Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-17 / 47. szám

1977. február 17., csütörtök Dunántúlt napló 3 A városi tanács értékeli a munkáslakosság életkörülményei javítására hozott határozatok végrehajtását pécs megyei város Tanácsa munka­terv szerint a március 17-i ülésen tárgyal a munkás­lakosság életkörülményei­nek javítására hozott hi tározatok végrehajtásárál Czente Gyula tanácselnök előterjesztése alapján. Az előterjesztés — amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk — elkészült, s azt a tanácsülés előtti he­tekben a munkásság köré­ben vitára bocsátják. A párt Központi Bizottsága 1974 márciusában értékelte a munkásosztály helyzetét. Ezt kö­vetően 1975 júliusában a Ba­ranya megyei Tanács tekintette át a megye munkáslakösságá- nak helyzetét és intézkedési tervben határozta meg a taná­csi szerveknek a munkáslakos­ság életkörülményei javításával kapcsolatos teendőit. A határo­zat pécsi végrehajtásának ér­tékelésére készül a város taná­csa. Ma már nehéz e meghatá­rozást elkülönített egységként kezelni. A hagyományos mun­káskolóniák jobbára csak nyo­mokban léteznek, $ napjaink­ban Pécsett is mind kevesebb azoknak a lakóterületeknek a száma, amelyekről egyértel­műen és habozás nélkül jelent­hetjük ki, hogy munkás-lakóte­rület. A városi lakosság homo­genizálódása olyan folyamat, aminek feltartóztatását semmi sem indokolja. Ha tehát a munkáslakosság életkörülmé­nyeiről beszélünk, az nehezen ragadható ki a városi lakosság egészének életkörülményeiből, ezért a munkóslakosság életkö­rülményeinek javítására tett és teendő intézkedések a város lakosságának egészét szolgál­ják. Későbbi adatok hiányában az előterjesztés 1973-as statisz­tikára hivatkozik. Eszerint Pé­csett akkor 47 463 munkás volt, ebből 30 480 férfi és 16 983 nő. Osztálytagozódás szerint az ak­kori 157 861 főnyi lakosságból (családokkal számolva) 102 024 (69é°/o) a munkás, 3445 (2,2) a szövetkezeti paraszt, 48 995 (31,0) az értelmiségi, alkalma­zott és egyéb, 3397 (2,2) fje­dig a kisárutermelő. És még egy összehasonlítás: az öt vidéki nagyváros közül Miskolc után Pécsett a legmagasabb a mun- káslakossáa aránya, s ez ön­magában is egyértelművé teszi, hogy Pécs életében a munkás­ság szerepe meghatározó. Pécs életében a munkásság szerepe meghatározó! Várják a dolgozók javaslatait, észrevételeit galom arra hívja fel a figyel­met, hogy a város jelenlegi iparszerkezete már kevesebb le­települőt vonz. illiill Pécs munkáslakosságának a társadalmi szerkezetben elfog­lalt helye, a gazdasági élet­ben betöltött szerepe, társadal­mi és politikai súlya az elmúlt években jelentősen megnőtt. A város munkásainak létszámnö­vekedését, a foglalkoztatottak arányán belüli növekedését a korábbi ipartelepítések kiemelt üteme határozta meg. Pécs ipa­ra azonban ma már nem gya­korol olyan szívóhatást a vá­roson kívüli munkavállalókra, mint korábban. A betelepülések erősen csökkenő üteme miatt arro következtethetünk, hogy az extenzív iparfejlesztés lehető­ségei már korlátozottak. Ezért törekedni kell az itt élő mun­káslakosság helyzetének folya­matos javítására, s a problé­mák megoldását a társadalmi, politikai és gazdasági szervek kiemelt feladatként kezeljék. Általános következtetésként levonható, hogy — Pécs gazdasági és politi­kai helyzete, az országos te­lepüléshálózatban elfoglalt sze­lékos, a tanácsi bizottságok nem-tanácstag tagjai között vi­szont nincs egyetlen munkás sem. Többéves tapasztalat, hogy a munkás-tanácstagok a ta­nácsüléseken jobbára csak az interpelláció eszközével élnek. A tanácsvezetés véleménye sze­rint rendszeressé kell tenni mindenekelőtt a munkásságot érintő testületi előterjesztések feletti üzemi vitákat, s biztosí­tani keli meghatározott téma­köröknél a munkásság képvi­selőinek a tanácsülésen való részvételét. A tanács a jövőben törekszik az üzemi kapcsolatok különböző formáinak erősítésé­re. Különösen fontos azonban a munkás-tanácstagok üzemi szerepének erősítése. Ennek ér­dekében létre kell hozni az üze­mi tanácstagi beszámolók, fo­gadóórák rendszerét Indokolt az üzemi államigazgatási szol­gálatok megszervezése, az ál­lamigazgatási napok tartása azokban az üzemekben, ahol nem működik jogsegély-szolgá- gólat. takásakció A várospolitika (ezen belül a városépítés, a városfejlesztés) — a munkásság arányát te­kintve — a munkáslakosság helyzetének javítását célozza. Mégis szükséges, hogy bizonyos Új bányász-lakóházak Pécsett, a Komiját Aladár utcában lakta területek üzlethálózata és ellátottsága az átlag alatt van. Az utóbbi években ugyan né­mi javulás tapasztalható, a szükséges fejlesztést mégsem le. hét halogatni. A város új lakóterületei maxi­mális kommunális ellátottság­gal épülnek, ugyanakkor a munkáslakta külterületek ilyen vonatkozásban igen elmaradot­tak akár a víz, a csatorna, vagy a gázellátást vesszük. Az alap­ellátást feltétlenül javítani kell. A vízszolgáltatás és a szenny­vízkezelés folyamatban ilévő be­ruházásai ezt a célt is szol­gálják. MíívelődósJ! A vitára bocsátandó előter­jesztés sorraveszi az egészség- ügyi ellátás, a lakossági szol­gáltatás, majd a munkósműve- lődés kérdéseit. Ez utóbbiból kiemeljük, hogy a férfi fizikai dolgozók 28,6, a női fizikai dol­gozók 33,6 százaléka nem vé­gezte el az általános iskola nyolc osztályát. A végzettség megszerzését üzemekben szer­vezhető rövid időtartamú tan­folyamokon kell biztosítani, de a pécsi üzemek ezt a lehető­séget nem használják ki kellő mértékben. Különösen nagy gondot okoz a segédmunkások beiskolázása, minthogy sok üzemi vezető nem is tartja fon­tosnak e munkásréteg költsé­ges iskoláztatását. Pedig ezzel talán áttételesen a szakmun­kásképzési gondokon is lehet­ne segíteni. A felnövő gene­ráció képzésének egy negatív vonása, hogy a demográfiai hullám tetőzése folytán az egyébként is korszerűtlen szak­munkásképzők zsúfoltsága miatt a gimnáziumok keretszámát nö­velték, s ezzel a felduzzasztott gimnáziumi osztályok tanulói­nak — zömükben lányoknak — az elhelyezkedési qondjait nem megoldották, csak elodázták. Ez a szűkülő munkaerő-forrás­ban pazarló gazdálkodás, hi­Korábban a bányászat hatal­mas arányú fejlesztése a város dinamikus növekedését ered­ményezte. A negyedik ötéves terv idején Pécs feldolgozó- ipara fejlődött erőteljesebben, s az iparszerkezet mérsékelt ütemű, de folyamatos átalaku­lása volt megfigyelhető. Jelen­tős ipartelepítés történt, nagy­szabású rekonstrukciók valósul­tak meg és valamelyest csök­kent a bányászatban dolgozók aránya. Az ipar fejlődésével függ össze a város népességé­nek növekedése. A bányászat fejlesztése idején ötévenként 12,5 százalékkal növekedett a városi lakosság száma, az el­múlt öt évben — a feldolgozó- ipar fejlődése idején — csu­pán 6,5 százalékkal gyarapo­dott Pécs lakossága és elma­radt a többi megyei városok átlagosan 9 százalékos népes­ségnövekedéséhez képest A mérsékelt népességnövekedés és a csökkenő irányú vándormoz­repe elválaszthatatlan az ipar, különösen a kistermelőipar fej­lődésétől ; — a vnunkáslakosságnak Pécs társadalmi struktúrájában el­foglalt helyzetéből adódóan meghatározó szerepet kell el­foglalnia a város politikai és gazdasági életében; — az ipari munkásság zömét a bányász-lakosság jelenti, ezért a munkásság helyzetének megítélésében társadalmi sze­repének fejlesztésében jelentő­sége kiemelkedő: — a dolgozó nőknek a ter­melésben elfoglalt helyét, tár­sadalmi megbecsülését növelni kell, s ezt az oktatási, gazda­sági és szociális intézkedésejc- nél figyelembe kell venni. Munkásak ( 1 a tanácsban A tanács és a munkásság kapcsolata kielégítő. A munká­sok részvételi aránya a tanácsi testületekben mintegy 20 száza­intézkedések az átlagosnál job­bon szolgálják a munkásság ér­dekeit. Köztudott, hogy Pécsett a lakásépítés évek óta nem tart lépést az igénylők számá­nak növekedésével. A lakásra várók jelentős része azonban munkás. A viszonylag kevés la­kással való helyes gazdálkodás végett előnyt élveznek a mun­kások, s az elosztási névjegy­zékekre felkerülök legalább 60 százalékának munkásnak, illet­ve a termelést közvetlenül irá­nyító dolgozónak kell lennie. A munkás-lakásépítési akció kere­tében Pécsett 1973-tól 765 la­kást adtak át. Az alacsony jö­vedelmű munkáscsaládok la­káshoz juttatásakor a tanácsi szervek méltányolható esetek­ben elengedik a használatba­vételi díjat, vagy fizetési ked­vezményt adnak. Pécs kereskedelmi hálózata állandóan bővül, az ellátást új létesítmények — mint pl. leg­utóbb a Kanzum Áruház — ja­vítják. Mégis az új lakóterüle­teken szinte rendszeres az üz­letépítések éves lemaradása. Különösen a régebbi, nagyobb­részt munkások és nyugdíjasok szén a gimnáziumi érettségivel rendelkezőknek az a mintegy 60 százaléka, akit nem vesznek fel felsőoktatási intézménybe, 12 évi tanulás után semmi tár­sadalmilag hasznos munkára nincs felkészítve. javaslatokat A munkáslakosság életkörül­ményeit taglaló tanácselnöki beszámoló néhány fontosabb szakaszát emeltük ki. A jövő héten kezdődő vitában elhang­zó javaslatok alkotják majd a következő évek tennivalóit ösz- szefoglaló határozati javaslat gerincét A javaslattételnél fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy olyan fejlesztési igényeket, ame­lyek Pécs jóváhagyott ötéves Tervében nem szeretjeinek, kár benyújtani. Arra azonban kell gondolni, hogy e javaslatokkal már most segíteni lehet a ha­todik ötéves terv előkészítését Élelmiszer-kereskedelem vasárnap nyitvatartás nélkül Hétköznapi forgatom az újmecsekatjai Szuper-marketbon Ót hónap tapasztalatai Egyetlen vásárló sem panaszkodott Tizenhat évig volt érvényben az a rendelkezés, hogy az élel­miszerboltok egy része vasárnap délelőtt is nyitva tart. Időköz­ben a népgazdaság számos ágában bevezették a szabad szombatot, változtak a vásár­lási szokások, de az élelmiszer­kereskedelemben dolgozók szá­mára nemhogy szabad szom­bat, de szabad vasárnap dél­előtt is havonta ha egyszer-két- szer akadt. Mindez sok nehéz­séget okozott a munka elosztá­sában, de nem egyszer a csa­ládi életben is, hiszen az élel­miszerkereskedelemben dolgo­zók több mint 80 százaléka nő. A belkereskedelmi miniszter 1976. szeptember 13-tól meg­szüntette a vasárnapi és sza­bályozta a szombaton 4 óra utáni nyitvatartási Az alapve­tő élelmiszerekei tejet, kenye­ret és péksüteményt ettől kezd­ve a kijelölt vendéglátó egysé­gek árusítanak vasárnap dél­előtt. Pécsett szeptember köze­pétől szombati napokon 4 óra után 16 élelmiszerbolt és ABC áruház 6, nyolc üzlet pedig 7 óráig tart nyitva. Java részük olyan üzlet, amely korábban vasárnap délelőtt is nyitva tar­tott. A rendelet hatályba lé­pésétől öt hónap telt már el, elég hosszú idő, hogy a tanul­ságokat, tapasztalatokat szám­ba vegyük. Először is, mi a véleményük az új nyitvatartási rendről az első számú kedvezményezettek­nek, az üzletekben dolgozó asszonyoknak, lányoknak? Őri Józsefné üzletvezető-he­lyettes a Jókai téri boltban: „Számunkra valóságos főnyere­mény, hogy vasárnap délelőtt nem kell dolgozni. A férjem is nagyon örül az új nyitvatartási rendnek: eddig vasárnap dél­előttönként neki kellett meg­főzni az ebédet.” Schmidt Hona eladó ugyan­ebben a boltban: „Én Peterden lakom. Amikor vasárnap is nyitva tartottunk, már hajnali 5 órakor el kellett indulnom hazulról, s csak délután 3 óra tájban érkeztem haza. Majd­nem az egész vasárnapom el­veszett." Irányi Dániel téri bolt: Wit­tenberger Andrásné üzletveze­tő-helyettes: „Minden vasárnap fél ötkor kellett kelnem, hogy még munka előtt elkészíthes­sem az ebédet. Gyermekeimmel még vasárnap is csak délután tudtam foglalkozni. Most vasár­naponként az egész család ko­csiba ül és kirándulni me­gyünk.” Várkonyi Éva: Két és fél évig dolgoztam szinte minden va­sárnap délelőtt. Nyaranta a szüleim nélkülem mentek a Ba­latonra, mert én dolgoztam. Szeptember 6. téri 138-as számú csemegebolt, Gálosi Lászlóné üzletvezető-helyettes: „Az a száz-száz forint, amit a vasárnapi munkáért kaptunk, jól jött, de egy hónapban átla­gosan 3 vasárnap délelőttöm elveszett. Két lányom van. öle is, a férjem is örült, amikor megszüntették a vasárnapi nyitvatartást. Mindkét lányom sportol, így eleve adott a va­sárnapi program: férjemmel együtt elmegyek valamennyi versenyükre, mérkőzésükre. És az üzletvezetők? Böbék Dezső, a 10. ABC áruház üz­letvezetője: „A boltban vasár­nap délelőttönként óriási for­galom volt. A négyórás nyitva­tartás alatti bevétel megközelí­tette egy átlagos hétköznap teljes bevételét.” Kneif István, Irányi Dániel téri csemege áru­ház üzletvezetője: „Legtöbben olyan árucikkeket vásároltak, amelyeket nyugodtan megvásá­rolhattak volna hétköznap is.” Skoda János, a Szeptember 6. téri csemegebolt üzletvezetője: „Sokan az egész heti bevásár­lást vasárnapra halasztották. Gyakori volt a kétszáz forint feletti vásárlás." Hogyan értékeli az elmúlt 5 hónap tapasztalatait a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat? Szendrői Tivadar áruforgalmi osztályvezető: — Amióta meg­szűnt a vasárnapi nyitvatartás, főképpen a pénteki és a szom­bat délelőtti forgalom nőtt megv Szombaton 2 óra után fokoza­tosan szinte a minimálisra csök­ken a forgalom. Többször is felmértük a szombat estig nyit­va tartó boltok forgalmát. A 24 pécsi bolt közül csupán az újmecsekaljai 10-es ABC-ben volt érdemleges forgalom a ké­ső délutáni órákban. A többi boltban a nyitvatartás utolsó órájában ezer és kétezer forint közötti bevételt számolhattak el, sőt néhány olyan bolt is akadt, ahol a forgalom értéke nem érte el az 500 forintot. Járányi Mátyás szervezési osztályvezető: — A legtöbb boltban a nyitvatartás költsége megközelíti a bevétel összegét. Úgy tűnik, hogy pécsi üzleteink többségénél felesleges a késői nyitvatartás. Az elmúlt öt hó­nap tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy a mó­dosított nyitvatartási rend be­vezetése zökkenőmentes volt, megfelel a lakosság vásárlási szokásainak. Egyetlen vásárlónk sem panaszkodott azért, hogy üzleteink vasárnap zárva van­nak. Dunai Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents