Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-08 / 38. szám

Mindent jobban tudnak? Okos ember nemcsak ad, hanem kér is tanácsot. Úgy ál­talában, ahogy a bölcsesség sugallja. Mert egy-egy meg­fogható esetben már nem egé­szen ez a helyzet. Az okos em­ber — olykor a magamagát okosnak tartó — szekérderékra való tanácsot önt mások nya­kába, vessenek magukra, ha nem fogodják meg. Ráadásul olykor csak formáját tekintve látszik javaslatnak, valójában diktátum, parancs, aminek ele­get kell tenni, ha lehet. S itt a buktató. A tanácsot, a pa­rancsot adó nem mindig tud­ja, mit lehet, mit nem, mi a valóságos helyzet o címzettnél. Ne kerülgessük az évek óta forró kását: a több telepet, üzem- és gyáregységet irányí­tó vállalatokról, nagyvállala­tokról, cégek sorát összefogó trösztökről van szó. Pontosab­ban, irányítási modelljükről, ar­ról a belső mechanizmusról, amelyről tudományos vizsgála­tok állapították meg: szembe­tűnően elavult, nem felel meg a mai hatékonysági követel­ményeknek. Másfél évtized alatt majd­nem a felére csökkent az álla­mi ipar vállalatainak a száma. A koncentráció szükségességét ne vitassuk, mértékén azonban esetenként nem alaptalanul kételkedhetünk. Az összevonás­nak, a mérlegbeolvasztással történő egyesülésnek vannak gazdasági, szervezeti okai, s haszna is kecsegtető. A bo­nyolultabb technológia, a gyárt­mányok nagy sorozata, a fej­lesztési döntések sokágú ösz- szefüggései szinte kívánják az egy központból történő irányí­tást, az egyeztetést, a szellemi, anyagi erők ésszerű csoporto­sítását. Amire a nagyvállalati szervezet módot ad. Akadnak azonban olyanok, akik össze­tévesztik a formát a tartalom­mal, előbbit emelik utóbbi fö­lé. A rossz tanácsoknak, javasla­toknak és utasításoknak nem­csak onnyi a kára, hogy vég- rehajthatatlanok maradnak, te­hát a valóságon semmit nem lendítenek előbbre, hanem ve­szélyes következményük a köz­ponti akarat lejáratása, a ta­nácsadók hitelvesztése. Bűvös kör jöhet így létre. A vállalati központ azt hiszi, hogy irányit, s amikor észleli, hogy a dolgok mégsem az ál­tala meghatározott irányban haladnak, akkor ismét utasítá­sokat bocsát ki a helyzet ren­dezésére, de ezek megint pa­píron maradnak, mivel a cím­zettek eldeformálódott ref­lexeikkel, már egyébre sem ügyelnek, csak arra, miként bi­zonyítsák a rendelkezések hi­bás voltát. Egy évvel ezelőtt az állami ipart 779 vállalat alkotta, ám ezek összesen 5387 ipartelepet tartottak fenn. iái mutatja a vállalati központ-gyáregység- telep tagoltságot, hogy az ipartelepeknek csupán tizenkét százalékán dolgozik ötszáznál több munkás. Fogalmazhatunk úgy is, hogy — az előbbi tény ismeretében — az iparban a több egységből álló vállalat a tipikus. Maidnem azt írtuk, több egységből összeálló válla­lat, s sajnos, nem járnánk messze akkor sem az igazság­tól. A tapasztalatok ugyanis nyomatékosan figyelmeztetnek a vállalati szervezet esetlegessé­gére, az adminisztratív mód­szerek elsődlegességére, arra a merev falra, amely elszakítja egymástól a munka összefüggő mozzanatait. Veress Tamás ♦ Három év alatt 25 milliósra növeli jelenlegi 6 millió forin­tos termelését a kishajmási Hegyalja tsz kerámiaüzeme. Termékeiket — korsókat, tá­nyérokat, cserépedényeket — az AMFORA vállalat veszi át Fotó: Maletics, ♦ A Petőfi Sándor laktanyában búcsúztatják a leszerelő katoná­kat n polgári életben is példamutató munkát Kitüntetések, előléptetések Az elmúlt nyolc hónap szocia­lista versenymozgalmát értékel­ték február 7-én Pécsett, a Bajcsy-Zsilinszky laktanyában. Az ünnepségen, melyen a le­szerelő katonákat is búcsúztat­ták, megjelent Megyaszai Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának osztályveze­tője, Valkai József, a Munkás­őrség Baranya megyei parancs­noka, Tukora István, a MÉV KISZ-bizottságának titkára. A magasabbegység parancsnok­sága képviseletében jelent volt Szabó János főtiszt. Az egység parancsnoka méltatta a ver­senymozgalmat és kitüntetése­ket nyújtott át a harci, politikai kiképzésben legjobb eredményt elért katonáknak. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem bronz fokozatát öten kap­ták meg: Hiz Zoltán, Fülöp Já­nos, Radó Zoltán, Drenda At­tila, Nagy Imre őrmesterek. A Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája címet 62 honvéd nyer­te el. Hét raj —, köztük Szmuta Antal rajparancsnok, főtörzs­őrmester raja —. a Magyar Néphadsereg Kiváló Raja kitün- testésben részesült. Baracsi László főhadnagy és Litter Já­nos hadnagy szakasza a Ma­gyar Néphadsereg Kiváló Sza­kasza címet kapta meg. Tíz sza­kasz az Egység Élenjáró Szaka­sza, több üteg az Egység: Élen­járó ütege címet érte el. A Ma­gasabb Egység Élenjáró Osz­tálya lett néhány alegység. Har­minc katonát kiváló munkájáért, példás magatartásáért törzsőr­mesterré, őrmesterré, szakasz­vezetővé léptettek elő. A kitüntetettek kiváló, pél­damutató eredményeket értek el a kiképzésben, helytálltak a szocialista versenymozgalomban becsületes munkájukkal, fegyel­mezettségükkel, a kollektívá­hoz való hűségükkel. Csiba András őrmester a leszerelő honvédek nevében egyebek kö­zött arról szólott, hogy a volt katona a polgári életben, a ter­melésben is helytáll. Leszerelő katonákat búcsúz­tattak tegnap délelőtt Pécsett a Petőfi Sándor laktanyában. A meghívott vendégek között a díszemelvényen helyet foglalt Pummer Dezső, az MSZMP Bo­ranya megyei Bizottságának munkatársa és dr. Galabár Ti­bor, Pécs megyei Város Taná­csának vb-titkára. A magasabbegység képvise­lőjének, Takács Vilmos főtiszt fogadása után felhangzott a Himnusz, majd a kiváló és élenjáró címet elért alegysé­geknek és katonánknak kitün­tetéseket, oklevleket adtak át. Az elmúlt időszak szocialista versenymozgalmának értékelése alapján a Magyar Néphadsereg Kiváló Alegysége címet egy üteg kapta meg; több szakasz és raj lett kiváló. Kejár Antal főtörzsőrmester tizedszer, Hara Vilmos főtörzsőrmester hatod­szor lett a Magyar Néphadse­reg Kiváló Rajparancsnoka. A Magyar Néphadsereg három­szoros Kiváló Katonája címet kilencen érték el, akik közül öten, Bor József, Tóth P. Sán­dor, Külgusz Tamás, Kovács Tibor és Nagy György a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát is megkapták. Az egy­ség katonái közül 72 fiatal nyerte el eredményes munká­jáért a Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája címet. Több század, szakasz és raj lett az Egység Élenjáró Alegysége. Egy összfegyvememi alegység nyol­cadszor kapta meg az Egység Élenjáró címet. Az Egység Élen­járó Katonája címet 262 hon­véd kapta meg. A kitüntetések átadása után Takács Vilmos főtiszt köszöntöt­te a leszerelő fiatalokat, majd az egység parancsnoka kívánt sok sikert a polgári életbe visz- szatérő fiataloknak. Tartalékál­lományba helyezésük alkalmá­ból több katonát tiszthelyettes­sé léptettek elő. A leszerelő katonák nevében Szeri János búcsúzott katonatársaitól és pa­rancsnokaitól. Cs. J. — R. N. Csatlakozás a csepeliek felhívásához Ifjabb üzemek vállalásai a szocialista munkaversenyben Minőségi hiány nélkül „Gazdaságunk szocialista brigádjai, dolgozói elfogadják az országos munkaverseny-fel- hívást és bejelentik az ehhez való csatlakozást" — íriák szer­kesztőségünkhöz küldött levelük­ben, a Szigetvári Állami Gaz­daság vezetői, dolgozói. Vállal­ják, hogy a cukorrépa átlag­termését hektáronként 500 má­zsára, a tehenenként tejhoza­mot pedig 4400 literre növelik. A lakosság ellátását kívánják segíteni 200 mázsa többletser­téshús előállításával, a hektá­ronkénti 200 q-ás paradicsom­hozammal, valamint a 300 va­gon többlet keveréktakarmány- nyal. Célul tűzték ki, hogy az eszközök jobb kihasználásával, az eszközértékre jutó bruttó termelési értéket 5 százalékkal növelik. Az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésével az egy foglalkoztatottra jutó brut­tó termelési értéket 10,7 száza­lékkal emelik. A gazdaság dol­gozói vállalták, hogy az ön­költséget 3 százalékkal csök­kentik. A gazdaság termelési feladatai maradéktalan teljesí­tése mellett fejleszti a dolgozók élet- és munkakörülményeit, szociális és kulturális ellátását. A csepeli munkások kezde­ményezéséhez a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, szocialista brigádjai is csatlakoztak. „A fontos állami építési igények kielégítése és az egyensúly javítása érdeké­ben 11—12 százalékkal növel­jük a termelést. A többletter­melés 90 százalékát a termelé­kenység növelésével biztosítjuk. A többletmunka eredményeként megvalósul az V. ötéves terv két évének lakásprogramja és 1977- ben összesen 1617 lakást adunk át, eddigi legnagyobb lakásszá­mot teljesítve. Határidőre való­sítjuk meg a városépítési prog­ramhoz tartozó iskola, óvoda és bölcsőde építési előirányzatot. Teljesítjük az állami nagyberu­házások és az exportra termelő ipari beruházások előirányzatait. A további évek növekvő ter­melési feladatainak ellátására gyorsítjuk a saját beruházások tervezett ütemét és elsősorban a panel-rekonstrukció kereté­ben üzembelépnek a termelő- beruházások. Az eddigi munka­időkihasználást 1 százalékkal kívánjuk növelni. Célul tűzzük, hogy az átadásra kerülő léte­sítményeken minőségi hiány nélküli átadások valósuljanak meg." A Minőségi Cipőgyár Sziget­vári Gyáregysége „Minőséggel a szocializmusért” szocialista brigádja a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából kibontakozó munkaversenyhez csatlakozva, éves termelési tervük teljesíté­se, illetve túlteljesítésén kívül az ifjúság nevelése, Szigetvár sportéletének fellendítése érde­kében hirdetett versenyt a Zrí­nyi Miklós Gimnázium diákjai részére a gimnázium „legjobb tanulója” és a „legjobb sport- tolója” cím elnyeréséért. A szo­cialista brigád vándorserleget, oklevelet és ezer forint pénzju­talmat ajánlott fel a nyertes­nek. Minden gimnáziumi tanu­ló pályázhat. A cím odaítélésé­ről év végén a gimnázium igaz-^ gatója, testnevelési tanára, párttitkára, a brigád vezetője, valamint egy tagja alkotta bi­zottság dönt. A nyertes, a ne­vével ellátott serleget, okleve­let és a pénzjutalmat ünnepé­lyes évzárón veheti át, de a serleg a gimnázium megőrzé­sében marad. „A fentiek be­tartásáról, megvalósításáról az igazgató és a brigádvezető ál­tal aláírt szerződés szerint, a brigád tagjai és a gimnázium tanári kara gondoskodik” — írta hozzánk küldött versenyfel­hívásában a Minőségi Cipőgyár Szigetvári Gyáregysége „Minő­séggel a szocializmusért” szo­cialista brigádja. Föld körüli pályán a Szojuz—24 Moszkva Hétfőn moszkvai idő sze­rint este negyed nyolckor a Szovjetunió területéről földkörüli pályára bocsá­tották a „Szojuz—24” jel­zésű űrhajót, fedélzetén Viktor Gorbatko ezredes­sel és Jurij Glazkov alezre­dessel. A „Szojuz—24” legény­ségének feladata az első közlemény szerint azoknak a kutatásoknak a folyta­tása, melyeket 1976-ban Volinov és Zsolobov űrha­jósok kezdtek el a Szojuz —21 űrhajó és a Szal- jut—5 űrállomás közös re­pülése során. Az űrhajó berendezései két órával a start után normálisan működnek, az űrhajósok közérzete jó. *­Viktor Gorbatko ezredes, a Szovjetunió hőse, a „Szojuz—24" parancs­noka 1934-ben született, 1960 óta tagja az űrhajó­sok egységének. 1969 októ­berében a „Szojuz—7” űr­hajó fedélzeti mérnökeként részt vett a „Szojuz—6”, „Szojuz—7" és a „Szojuz— 8" űrhajók közös űrrepülé­sében. 1976 októberében parancsnoka volt a ,,Szo­juz—23” űrhajó tartalékle­génységének. Jurij Glazkov, a „Szojuz —24” fedélzeti mérnöke harminchét éves. A har­kovi Felsőfokú Katonai Re­pülőmérnöki Akadémia el­végzése után 1965-ben lett tagja az űrhajósok egysé­gének. Részt vett több űr­repülés irányítási munkái­ban, s fedélzeti mérnöke volt a „Szojuz—23” űrhajó tartalékszemélyzetének. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 38. szám 1977. február 8., kedd Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents