Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-22 / 52. szám

1977. február 22., kedd DünantQlt napló 3 előtt állnak Komlóról igazgatják a dunántúli kőbányákat 1600—2000 tonna zúzott követ szállítanak napon ta a komlói kőbányából út- és vasútépítéshez. — Szokolai felv. — A megszűnt egyesülés he­lyett budapesti képviselet Nem kis port vert fel Veszp­rém megyében, amikor aZ ÉVM — a Minisztertanács határoza­ta alapján — Komló központ­tal a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalatba olvasztotta a Kö­zépdunántúli Kőbánya Vállala­tot. A minisztérium azonban gazdasági szempontból alapo­san megfontolta a döntést. És előrelátóan döntött. Két azonos fajsúlyú vállalatot vontak ösz- sze, közülük azonban Komló­nak kell nagy fejlesztéseket megvalósítania, a fejlesztések eredményeként a termelést il­letően tehát Komlóé az első­ség, a vezető szerep. Tekintsük át mindenekelőtt a szervezeti változásokat. Megszűnt o Kőbányászati Egyesülés Az őt tagvállalatból két vállalat lett: 1. Déldunántúli Kőbánya Vállalat (Komlá) 2. Észak-magyarországi KV. (Tárcái) A Déldunántúli KV-hez mérleg beolvasztással hozzácsatolták a Kö­zépdunántúli KV-t (Uzsa), Déldunántúli KV (DELKÖ). Központja Komló. Két üzemigazgatóságot hoztok létre: A Mecsek-vidéki Üzemigazgatósághoz tartozó bányák: Komló, Nagyharsány, Erdősmecske, Kozár, Bükkösd, Pécsvárad. Balatonfelvidékhez: Uzsa (az ország legnagyobb kőbányája), Zalahaláp, Vindemyaszőllős, Sümeg, Gánt, Bálát on rend es, Diszel és Polgáréi (korábban Komlóhoz tartozott) A DELKÖ évi termelése: 5,3 millió tonna, létszáma: 1770 fő. A komló üzemigazgatósághoz tartozó bányák — még ebben az ötéves tervidőszakban — jelentős fejlesztések előtt áll­nak. A sort Nagyharsány nyit­ja. Itt teljesen új üzemet hoz­nának létre, a legkorszerűbb gépekkel, minimális létszámbő­vítéssel, melyeknek eredménye­ként a nagyharsányi kőbánya jelenlegi évi 730 ezer tonnás termelése 1981-re, a teljes fel­futás évére 1,650 millió tonná­ra növekedne. A 270 millió fo­rint költségű beruházás tervei már elkészültek és zsűrizésre benyújtották a minisztériumba. Az igények indokolják A fejlesztést legfőképpen a Dunai Vasmű fokozódó igényei indokolják, 1981-re félmillió tonnával többet, a jelenlegi mennyiség dupláját kérik a DÉLKÖ-től. De kell a nagyhar­sányi kő Beremendnek is, ahol mészmű épül, szükséglete évi 300—350 ezer tonna kő. S vé­gül tekintettel kell lenni a cu­korgyárak igényére — a hazai cukorgyárakat három kivételé­vel Nagyharsány látja el cu­korkővel, ugyanakkor épül már a kábái óriás is —, e gyárak­nak jelenleg évi 150—160 ezer tonna cukorkövet szállítanak, ezenkívül a jugoszláviai cukor­gyáraknak évi 40 ezer tonnát, tegyük hozzá, exportra több is mehetne, de csak ennyi ma­rad. Megírtuk, kimozdult a holt­pontról a pécsváradi földpát ügye. Olyannyira, hogy már a bánya beruházási programja is elkészült, ez is a zsűrizésre vár a minisztériumban. Egyelőre azonban még folynak a kísér­letek, hogy a vasoxid tartalmat 0,2 százalék alá nyomják, ak­kor kapnak a porcelángyárak igényeinek megfelelő, jó minő­ségű földpátot. A döntéssel nyilván erre várnak. Minden­esetre a kísérletekről kedvező­en nyilatkoznak, ez cseng ki a három — köztük a pécsi — porcelángyár szakembereinek szakcikkeiből is a Szilikáttech­3. A vállalat feladata Du­nántúl ellátása. Nyilván, most jobb áttekintése van a piacról, egy kézben az értékesítés, de egy kézben a beszerzés is. 4. Adminisztratív-ügyviteli lét­számot takarítanak meg, lehe­tőség nyílik az ügyviteli mun­kák teljes gépesítésére. Miklósvári Zoltán Összefagyva, későn érkeznek Munkás­Bodegás tehergépkocsi, tűtetlen autóbusz Nyikorog lábunk alatt a fa­gyos hó, amint föl-alá sétálga­tunk, hogy némi mozgással vé­dekezzünk a hideg ellen. A Baranya megyei Tanács Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat munkásait Mohács térségéből Siklósra szállító autóbusz ugyanis elromlott. Csaknem egy órája vesztegelnek Lány­csókon a dolgozók, a többség kocsmában keres némi meleget mert — ha el is indul — az autóbuszt nem fűtik ... Gyülekezünk a megállóban. Egymás után érkeznek a bode­gás teherautók és elnyelik az embereket A Mohácsi ÉPSZÖV, a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és a már em­lített tanácsi vállalat dolgozóit ezek szállítják a munkahelyek­nika legújabb számában. Ad­dig is, amíg a 170 millió fo­rint költségű beruházás zöld utat nem kap, a DÉLKÖ saját fejlesztési alapjából ideiglenes, 6—8 ezer tonna földpátos ho­mok mosására alkalmas mosó- berendezést állít üzembe. Pécsvóradon egyébként a lét­szám végkifejletben 150 fő lesz. A bükkösdi kőbánya is a DÉLKÖ-é, miután azt átvették az időközben megszűnt építő­anyagipari vállalattól. Fejlesz­tenek, az ásványvagyont eldön­teni hivatott kutatást a Földta­ni Hivatalnál már megrendel­ték. A nyolcvanmillió forintos beruházással a jelenlegi évi 30—35 ezer tonnás termelés félmillió tonnára szökik fel, a létszám 60 fővel gyarapodik. És a Balaton-felvidéki bá­nyák? Itt sok kis bánya talál­ható. A legnagyobb feladat a gánti üzem fejlesztése, a jelen­legi évi 60 ezer tonnás terme­lés 1978 nyarára 450 ezer ton­náid fut fel. Mindent egybevetve, a DÉL- KQ jelenlegi évi 5,3 millió ton­nányi termelése az ötödik öt­éves terv végén, 1980-ban 7—8 millió tonna lesz, ennek a meny- nyiségnek biztos piaca ígérke­zik. Miközben nő a termelés, javul a minőség is, eltolódik az arány a minőségi kőfélesé­gek javára. Mellesleg erre ösz­tökél a frissen napvilágot lá­tott miniszteri rendelet is, amely a minőség javítására ösztönző bérformára való áttérésről in­tézkedik az építő- és építő­anyagiparban. Mit nyertek? Mi a szervezeti korszerűsítés haszna? — végezetül ennek összegezését kértük dr. Fekete Sándortól, a DÉLKŐ igazgató­jától. 1. A 70 fős egyesülés meg­szüntetésével létszám szabadult fel. A pestiek közül tizenhár­mán maradtak, ők látják el a két kőbánya vállalat, Komló és Tárcái képviseletét. 2. A fejlesztési alapok így összeadódnak, koncentráltabb fejlesztéseket hajthatnak végre. „Munkád mellá add a neved! Széles körű szocialista munka­verseny bontakozott ki Baranyában Újabb csatlakozás a csepeliek felhívásához Széles körű szociálist» mun­kaverseny bontakozott ki Ba­ranyában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére. Újabb üzemek csatlakoztak a Csepeli Vas- és Fémművek kezdemé­nyezéséhez. „Vállaljuk: az V. ötéves terv­időszak II. évének termelési feladatait 1977. december 10­A nagyteljesítményű, olasz gyártmányú Maestrelli típusú vegy­tisztítógép egyaránt alkalmas szövet felsőruhák, bundák és mű­szőrmék tisztítására. Felvételünk a Patyolat nagyforgalmú, Kö­rösi Csorna Sándor utcai szalonjában készült. re teljesítjük” — írták szerkesz­tőségünkhöz küldött felajánlá­sukban az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Me­cseki üzemvezetőségének dol­gozói. Első rendő feladatuknak tekintik kommunista műszak szervezését Komló kulturális cé­lú építkezésén. A balesetek és a kieső műszakok számának csökkentését. A csepeliek kezdőmén yezésé­„Fél bevágták” a Kossuth utcát Felújítják a Sarokházat Galéria és boxok a cukrászdában Nem szokatlan látvány, hi­szen hol itt, hol ott lehetünk tanúi egy-egy régebb? épület újjászületésének. Több mint egy éve üresen ásítozik o Sörház utca 1-es számú ház, az ismert Sarokház cukrászda épülete. Életveszélyessé nyilvá­nították, a lakókat kiköltöztet­ték, o falakat fagerendák tá­mogatják, — Pincét találtunk az épü­let alatt A főszerkezetek nagy­fokú károsodást szenvedtek,és még alapozási problémák is vannak — mondja Torma And­rás, a PIK előkészítési csoport­jának vezetője. Az épület korszerűsítésével kettővel több lakást alakíta­nak ki — felhasználva a pad­lásteret. A régi cukrászda ní­vós szórakozóhellyé változik. A nagy belmagasság miatt lehe­tőség nyílik galéria létrehozá­sára, omi a férőhelyek meg­kétszereződését jelenti. A cuk­rászdát boxokkal teszik inti­mebbé. A szemközti ház — a Kos­suth Lajos utco 48 — ugyan nem műemlék, de nagyfokú el­avultsága miatt sürgető a helyreállítás. A két udvari, melléképületből kialakított, szigeteiében lakást szanálni kell, és a társbérleteket felszá­molják. A Kossuth Lajos utcát a két épület között „félbevágták”, a Sörház utcát félszélességben lezárták a forgalom elől. Ez a környék közlekedését jelentő­sen nehezíti. A felújítások va­lamikor 1978-ban fejeződnek be, ez sürgeti a környék for­galmi rendjének megváltozta­tását. Hegyi Etelka hez csatlakozók sorában talál­juk a Pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat dolgozóit is, akik célul tűzték ki a termelé­kenység 3,5 százalékos emelé­sét az önköltség egy százalé­kos csökkentését, a föl mérési alapmunkák két százalékos túl­teljesítését. Túlteljesítik idei termelési tervüket az üzemükben folyó rekonstrukció ellenére — je- Intették be csatlakozásukban a Baranya megyei Patyolat Mo­soda Vállalat szocialista bri­gádjai. Fontos feladatnak te­kintik a vállalási határidők be­tartását, az ügyfelek udvarias, kulturált kiszolgálását. A szo­cialista munkaverseny kapcsán bejelentették a „Munkád mellé add a neved” mozgalomban való részvételüket. Húsz százalékos termelésnö­velést ajánlottak fel a Pécsi Állami Gazdaság dolgozói. Vál­lalták hogy a Holstein Friz szarvasmarhák tejhozamát hat­ezer liter fölé emelik, míg a magyartarkánál az egy tehén­re eső átlag meghaladja majd a háromezer litert Fokozzák a sertéshús kibocsátást: 250 va­gon feletti mennyiséget kíván­nak átadni a feldolgozóipar­nak. A csatlakozók célul tűzték ki, hogy a 660 hektáros kerté­szet területén mintegy 25 szá­zalékkal növelik terméseredmé­nyeiket. Emelik a búza és a kukorica hektáronkénti hoza­mát is. A vállalt termelésnöve­lést a dolgozók önképzéssel is biztosítják. A kertészetben, a növénytermesztésben dolgozók bentlakásos, míg az állatte­nyésztésben foglalkoztatottak telepenkénti oktatásban ismer­kednek meg a korszerű tech­nológiával. re. A kocsi platójára tett farost bódé huzatos, szinte semmi vé­delmet nem nyújt a hideg el­len. —Több mint tíz éve ilyen­nel járunk —mondja Hornung István. — Fabódé az öltöző, az ebédlő. — Ez a járat Szederkényből indul — teszi hozzá Dohai István. — Jöjjön el, nézze meg, milyen körülmények között dol­gozunk, nincs téliesítve a mun­kahelyünk. Kegyetlen hideg van. Kesztyűben sem tudunk egy óránál tovább festeni. Egy éve dolgozom a Baranya me­gyei Tanács Magas- és Mély­építő Vállalatnál, de még nem hívtak be bennünket, hogy megkérdezzék, milyen gondunk van. — Nem zúgolódnak az em­berek, hogy így kell utazniuk? — kérdezem Kon János gépko­csivezetőtől. — Zúgolódnak, szeretnének buszt kapni — válaszolja. — A VOLÁN pedig 0 kilométeres buszokat ad munkásjáratra. Mohács térségében 30 bode- gás-teherautó közlekedik. Nem is lenne szabad ezekkel embe­reket vinni. — Nem csoda, ha összefagy­va, késve érkeznek a dolgozók. Mindennapi problémájuk az utazás — jegyzi meg Palágyi István. Fél 8-kor leemelik a farostból készült bódét és anyagot visz­nek a teherautók. Délután vi­szont ismét személyszállítóvá alakulnak. A Mohácsi Építőipari Szövet­kezet 326 dolgozója 14 hely­ségből ingázik. Hét farostlemez bódéval felszerelt teherautó szállítja őket. Ilymódon a vé- méndiek és a lippóiak mint­egy 25 kilométert utaznak. Bár a szövetkezet vezetői minden esztendőben tárgyalnak a Vo­lánnal, o vállalat nem tud autóbuszt biztosítani. A Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat 120 ingázót foglalkoz­tat. A megye minden nagyobb községében él munkásuk. Vo­nattal, menetrendszerű autó­busszal utaznak a pécsi mun­kahelyekre. A VOLÁN sem szer­ződéses, sem bérelt buszt nem tud biztosítani. Harminckét munkahelyen dolgoznak a Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat munkásai. Naponta 850 embert szállít a vállalat 7 saját, 5 bérelt, 4 szerződéses autóbusza, és az 5 farost bódé­val felszerelt teherautó. Újabb szerződéses járatot nem kap­nak a Volántól. Bérelni sem tudnak, mert „D" viszgával ren­delkező gépkocsivezetőjük is kevés van. A legtöbb az ingázó a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Százötvenöt köz­ségből 14 munkahelyre utaznak az emberek. Vasúton, autóbusz- szal ... és két bodegás-teher- autóval. (Ez utóbbit nem is­merték el a vállalat munkaügyi osztályán.) Az ÉPFU szerződéssel 5 bó- dés autót biztosít személy- és teherszállításra: kettőt a BÉV- nek, egyet a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat­nak és kettőt a Tolna megyei állami Építőipari Vállalatnak. Nem látszik célszerűnek, hogy a vállalatok saját pénz­ből vásároljanak autóbuszt. Ta­lán jobb megoldás lenne, ho a munkások szállítását a VO­LÁN Vállalat vállalná. Segít­séggel megteremthetők a felté­telek, mert csak megfelelő szá­mú és állapotú autóbuszok be­állításával szűnhet meg ez a tarthatatlan állapot. Horváth Teréz

Next

/
Thumbnails
Contents