Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-05 / 35. szám

2 Duncmtmt napló 1977. február 5., szombat Dr. Faluvégi Lajos sajtó­tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) dósokat — bár ilyenek is szép számmal adódnak —, hanem a vállalatok és intézmények belső mechanizmusának kialakításá­hoz és működtetéséhez. Ezek­nek a megszüntetése csak a vezetés minden szintjén végbe­menő szemléleti változás mel­lett képzelhető el, mert nem le­het mindent központilag elren­delni, különösen nem lehetsé­ges ez az egyes intézmények­nél és vállalatoknál alkalma­zott speciális egyedi megoldá­soknál. Több példa van arra, hogy a vállalatok és intézmé­nyek még akkor sem élnek az egyszerűbb eljárások kialakítá­sának lehetőségeivel, ha erre a központi szabályozás módot ad. Mi várható a továbbiakban? A stratégiai jellegű és így hosz- szabb idő -alatt folyamatosan megoldandó feladatok, ame­lyek elvégzésére már határoza­tok is születtek, a következők: mindenekelőtt folytatni kell a tervezési, pénzügyi és statiszti­kai adatgyűjtési rendszerek összehangolását, egységesíté­sét és egyszerűsítését. A kor­mányhatározat értelmében 1977 közepéig az elkövetkezendő évek feladatait és az érintett szervek közötti munkamegosz­tást tartalmazó intézkedési ter­vet kell kidolgozni úgy, hogy az intézkedések már 1978-tól kezd­ve folyamatosan végrehajthatók legyenek. Ez a felülvizsgálat a KSH kezdeményezésére már több helyen folyamatban van. Ugyancsak folyamatban van a tanácsok irányítása alatt álló egészségügyi és kulturális in­tézmények tanácsi típusok sze­rinti felügyeleti rendjének egy­ségesítése, valamint az intéz­ményeknek legjobban megfele­lő gazdálkodási-szervezeti for­mára és az intézmények több célú felhasználására vonatkozó javaslatok kidolgozása. Az egészségügy területén 1977- ben már történtek is idevágó intézkedések. Fontos feladat, hogy a következőkben az ad­minisztrációs munka csökkenté­sét a vállalatoknak, intézmé­nyeknek is kezdeményezniük kell és ehhez a minisztériumok­nak is — a szervezési intézetek felhasználásával — segítséget kell nyújtaniuk. A kormányhatározat előirá­nyozza a miniszterek által ki­adott jogszabályok felülvizsgá­latát és korszerűsítését. Folytat­ni kell a pénzügyi és számviteli adminisztrációk korszerűsítését. Ennek keretében a kormányha­tározat már 1977-ben előkészí­tendő munkákat is konkretizál. Előkészítés alatt áll a pénzügyi törvény, amelynek kapcsán át­fogóan kell gondoskodni a költségvetési tervezés, nyilván­tartás és beszámolás további egyszerűsítéséről. Ki kell dol­gozni a tanácsi illetményszám­fejtési és költségvetési elszá­moló hivatal modelljét és fel­adatait. Jogszabályban kell rendezni a jelentősebb szabvá­nyosított ügyviteli és könyvviteli nyomtatványok használatát. Egyszerűsíteni kell a bankok és a vállalatok közötti ügyintézés rendszerét. Egységesíteni kell a költségvetési szerveknél alkal­mazott bérrendszereket, vala­mint a különféle célokra eltérő módon szabályozott átlagkere­set-számítást. Végezetül az újságírók kér­déseire válaszolt a pénzügymi­niszter. Megkérdeztük dr. Falu­végi Lajost, milyen lehetősé­geit látja annak, hogy az ad­minisztratív munka csökkenté­sét anyagi érdekeltséggel is összekössék. Véleménye szerint a vállalati és tanácsi adminiszt­ráció csökkentésére tett ko­moly ésszerűsítési javaslatokat, ötleteket újításként kellene ke­zelni és ennek megfelelően anyagilag is elismerni. Sajnos, ma még kevés az olyan válla­lati vezető, aki ezt komolyan venné. Miklósvári Zoltán A MÉM közleménye a pálinkafőzésről Télen lakásépítés, nyáron aratás Újabb öl „Pelikán“ lakás Görcsönyben Tegnap újabb öt lakást adott át a „Pelikán" Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet Gör­csönyben. A műszaki átadás si­keres volt, a lakhatási enge­délyhez csupán a kétszintes la­kások lépcsőinek javítását írta elő a járási hivatal képviselője. A két és fél szobás épület­részek mindegyikéhez kiskert és borospince tartozik — mindez megfér a városias nappalival és a beépített szekrényes, gáz­fűtéses konyhával. A 80 négy­zetméter alapterületű lakások 330 ezer forintba kerülnek. — A beköltözők megkapnak minden szociális kedvezményt, legtöbben kétgyerekesek, így a belépés nem több mint egy Skoda ára — monaja Sándor József, a lakásépítő szövetke­zet elnöke. A tágas loggiákat szemléljük. Aztán az egyik kü­szöbben megbotolva bebukok az emeleti szobába. A műszaki ellenőrök nevetnek, megtalál­tam az egyik kisebb hibát! Mind­ezek ellenére ez az egyik leg­jobb műszaki átadás a szövet­kezet fennállása óta, itt volt a legkevesebb hiba. A lakók a napokban költöznek. A Külügyminisztérium vendé­geként hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség, amelyet SZ. L. Tyihvinszkij, a Szovjet­unió Külügyminisztériuma Dip­lomácia-történeti Igazgatósá­gának igazgatója vezet, teg­nap Baranyába érkezett. A kül­döttség tagjai: R. V. Szuskina, Z. P. Katyerusina, E. A. Szavo- nyina, az intézet vezető mun- katá rsai. A vendégeket Pécsett a me­gyei pártbizottság épületében dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára fogadta, s tájékoztatta megyénk életéről. A delegáció délután Megyaszai József osz­tályvezető kíséretében megte­kintette a Zsolnay, a Csontváry és a Vasarely múzeumot, a tv-tornyot és a Konzum Áruhá­zát. Szovjet megrendelők a Kesztyűgyárban A szovjet RAZNOEXPORT Külkereskedelmi Vállalat kép­viseletében Simakova K. V. és Danilina M. S„ a TANNIM- PEX képviselőivel együtt láto­gatást tettek február 4-én a Pécsi Kesztyűgyárban. A ven­dégek megköszönték a vállalat dolgozóinak és vezetőinek, hogy az 1976-os szerződést teljesítet­ték. A szovjet partner évente 475 ezer pár kesztyűt vásárol a gyártól, A vendégek megtár­gyalták az 1977. évi szerző­dést Egy átadást mindig emelke- dettebb hangulatban szemlél­nek a résztvevők, de jó, így utólaq a „nehéz napokat" is számbavenni. Nem volt egysze­rű például a szennyvízrendszer kiépítése, de a gerincvezeték és a tisztítótelep, mintegy két­milliós beruházás már elkészült. A helyi Mecsekvölgye Tsz építő­részlege meg amolyan „mozgó brigád", amelyik nyáron arat és a mezőgazdasági „holtidőben" lakást épít. A lakók megértet­ték a kényszerű határidő-módo­sításokat és ez megkönnyítette a lakásépítő szövetkezet szerve­zőmunkáját. Az új telep nem csak pezs- díti a közséq életét, de újabb gondok hordozója is. A községi tanács elnöke, Radnai Géza a jövő gondjairól beszél: — A körzeti iskolánk, ahol magasszintű oktatás folyik, ha­marosan kicsi lesz. Már a szer­tárakból is tantermeket csiná­lunk. Ez négy-öt év múlva lesz igazán qond, mikor a lakótele­pi gyerekek jelentkeznek az is­kolába. A vidéki életforma vállalása — és az összkomfort, ezt egyez­Pénteken Debrecenben át­adták rendeltetésének a Medi­cor Művek nemzetközi összefo­gással épített nagyteljesítmé­nyű sugársterilező üzemét. Az avatáson részt vett Karakas László munkaügyi miniszter, dr. Zsögön Éva egészségügyi mi­nisztériumi államtitkár, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság első titká­ra és dr. Szabó Imre, a Hajdú- Bihar megyei Tanács elnöke. Az avatóbeszédet dr. Osztrovsz- ki György, az Országos Atom­energia Bizottság elnöke mond­ta.-—ffit:. tetik Görcsönyben. Ennek eléré­sében szerencsés találkozás a tanács, a tsz és a lakásépítő szövetkezet vezetőinek egymást segítő munkája. Gáldonyi M. Csupa derű ez a verseny. Majd száz magyar népdal tisz­ta ragyogása van benne, amely valami kedves módon átszűrő­dik a Dobó István utcai gim­názium falai közé, meg a zsűri, a hallgatóság,, a gye­rekek arcára. „Ha még egy­szer húszéves lehetnék ..." — énekli egy kislány, szép blúz­ban, de kereken tizenhat esz­tendős a születési anyakönyvi kivonata. A zsűri derűs tekin­tettel, ám szigorú füllel ül az asztalnál és a mikrofon előtt megszólal a magyar népének áradó folyama, Kalotaszegtől Dunaszerdahelyiq minden táj­egység népének lelkülete — dalban. Közben két gyors tájékozta­tó: — Ez a hatodik dél-dunán­túli népdaléneklési verseny — mondja Várnai Ferenc megyei zenei szakfelügyelő, aki mel­lesleg, szakíróként, a könyvei­vel, zenei összeállításaival is segítette a versenyeket. — Kez­detben csak az általános isko­A termelői gyümölcspálinka­főzés (bérfőzés) feltételei a MÉM és a PM rendeletéi sze­rint 1977. évre módosultak. A módosítás lényege, hogy a ter­melők (főzetők) szerződést köt­hetnek a főzdékkel a pálinka teljes mennyiségének vagy egy részének eladására. A szerző­dés szerint a főzdének eladott pálinka után a főzetőnek nem kell adót fizetnie, ezt az adót később, az értékesítéskor a főz- de rója le. A főzdének el nem adott pálinka után a változat­lan mértékű adófizetési kötele­zettség továbbra is a főzetőt terheli. Az új rendszer előnye a ter­melők számára az, hogy kész- pénzkiadásuk csökken, a szer­ződéssel eladott és a saját rész­re megtartott pálinka arányá­nak helyes megválasztása ese­tén pedig a főzdének eladott pálinka átvételi (felvásárlási) árából fedezhetik a saját pó­lókra terjedt ki, később közép- iskolások is részt vehettek, a legutóbbi pedig már három megyére szólt. — Harminc dallal kellett ké­szülnünk — folytatta Eördögh Endre, mohácsi városi tanulmá­nyi felügyelő. — Ezekből öt lehet csak új stílusú népdal, s legalább másik öt régi stí­lusú. Most a pécsi délszláv is­kola is tart bemutatót. Lehet, hogy ez lesz a kiindulópontja a verseny nemzetiségi tagoza­tának is. Továbbá hangszeres bemutatókkal is színesítjük a mostani versenyt. linkarész adóját, bérfőzési dí­ját, a tüzelőanyag költségét és a cefre fuvarköltségét. E tekin­tetben a módosított bérfőzés feltételei a termelők számára a régebben érvényben volt feles­főzéshez hasonlítanak. Egyidejűleq kedvezően módo­sult a termelőszövetkezeti szesz­főzdék által saját termesztésű anyagból előállított pálinka utáni adófizetési kötelezettség is, amennyiben ezután a pálinka utáni bérfőzési szeszadót nem a kifőzéskor, hanem az értéke­sítéskor, illetőleq a tagok ré­szére történő kiosztáskor kell megfizetni. A módosítás a szeszfőzdék számára is kedvező, mert a szerződéssel megvásárolt pálin­ka után nem az úgynevezett „kereskedelmi főzés” maga­sabb, hanem a termelői bérfő­zés kedvezményes adóját kell a pálinka értékesítésekor leróniuk. A rendezvénynek már rang­ja van. Nemcsak azért, mert egyedülálló az országban. Azért is, mert az országrész Ki-mit-tud vetélkedőinek ver­senyzői számára egytől-egyig a mohácsi döntő jelentette a tűzkeresztséget, a pódium első naqy élményét, izgalmát. Délutánra már vége lett ai versenynek, amit az énekkultú­ra dolgában is rangos mesfe- si ' gimnáziumban rendeztek. Huszonhatból 11 -en jutottak to­vább a három megye mohácsi döntőjére. Mondják, Bárdos Lajos is jelentkezett, hogy el­jön meghallgatni őket. F. D. Élelmiszeráruház Meszesen Egy üzlet első percei Asszonyok lépnek elő a ködből ... Egy asszony, egy karkosár, egy cekker, egy asszony, két karkosár. Kicsit körülnézek a pasztell szép fa­lak között. Kellene valamit mondani, beszélgetni erről a szép új boltról, dehát a min­dennapok percei sodornak, pillanatok alatt ki is cseré­lődik,. a fehérköpenyes höl­gyek villámgyorsan szolgál­nak ki, szóval nincs idő ün­nepelni, elcsodálkozni. Me­szesen csendben megnyílt egy élelmiszeráruház és már­is belekerült a mindennapok sodróba. Pedig volna min csodál­kozni. No nem világmegváltó csodák felett, hiszen sok ilyen szép üzlet van már Pécsett. Az évekig használt „lapos” szomszéd bolt helyett ide bi­zony jólesik belépni. A kis betontetős üzlet most elbú­csúzik, helyette a Baranya megyei Élelmiszerkereskedel­mi Vállalat megnyitotta a Komját Aladár utcában ezt az új üzletét. Ifj. Fischer Ká­roly üzletvezető számokkal mutatja be: — Hárommillió-kétszázezer forintba került az építkezés, tehát valóban egy kisáruház költségeivel született meg. Aztán még 400 000 forint a berendezés. A 200 négyzet- méteres alapterületű üzlet­ben 600 000 forintos az áru­készlet és havi 700 000 fo­rintos forgalomra számítunk. Számíthatnak is, hiszen úgy becsüljük, talán kétezer em- bernyi — főleg bányászlakta — körzet jár majd ide vásá­rolni. Tehát rajtolt az üzlet, tegnap reggel nyolc órakor. A „vezérkar": Fischer Kál­mán üzletvezető és két ked­ves asszony, Zsoldos Gézáné meg Mörcz Jánosné vezető­helyettes perc megállás nél­kül irányítja a boltot, olyan tempóban, mint abban a kis „laposban" tették. Szerették azt a kis semmikülsejű bol­tot, mert mindent lehetett benne kapni. Most itt a Kom­ját Aladár utcában két szép szőkésfehér színfolt zárja el a kimenetet: Szefcsik József - né és Fischer Györgyné, két fehérköpenyes szőke pénz­tárosnő. Gyorsak, kellemesek. Talán így lehet egy üzletet megszeretni: ha kellemesek a kereskedők, szép világos a bolt, és mindenféle áru van benne. Továbbá az sem rossz még, ha a zordon vevő néha kap egy-egy kedves pillantást. Másodpercre szebb lesz tőle a vásárlás. Földessy Dénes Szovjet vendégek látogatása Baranyában Sugársterilező • • Uzemavatás Debrecenben CSUPA Desto MOLT A Dobó István Gimnáziumban megrendezett megyei népdalverseny győztesei: Húsz Judit, Sárosi Zita, Temesi Kinga Éneklő diákok Egyedülálló verseny az országban

Next

/
Thumbnails
Contents