Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-09 / 39. szám
Dimantoit naplö 1977. február 9., szerda Amikor a Hosszú recept bizalmat keltett A gyógyszerek az évszázadok folyamán megtették kötelességüket: az egészségügy haladása, egyes betegségek felszámolása, az átlagéletkor növekedése elképzelhetetlen nélkülük. Az ember már ősidőktől, az első, tapasztalaton alapuló ismeretei óta használ gyógyszert, a gyógyszerek száma és a kor orvostudományának fejlettsége között azonban aligha van összefüggés. Az időszámítás előtti tizenötödik században írt Ebers-pa- pirusz már több mint hétszáz gyógyszert sorolt fel, kétezer évvel ezelőtt pedig az úgynevezett Theriaca Andromachi volt a legtöbbre tartott gyógyszer, amely egyes esetekben már 62 féle alkotórészt (kígyómarások ellen például viperahúst) tartalmazott. Ahogy köznapibb nyelven nevezték, a tériák, még sokáiq fenntartották magukat, receptjük még egyes huszadik századi gyógyszer- könyvben is megtalálható. Hasonszervi gyógymód A tériákat hosszú ideig kellett elkészíteni, egy-egy újabb szer adagolása közben hosz- szabb idő, esetleg néhány hónap is eltelt. Sámuel Hahnemann 1810-ben új tant hirdet, a hasonszervi gyógymódot, a homeopátiát: a betegnek olyan szereket kell adni végtelen kis adagokban, amelyet a betegséghez hasonló tünetek váltanak ki. Az elmélet alaptétele — hasonlót a hasonlóval —, egy ókori elgondolás felújítása volt. Például az úgynevezett signatúra-recept szerint a sárgaságot sárga virágú növényekkel kellett gyógyítani. A tizenkilencedik század elején kezdődik a mai értelemben vett gyógyszer-előállítás; Sertürner német gyógyszerész ópiumból morfint állít elő, néhány évvel később pedig más vegyészeknek már a kinint, a sztrichnint, az atropint, a koffeint, a kodeint, az emetint, a nikotint és más anyagokat sikerült előállítaniuk. A kezelés módjáról pedig így ír egy angol orvos visszaemlékezéseiben: g receptek tekintélyes irományok voltak, mindegyik tünetre egy gyógyszer és jó néhány gyógyszer mindenféle tünetre. A recept hosszúságát a beteg hozzátartozói a gyógyulás biztosítékának tekintették. A gyógyszer krónikája Az orvostudomány 30000 betegséget ismer Gyógyszerek 26000 elnevezéssel lencedik század közepén megjelennek az első szintetikus gyógyszerek (klóralhidrát, omil- nitrit), majd o század végén újabbak követik: antiprin, fen- acetin stb., a huszadik század elején pedig a barbitursav és származékai. Az aszpirin születési időpontja 1893, hatásmechanizmusa azonban méq ma sem teljesen tisztázott. Ehrlich német orvos fogalmazza meg 1907-ben a kemoterápia elvét: „...olyan kémiai anyagokat keresünk, amelyek a gazdaszervezet jelentős károsítása nélkül elpusztítják a kórokozókat". A gyógyszer útja ezután már ismertebb: az 1930-as évek végén, a negyvenes évek elején előállítják a szulfamidokat, a penicillint, majd más antibiotikumokat, hormonokat szintetizálnak stb. A gyógyszerek száma az elmúlt években hihetetlen mértékben növekedett. A gyógyszerek nyilvántartására külön lexikonok készülnek. Egy ilyen lexikon egy évtizeddel ezelőtt megjelent második kiadása 2674 különböző, szintetikusan előállított kémiai anyagot sorol fel, amelyeket a világ különböző gyógyszergyárai 16 000 különböző név alatt hoznak forgalomba. Az öt év múlva megjelenő harmadik kiadás már 3907 ve- gyületet és 26 000 elnevezést említ És ezek a számok csak az egységes vegyületeket tartalmazó gyógyszerekre vonatkoznak, a mindennapos gyógyszerek ezek kombinációjából kerülnek ki. A laboratóriumok a legbonyolultabb szintetikus vegyületek százezreit állítják elő, a siker aránya azonban világviszonylatban, az Egészségügyi Világszervezet lapja, a Sante du Munde szerint: 4000 megvizsgált vegyületből születik egyetlen új gyógyszer. Nem teljes adatok szerint az orvostudomány mintegy 30 000 betegséget, tünetcsoportot ismer. A fejlett államokban 7—8000 fordul elő. A nemzetközi osztályozás viszont gyakorlati szempontból 1000-re szorítja le számukat. Ehhez napjainkban újabbak járulnak: a gyógyszerbántalmak. Az ember—gyógyszer kapcsolat tehát nem mindig harmonikus, gondozását ezért bízzuk azokra, akik értik. Az orvosokra. Révész Tibor Értékes táplálék a kagyló A tudomány 20 ezer fajukat ismeri Ritkán találkozunk hazánkban a kagylókkal, de nem is sokat törődünk velük, akár valamely vízfenéken, akár konzervdobozban, a csemegeboltban találkozunk velük. Pedig az állatvilágnak érdekes csoportját képezik; a tudomány több mint 20 ezer fajukat ismeri. Más országokban azonban nagy megbecsülésnek örvendenek, kiváló tápláléknak tartják, igaz, hogy inkább a tengerben élő kagylókat. A tengerparti országokban, Európában az Északitenger, az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger partjain fogyasztják a legnagyobb meny- nyiségben. Húsa igen értékes, ásványi anyagokon kívül A-, B-, C- és D-vitaminokat és sok fehérjét tartalmaz. hihetetlen mennyiségben tenyésznek, néha négyzetméterenként kétezer példány is található, mintegy 30 cm vastag réteget alkotva. Ma Hollandiában tenyésztik a legtöbb kagylót, ami azt jelenti, hogy a tengeri „farm”-okon mesterségesen telepítik és gondozzák őket. Újabban Mexikóban is nagy súlyt helyeznek a kagylótenyésztésre. Az óceáni halászat kutatóközpontjának egyik fontos téméja a legkeresettebb rák- és kagylófélék tenyésztése és halászata. Azt akarják megállapítani, hogy melyek azok a mesterséges körülmények, amelyek a kedvelt csemegének számító állatok számára biztosítják a szaporodáshoz szükséges biológiai feltételeket Képünkön a kutatóintézet biológusa igen keresett kagylót tart a kezében. Ebből a kagylóból 7 faj ismeretes, amelyek különböző nagyságúak, súlyúak, és héjuk is más-más színű. A legkeresettebbek a zöld- és kékhéjúak. Az első injekció Az első injekciót 1853-ban Wood nevű kezelőorvosától egy vénkisasszony kapta. A doktor a morfint sherryben oldotta, mert szerinte ez megvédte a tűt a- rozsdásodástól. A tizenkiFranciaországban évente 50 ezer tonna kagylót fogyasztanak, amelyben az elég jelentős importált mennyiség is benne van. A kagylót vagy gyűjtik a tengerben, vagy tenyésztik. Gyűjtése a sekélyvizű tengerek ún. kagylópadjain történik, ahol Új módszer Megállapítják vízkészletét Az eddigieknél olcsóbb és hatékonyabb módszer bevezetését tervezik a termálkutak vízkészletének meghatározására. Lényege, hogy a kutat bizonyos időre lezárják, ezzel a nyomás növekszik. Újbóli megnyitása után a hidrogeológusok pontosan regisztrálják a nyomásváltozásokat, és az ebből nyert adatok elemzésével meghatározhatják a kút vízkészletét. A Magyar Központi Földtani Intézet sikeres próbavizsgólatokat végzett már ezzel a módszerrel. Korábban úgynevezett figye- lőkutak fúrásával vizsgálták — a termál — vízkészletet, ez azonban rendkívül költséges, mert egy fúrás több millió forintba kerül. A termálvíz-kincs pontos meghatározása azonban mind a termálkutak fontosabb feladat, mert több helyen — például Budapesten és az Alföldön — a termálvíz fokozott kiaknázása nyomán csökkent a víz nyomása. A következő években előreláthatóan növekszik a termálvizek jelentősége, mert olcsó energiaforrás is. Magyarországon ötszáz, 36 fokosnál melegebb vizű kutat tartanak számon, amelyek évi több tízezer tonna kőolaj fűtőenergiájának megfelelő mennyiségű hőenergiát „szállítanak" a feltörő vízzel a felszínre. Az új módszer széleskörű gyakorlati alkalmazása lehetőséget teremt, hogy több évtizedre előre meghatározzák, milyen hévízmennyiséggel gazdálkodhatnak a felhasználók. II „haldokló” tavak megmentése t Hatküllős óriás kerékagyhoz hasonlító levegőbe fúvó szerkezetet — úgynevezett aera- tort — készítettek egy svéd gyár szakemberei. Segítségével a' helyrehozhatatlan elposvá- nyosodottnak hitt tavakat — amelyekből sajnos egyre több van világszerte — lehet felfrissíteni, új életre kelteni. Az állóvíz nagyságától függően egy vagy több aeratort süllyesztettek le a fenékre, s a parton elhelyezett kompresszorból csövön át sűrített levegőt juttatnak a központi elosztó részbe. A nagy nyomással átbuborékolta- tott levegő oxigénnel dúsítja a vizet. Naponként kb. 250 kg oxigént tartalmazó levegőmeny- nyiségnek néhány hónapon keresztül való átfúvatásával nulláról literenként 5 milligrammra növelhető a víz szabad oxigén- tartalma, amivel már az oxigénigényes halak is „megelégszenek”. A levegőztetéssel a vízben oldott, a környező területek műtrágyázásától származóan a tóba került foszforsavas sók mennyisége is jelentősen csökkenthető. A számbavétel módszerei Február a vadlétszámbecslés ideje Lelkiismeretes munkára van szükség Február végén lezárul a vadászati szezon és a vadászterületeken a szakszerű lelövési tervek teljesítése utón a megfelelően kialakított törzsállomány marad meg. Ennek számbavételét végzik el a vadászaink február végén. Ez a törzsállomány lesz az alapja a következő év célkitűzéseinek. A helyesen becsült törzsállomány figyelembevételével kell az éves és a távlati terveket megvalósítani, ez az alapja célkitűzéseinknek, vadgazdálkodási és pénzügyi terveinknek. A tervszerű vadgazdákodás alapvető feltétele a területen élő vadállomány nagyságának, összetételének és ivararányának legpontosabb ismerete, a törzs- állomány megállapítása. Ezek ismeretében hajthatjuk végre az állományszabályozási tervünket, a tervezett lelövést és befogás mértékét. Ebből következik, hogy az állomány mennyiségének minél pontosabb meghatározása nagyon fontos. Erre a világ különböző részein egyre több és technikailag fejlettebb módszereket alkalmaznak, mégis ez a vadgazdálkodás egyik eléggé bizonytalan területe. A törzsállomány létszámának meghatározására két alapvető tevékenységet ismerünk. Az egyik a becslés, a másik a vadszámlálás. Amíg a becslés szubjektív tevékenységen alapul, a vadszámlálás több objektív alapot tartalmaz, így a kettő egybevetése kevesebb hibalehetőséget reit magában. Ha a kettőt együtt alkalmazzuk, a hibalehetőség lecsökkenhet 5—10 %-ra amely már elfogadható irányban mutat a törzsállomány létszámát illetően. A hibalehetőségek plusz-mínusz irányban eltérhetnek a tényleges törzsállománytól és ez meghatározza a tervezett éves kilövés csökkentését, vagy emelését. A becslési eljárásokat elsősorban az állandó megfigyelésre alapozzuk. Ez meglehetősen szubjektív álláspont és nagymértékben a vadászok szakmai felkészültségére támaszkodik, ezért nagy a hiba lehetősége. Ha a vadászati eredmények alapján hozzávetőlegesen határozzuk meg a törzsállományt, ebből ugyancsak egy viszonyszámot kapunk a megmaradó állomány létszámára vonatkozóan. Ezt több évre visszamenő adatok is alátámaszthatják, az éves lelövések alapján és ösz- szefüggését a törzsállománnyal elég megbízhatóan alkalmazhatjuk. Ezt a módszert nagyvadra és apróvadra egyformán használhatjuk, főként az előző módszerrel kombinálva. A lelö- vés alapján becsült törzsállomány esetében az ivararányra is következtethetünk. Ez főleg a fácánállománynál döntő, hogy a vadászati idény után milyen ivararányban maradt meg a törzsállomány. A vadszámlálási eljárásoknál megkülönböztetünk földi és légi vadszámlálási módszereket. A földi vadszámlálásnál leggyakoribb a nyomszámlálás, vizuális számbavétel állománykoncentrálódóskor, mintaterületes vadszámlálás, próbaterei éses eljárás és sávos, vagy Pielowsky- féle számlálás. Ezek a módszerek bizonyos vonatkozásban közel állnak egymáshoz, mégis vadfajonként célszerű külön- külön alkalmazni. Általában ezek kombinálásával alapítjuk meg a területen lévő vadállomány létszámát. A légi vadszámlálásnál ugyancsak alkalmazhatunk vizuális számbavételt, mintavételes vadszámlálást és légi fényképek használatát Ezeket merevszárnyú gépekkel, de leginkább helikopterrel végezzük. Ennek alkalmazása igen költséges és így vadásztársaságaink még csak kísérleti szinten alkalmazzák. A létszámbecslés és vadszámlálás több módszerét közreadtuk vadászainknak, ezek alkalmazása és eredményessége nagyban függ a személyi adottságoktól is. A megfelelő módszer és a végrehajtás idejének megválasztásához nagy gyakorlattal bíró, olyan helyismereti vadászok részvétele szükséges, akik lelkiismeretesen végzik el a feladatot és szükség szerint nemcsak az ivararányt, hanem nagyvadnál a korcsoportot is meg tudják állapítani. Feltétlenül be kell vonni a hivatásos vadászokat, hiszen általában ők rendelkeznek a legnagyobb területismerettel, egészévi folyamatos vad megfigyelési tapasztalatokkal. Apróvadas jellegű területen nagy segítséget nyújtanak a mezőőrök, nagyvad jel- legűnél az erdészet szakszemélyzete. Célszerű a vadlétszámbecslési adatok egyeztetése a szomszédos terület vadászatra jogosultjaival. A létszámbecslési adatok rögzítéséhez megfelelő térkép felfektetése ajánlatos. A vadállomány létszámának megállapításánál információt kapunk a vad napi mozgására, táplálkozására, tartózkodására, szaporodási erélyére, szokásaira, egyszóval az életmódjára. Mindezek ismeretében olyan tényezőkkel rendelkezünk, amelyek befolyásolják az egész évi állományszabályozást és a következő évi kialakítandó törzs- állományunkat. Farkas János megyei fővadász A Mohácsi Farostlemezgyár megvételre keres HASZNÁLT VAGY KISELEJTEZETT F R A K — B típusú FORGÓ RAKODÓKAT Hl AB —560 típusú SEGÉDDARUKAT, EZEKHEZ TARTOZÓ SVÉD MARKOLÓFEJET, 5 TONNÁS HOMLOKVILLÁS (SZOVJET GAZ 51-es MOTORRAL) TARGONCÁKAT, ILLETVE EZEN GÉPEKHEZ ALKATRÉSZEKET ▼ Ügyintéző: PATAKI GYÖRGY Cím: MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR 7701 MOHÁCS, Pf.: 29.
