Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-27 / 57. szám

1977. február 27., vasárnap Plmaatmi napló 3 Beluarosi Pécsi tömbrekonstrukció Van, ahol nem örülnek a többszakmásnak Hol. tart ma a pécsi tömb­rekonstrukció? — Sehol! A sok­éves téma megvalósulásának nincs látható jele, ezért igaz a ,,sehol". A tömbrekonstruk­ció talán kissé elhamarkodott meghirdetésével olyasmihez nyúltak Pécsett, ami ezernyi előre nem látott nehézséget dobott a felszínre, s most a „sehol" mellett világosan lát­szanak már azok a küszöbök, amelyeket át kell lépni. Csak­hogy ezek néha átléphetetle- nül magasnak tűnnek. Lega­lábbis erre mutatott rá az a jelentés, amit a minap ter­jesztett a városi tanács épí- tási osztálya a végrehajtó bi­zottság elé. A tömbrekonstrukció évekig nem is lehetett több egy szép ábrándnál. A belváros alatti pincelabirintus eleve kizárta a rekonstrukció megvalósítását. Egy-egy tömbhöz csak akkor lehet hozzányúlni, ha alatta már minden rendben van. A rendszeres állami támogatós ezt lehetővé teszi. Igen alacsony volt a város lakóház-felújítási kerete is. Eb­ből — ismerve a régebbi épü­letek általános állapotát — aligha lehetett eqy-egy tömb jól átgondolt felújításához hoz­záfogni. A mostani tervidőszak lakóház-felújítási kerete erre is lehetőséget nyújt. A dolog mégsem egyszerű — a küszö­bök miatt. Hüetníékek Az egyik ilyen küszöb a mű­emlékvédelem felől közeledve magasodik elénk. Pécs belvá­rosa igen sok ismert és isme­retlen emléket őriz a két évez­redes múltból. Egy-egy tömb általános felújítására csak ak­kor kerülhet sor, ha régészeti- leg is tiszta már a kép, s az Van pénz, de munkaerő is kell A műemlékmegóvás anyagiakat követel előkerülő leletanyag esetleges helyszíni bemutatását is meg­oldják a rekonstrukció kereté­ben. A jelenleginél hatéko­nyabb régészeti kapacitásra van tehát szükség. Sejthető, hogy a megtartásra érdemes emléka.nyagok konzerválása és bemutatása olyan költségtöbb­lettel jár, aminek fedezetét nem tudja a város vállalni. Felmerült egy olyan gondolat, hogy e célra kaphatna-e Pécs a pincékhez hasonló kiemelt állami támogatást. A Pécsett lévő, történelmi korokat tük­röző emlékanyag nemzeti kin­csünk, amelynek jelentősége határainkon is túlnő. Hun káé rő Egy másik küszöb: a kivite­lezői kapacitás. A tervidőszak lakóház-felújítási előirányzata 711 millió forint, a jelenleg is­mert kapacitás mértéke 545 millió. A lakóház-felújítás ál­talában munkaigényes, ami után nem szoktak kapkodni, főleg ha választani is lehet az új építkezés és e között. Még az általánosnál is munkaigé­nyesebb e tevékenység a bel­városi tömbrekonstrukciók ese­tében, amikor a munka gé- pesíthetősége minimális és a szokásosnál sokszorta több a nagy odafigyelést kívánó kézi­munka. Az 545-ből 450 milliót a PlK és a Pécsi Építő és Ta­tarozó Vállalat használ fel. Ezek kapacitásukat műszaki fejlesztéssel növelhetik egy bi­zonyos határig, de jelenleg a munkaerőgond az égetőbb. A PIK a tervezett kapacitásbőví­tés 60 százqlékát létszámbőví­téssel oldaná meg — ha fel­mentést kapna a létszámfelvé­teli korlátozás alól. Ugyanez érvényes a tatarozóra is. Küszöb aztán a tervezés is. A tömbrekonstrukciók alapja lenne a belváros részletes ren­dezési terve. Ez azonban — jóllehet évek óta dolgoznak rajta — nincs még kész. Egy főhatósági intézkedés szólt bele. Az ÉVM tavaly nyáron megváltoztatta a rendezési tervek tervezési módszerét, emiatt Pécs általános rende­zési tervének felülvizsgálata is csak „1978 után" várható. Hogy mégse álljanak a ter­vezők, a városi tanács megál­lapodott az ÉVM-mel, hogy egy programvázlat alapján ké­szítteti el Pécs a tömbök re­konstrukciós terveit. A prog­ramvázlatot az év első felében szállítja a PTV. Különleges divat- és sport börruházati termékek gyártására új műhelyt létesít a KESZTYŰGYÁR BÖRRUHÁZATI GYÁRA, melyhez gyakorlott férfi- és női szabók, illetve betanuló női, férfi dolgozók, valamint szerkesztő szabászok jelentkezését várja felvételre. ▼ V Kesztyűgyár Bőrruházati Gyára, Pécsbánya, V Széchenyi-akna. Telefon: 11-333 Más küszöbök átlépésében talán a végrehajtó bizottság határozata segít majd. Ki bo­nyolítsa a tömbrekonstrukció­kat? - szólt az eldöntetlen kérdés. Természetesnek tűnt, hogy a lebonyolításokra létre­hozott vállalat, az UNIBER, Csakhogy ez a vállalat 17 új munkaerővel vállalta volna ezt a munkát. A város indokolt­nak 'ártotta az igényt, az ÉVM viszont úgy találta, hogy olyan megoldást kell keresni, ami nem jár új munkaerők beállításával. A határozat a PIK hatáskörébe utalta ezt a feladatot. így legalább a gaz­da kezében van a bonyolí­tás is. Egy másik probléma: a PlK- nek nincs elegendő átmeneti lakása. Ez eleve kérdésessé te­heti az egész lakóház-felújítá­si programot. A 96-hoz továb­bi 90 kellene, de ezt saját be­ruházásban csak a tervidőszak végén tudná megépíteni a PIK. A határozat szerint a vá­ros a tanácsi keretből épülők­ből 1978-ban és 1979-ben 45- 45 lakást enged ót a PIK-nek, a vállalat pedig a fedezetet átutalja a tanácsi fejlesztési alapra. Lehet, hogy Pécs közelebb jut ahhoz, hogy a tömbre­konstrukció végre több legyen az ábrándnál . . .? Hársfai István Szilva Béla, Radics Ferenc, Teleki Tibor Szakmahalmozók TTömör egyszerűséggel * szakmahalmozóknak nevezhetnénk őket. Ám ez a kitétel nem fedi teljes mértékben a valóságot. A második szakma megszer­zését nem foghatjuk fel öncélúan, mert az nem csak a munkásnak jelent előnyt, hanem az üzem­nek is, Baranyában évről évre több százan ülnek is­mét az iskolapadba, hogy más területen is bővítsék ismereteiket és tarsolyuk­ban a második vagy ép­pen a harmadik szakmá­val kvalifikáltabb munkát végezhessenek. Szilva Béla azok közül való, aki harmadik szakmáját szerzi meg. Tíz éve lakatosként ke­rült a MÉV l-es üzemébe, egy esztendeje pedig csapaton dolgozik Petőcön. A vájárvizs­gára készül. — Amikor azzal állítottam be otthon, hogy a vájvégre megyek, a feleségem ellenez­te. Végül is beletörődött. Nem a pénz miatt vállaltam első­sorban, hanem azért, mert jobb kollektívába kerültem, továbbá, nem kell harmincmázsás gépe­ket vonszolni, hetven fokos?, húsz méter hosszú feltörések­ben cipekedni. — Azt mondta az üzemveze­tő, hogy olyan emberekre van szükség a vájvégen, akik, ha kell lakatosok, egyben vájárok, de feltételként szabta meg a jogosítványt is. Negyvenen já­runk a tanfolyamra. — Miért van szükség veze­tői engedélyre a bányában? — Mert olyan nagy teljesít­ményű rakodógépeket kapunk, amelyek kezeléséhez már nem elegendő a hórukk szemlélet. A korszerű fúrási és rakodási technolónia feltétlenül megkö­veteli i. többirányú felkészü­lést. Ha szétdurran a sűrrtett- levegő-tömlő, a csapaton léyő lakatos azonnal elkészítheti a bilincset, ha meghibásodik egy Tanácsi ügyeleti rendszere A pécsi városi tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak irányítása alá tartozó vállalatok — az Fpítő és Ta­tarozó, a Távfűtő, az Ingat­lankezelő, a Kertészeti és Parképítő, a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, vala­mint a Vízmű — gazdasági és politikai vezetői együtt­működési szerződést írtak alá „a magasabb színvonalon történő szolgáltatás érdeké­ben”. Az alapgondolat: a szocialista brigádmozgalom A szolgáltatás javításáért hármas jelszavát vállalati együttműködés szintjén meg­valósítani. A hat vállalat alapvetően városüzemeltetési feladatokat lát el. Érthető tehát, hogy együttműködésüket is ebben az irányban kívánják fejlesz­teni. Nyilván nem véletlenül szerepel mindjárt az első he­lyen az összehangolt tervké­szítés, a koordinált munka­végzés igénye. Egyeztetett anyag-, gép- és műszerbe­szerzést határoztak el, s ti­pizálni kívánják — az al­katrészellátás és a javítás könnyítése érdekében — a gépjárműparkot. A felmerülő üzemzavarok elhárítására a szükséges technikai felszere­lést és a szakembereket egy­más rendelkezésére bocsát­ják. A lakossági szolgáltatá­sok színvonalának emelése érdekében az érdekelt válla­latok közös panaszfelvevő és ügyeleti rendszert hoznak lét­re. Törekednek az egységes hírközlő-rendszer (URH-lánc, telex, stb.) kialakítására is. A szakmunkások tovább­képzéséhez, a szakember- képzéshez kölcsönösségi ala­pon előadókat biztosítanak, s az oktatási formákban is a párhuzamosság kiküszöbölése az irányadó. Gondot fordíta­nak arra, hogy gépi, techni­kai újdonságokat a megfe­lelő szakgárda kiképzésével együttesen vezessék be. Van a szerződésnek egy pontja, amely arról intézke­dik, hogy elemi csapás, vagy olyan mértékű, üzemzavar esetén, amelynek elhárítása valamelyik vállalat erejét meghaladná, vállalati szinten nyújtónak segítséget egymás­nak, s ez nemcsak a leg­fontosabb gépek rendelke­zésre bocsátására vonatkozik, hanem szükség szerint szo­cialista brigádok átirányítá­sára is kiterjedhet. A szerződést kötő vállala­tok dolgozóik emberi kapcso­latainak elmélyítését is cé­lul tűzték ki. Ezt közös ki­rándulások, országjárások rendezésével, kulturális és sport rendezvényekkel kíván­ják elérni. Ezenkívül még az üdültetésben is segítik egy­mást a vállalatok, Ók már felismerték a jövőt berendezés a kisebb javítási munkákat is elvégezheti. így csökken az inproduktiv idő, a gépet sem kell kiszállítani vagy félretenni. — A bányagépeket ismeri, azok nem okoznak meglepe­tést. De a vájár munkája más... — A géptannal, a szakrajz­zal és a számtannal nem vol­tak gondjaim. A bányaműve­lésbe viszont beleizzadtam: a szenes fejtési módokat is el kellett sajátítani, azt pedig csak rajzon láttam. Érvnek el­lenére már el tudom képzelni. A hétvégeken tanulok, az ősz óta nem volt se szombatom, se vasárnapom. Radics Ferenc felvonószerelő, a Villamosgépjavító Szövetke­zetnél. — Különleges, összetett szak­ma a mienk. Tíz éve jöttem át a Zsolnay Porcelángyárból a VILLGÉP-hez. Akkor már fel­vonószerelő voltam. Évekkel előtte el kellett végeznem a tanfolyamat. A villamos isme­retek nélkül itt meg sem moz­dulhatna az ember. A mecha­nikus részeket úgy kell össze­hangolni a vezérléssel, hogy megfelelő legyen a fékút, a gurulósebesség, miegyéb . . . Legalább tizenöt típus üze­mel, mind más és más elbá­nást követel. A Schindler lif­teknél például két-háromezer drótszálat vezetünk végiq a gyűjtősinen, illetve kötünk el. A vezérlést már diódákkal vé­gezzük. A magyar liftek villa­mos szempontból állják a ver­senyt, a fém alkatrészek mi­nősége viszont sok bosszúságot okoz... Évtizede ígérik, hogy optikával állíthatjuk be a fel­vonókat, de még mindig nem találkoztunk ezzel az elmés műszerrel. Ma is a kőműve­sektől kérünk függőzsinórt, ha új kabint szerelünk. Nem cso­da, ha a hasas liftaknákban idő előtt elkopik a vezetősín. Radics Ferenc Gyúrók Lász­lóval járja a Dél-Dunántúlt. Laci két éve végzett az 508-as Szakmunkásképző Intézetben: ő már kombinált szakmát ta­nult. Az elmúlt esztendőben 47 olyan szakmunkás szerzett vá­járképesítést a Mecseki Szén­bányáknál, aki lakatos, vil­lanyszerelő, ács vagy kőműves szakmával rendelkezik. Idén harmincon járnak a tanfolyam­ra olyanok, akik a második szakmát kívánják megszerezni. Jozifek János vállalati oktatási előadó szerint az üzemek egy része nem tapsol annak, ha gépész szakember vájár akar lenni, mert attól tartanak, hogy az elvándorlás a bányagépek javításában okoz fennakadást. Teleki Tibor három évvel ez­előtt végezte el a vájár tanfo­lyamot, azóta is lakatos Zo- bák-bányán. Eredeti szakmája szerszámkovács. — A vájár, segédvájár, csil­lés beosztás régi, szerintem el­avult szemlélet. A százszáza­lékos bérhez — ez a vájárke­reset — mindenkinek joga van. Ugyanakkor gyakran elő­fordul, hogy a csapaton nem akarják befogadni a vájár ké­pesítéssel rendelkező bányászt, mert az csökkenti a szászszá­zalékos bérarányt. A bányá­szatban eddig a fizikai mun­kát fizették meg. A jövőre is gondolni kell: elodázhatatlan a gépesítés. Az ASCS, a lengyel gyalu, a szovjet fejtésbiztosító beren­dezés, az Angliából érkező vá­gathajtó gép kezeléséhez már nem elegendő a hagyományos bányászati ismeret. Tehát á la­katos legyen egyben vájár, de a bányász is sajátítsa el a la­katos szakmát. A kollektív szer­ződés tíz százalékkal több bért biztosít azoknak a vájároknak, akik elvégzik a lakatos tanfo­lyamot és gyakorolják a má­sodik szakmát is. De a viszontképzés még el sem kezdődött, hogy miért, fo­galmam sincs róla. Lassan oda jutunk, hogy megérkeznek a korszerű gépek és nem lesz, aki működtesse. Arra is van példa, hogy a jó szakember leszámolt, mert nem engedték a vájvégre annak ellenére, hogy kettős szakmával rendel­kezett. Nyolc hónap után visz- szajött, akkor már mehetett a frontra. Nemcsak nálunk kel­lene változtatni a szemléleten, hanem a vójáriskola képzési rendjének is igazodnia kellene az új körülményekhez; a fiata­lokat meg kellene ismertetni a korszerű bányagépekkel. A fú­rókalapács már nem minden és egyre inkább háttérbe szo­rul. Salamon Gyula Két és fél ezer ember a gátakon Az Országos Vízügyi Hivatal központi árvízvédelmi ügyele­tének szombati tájékoztatása szerint a hazai folyókon levo­nuló árhullám miatt több he­lyen kellett elrendelni harmad- és másodfokú árvízvédelmi ké­szültséget. Jelenleg a Sajó tel­jes hosszában, a Tiszán a Sa­jó torkolattól Csongrádig, a Bodrog felső szakaszán és az Ipoly balassagyarmati szaka­szán, összesen 300 kilométeres hosszban tartanak harmadfokú árvízvédelmi készültséget. A megerősödött, néhol vi­haros erejű széllökések éjjel és a reggeli órákban, különösen Borsod megyében okoztak sok gondot. Itt a kritikus folyósza­kaszok gátjain az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgató­ság csaknem másfélezer dol­gozója teljesít szolgálatot. Kü­lönösen sok volt a munkájuk a Bodrog védvonalain.

Next

/
Thumbnails
Contents