Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-09 / 39. szám
1977. február 9., szerda DunanttUt napló 3 Ittyőron elkészül um t»i *»kolta Kertvárosi iskolai helyzetkép A nevelők becsülettel helytállnak Pécs-baranyai könyv a muzsikáról Zenei írások Zenei írások címmel fűzte csokorba cikkeit, tanulmányait Várnai Ferenc pécsi zenepedagógus. Jó mecénásra talált a megyei tanácsnál, a Pedagógus Szakszervezetnél és annak a Pécsváradnak tanácsánál, ahol tíz évig volt a zenei élet közvetlen irányítója. Az előszó szerzője, Fasang Árpád igy jelzi a kis kötet aktualitását: „Várnai Ferenc zenei írásainak akár „Válaszok” is lehetne a címe, hiszen azokra a kérdésekre kapunk azokban feleletet, amelyeket az élet sürgetése tett fel számára ..., de közös vonásuk mindig ugyanaz: az olvasók széles körében fölmerült problémákra adnak választ. IráHatalmas, zsivajgó gyermektömeg gomolyog a havas udvaron. A kertvárosi új lakótelep általános iskolájának keskeny lépcsősorain csak oldalazva juthatunk fel az emeletre. Itt két srác püföli egymást, amott csel- gáncsoznak, harsány kiáltozás feszegeti a folyosók falait. Lent a lépcsősor alján egy távozó osztály kórusban köszön: — Jó napot kívánok! Két műszak Zákányi Sándorné igazgató- helyettes jó hírrel fogad: a városi tanács hat lakást bocsátott az iskola rendelkezésére, így visszaállhattak a két műszakra. A téli szünetig ugyanis három műszakos volt az iskola. — Ez a 16 tantermes oktatási intézmény ideális körülmények között 600, napközije pedig 200 gyermek foglalkoztatására alkalmas — tájékoztat Erdődi Gyula, Pécs város Tanácsa művelődésügyi osztályának tanulmányi felügyelője, akivel együtt látogattunk el a kertvárosi iskolába. — Ezzel szemben a gyermeklétszám jelenleg 1412, a napköziben pedig 560—700 gyermekre főznek naponta. Csak az alsó' tagozatosokat veszik föl, a felsősök elhelyezésére nincs lehetőség. A tanács által rendelkezésükre bocsátott lakások lehetővé tették, hogy 12 napközis csoportot nem az iskolában, hanem a lakásokban lévő helyiségekben helyezzenek el. Az igazgatóhelyettes kíséretében végigjárjuk a legkritikusabb pontokat. Jelenleg is tanteremben étkezik három csoport. Ha befejeződik a tanulás, lepakolnak a padokról és a tanterem néhány perc alatt ebédlővé alakul. A voltaképpeni ebédlő előterében a lépcsőház alá húzódva, arrajárttunkkor is mintegy negyven gyerek ebédelt. Ugyanez volt korábban a könyvtárban is. A három tanműhely egyikében Kiss Ilona tanárnő tart környezetismereti órát a IV. E osztályosoknak. A osztálylétszámok általában negyvenesek vagy ennél is magasabbak. A két üzemelő tanműhely és a tornaterem a hét szinte minden órájában foglalt. Egy keskeny összekötő folyosó mellett megyünk el. — Pár hete még itt is órák voltak — mutat rá az igazgató- helyettes. Most a cementlapot birkózószőnyegek borítják, néhány tornapad és szekrény a berendezés. Az összekötőfolyosót jelenleg kondicionáló helyiségnek használják. Az új, napközinek használt lakásokba is bementünk. Az egyik 4-szer 5-ös szobában hat asztalt számoltam meg, egy- egy asztalnál hat szék volt... A konyhában a gáz el van zárva, a lakásonkénti egy vécét sainak témáit, stílusát, a feldolgozás mélységét ez a tény Képzőművészetünk vidéki „fellegvárában”... Megkezdődött a bontás a Nagy Lajos Gimnázium kollégiumának alagsorában Lesz-e kiállítóhelye Pécsnek? Tervei elkészültek, a munka megkezdődött Tornaóra a kertvárosi iskolában naponta nyolcvan gyermek használja ... A másik napközis foglalkoztató jóval tágasabb az előbbinél. Ez egy háromszobás lakás nagyszobája. — Az írásbeli feladatokat rendszerint még az iskolában megcsinálják, és ha csak lehet, a napkzis nevelőtanárok ilyenkor délután kiviszik a gyerekeket a játszótérre. Próbálunk még egy helyre benyitani. Bent sorban állnak a lurkók, az ajtó nem enged. Egyszerre aztán kivágódik: „Itt az igazgatónéni!” — zúg a kórus. — Mindemellett a pedagógusok hősiesen viselik el ezt az állapotot, becsülettel helytállnak nehéz munkájukban — nyugtatja meg Zákányi Sándorné a zavart újságírót. — A művelődésügyi osztálynak ugyanez a véleménye — mondja Erdődi Gyula. Az épülő új iskola mellett is elmentünk. A betonvázszerkezet belsejéből lapátolás, lapátserre- gés, az intenzív munka zaja hallatszott. Megkerestük Jegenyés Zoltánt, az építkezés művezetőjét. — Eddig a programnak megfelelően halad a munka. Jelenleg 22-en dolgozunk itt, a vázszereléssel készen vagyunk, a földszint feszítése és kibetonozása is kész. Március közepére az egész betonváz elkészül, utána megkezdődhet a falazás, belső szerelés. Mintha az építőkön is érződne, milyen roppant fontosságot tulajdonítanak az iskola mielőbbi elkészültének Lvov- Kertvárosban. Már a tornaterem vázszerkeztéhez szükséges ke- helyalapok Is itt vannak. A helyüket kiásták. A tornaterem átadási határideje december vége. |||||||||Í|||| Megkérdeztük Rikker Mihályt, a Baranya megyei Építőipari Vállalat főmérnökét is, mi a véleménye, megkezdődhet-e itt szeptemberben a tanítás? — Ez a munka igen nagy erőfeszítést igényel vállalatunktól, de mindent elkövetünk annak érdekében, hogy határidőre elkészüljön az iskola. Szerintem nem lesz különösebb akadálya annak, hogy szeptemberben megkezdődjön a tanítás itt is — mondta a főmérnök. És ehhez már csak egy megjegyzés kívánkozik. A szeptemberi tanévnyitáshoz az iskolát be is kell rendezni, a tanításra föl kell készülni. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a pedagógusok egy-két héttel a tanévkezdés előtt birtokba vehessék az iskolát. Bebesi Károly A címbeli kérdés bizonyára sokak számára zavarbaejtő. Vagyis az, hogy „lesz-e?", azaz „hogy-hogy nincs?” kiállítóhelye Pécs városának . .. Annak a városnak, amelyet az országos közvélemény, a művészetkedvelők, a tv-nézők táborai okkal a vidéki képzőművészeti élet, a modern (kevesek közt) egyik nem-budapesti-nem- fővárosi-hatósugarú fellegvárának ismerhetnek. Amire a pé- csiek-baranyaiak büszkék lehetnek, s amiért a tárlatlátogatók és turisták százai, ezrei egy kicsit Mekkának is tekintik ezt a várost, nem is egy szempontból ... Márpedig mindkettő igaz. A címbe foglalt kérdésre igen a válasz, nemkülönben arra, ami belőle következik: pillanatnyilag valóban nincs kiállítóhelyiségünk. S még egy ideig bizony csak átmeneti megoldásokkal adhatunk otthont a képzőművészet program szerinti tárlatainak Pécsett. Miről van szó? Arról, hogy a Mecseki Szénbányák illetékesei bejelentették: ez év elejétől szükségük van a Déryné utcai kiállítóhelyiségre, amit a városi tanács évek óta a vállalattól bérelt. (A helyiség egyébként is kicsi és szűk volt.. .) Az éves kiállítási program ekkor már elkészült 1977-re. A város nem maradhatott ország-világ előtt kiállító- hely nélkül. Mérlegre tették a Hírlapolvasót, mint kiállítási lehetőséget; megmérettek az igények és a kényszerű szükségletek. S bármennyire is fájó, hogy hosszú idő után a Hírlapolvasó most sem szolgálhatja még eredeti célját, a folyóiratolvasást, a kiállítási program tűnt fontosabbnak. Az SZMT-vel kötött megállapodás szerint a város június 1-ig kiállítási célokra használhatja a Hírlapolvasót. Ezt követően, amíg az új elkészül — erről elvi döntés született, részleteiről a márciusi városi tanácsi vb-ülésen várható határozat —, tehát az új, végleges kiállítócsarnok elkészültéig szükségmegoldásokkal próbálják majd áthidalni a nehézségeket. (pl. Ifjúsági Ház, FÉK). Pécs város új kiállítóhelyiségét a Széchenyi téren, a Nagy Lajos Gimnáziumhoz tartozó középiskolai kollégium alagsori helyiségében alakítják ki, Bach- mcnn Zoltán tervezőmérnök koncepciója szerint. Tervei elkészültek, a belső átalakítási munkálatokat végzik. Kivitelezője a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat. Elképzelések szerint a várhatóan igen szép, boltozatos mennyezetű helyiség — mély a tér emelkedésével szemben, tehát lejtős irányban válik alagsorrá — késői barokk oszlopaival, és jónéhány kiállító falfelületével (közel 500 négyzetméter alapterületen), ódon, meghitt hangulatú, reprezentatív kiállítóterme lehet majd a város tárlatainak. Hogy mikor? A válasz, egyben a kiállítási évad második felének megvalósulása is most már elsősorban a kivitelezőkön múlik. Meg nem erősített hírek szerint még nehéz 6—8 hónapra számíthatnak a tárlatlátogatók és a rendezők ... Amíg az idei tárlat-sorozat beköltözhet új, végleges hajlékába, marad a jelenlegi helyzet. Addig a tavaszra tervezett kiállításoknak: Veress Pál és Pap Oszkár festőművészek (Budapest), Trischler Ferenc szobrászművész (Pécs), Pinczehelyi Sándor grafikus (Pécs), valamint Szilágyi Gábor festőművész (Szabadka) február—június között esedékes tárlatának a Hírlapolvasó ad otthont. Munka és művelődés címmel hirdette meg az MSZMP Pécs városi Bizottsága, Pécs város Tanácsa, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa, a KISZ Pécs városi Bizottsága és a Doktor Sándor Művelődési Központ 1977-re o termelő üzemek szocialista brigádjainak kulturális mozgalmát. Minden pécsi üzem és vállalat igazgatója, szakszervezeti bizottsága megkapta már az útmutatót a 233 szocialista brigáddal, a tavalyi résztvevőkkel együtt A szocialista brigádok köz- művelődési akciójának célja a munkásművelődés elősegítése politikai, szakmai, természettudományos és művészeti kérdéhatározza meg. De ebből következik az is, hogy írásai gyakorlati célt szolgálnak.” Legnagyobb súllyal a Baranya megye zenei múltjából, hagyományaiból merítő fejezet szerepel a kötetben. Aprólékos pontossággal tárja fel legeldugottabb falvaink zenei emlékhelyeit is; szól Liszt Ferenc szekszárdi, mecseknádasdi és pécsi időzéséről, Kodály Zoltán pécs—baranyai kapcsolatairól, Bartók hangversenyéről, s Gor- rieri Ferencről, a pécsi bányászzenekar egykori karnagyáról. Talán e cikkeknél is érdekesebb azonban, amikor a népművészet Baranyában élő mestereit, majd a székelyek húshagyati táncát, Baranya újesztendei meg húsvéti népszokásait mutatja be. Izgalmas a korunk legfontosabb zenei kérdéseit magába foglaló fejezet, amely ismeretterjesztő igénnyel teszi közzé korunk zenéjének olyan kategóriáit, mint a folklorizmus vagy a dodekafónia. Jellegzetesen mai téma a szerző filmzenéről írott cikke és a népzenéről szóló, lényeget megragadó tömör írása. A kötet kiemelkedő aktualitással szól a szovjet zene fél évszázadáról és a munkásmozgalom dalairól. Az előbbiekhez hasonlóan a legmarkánsabb vonások kiemelése jellemzi Megemlékezések (Évfordulók) címen összegyűjtött portréit zeneszerzőkről, neves előadókról: Sibeliustól Gershwinig, Bihari Jánostól Pablo Casalsig. Üjabb tanulmányokat szón a zeneirodalom két óriásának, Beethovennek és Haydnnak magyarországi kapcsolataira. A kötetet Lantos Ferenc grafikái díszítik. sekben. A mozgalomba a szocialista címért küzdő minden brigád bekapcsolódhat azzal a feltétellel, hogy tagjainak iskolai végzettsége érettséginél nem magasabb. A versenyek első szakszóban a brigádok önállóan, illetve az üzem és a közművelődési intézmények segítségével készülnek az üzemi vetélkedőkre. A városi döntőket a második fázisban rendezik. A Doktor Sándor Művelődési Központ megbízott munkatársa, Zsikó János úgy tájékoztatott bennünket, hogy az idén a tavalyinál több jelentkező ígérkezik, akiktől február 15-1g várják a nevezési lapokat. G. O. Várják a nevezéseket Szocialista módon tanulni, művelődni Szocialista brigádok kulturális mozgalma
