Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-05 / 35. szám
e Dunantoii napló 1977. február 5., szombat Olvastuk, hallottuk Baranyáról Az Építő Gépgyártó Vállalat pécsi üzemében sokáig úgy vélekedtek, hogy nem is kell nekik mérnök, mert annyira kicsi az üzem és olyan kevés szakember kell, hogy a szakmánkét az „öreg rókák rutinból is fél-kézzel megcsinálják”, Két fiatal mérnökkel azonban — jó értelembe mondva — „törököt fogtak": Kettőjük és az idősebbek összefogásával komoly feladatokat oldottak meg. Terveztek egy új gyártócsarnokot és amíq ezen dolgoztak megismerkedtek a kivitelezés minden jogügyi formájával. Elsajátították a telefonközpont kezelését is, melleslea a központtól kapott „gőzborotvátf továbbfejlesztették annyira, hogy ma már keresett cikk az egész országban. Most dolgoznak a naqv hegesztett cementsilók előállításán, ami Tóth Lászlónak jól jött, mert a második diplomáiéhoz most tanulja a hegesztő szakmérnökit. Papp Álmos sem marad le. Kérik az idősebbek véleményét és kibékülnek a szellemi futószalaggal is. Úqv olvashattuk a Népszabadsáaban, hogy náluk mindenki „beleadja a maqáét.” ami eredmény jelentkezik az összteljesítmény. * A Képes Újság január 15-i számában olvastuk: Édesapámat szeretném megtalálni ... Szüleim elváltak, én az édesanyámhoz kerültem, nővérem pediq az édesapámnál maradt. Én egy éves voltam, nővérem ötéves. Mindössze annyit tudok, hoqy az apám katonatiszt volt. Én 1954-ben születtem, nevem akkor Törley Tóth Miklós volt, apámat is íqy hívták. Budapesten laktunk. A mostani nevem Erdősi Miklós, Kérem, aki tud valamit édesapámról, értesítsen. Erdősi Miklós, 7677 Orfű, Kossuth Lajos u. 5. * Szabad Föld foglalkozik a falusi közművelődéssel. (77. jan. 16.). Dr. Ehmann Béla, az újpetrei Petőfi mgtsz jogtanácsosa pályadíjat kapott írásából olvashatunk részletet. „Az igények és lehetőségek megítélésében nem ritkán olyan ellentmondások merülnek fel, amelyek szinte eleve zátonyra futtatják a hely közművelődési ügyét. Más a tanácsi vezetés elképzelése más a tsz-é és más az ÁFÉSZ-é, Cifrázza a képet a tsz egyesülések következtében elő álló olvan helyzet, amikor a tsz területén két, több tanács illetékes. ... Mihelyt az egves önálló területek qazdáit arról kezdjük faggatni, hogy mit tudnak partnereikről, — kiderül, hogy ismereteik felszínesek, korántsem tudják, hogy az eqvüttműködésben milyen lehetőségek rejlenek — saját céljaik eléréséhez. „Nem ismerik egymás anyagi alapjajt. elképzeléseit, az adott település összetételét és azeqyes községek legégetőbb gondjait, így fordulhat elő, hogy a körzethez tartozó falvak irigykednek a szomszédra, mert szerintük busásabban részesült a javakból. Azt már kevésbé firtatják, hogy mennyi náluk az írástudatlan, mi minden hiányzik a kultúrházból, milyen a lakosság érdeklődési köre. * A Magyar Nemzet Baranya tejtermelési rekordjáról tájékoztat. A nagyüzemi átlag a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta most „lépte át” a tehenenkénti ' 3000 literes zsintet és ezen belül az állami gazdaságok tejtermelése először haladta meg a 4000 literes átlagot. Az idén legalább száz literrel akarják növelni a tehenenkénti tejbozamot, elsősorban a termelőszövetkezeti istállókban, a megye háztáji gazdaságaiban pedig hárommillió literes többlettel számolnak a szakemberek. Lipóczki József Műemlékvédelem Somogy megyében A szennai talpasház Szerény meghívó érkezett a Somogy megyei Műemléki Albizottságtól. Jó szomszédi látogatásra hívott. Már 1972. októbere óta tart a kapcsolat a két albizottság között. Akkor is Szenna volt a látogatás célja. Ma megváltozott új arculattal fogadott a szennai néprajzi gyűjtemény. Bevonult Szennára a rinyakovácsi népi ház gazdasági épületével együtt, elfoglalta helyét a szomorúfűz tövében, a tepmlom és a papiak árnyékában. A terület bekerítve, feltöltve és alagcsövezve várja a megyéből érkező új jövevényeket, a népi házakat. Hogyan is született ez a népi ház? A zsúpfedélhez a rozsot a csökölyi közös gazdaság vetette. aratta, csépelte különös gonddal. A tetőfedő a szentendrei szabadtéri múzeumban leste el a zsúpfedelezés titkait. Jó tanulónak bizonyult, lepipálta mesterét. A Somogy megyei Állami Erdőgazdaság sem tétlenkedett. A bekerített területet a zselici táj őshonos növényi sajátosságaival telepítette be. A kitűzött cél eléréséért való törekvés, az összefogás szép példája a szennai néprajzi gyűjtemény. A megye egyetlen festett famennyezetű református templomát nem is említem. Hiszen természetes, hogy megújítva, új ruhájában fogadta a látogatókat. A községben a soron következő feladat „Lidi néni házának” teljes felújítása. Ajándékként megkaptuk L. Szabó Tünde „Somogy megye Műemlék Jegyzéke” és Horváth Ferenc „Természet- védelmi területek a széptájú Somogybán” közös kiadásban Kanyar József levéltáros által szerkesztett 94 oldalas, képekkel illusztrált műveit. Iskola és levéltár — ez a vastag vonallal aláhúzott rész, majd következik a két cím, s végül a záróakkord: az általános és középiskolák számára. Ismerjék meg a megye diákjai a védett műemlékeket, a természetvédelmi területeket, hiszen nekik épült, ők merítik belőle a táj, a nép szeretetét, s azokat a jellemvonásokat, amelyek a szocialista hazaszeretethez vezetnek. A műemlékvédelem helyzete Somogybán: rövid történelmi visszapillantást a honfoglalás előtti, a román, a gótikus építészeti emlékeket, a törökkori, a barokk, a copf, a klasszicista és romantikus, az eklektikus, a XIX. századi népi jellegű és a XX. századi építményeket, legyenek azok szakrális, vagy népi jellegűek, kastélyok, vagy köztéri — útmenti szobrok. Az ABC sorrendben történő, műemlékekkel rendelkező falvak, s ott található műemlékek felsorolása után művészi fotók, majd a műemlékek térképe So- mogyról zárja a sort. A második rész külön tanulmány. Horváth Ferenc alapos tudója a somogyi természetvédelmi területeknek, ez tűnik ki a sorokból. A földtani alakulatok és vizek, az őshonos növények és újabb növénytelepítések, a vadon tenyésző állatok és olyan területek, valamint tájrészek, amelyek tájképi jellegzetességük, vagy kedvező természeti tulajdonságuk miatt különösen jelentősek, szerepelnek a műben. Csak néhányat abból a kimutatásból, amely Somogy megye védett természeti értékeiről szól: a Baláta tó, erdő különleges növényekkel, Patkó Bandi tölgyfája, a lantalakú fenyő, Zichy Mihály parkja, a Hencsey park tiszafája, a niklai Berzsenyi Dániel kúria parkja, a barcsi ősborókás 3417 hektárával. A felsorolás után részletes leírás következik e védett területekről, s a hozzájuk fűződő történelmi vonatkozású eseményekről. A sort zárja a védelemre javasolt természeti értékek jegyzékének A. és B. változata járásonként, valamint az, hogy kinek a gondozásában van. Joggal írták a szerzők a mű címlapjára: „Az általánás és középiskolák számára”. Dr. Görcs László Munkások a képtárban Tihanyi Lajos: Cigányasszony gyerekkel (1906.) Iskolák, csoportok, telepek, mozgalmak... Ma Romváry Ferenc művészettörténész osztályvezető a XX. századi magyar művészet- történet egyik igen érdekes megközelítésében nyújt segítséget o kiállítás látogatóinak. Igaz ugyan, hogy egy gyűjtemény, kiállítás hitelét a művekkel dokumentált szoros időrend is megadhatja, de az is biztos, hogy az azonos időben született alkotások a kor legjellemzőbb szellemi-művészi mozgalmait is megidézik. Ezek természetesen közvetlenül alig olvashatók ki a képekből, vagy szobrokból, de mégis a művek adnak okot arra, hogy ezekről a „háttér”-jelenségekről is szólhassunk. Mert, ha megidézzük a nagybányai művészcsoport tevékenységét, akkor a képeken keresztül megérezzük ugyan a kor új kifejezési eszközeit nyugtalanul kereső türelmetlenségét, mesterenként másképpen és másképpen nyugtázzuk a kor stílusába illeszkedő személyes stílus érdekes különbségeit, de ritkán beszélünk arról, hogy mi kényszeríti a művészeket is arra, hogy csoportosan dolgozzanak, hogy bizonyos kulturális vagy politikai missziót közösen vállaljanak. Milyen izgalmasan rajzolódik ki például Nagybánya vagy Szentendre egykori művésztelepének programjában a nemzeti művészet megteremtését célzó szándék. És milyen jellemző a Nyolcak vagy Aktivisták törekvéseiben az internacionális, nemzetfeletti művészet megteremtésének a vágya. Kivételes szellemi kaland lehetőségét kínálja Vajda Lajos és Korniss Dezső kísérlete, amelynek során a népművészetet, a konstruktivista művészetet, a filmművészet szimultán montázstechnikáját kívánták összefoglalni. A Képtár tehát ma délelőtt tíz órakor várja vendégeit. A. T. Pályázati felhívás a Magyar Néphadsereg tiszthelyettes iskoláira Jelentkezésre hívom fel mindazokat az ifjakat, akiket vonz a katonai pálya, akik népünk fegyveres szolgálatát önként vállalják és a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesei kívánnak lenni. J. A jelentkezés feltételei: a) büntetlen és feddhetetlen előélet, b) erkölcsi-politikai megbízhatóság, c) magyar állampolgárság, d) hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, e) általános iskolai végzettség, f) nőtlen családi állapot, g) a betöltött 17., de 23. évnél nem magasabb életkor. 2. A tiszthelyettes iskolára pályázók a hivatásos tiszthelyettesei pályával kapcsolatos lelvilágositást és jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságtól, a szakmunkástanulók az iskola igazgatójától, a sorA felvételi eljárás kiterjed: az egészségi alkalmasság megállapítására; az általános iskola matematika—fizika és egyéb általános műveltségi ismeret- anyag, a napi politikai eseményekben való tájékozottság felmérése; valamint a szakoknak megfelelő műszeres képesség- vizsgálatra. Azok a pályázók, akiknek szülei a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Szabadság Érdemrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem kitüntetéssel rendelkeznek, továbbá a Magyar Partizán Szövetség tagjainak, a munkásmozgalom mártírjainak, a fegyveres erők és a fegyveres" testületek hősi halottainak gyermekei, valamint a nemzeti gondozottak, az arról szóló igazolást a felvételi bizottságnak mutassák be. A tiszthelyettes iskolák parancsnokai döntésükről a pákatonák alakulatuk személyügyi* lyázókat július 15-ig írásban szervétől kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: a) sajátkezűleg írt részletes önéletrajzot, b) erkölcsi bizonyítványt, c) legmagasabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt (szakmunkásbizonyítványt). A kitöltött jelentkezési lapot és mellékleteket a tanulók az iskolaigazgató útján (a munkaviszonyban lévők közvetlenül) a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságnak, sorkatonák alakulatuk személyügyi szervének adják át. 3. A jelentkezők pályázhatnak: Parancsnoki képzés keretében: gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, rádiófelderítő, tüzér, légvédelmi rakétatüzér, híradó, vegyivédelmi, műszaki, hadtáp (élelmezés, ruházati, szállító, elhelyezési, üzemanyagos, egészségügyi) és ügyviteli szakokra. Technikai képzés keretében: harckocsi, gépjármű, híradó, lokátor, fegyverzeti, repülő-műszaki, vegyivédelmi és műszaki technikus szakokra. Abban, hogy a jelentkező mely szakra nyer felvételt, a felvételi vizsgán a pályázó elért eredményének, a tanult szakmájának, valamint kérelmének figyelembevételével történik döntés. 4. A pályázók 1977 májusában felvételi eljáráson vesznek részt, melynek helyéről és időpontjáról értesítést kapnak. értesítik. A felvételt nem nyertek — a tanulmányi és egészségi okok miatt elutasítottak kivételével —, az értesítéstől számított 15 napon belül az MN Személyügyi Főcsoportfőnökségre fellebbezhetnek. A tiszthelyettes iskolák 1. évfolyamán a tanulmányi év kezdete: szeptember 1. 5. A tiszthelyettes iskolák hallgatói teljes ellátásban, illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanulmányokhoz szükséges tanszereket, könyveket, segédeszközöket az iskola parancsnoksága térítésmentesen biztosítja és gondoskodik a hallgatók kulturális és sport- igényeinek kielégítéséről. A tanulmányi évet eredményesen befejezett hallgatók részére 24 nap szabadság jár. 6. A tiszthelyettes iskolák tanulmányi ideje kettő év. 7. A tanulmányaikat eredményesen befejező hallgatók hivatásos állományba kerülnek, tiszthelyettesi rendfokozatot kapnak és ezzel egyidejűleg a munkaügyi miniszter és a honvédelmi miniszter 20/1974. számú együttes rendelkezésében meghatározott szakokon, a katonai szakképzettség mellett polgári szakmunkásképesítést, vagy szakmai gyakorlatot szereznek. 8. A pályázati 1977. március 31. határidő: Kovács Pál vörgy., a Magyar Néphadsereg személyügyi főcsoportfőnöke GKdMO/yTi/tfN cRdwAt Apró történetek A JÓ HÁZASSÁG TITKA Gyakorta látunk egy házaspárt, mindig együtt mennek, nyakukban lóg egy kis táskarádió, és az úgy bömböl, hogy fél kilométerre úgy hangzik, mintha mellettünk szólna. Néha a férfi, néha a nő nyakában lóg. Soha nem látjuk, hogy egy szót odavetnének egymáshoz. Most nem tudom, azért lóg a nyakukban a rádió, hogy ne kelljen a másikhoz egy szót se szólniok, vagy odajutottak már, hogy azért lóg a nyakukban, mert már nincs egymás számára semmi mondanivalójuk. Látszólag mindenesetre nem únják egymást. Lehet, hogy föltalálták az egymás mellett élés megbízható receptjét? Nem tudom! ÖREGEK KÖZLEKEDÉSI NAPJA Nemrég volt ilyen és alaposan meglepett. Ez mire jó? Közlekedjenek az öregek többet, mint eddig? Úgy érzem, hogy eddig is épp annyit mocorogtak, mint amennyi szükséges. Lehet, hogy azt akarják javasolni, hogy vadásszunk el minél több öreget? De minek ezt plakátozni? Ez ránk, gyalogjárókra amúgy sem vonatkozik. Ez az autótulajdonosok, autóbuszvezetők, teherautósok dolga. Mi, gyalogosok ebben az ügyben mit tehetünk? Lökdössük őket az autók alá? Még képesek rossz néven venni! Az öregekben meg amúgyis megbízhatunk, ugrálnak ők az autók előtt maguktól is bőven, csak el kell őket ütni. Lehet, hogy a harmadik eset következik be, hogy minden nyugdíjas kap egy évben vagy tíz félárujegyet és utazgathat oda, ahova akar. Az az érzésem, hogy ez is jó lenne öregek közlekedési napjának! Szöllősy Kálmán
