Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-25 / 55. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli nanlo XXXIV. évfolyam, 55. szám 1977. február 25., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Filmszemle után Az elmúlt évben Pécsett, az idén — február 13-a és 19-e között — Budapesten rendezték meg a magyar játékfilmek éves számvetését. A IX. Magyar Játékfilmszemle nem volt fesztivál. Nem voltak díjak, hiányoztak az ünnepi külsőségek. Mégis ünnepi eseményként jegyezhetjük fel. Számvetés, művészi mérlegelés volt, amelynek során a szemle vén- dégei, illetve részvevői — a hazai filmalkotók, kritikusok, a csaknem száz külföldi vendég — mérlegre tették az elmúlt évben készült 19 magyar játékfilmet és ennek alapján vonták meg a magyar filmgyártás elmúlt évi mérlegét, vonták le a tanulságokat. A 19 film között hat olyan is volt, amely a szemle kezdetéig nem került a közönség elé. Felújítottak néhány értékes ko. rábbi filmet is, megrendezték Várkonyi Zoltán életmű-sorozatát, hat fővárosi művelődési házban, illetve klubban tartottak kihelyezett vetítéseket a szemle filmjeiből, és minden alkalommal találkozhatott a közönség a filmek alkotóival és szereplőivel. E találkozók gondolatgazdag eszmecserék voltak. A 26 országból érkezett külföldi szakemberek számára külön vetítéseket is tartottak, amelyeken a szemle filmjein kivül más alkotásokat is megismerhettek. E sokfajta vetítési program jó mérlegelési alapot adott a hazai résztvevőnek a filmek sorozatos áttekintésére, korábbi filmélményeinek felidézésére, a korábban időbelileg szétszórtan látott művek együttes, ösz- szehasonlító vizsgálatára. A külföldi filmszakembernek meg arra volt jó, hogy együtt lásson egy évnyi termést, egyszerre ismerhessen fel jellemző vonásokat, azokból megfelelő tapasztalatokat vonhasson le. Igen tanulságosak voltak a szemle vitái. Első alkalommal ültek le együtt az írók és filmalkotók a kritikusokkal megvitatni az irodalom és film kapcsolatát, keresni az utat, miként lehet közös műalkotást létrehozni a különböző alkotói területek egyeztetésével. Ugyancsak érdekes és értékes eszmecsere volt az alkotók és forgalmazók vitája a magyar film1 és a hazai közönség kapcsolatáról. Ez a tanácskozás az előző évben Pécsett tartott hasonló témájú ankét gondolatait folytatta, s megállapította, hogy bár a magyar filmek látogatottsága némileg emelkedett (17.1 százalékos részesedés azt is jelenti, hoqy több mint minden hatodik néző magyar filmhez vált jegyet), még mindia iqen sok ezen a téren a teendő. A forgalmazás rendié, nek megújítására a MOKÉP több, igen lényeges intézkedést tervezett, nem egyet közülük már be is vezetett. A közönség élénken érdeklődött a szemle iránt. Zsúfoltak voltak a nézőterek a Vörös Csillag moziban és más vetítőhelyeken, izgalmasak, érdekesek az ankétok, a találkozók. Jóllehet, a szemle nem vált annyira a város ünnepévé, mint Pécsett vagy Veszprémben szokott lenni — s ez Budapesten természetes is —, a filmekből leszűrhető tanulságok, a viták összegezéséből kiolvasható alkotói feladatok mégis értékes ünnepi hétté avatták a IX. Magyar Játékfilmszemle napjait. Benedek Miklós Ulest tartott a Minisztertanács Határozat a zöldség- és gyömőlcs- kereskedelem munkájának javítására Miniszteri jelentések a KRESZ alkalmazásának eddigi tapasztalatairól A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt a Lengyel Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke a népgazdaság 1976. évi fejlődéséről, a munkaügyi miniszter a tavalyi munkaügyi helyzetről tett jelentést. A Minisztertanács a jelentéseket elfogadta és kötelezte a minisztereket, hogy irányító munkájukban a tapasztalatokat hasznosítsák. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a zöldség- és gyümölcsforgalmazás továbbfejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést. Határozatot hozott a zöldség- és gyümölcskereskedelem munkájának megjavítására, a felvásárlás és a forgalmazási tevékenység jobb összhangjának és a vállalatok nagyobb érdekeltségének megteremtésére. A kormány elfogadta „A gazdaságpolitika továbbfejlesztésének tudományos megalapozása" című kutatási főirányt és az országos távlati tudományos kutatási tervet ezzel kiegészítette. Az országos szintű főirány keretében folyó kutatások koordinálásával az MTA főtitkárát bízta meg. Az igazságügy-, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett a KRESZ alkalmazásának eddigi tapasztalatairól. A kormány elfogadta a jelentést. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Plenáris ülés a közép-európai haderőcsökkentésről Ismét előkerült a NATO földrajzi álláspontja A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tanácskozássorozat csütörtökön megtartott 27. plenáris ülésén dr. Ingo Oeser nagykövet, az NDK küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésen Wolfgang Behrends nagykövet, az NSZK delegációjának vezetője szólalt fel. A zártkörű tanácskozást követő sajtótájékoztatón közölték, hogy Behrends nagykövet elsősorban földrajzi tényezőkkel összefüggésben fejtette ki álláspontját, A'NATO ismert követelését megismételve hangoztatta, hogy mindennemű csökkentési megállapodásnál vegyék fiayelembe az Egyesült Államok és a Szovjetunió eltérő földrajzi helyzetéből eredő körülményeket. Megokolósa alapján a NATO a szocialista országoktól olyan engedményeket vár, amelyek révén a nyugati fél egyoldalú katonai előnyökre iparkodik szert tenni. A szocialista országok szóvivője ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a földrajzi tényezőkre vonatkozó NATO álláspont nem újkeletű. A Varsói Szerződés tagállamai már korábban is kifejezésre juttatták, hogy ilyen kérdéseknek a felvetése csak időhúzásra alkalmas. A két katonai szövetség erőviszonyát ugyanis nemcsak földrajzi, hanem más egyéb tényezők is befolyásolják. A legközelebbi tanácskozásra március 3-án kerül sor. Szovjet döntés a halászati vizekről A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége 1976. december 10-én törvényerejű rendeletet hozott a Szovjetunió parti vizeinek élővilágát óvó, a halászatot ko/látozó ideiglenes intézkedésekről. A szovjet Minisztertanács 1977. február 24-én határozatot fogadott el az intézkedések március 1-éni történő életbe lépéséről, A határozat értelmében márciustól a Szovjetunió parti vizein 200 tengeri mérföldes övezetiben fenntartja magának a1 jogot a halak és más vízi élőlények megfigyelésére, megőrzésére, halászatára és feldolgozására. Külön intézkedések szabályozzák azoknak a vizeknek a kérdését, ahol a Szovjetunió és bármely más állam között húzódó tengerszakaszok szélessége nem éri el a 400 mérföldet. A szovjet állam intézkedését az tette szükségessé, hogy a közelmúltban mind több állam köztük a Szovjetunió szomszédai is — kiterjesztették gazdasági és halászati vizeik határait, nem várva meg az ENSZ tengerjogi konferenciája által kidolgozás alatt álló nemzetközi konvenció megkötését. Átépítik a magyarszéki községi villanyhálózatot, közel egymillió forint értékben. Március 31-ig befejezik a rekonstrukciót két és fél kilométeres szakaszon. A megyei HEB megvizsgálta Munkásszállítás saját járművel Nem gazdaságos, de előnyös 400 órás havi munkaidő az autóbuszvezetőknél A szerdai megyei tanácsi Végrehajtó bizottsági ülésen hangzott el: Baranya helyi és távolsági tömegközlekedését 582 Volán-autóbusZ bonyolítja le, ugyanakkor vállalatoknál, mezőgazdasági üzemeknél, intézményeknél további 896 mikro- és normál busz, átalakított teherautó végez személyszállítást. Ezt a témát elemezte a megyei NEB közlekedési szakcsoportjának 20 szervnél tartott vizsgálata, A jelentést tegnap tárgyalta és fogadta el a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Egy összehasonlító adat: a 20 szervnél — ipari vállalatok és szövetkezeteknél, állami gazdaságoknál és termelőszövetkezeteknél, valamint egy intézménynél — 1972-ben 76, 1976-ban pedig 132 autóbusz- szal végeztek személyszállítást. Az üzemeltető magyarázata: a saját szállítóeszköz használata, ha nem is gazdaságos, de mindenképpen előnyös. A Volán ugyanis saját járműparkjával képtelen kielégíteni minden igényt. Az üzemen belüli ún. belső munkásszállítást eleve Pullai Árpád moszkvai tárgyalásai Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter befejezve háromnapos moszkvai tárgyalásait, csütörtökön visszaérkezett Budapestre. A közlekedés- és postaügyi miniszter Moszkvában találkozott K. Sz. Szimo- novval, az SZKP KB osztályvezetőjével, valamint megbeszéléseket folytatott a vasútügyi, postaügyi, tengerhajózási, polgári repülésügyi, repülőgépipari, közlekedésépítési, autóközlekedési és az útépítési és hírközlési kapcsolatok fejlesztésének aktuális kérdéseiről. Lvov-Kertváros Erb János felvétele ki lehet emelni. Más azonban a lakóhelyről a munkahelyre szállítás. Elsősorban itt vetődik fel a rendteremtés igénye. Nem ritka ugyanis, hogy a vállalati autóbuszok a Volán-buszokkal egyező útvonalon szállítják a dolgozóköt, az eltérés csak a szállítási időben jelentkezik. Az egyeztetés nehéz, s mivel a felek nem találják meq a kölcsönösen' elfogadható időpontokat, megkezdődik a saját jármű vásárlásának folyamata. Ez csak ritkán ér véget új autóbusz megvételével. Többnyire régit, használtat, netán 0-ra fuottat vásárolnak, aminek aztán tetemes az üzemanyagfogyasztása, költséges a fenntartása. Az autóbuszt azonban vezetni is kell. És hol van „kész" autóbuszvezető? A Volánnál. Figyelemreméltó a vizsgálati jelentésnek az a része, ami az autóbuszok kihasználtságára, a járművezetők munkaidejére és keresetére vonatkozik. E járműveket 10—40 százalékos hatásfokkal: üzemeltetik, ugyanakkor a vezetők részére nem ritkán 300—■ 400 munkaórát számolnak el (a Volán jelenleg 210 körül tart!), ebből a vezetéssel töltött idő 50 százalék körül van- A többire készenléti díjat fizetnek, s ha a készenléti idő alatt külön munkát végeztetnek, azt külön díjazzák. Mi lehet a megoldás? A javaslatok között első helyen szerepel, hogy a Volán járműparkját egészítsék ki kisebb befogadóképességű járművekkel is, az újabb feladatok ellátása végett. Ha másként nem megy, a szakminisztériumok iS működjenek ebben közre. Intézkedést sürget a jelentés a közületi autóbuszvezetők jogszabályban rögzített havi munkaidejének betartatására. Az ellenőrzés a KPM feladata lehet, az üzemeltetőknek azonban munka- és üzemszervezési intézkedésekké! kell o jelenlegi rendkívül magas óraszámokat csökkenteni. H. I.
