom időszerű kérdéseiről esik szó, különös tekintettel a leg­nagyobb nyugat-európai kom­munista pártok vezetőinek ter­vezett madridi összejövetelére, amelyen az eddigi közlések sze­rint Carrillo spanyol, Marchais francia és Beriinguer olasz párvezető vesz részt. eredményei és célkitűzései Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents