Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-10 / 40. szám

Dimantmt napló 1977. február 10., csütörtök • • Ötezer gyerek juthat tejhez Iskolatei-akciót indít a Mecsektej A Vöröskereszt pécsi járási vezetőségének értekezlete „Hamarabb jutnak a gyere­kek alkoholhoz, mint tejhez" — ez az újpetrei vöröskeresztes nevelők szomorú tapasztalata. Már egy évtizede próbálják megoldani Baranyában, hogy a falusi iskolák tanulói is pasztőrözött tejhez jussanak. Ha nem is az egész megyében, de a pécsi járásban ez hama­rosan megvalósulhat. A Vöröskereszt pécsi járási vezetősége tegnapi értekezle­tén Lesnyik Jánosné a kacsótai Mecsektej üzem képviselője kö­zölte az iskolák tanárelnökei­vel az üzem felhívását: Af üzem saját kocsival, saját költ­ségén az iskolákba szállítja a megrendelt tejtermékeket, még a nagyszünetig. Két, két és fél deciliteres csomagolású tej, il­letve kakaó között lehet válasz­tani, amihez még szívószál is jár. Amit a gyerekek nem fo­gyasztanak el, másnap az üzem visszaveszi. A megfelelő táro­láshoz hűtőpultokat vagy hű: tőszekrényeket kölcsönöznek. Kereskedelmi áron adják a ter­mékeket, így a megmaradt „haszon” az iskoláé. A pécsi járás 21 körzeti is­kolájának csaknem ötezer ta­nulója kaphat időben, kényel­mesen tízóraira tejet! A gyermekbalesetek megelő­zéséről és a korszerű elsőse­gélynyújtásról tartott előadást dr. Gavri János mentőfőorvos. Kiemelte, hogy az élet megmen­tése a cél, így nem szakemberek képzése az elsődleges feladat, hanem a laikus elsősegélynyúj­tót megtanítani az újraélesztés­re. Helytelen az a régi jel­mondat: Hívd azonnal az or­vost! Hiszen a gyorsaság életet ment: az eszközök nélkül tenni tudó segélynyújtókra van szük­ség. Ez azonban nem a Vörös- kereszt egyedüli feladata, ha­nem a szülők, nevelők, vörös- keresztesek közös érdeke. A munkaértekezlet résztveői: pedagógusok, védőnők, ápoló­nők az itt szerzett tapasztalatok alapján készítik fel a gyerekeket az április közepén megtartott járási, illetve az április végi megyei elsősegélynyújtó és csecsemőgondozó versenyekre. Gáldonyi M. Például a garázs és műhely építése Tanácsi rendelet készül az építési engedélyekről •dP* Az egyszerűsítés nem vezethet anarchiához Az építési engedélyezési el- jórósról szóló új ÉVM-rendelet január közepén jelent meg a Magyar Közlönyben és április 1-én lép hatályba. Főbb voná­sait lapunk január 28-i szá­mában ismertettük. — Vannak-e a rendelet szö­vegében olyan „apróságok", amelyek az eljárás egyszerűsíté­sét segítik? — Van ilyen is jónéhány — mondja dr. Buzánszki Béla, a pécsi városi tanács építésügyi és közlekedési osztályának osz­tályvezető-helyettese. — Pél­dául megkülönbözteti az állam­polgár építtetőket és a közüle­ti építtetőket. Ennek többek között a bejelentés alapján vé­gezhető építési munkák köré­ben van jelentősége: az ál­lampolgárok számára bővebbek a lehetőségek. Ugyancsak az állampolgár érdekében egysze­rűsíti az eljárást a rendeletnek az a pontja, amely arról ren­delkezik, hogy a jogszabály­ban sem az engedélyhez, sem a bejelentéshez kötött, sőt az engedély és bejelentés nélkül végezhető építési munkák kö­rében sem említett építkezése­ket szintén engedély és beje­lentés nélkül lehet elvégezni. Eddig ez éppen fordítva volt; amely építési munkáról nem rendelkezett a jogszabály, azt építési engedélyhez kötöttnek kellett tekinteni. Az állampolgároknak kedvező újítás az is, hogy az építkezési ügyekben a szakhatóságok esetleges hozzájárulását az épí­tésügyi hatáság köteles besze­rezni, kivéve a közművállalatok nyilatkozatait. — Jelenleg sok bosszúságot okoz az építtetőknek az építési jogosultság igazolása, amely csak telekkönyvi szemlével le­hetséges. — A megszerzett tulajdon te­lekkönyvi átvezetése jelenleg nagyon hosszadalmas eljárás, legalább fél évig eltart. Az új jogszabály szerint az építési jogosultságot nemcsak telek­könyvi szemlével, hanem jog­erős hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy államigazgatási határozattal és telekkönyvi be­jegyzésre alkalmas szerződéssel is igazolhatja az építtető. — Némiképpen ijesztőnek tű­nik a rendelet azon szakasza, amely a bejelentés alapján végezhető munkák közé sorolja például a pöcegödör, szemét- gyűjtő, tárgya- és trágyalétároló és a szennyvíztároló épitését is. Hogyan lehet ezt egy ekkora városban, mint Pécs, megen­gedni? — A rendelet általános ér­vénnyel készült ilyen részletes­séggel nem tesz különbséget város és falu között. Termé­szetesen egy városban az előbb említett építési munkákat csu­pán bejelentés alapján elvé­gezni óhatatlanul anarchiához vezetne. A rendelet 5. §-a azonban kimondja, hogy ha azt a terület jellege szükségessé teszi. a tanácsrendelet az egyébként bejelentés alapján el­végezhető építő munkákat is en­gedélyhez kötheti. Evvel a jog­szabály adta lehetőséggel vá­rosunk tanácsa is élni fog. A rendelettervezet, amellyel már foglalkozik az építésügyi osz­tály, nem lesz hosszú, csupán körülbelül egyoldalas felsoro­lás, hogy Pécs területén milyen jellegű épületekhez kell a ren­deletben foglaltakon túl építé­si engedély. — Várhatóan mik szerepelnek majd a tanácsrendelet felsoro­lásában? — Csak egy-két példát em­lítek. A rendelet bejelentés alapján végezhető építési mun­kák közé sorolja bizonyos mel­léképületek, építmények létesí­tését. Mi a rendelettervezetben javasolni fogjuk például, hogy a melléképületnek számító ga­rázs, nyárikonyha, műhely, áru­sító pavilon, istálló, ól stb. épí­tése engedélyhez leqyen kötve Pécsett. Az április 1-én hatályba lépő miniszteri rendelet egyébként kimondja, hogy „rendelkezéseit az első fokon még el nem bí­rált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell”. Dunai Imre Az MSZMP Pécs városi Bi­zottsága, Pécs megyei város Tanácsa, a Szakszervezetek Bo­ranya megyei Tanácsa, a KISZ Pécs városi Bizottsága és a Doktor Sándor Művelődési Köz­pont 1977-re MUNKA ÉS MŰ­VELŐDÉS elnevezéssel meghir­deti o termelő üzemek szocia­lista brigádjainak kulturális mozgalmát Célunk, hogy tartalmi segít­séget adjunk a szocialista bri­gádok vállalásainak tervezésé­hez ás teljesítéséhez; hogy egész éves programot biztosít­sunk a munkásművelődés elő­mozdítása érdekében; hogy politikai, gazdasági és kultu­rális életünk legfontosabb kér­déseire, eredményeire irányít­suk a figyelmet. ...és knédli minden mennyiségben Pilseni sör­vacsorák Az urquellt az egész világ ismeri Oscar-díjas mesterszakács receptjei A fehéringes pincérfiúk zöld kötényt akasztottok a nyakuk­ba, a lányok cseh népviseletbe öltöztek, az asztalokra kockás abroszokat terítettek, a fal mentén egy rögtönzött söntést rendeztek be, ahol csapolják a kellemesen kesernyés, kemény habos pilseni sört, ezen a hé­ten minden este a Nádor-étte­remben. A „Pilseni sörvacso­rák" étlapja is kész már, ame­lyen cseh nemzeti ételek szere­pelnek. Például: pilseni sonka- rolád, brünni hússaláta, körí­tett brinza, urquell aprópecse­nye, aztán prazdroj sertésér­mék, vágselyei sertésbordák, tátrai húsoskáposzta, znojmói hagymás rostélyos és persze sztrapacska, esetleq gombóc Víkarska módra. És még vala­mi: knédli, minden mennyiség­ben ... — Vagyis gombóc ... — Nem gombóc, hanem knéd­li. Ez egészen más — mondja a Budopest-étterem konyhafő­nöke, Kovács István, oki egy másik neves budapesti üzlet­nek, a Rózsadomb-étterem konyhafőnökével, Balassa Ist­vánnal érkezett Pécsre, hogy a cseh nemzeti ételekből egy kis ízelítőt adjon a Nádor Szálló vendégeinek. — Nálunk a zsem­legombócot kedvelik, ezt nagy­jából mindenki ismeri. A knéd­li viszont lisztből, burgonyából, tojásból készül, sóval, törött­borssal ízesítve. A tésztát jól össze kell dolgozni, majd utá­na hengeralakúra formázni, fehér textil-szalvétába becsa­varni, átkötni és forrásban lé­vő vízben egy órát párolni. — Hol tanulták meg önök a cseh konyha receptjeit? . — Tárgyik Sándor mestersza­kácstól, oki egyébként Cseh­szlovákiában született, de Bu­dapesten dolgozik. Kitűnő szak­ember, amit az is bizonyít, hogy az általa vezetett magyar szakácscsapat a frankfurti vi­lágversenyen a közelmúltban Oscar-díjat kapott, amelyet az kirakatában ki is Bemutató pénteken A leeresztett bársony függöny előtt frakkos. cilinderes úr éne­kel. Halkan, finoman. Minden az eddig megszokott, meghitt békés színházi hangulatot árasztja. Még csak találgatunk; vajon mit látunk? A cím: Ubü király, vajon mit takar? Törté­nelmi drámát; komikus remek­művet; vagy éppen maró gúny­nyal töltött, bennünket fricská- zó abszurd játékot? Aztán fel­gördül a függöny — valahon­nan a mélyből megszólal egy félelmetes hang és a díszletet alkotó csatornákon keresztül megérkezik a két főszereplő. Huszár László és Pásztor Erzsi. — A magyar színjátszásban meglehetősen ismeretlen avant­Alfred Jarry: Übü király garde színházat játszunk — mondja Huszár László. — A műnek rendkívül szokatlan az egész formája, stílusa, játék- rendszere. A nézőnek el kell fogadnia az újfajta játéksza­bályt, ha végig akar jönni ve­lünk a darabon. Formailag a színpadtól a nézőtérig, a pá­holyokig mindenhol folyik a já­ték. Folyamatosan és egyre jobban sokkoljuk a nézőt azzal, hogy állandó tükröt tartunk elé, ezzel a totális színházzal. — A rosszabbik, sokszor még magunk előtt is takargatott énünket látjuk viszont a szín­padon. A színész, tehát a jó szerepformálás végett is, ön­vizsgálatra kényszerül. Mi az. ami bennem is megvan Ubü jellemvonásából, ami már nem is „szerep", hanem részben vagy egészben „én” vagyok? Megpróbáltam leküzdeni a gátlásokat, és saját énemet az eddig átélt és felélt kicsi­nyességemet és egyéb „übüs” jellemvonásaimat is belevinni a szerepbe. Segítettek az eddig megformált karakterek és azok az eszközök is, amelyeket pá­lyámon megtanultam. Decemberben volt 80 eszten­deje, hogy az Obü király nagy botrányt kavart Párizsban, pol­gárpukkasztó stílusával, monda­nivalójával. A rendező Paál Ist­ván azt a gondolati csomópon­tot kereste — 80 év után —, amelyből kiindulva Ubü királyt korunk egyik lehetséges emberi magatartás formájának meg­testesítőjévé teszi. A szintén Paál István rendezte Caligula emléke a kegyetlen színház ké­pe, még belénk borzad. Az Obü király is kegyetlen. Vagy mel­lette vagy ellene, csak egyet nem lehet; érzelemmentesen, közönyösen felkelni a székrő1. Varga Ágnes Astoria-szálló állítottak. — Hogyan neveztek be a Ná- dor-Pannónia Szálló gasztronó­miai heteire? — Tavaly a Nádor és a Pan­nónia szakácsai mutatkoztak be nálunk a Budapest szállóban, többnyire baranyai, tájjellegű ételekkel és mi most ezt viszo­noztuk. A Rózsadomb-étterem üzlet­vezetője, Medvei József elmon­dotta, hogy a Pilseni Sörgyár­ral 1975 óta tartják a kapcso­latot a MONIMPEX és a cseh KOOSPAL révén. — Üzletünkben zömében pil­seni csapolt és üveges sört árusítunk. Vendégeink nagyon megszerették a cseh sört. Az esti nyitáskor, pontosab­ban a vacsora után a pécsi vendégek — szemmel láthatóan — szintén megkedvelték a vi­lághírű pilseni söröket. A „vi­lághír" nem túlzás. A Pilseni Urquell sört 5 földrész mint­egy 80 országába szállítják. Egy színes nyomású prospek­tus ismerteti a pilseni sör tör­ténetét. Magát a várost II. Venczel király alapította 1295- ben, s mint szabad királyi vá­ros, a szokásos kiváltságok mellett megkapta az előjogot a sörfőzésre. A sörfőzés egyébként már vagy 6 ezer éve ismeretes, er­re utalnak bizonyos sumér ere­detű dokumentumok is. Az el­ső sör valószinűleq mézből ké­szült, amelynek régi neve cer- vesia volt. Ezt váltotta fel az állattenyésztéssel foglalkozó né­pek által készített erjesztett, alkoholos ital, mint például a kumisz (kanoatejből). aztán a kefir, (tehén vagy kecsketej­ből). Később, amikor a népek állandó lakhelyeken leteleped­tek és földművelésre tértek át azután mór lisztes termények­ből • igyekeztek alkoholos italt előállítani, sör készítésére fel­használni, így készült rizsből az indiai „cangé”, a kínai „dzsu”, a japán „sakhi", a tö­rök „bozá”, muharból a romá­nok „braha" nevű itala, az­tán lisztből a görög „zitum”. Mindezeket csak „adalék­ként” említettük meg, a „Pil­seni sörvacsorák” alkalmából. R. F. A MUNKA ÉS MÜVELÖDÉS- mozgalmat szakaszosan, egy- egy évre szólóan hirdetjük meg. Első fázisban a nevező brigádok önállóan, üzemi tá­mogatással, a város közműve­lődési intézményeinek segítsé­gével, kulturális és politikai életünk jelenségeinek figyelem­mel kísérésével készülnek az üzemen, vállalaton belüli ve­télkedőkre. A versenyek és a városi döntők megrendezésére a második fázisban kerül sor. Mozgalmunkba kapcsolódhat városunk valamennyi termelő üzemének szocialista és a szo­cialista címért küzdő brigádja. Azok a brigódtagok vehetnek részt a vetélkedőkön, akiknek iskolai végzettsége érettségi­nél nem magasabb. A MUNKA és MÜVELÖDÉS- mozgalom négy témában szó­lítja fel vetélkedésre a résztve­vőét: — politikai, — szakmai, — természettudományos és — művészeti kérdésekben. Felhívjuk a szocialista cí­mért küzdő és a szocialista bri­gádokat, hogy — tanulmányozzák a MUN­KA ÉS MŰVELŐDÉS progrom- ját; kulturális vállalásaikba építsék bele a mozgalom té­máit; — nevezzenek be a MUNKA ÉS MÜVELÖDÉS-mozgalomba, adják le nevezési lapjukat a szakszervezeti bizottságuknál. A szakszervezeti bizottságok a ne­vezési lapokat összegyűjtve küldjék meg q Doktor Sándor Művelődési Központnak (7601 Pécs, Pf.: 312) február 15-ig. — a felkészüléshez kérjük az üzemi értelmiséq segítségét; — készüljenek fel olvasással, színház-, képtár-, múzeum- és mozilátogatással, ismeretter­jesztő és művészeti rendezvé­nyek látogatásával az üzemi és városi vetélkedőkre! Felkérjük az üzemek párt- és tömegszervezeteinek vezetőit, gazdasági vezetőit, hogy o brigádok körében népszerűsít­sék a mozgalmat, segítsék a brigádok folyamatos felkészülé­sét, segítsék a brigádokat az üzemen belüli és a városi köz- művelődésben való részvétel­ben. Kérjük az üzemek, vállalatok szakszervezeti és KlSZ-bizottsá- gait, hoqy á gazdasági veze­tőkkel közösen szervezzék meq, illetve bonyolítsák le az üzemi vetélkedőket. MSZMP Pécs városi Bizottsága Pécs m. város Tanácsa Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa KISZ Pécs városi Bizottsága Könyvek az Rdy­centenáriumra Könyvkiadásunk is méltón ün­nepli Ady Endre születésének 100. évfordulóját: ismét napvi­lágot látnak a forradalmár al­kotó költeményei, prózai írá­sai, s jónéhány idegen nyelvű kiadvánnyal az országhatáron túlra is eljut Ady művészete. Máris siker a könyvesboltok­ban Dénes Zsófia, „Élet helyett órák” című munkája, amely a Magvető Zsebkönyvtár sorozat­ban jelent meg harmadik ki­adásban. A legszebb Ady versekből spa­nyolul készül válogatás Tóth Éva szerkesztésében, a költemé­nyeket David Chericián, kubai költő fordította, nagy nyelvi bravúrral. A válogtásba került egyebek közt az „Új vizeken járok”, a „Harc a nagyúrral”, a „Hortobágy poétája”, a „Dózsa György unokája” című költemény. Könyvtörténeti ér­dekesség lesz az évfordulóra megjelenő mini-könyv, amely a „Párizsban járt az ősz” című költeményt tartalmazza, 13 nyel­ven. Munka és művelődés FelHíuös a szocialista brigádokhoz

Next

/
Thumbnails
Contents