Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-19 / 49. szám

PunantQit napló 1977. február 19., szombat Fekete gyémántok Alighanem elsősorban szórakozni szeretnének azok a nézők, akik beül­nek e kétrészes, új magyar film megtekintésére. A Fe­kete gyémántok a korábbi Jókai-feldolgozásokhoz ha­sonlóan eleget is tesz en­nek a nagyközönségi vá­rakozásnak. Van benne sztriptíz, orgia, párbaj, szebbnél szebb ruhákban pompázó, szép hölgyek, délceg férfiak, nosztalgiát ébresztő enteriőrök, gáláns táncok, szemvillogtató ba­juszos népi figurák, ferge­teges tűzijáték és vér... Egyszóval minden megta­lálható ebben a filmben, ami a szórakoztató mozit jellemzi. Ez alapjában vé­ve nem rossz, és ami a mozgalmasságot, a szóra­koztatást illeti, ahhoz tu­lajdonképpen elég is. Várkonyi Zoltán Fekete gyémátok-ja a jelek sze­rint nem is vállalkozott többre. Jóllehet, kitűnő al­kalom lett volna ez egy — iimmár többszörösen el­szalasztott — Jókai-adap- tációra. Jókai regénye azon ke­vés magyar alkotások egyi­ke, amelyek a kapitaliz­mus hazai kialakulásának kezdeteit ábrázolják — ez esetben ugyan romantikus eszközökkel, mégis a maga súlyosságában, összetett­ségében. Figurái idealizál­tak, a maguk nemében emberi végletességek hor­dozói, megtestesítői. Jókai e túlzásai azonban a hely­zetek atmoszférikus erőssé­gei, kiegyenlítő hatásai ré­vén elfogadhatóak a re­gényolvasó számára, hiszen a képzelet sokkal többet tud kezdeni ezekkel a túl­zásokkal, mint például a nála már jóval racionáli­sabb szem. A film alkotói, elsősorban a forgatókönyv­író Erdődy János és Várko­nyi Zoltán jól közelítették meg a megfilmesítés prob­lémáját, hiszen a legfőbb az volt, hogy valamiképpen racionálisabbá, a szem számára elfogadhatóbbá tegyék Jókai nem egy esetben ugyancsak képze­letbeli világát. így Jókaiból éppen azt szűrték ki, és nagyították fel a kelleténél jobban, ami legkevésbé eredeti nagy romantikus elbeszélőnkben: a raciona­lizmusát. Meghagyták a filmben a cselekmény egy részét és a beszélgetésekre építettek csaknem mindent. A Jókai-regények másik fő erősségére, az atmoszférá­ra azonban szinte egyálta­lán nem voltak tekintettel. Vagy ha igen, akkor ezt csak külsőségek formájá­ban érzékelhette a néző. Az is feltűnt, hogy ez a film alig, vagy csak hellyel- közzel (Illés György opera­tőri munkája) támaszkodott a magyar filmművészet ed­dig elért, ugyancsak alap­vető és meghatározó ered­ményeire, azaz művészi ki­vitelezés dolgában meg­elégedett egy évtizedekkel ezelőtti színvonallal. A mesebeli jó és rossz, Berend Iván, illetve Kaul- mann Félix alakját érzé­sünk szerint mindkét fősze­replő: Huszti Péter és Hau- wann Péter a számukra adott keretek közötti leg­jobb megvalósításban kel­tette'életre. Haumann né­ha remekelt. A premier napján a Pe­tőfi mozi tele volt. A húsz- forintos jegyek is kivétel nélkül elkeltek. Nem csoda. Ennyit meg is ér ez a film . .. Bebesi Károly Készülődés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Változatos program Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége Pénteken a Parlament Va­dásztermében ülést tartott a Magyar Szovjet Baráti Társa­ság Országos Elnöksége. Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a ba­ráti társaság elnökének meg­nyitó szavai után Roska István bemutatójának. A szovjet kul­turális, művészeti élet kincses­tárából adnak reprezentatív válogatást ősszel az Auróra, 77. szovjet próza és költészet fesztiválján, továbbá a szovjet filmek ünnepi hetének ese­ménysorozatán. MA ESTE A TELEVÍZIÓBAN Tervek és lehetőségek Ma délután háromnegyed hatkor sugározza a televízió a Tervek és lehetőségek című műsort, amelynek résztvevői megyei lapok munkatár­sai. A műsor előzménye, hogy hasonló címmel került adásba a múlt év decemberében egy riport-összeállítás, amelyben Balog Mária szerkesztő-riporter azt igyekezett bemutatni, hogy mit lehetne, kellene tenniük a vállala­toknak a munkaerőhiány enyhítéséért. A tv-adást követően a megyei és városi lapok munkatársai heteken át cikkek, Tipor­ták százaiban azt vizsgálták, honnan vegyék a vállalatok és szövetkezetek azt, ami papír­forma szerint gyakorlatilag már nincs: azaz a szabad munkaerőt. Illetve azt, hogy ahol van, ott miért nincs? Miként lehetne a rejtett és kevésbé rejtett munkaerő tartalékokat mozgó­sítani, a meglévő erőket okosabban, ésszerűb­ben, hatékonyabban foglalkoztatni? Ez volt az első alkalom, hogy egy adott té­mává) — s még hozzá milyen fontos témával I — a televízió és a megyei lapok közösen fog­lalkoztak, az e közben szerzett tapasztalatok, tanulságok óriási mennyisége és minősége or­ról tanúskodik, eredményesen, A mai stúdió-beszélgetés keretében kollé­gáinkat Balog Mária faggatja ki a közös mun­kában szerzett legfontosabb észrevételeikről, javaslataikról, hogy mindaz, ami az ország nyilvánossága elé kívánkozik, oda kerüljön. Munkaadók és munkavállalók okulására, a „hivatásos gondolkodókénak tovább gondo-' lásra, a döntésre jogosultaknak fjedig intézke­dések sugalmazására, netán sürgetésére. Gy. Z. külügyminiszter-helyettes emlé­kezett meg arról, hogy 29 esz­tendővel ezelőtt ezen a na­pon írták alá Moszkvában a Magyar—Szovjet Barátsági1 Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést. A történelmi jelentőségű do­KÍ$Z~wGzet&képz& iskola Pécsett ..........----­.................. ..................................................................................... :..................... ................................................................... ........ f i közössé „Adj vért, életet men tsz í" motorjai ö Fejlett fiatalokat kapnak vissza a szervezetek ö Tanulás, nevelés magas színvonalon kumentumot méltatva kimelte: az egyezményt áthatotta né­peink igaz barátsága, s meg­teremtette a háborúban sokat szenvedett magyar nép fel- emelkedésének lehetőségét. Az 1948, február 18-án meg­kötött és az 1967-ben megújí­tott szerződés kétoldalú kap­csolataink bővítésének, együtt­működésünk további elmélyí­tésének alapokmánya. Népeink történelmi múltban gyökerező barátsága a szerződés szelle­mében él és fejlődik. Az egyezmény aláírásának évfor­dulójáról vailó megemlékezés jelentőségét növeli az a tény, hogy az idén ünnepeljük meg a világtörténelemben új kor­szakot nyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­mének 60. évfordulóját. Ezután Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osz­tályának vezetője tájékoztatást adott a tömegpolitikai munka időszerű feladatairól. A baráti társaság, idei ten­nivalóiról Regős Gábor, az MSZBT titkára szólt. Elmondta, hogy a baráti társaság egész évi tevékenységének közép­pontjában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom törté- nelnji évfordulójának megün­neplése áll. A Kulturális Minisztériummal, a Magyar írók Szövetségével és a KISZ Központi Bizottsá­gával együttesen irodalmi pá­lyázatot írnak ki a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Ennek jegyében hirdetik meg a „Kell a jó könyv, 77" elnevezésű ol­vasómozgalmat is. A Műcsar­nokban rendezett kiállításon mutatják majd be azokat a legsikerültebb festményeket, grafikai, plakát- és kisplaszti­kái alkotásokat, amelyeket a Kulturális Minisztériummal és a Fővárosi Tanáccsal közösen meghirdetett képzőművészeti pályázatra küldenek be. A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza ad otthont ebben az év­ben a forradalmi kórusművek A jó vezetőnek a rátermett­ségen kívül szakmai és politikai felkészültséggel is kell rendel­keznie. Az előbbi alkati kérdés, de az utóbbi kettő megszerzése már komoly tanulást igényel. Az elmélet és. a kellő gyakorlat el­sajátításán múlik, hogy mire képes, hogyan méretik meg egyénileg és a közösséq által az, aki irányító posztra kerül. Különösen a fiatalok körében lényeges, hogy köztük olyan ve­zető legyen, aki közülük való, aki nem csak irányítója, de mo­torja is a közösségnek. Sokat várnak tőle, a személyes pél­damutatástól a munka jó el­végzéséig. A középszintű vezetők képzé­se a KISZ-iskola feladata, ahol alapos elméleti tudással és sok gyakorlati munkában is hasz­nosítható ötlettel, tanáccsal lát­ják el őket. A KISZ Baranya megyei Bi­zottság „Tarr Imre" Vezetőkép­ző Iskolája az Oktatási Igaz­gatóság épületében van Pé­csett, a Damjanich utcában. Az iskola fennállása óta sok válto­záson esett át. A megyeközi is­kolák közül a pécsit alakították meg elsőként, 1958 őszén. Kez­detben a pécsi Üttörőházban dolgoztak, az egész Dunántúl alapszervezeti titkár képzését látva el 2—3—4 hetes tanfolya­maikon. A hatvanas évek köze­pétől szűkült működési terüle­tük és bővült a képzési idő: 1972-től hathetes turnusokban folyt az oktatás Baranya, Tol­na, Somogy és Zala megyék, majd 1975 őszétől már csak Ba­ranya és Tolna alapszervezeti titkárait képezték — egyszerre 60 fiatalt. 1976 szeptembertől már a középvezetők és a pro­pagandisták, egyszerre 50—60 fiatalt készítenek fel a két me­gyéből. Eddig mintegy tízezer hallgatójuk volt. Tavaly ősztől már országosan egységes tematika és tanköny­vek alapján dolgoznak. A tan­év szeptembertől júniusig tart, ezalatt négy középvezetői és egy propagandista tanfolyamon közel 300 vezetővel sajátíttatják el az alapvető elméleti és gya­korlati tudnivalókat. Az iskolai munka mellett a megyei politikai képzés irányí­tását, koordinálását és mód­szertani segítését, valamint a balatonfenyvesi vezetőképző tá­bor teljes tematikájának össze­állítását is az iskola oktatói végzik. Az előadások nagyobb részét „külsősök" tartják, a pé­csi felsőoktatási intézmények neveléstudományi, pszicholó­giai, marxista tanszékeinek, il­letve az MSZMP Oktatási Igaz­gatóságának tanárai, valamint a KISZ-apparátusok munkatár­sai, s ebből eredően igen ma­gas színvonalon. Egy turnus 320 órájában a társadalom- és ifjúságpolitikai ismeretek, a KISZ vezetéselmé­leti és gyakorlati kérdései és a KISZ nevelőmunkája a tevé­kenységi területek szerint az előadások, szemináriumok és a gyakorlati foglalkozások témá­ja, a három fő témakör. Az egyéni tanulást, felkészülést filmvetítések és a jói felszerelt mozgalmi könyvtár segíti, de a szabadidős programok is az „életre” való felkészülést szol­gálják. A hallgatók KISZ-bizottsága egyben önkormányzati szerv, a tanuláson kívül segíti a sport- bajnokságok és a klubrendez­vények megszervezését, lebo­nyolítását. Politikai és egyéb vetélkedők, találkozások művé­szekkel és írókkal, diabemuta­tók, mozilátogatások és kirán­dulások, na meg táncos klub­estek teszik esemény- és ötlet­gazdaggá a közös megmozdu­lásaikat, kovácsolják a közös­séget. A hathetes turnus végén a küldő járási-városi KlSZ-bizott- ságok alaposan felkészített fia­talokat kapnak vissza, akik megállják a helyüket a minden­napi mozgalmi munkában, akik nemcsak irányítói, de motorjai is a közösségnek. Murányi László A Mechanikai Laboratórium Pécsi Gyára felvételre keres: — gépgyártás-technológia szakon végzett gépészmérnököt vagy üzemmérnököt, — gépésztechnikusokat, — elektrotechnikusokat, — műhelyadminisztrátort, — gépipari vagy műszeripari, technikusokat meós munkakörbe, — mechanikus műszerészi munkakörbe gépipari, vegyigépipari és egyéb középiskola gépész tagozaTán végzett fiatalokat, — szerszámkészítő szakmunkásokat, — esztergályosokat, marósokat, — mechanikus műszerészeket, — elektroműszerészeket, — gépjavító lakatost, — fényező szakmunkásokat, — kertész szakmunkást, — férfi és női betanított munkásokat, — férfi és női raktári kiadót, — férfi segédmunkásokat. Jelentkezés: Pécs-Kertváros, Szilva utca 1—3., munkaügy. Az iskola hallgatói előadáson, a tanteremben. Hogy állunk a tanulmányi eredményekkel? Tanulás után jólesik egy kis kikapcsolódás. Tanácskozott a Vöröskereszt pécsi járási vezetősége „Az egészségügyi felvilágosí­tás, mely az általános kultúrá­nak társadalmilag fontos része, alapját képezi a Vöröskereszt összes tevékenységének” — hangzott el többek között teg­nap a Magyar Vöröskereszt pé­csi járási vezetőségi ülésén. Ezt a kijelentést támasztotta alá adatokkal, tényekkel Horváth József járási titkár, aki a múlt évi feladatok végrehajtásáról számolt be. A felvilágosító előadásokon túl különböző tanfolyamokat tartottak az elsősegélynyújtás­ról, a családi életre nevelésről. Javult a községi Vöröskereszt­szervezetek munkája is. A Hirdi Kenderfonó üzemi VK vezetősé­ge kezdeményezésére a szo­cialista brigádok, így a vörös­keresztes brigád is, vállalták az átmeneti nevelőotthon utógon­dozottjai és a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek munkahelyi patronálását, vala­mint megszervezték a GYES-en lévő kismamák találkozóját, se­gítését. Kiemelkedő eredményt értek el tavaly a véradónapok szer­vezésében is. A pécsi járásból 26 alkalommal, közel 3000 em­ber 1200 liter vért adott térítés- mentesen. Ez az eredmény an­nak is köszönhető, hogy a já­rásban már társadalmi üggyé vált a véradómozgalom. Az „Adj vért — életet mentsz!” — jelszó tartalommal telítő­dött, s az önkéntes véradókat a mozgalom 15 éves jubileuma alkalmával ünnepélyesen felkö- szöntötték, elismerték segítő­készségüket. Ebben az évben célul tűzték ki az egyéni emberi gondokkal való nagyobb törődést és a fel­készülést az októberi, V. orszá­gos vörös keresztes kongresszus­ra. Korszerű bölcsőde Sásdon A tervezettnél három évvel korábban valósult meg Sásdon a bölcsőde bővítése. A 30 férő­helyes létszámnövelést 1980-ra ütemezték, de egy évvel ezelőtt a tsz vezetősége és a pártalap- szervezetek felhívással fordultak a lakossághoz és a vállalatok­hoz. Társadalmi munkájuk ered­ményeképpen 500 000 forint tá­mogatást ajánlottak föl a böl­csőde bővítéséhez. A Szabad­ság út 23. számú épületet, a felszabaduló bank helyiségeit megvásárolták és a megyei, va­lamint a sásdi tanács segítsé­gével a sásdi Költségvet. üzem átalakította. így valósult meg a három foglalkoztatós korszerű konyhával, tálalóval, szociális helyiségekkel ellátott új bölcső­de. A bölcsődei férőhelyek szá­ma pillanatnyilaq kielégíti az igényeket, de 1980-ban újabb épületszárny építését tervezik.

Next

/
Thumbnails
Contents