Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-24 / 54. szám
e Dunantűli napló 1977. február 24., csütörtök Történelmi visszapillantás Hargitai Kalendárium Csíkszereda a székelyföld büszkesége lesz Az 1977. évi hargitai kalendárium hasonlít a magyar falusi kalendáriumokhoz. A régi Csik és Udvarhely megyékből kialakított Hargita megyei székely lakosság életéről, gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetéről és történelméről nyújt tájékoztatást. Románia ebben az évben ünnepli a török alóli felszabadulásának 100. évfordulóját. Függetlenségi harcát magyarok is segítették. Fialla Lajos magyar orvos közreműködésével szervezték meg a sebesültek kórházi ápolását. A kolozsvári Szatmári Pap Károly a függetlenségi háború román vezérkara mellett haditudósító volt. A XV—XVI. századi székely- földi osztályharcokkal foglalkozó tanulmány az akkori társadalmi viszonyok elemzése mellett a székely székek szervezetével és történetével is foglalkozik. A Rákóczi szabadságharcról szóló cikk szerzője, Kovács Károly elmondja, hogy Erdélyből nemcsak magyarok, hanem románok is szinte özönlöttek Rákóczi zászlaja alá. Rákóczi bízott a székelyekben és a Zá- gonból való Mikest Kelement testőrévé tette. Az osztrákoknál szolgáló román tisztek egy része szintén Rákóczihoz csatlakozott. A szabadságharc leverése után sok magyar menekült Bukarestben telepedett le, ahol 1717-ben magyar protestáns egyházközséget alapított. A családneveink kialakulásáról szóló tanulmányában Pataki József leírja, hogy a középkorban a nemzetségekben élő székelyek még egynemű nevet, vagyis csak keresztnevet viseltek. Csak a XVI. század elején alakultak ki a családi (vezeték) nevek. A következő század elejéről származó, 1614. évi nyolc székely székre vonatkozó ösz- szeírás 20 000-nél több családnevet őrzött meg. Aranyos szék kivételével az összeírások ma is megvannak. Ezekből az összeírásokból kitűnik, hogy a székely családi nevek legtöbbje keresztnévből, mégpedig az apa keresztnevéből alakult (pl. Antal Miklós, Miklós Gergely, Gergely Márton stb.). A kalendárium irodalmi része elbeszéléseket, novellákat, verseket tartalmaz régi és mai magyar és román szerzőktől; az utóbbiakat magyar nyelvű műfordításban. Elbeszéléseket, regényrészieteket közölnek: Jókai Mórtól, Tamási Árontól, Koós Károlytól, Móricz Zsigmondtól. Hargita megye székhelye, Csíkszereda egyik traktorgyártó központ lett Erdélyben. 1976- ban még csak 100 traktort készített a Csíkszeredái traktorgyár, de 1977-ben már több mint 2000-et fog gyártani, 1980- ra pedig ez a szám 10 000-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy 1980-ban Csíkszeredán kétszer annyi traktor készül majd, mint amennyi 1938-ban Románia egész területén. A megye székhelyén állították fel a Hargita megyei Számító Hivatalt is. Ami a mezőgazdaságot illeti, ezen belül a hangsúly — a földrajzi viszonyok következtében — az állattenyésztésen van. Hargita megye összes szarvasmarha-állománya 1976- ban 19 500 darabbal növekedett. Nőtt a tejtermelés mind a szövetkezetekben, mind a háztáji gazdaságokban. Hargita megye magas hegyvidékei, vadregényes tájai, gyógyfürdői minden évben nagy idegenforgalmat biztosítanak. A turisták népes tömegét kényelmes szállodákban és autós campingekben helyezik el. Az utolsó tíz évben a megye lakossága mintegy 40 000-rel szaporodott; 1976-ban a lakosság száma 321 000 volt. Ezért Csíkszeredán nagyiramú lakásépítés folyik. Az 5 éves terv alatt 6—7000 .új lakás épül. Meglehetősen nagy a lakosság beáramlása Moldovából. „Építsünk, hogy 1980-ra Csíkszereda modern város legyen, a székelyek büszkesége" — mondotta N. Ceausescu 1975-ben Hargita megyei beszédében. Or. Kopasz Gábor Tapasztalatszel zés — látás nélkül A modern gyógypedagógia egyre többet igyekszik tenni a vak gyermekek tanítása, nevelése érdekében. A súlyos látáshiánnyal rendelkezők száma nagy. Az Egészségügyi Világ- szervezet időről időre végzett felmérése szerint Európában és Amerikában az össznépesség- hez viszonyítva eléri a 0,5—2 ezreléket. Az elmaradottabb országokban ennek az ötszörösére is emelkedhet a vakok száma. A világ a vak, illetve aIiglátó gyermekek számára is megismerhető. Az oktatásnak tehát tényközlő és készségfejlesztő feladatokat kell ellátnia. Mivel a látási fogyatékos gyermekek legfontosabb információszerzési lehetősége a tapintás, érdekes kísérletbe kezdett egy müncheni vadászati múzeum. A vak gyermekeknek ritkán vön lehetőségük arra, hogy megérintsenek olyan állatokat, amelyeket nem tartanak a házaknál. A múzeum speciális osztályán 30 kitömött erdei állatot helyeztek el, amelyeket a vak gyermekek olyan sokáig megérinthetnek, megtapogathatnak, ameddig akarják. Költséges gyógyító módszerek Az élet ára Az orvostudomány fejlődésével olyan gyógyító módszerek alakultak ki, amelyeknek alkalmazása igen költséges, és sok szakképzett személyzetet igényel. E módszerek elterjedése jelentős gazdasági és káderproblémákat okoz. Angliában például évente 2250 beteg hal meg urémiában a 15—54 éves korcsoportból. Egy urémiás beteg művese kezelésének (dia- lizálásának) megkezdése mintegy 200 fontba kerül. Sok betegnél természetesen ismételt és hosszabb ideig tartó kezelésre van szükség. Jelenleg szó sem lehet arról, hogy minden urémiás beteget művesével kezeljenek. Ehhez 30 millió fontra és 10 000 orvosra, illetve szakképzett egészségügyi személyzetre volna szükség évente. Az egyik professzor szerint gazdaságosabb megoldást jelent majd a dialízis kombinálása veseátültetéssel. A másik súlyos probléma a koponyasérülésekkel kapcsolatos hosszan tartó eszméletlenség kezelése. Angliában évente mintegy 400 olyan koponyasérültet kezelnek, akik a sérülés után legalább egy hónapig eszméletlenek. Ezeknek a betegeknek a kezelése is nagy gazdasági és káderproblémát jelent, hiszen az életben maradiakat átlag két évig kell ápolni, kezelni, ellenőrizni, rehabilitálni. A harmadik, nagy költségekkel járó módszercsoport a korszerű művégtagok és általában a bénult betegek kezelése és rehabilitálása. Nincsenek pontos adatok, körülbelül 50-re becsülik évente az ilyen betegek számát Angliában; az ő ellátásuk jelenti a legnagyobb költségeket. Csonttalan hús, kaviár a lombikban Á jövő táplálékai • Sonka és kolbász — szójából • Megté vesztésig hasonlít az eredetire A futurológusok, a jövő kutatói sokszor aggodalmaskodnak: az emberiség rohamosan növekvő számát képes-e bolygónk ellátni elegendő élelemmel? A tudósok véleménye szerint bolygónk a mainál is sokkal több embert el tud tartani, igaz azonban, hogy ehhez a következő negyed században meg kell háromszorozni, sőt négyszerezni az élelmiszerek termelését. Új fehérjeforrások után kutat a tudomány, tömegméretekben szaporítja a fehérjetermelő algákat, amelyeket az állatokkal etetnek fel, így elsősorban közvetve válnak emberi táplálékká. Ugyancsak takarmányoVafc kisfiú ismerkedik egy ra- godozómadárrol Négylovas fogat a mosókonyha falában Összehasonlító bizonyítás Eddig ismeretlen, négy lótól vontatott kétkerekű kocsit ábrázoló kő került elő a püspöki palota kertjében lévő mosókonyha falából. Hasonló ábrázolásokat csak egykorú római pénzeken láthatunk Hadrianus, Aurelianus, Probus császárok idejéből. „A rámái élet" c. 1975-ben kiadott régiségtan a következőképpen említi a „kőbevésett" eseményt. „A legnagyobb népszerűségnek a kocsiversenyek örvendtek. A könnyű, kis kétkerekű kocsikba 2 vagy 4 lovat fogtak. Ennek alapján nevezték el a fogatot b i a g e -, illetve quadrigae -nek. A győztes az lett, aki a pálya közepén hosszában végignyúló kb. 1 méter magas kőfalat hétszer megkerülte és elsőként ért a célba. A kocsik szine más és más volt s ezekre tették a fogadásokat. A pályakanyarok igen veszélyesek voltak. Egy- egy napon -25 futtatást is tartottak." Eddig az idézet s most következzék a bizonyítás. Egy kőbe vésett esemény még nem lehet bizonyíték annok megléte felől. „A Sopianaei-i polgárok szórakozásáról nagyon keveset tudunk" — írja dr. Fülep Ferenc: Pécs római kori emlékei című művében. A nagyobb pannoniai városokból pl. Aquincumból sokkal több ilyen vonatkozású emlékünk van. Sopianae-ból eddig ilyen emlékeket nem ismerünk. Az itt talált római temetőből és a faragott sírkövek ábrázolásaiból következtetni lehet, hogy a városi kultúra magas fokú volt. A város római polgárokból, kiszolgált katonákból, esetleg az őslakosság itt maradt tagjaiból került ki. A város környékének népe növelte a lakosok számát s kultúrtáj benyomását keltette. Visszatérve a veteránokra, a kolóniák többségét ezek alkották s nemigen voltak a „múzsák” barátai, inkább a férfias látványosságok iránt érdeklődtek. Sopianae tartományi központ is volt. A kocsiversenyek iránt nemcsak itt, de másutt is nagy volt az érdeklődés. Hogyan került a képen ábrázolt faragott kő a püspöki palota kertjét övező falba? A választ dr. Fülep Ferenc adja meg, amikor azt írja; amikor a székesegyházat építették, felhasználták a római temetőben heverő sírköveket, valamint a város egyéb helyein található és romokban lévő római épületek köveit is, miként a Széchenyi tér kövezése alkalmával a kisállomás közelében lévő temető köveit használták fel, sőt megtalálhatók e kövek a székesegyház előtt lévő vízesés falazásában is. Ezt mór a XX. században készítették. A kőbe vésett esemény megtalálható vallási kultusz for-* májában is és nagy a valószínűsége annak, hogy ez utóbbi állítás az igaz. A keleti vallások közül Mithrasnak, a perzsa eredetű napistennek, a fény és világosság napistenének kultusza elterjedt volt. Ennek a győzhetetlen napistennek — sol invictus — emlékét hirdeti egy oltárkő, amelyet Pécsett, a székesegyház környékén találtak. A másik emlék, mely a Széchenyi téren került elő és friFotó: Dr. Szász János giai sapkát viselő fejet ábrázol, Mithrassal azonosítható. Van egy harmadik összehasonlítási lehetőség is, amely Pécs-Baranya megyei Múzeum Egyesület Értesítőjéből (1930) származik, „A dunaszekcsői lovasistenség ólomtáblácskája" c. közleményből. A thrák nem-’ zeti istenség nyomait Baranyában Dunaszekcsőn találta meg Halász Ferenc igazgató-tanitó. A lelet egy ólomtáblácska, amelynek legfelső sávjában Sol, a napisten quadrigán vágtat, melyet négy tüzes mén húz naponkint az égen és este a nagy Okeanos habjai alá merül, hogy másnap újra ismételje útját. Mindezek alapján valószínűnek látszik, hogy a kőbe vésett esemény Sol napistent ábrázolja. Dr. Görcs László zás céljára szaporítják egyes iparágak melléktermékeként az élesztőgombákat, és alakítják át — mikrobiojógiai úton — a kőolajat fehérjévé. Az állati fehérje — a hús — hiányának csökkentését célozzák azok a kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy vegyipari eljárásokkal a növényi fehérjéből hús illúziót keltő élelmet hozzanak létre. A szójabab-fehérjéből például rostos fonatok alakjában a húshoz hasonló ízű és tápértékű termékeket állítottak elő Angliában. A műhúsok puhább és keményebb minőségben készülnek. A Bentrai 427-02 néven, szabadalmazott termék látszatra, ízre és tápértékre a vagdalt marhahúshoz hasonló, egy másik készítmény a füstölt szalonnát utánozza. A fehérjefonatok tiszta fehérjetartalma 97 százalék, de ezek önmagukban íztelenek, szagtalanok, adalékanyagokkal (víz, növényi olaj, szilárd tojásfehérje, búza- sikér, hagyma, karamell, só, fűszerek stb.) viszont hússzerűvé tehető. A kutatók szerint a jóminőségű fehérjetermék előállítása olcsóbb a húsénál, sütésre való előkészítése nem igényel különmunkát, és csekély zsír- tartalma miatt táplálkozásélettani szempontból is előnyös. Amerikában sonkát, füstölt húst, marhahús kockát, kolbászt utánzó termékeket hoztak létre szójafehérjékből. Jelenleg az USA-ban a mesterséges húskészítmények évi forgalma 1 millió dollárra tehető és az előrejelzések szerint 1980-ban meg fogja haladni az 1,5—2 milliárd dollárt. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szerves Kémiai Intézetének egyik laboratóriumában nemrég újságírókat láttak vendégül. A tudósok maguk szolgálták ki őket: a laboratórium hűtőszekrényéből fekete és vörös kaviárt tálaltak eléjük. A kaviár sem külsejére, sem ízére nem különbözött a megszokottól, pedig laboratóriumban állították elő, olyan nyersanyagokból, amelyeknek semmi közük sincs a tengeri halakhoz. A fehérjét lefölözött tejből készítették, majd a fehérje forró oldatát melegített növényi olajba csepegtették. A lesüllyedő cseppek a hidegebb rétegbe jutva megkocsonyásodtak. Az apró golyócskákat elválasztották és tealevél-oldatban fürdették. A továbbiakban kialakították a színét, szagát és véglegesítették az izét. A végtermék tökéletesen hasonlított a természetes kaviárra. J ugoszláv gyártmányú 20 százalékos árengedménnyel a Konzum Áruházban
