Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-16 / 46. szám
1977. február 16., szerda DlinantQlt napló 3 műszaki tanszékén Ideális lehetőségek- kevés jelentkező Eredményes néprajzi gyűjtőpályázat Két tájház berendezése a múzeum terveiben Sikerült összegyűjteni a Szigetvidéki magyarság tárgyi emlékeit Sokáé fejdíszek, faragványok, fotók, könyvek között beszélgetünk a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának munkájáról dr. Andráslalvy Bertalannal, az osztály vezetőjével a jövő terveiről, és Mándokl László tudományos főmunika- társsal az elmúlt év eredményeiről. A műszaki jártasság egyre inkább az általános műveltség része... Pécsett, a Tanárképző Főiskolán 1959 óta folyik műszaki szakos tanárképzés. A műszaki tanszéken az általános iskolák kimondottan ipari jellegű gyakorlati foglalkozást vezető szaktanárai tanulnak. Tíz éve vezették be a kétszakos képzést. Azóta a matematikával párosítják a műszaki ismereteket a jövő tanárai részére. — A műszaki tudományok szinte teljes skáláját áttekintjük a 4 év folyamán — mondja Walz János tanszékvezető főiskolai docens, aki az induláskor, 1959-ben még diákként ült a padban. — Vannak „alapozó tárgyak", mint a műszaki mechanika, a műszaki rajz, a gépelemek, az általános elektrotechnika, a technológia, ezen belül is a fa-, fém-, műanyagok technológiája. De hallgatóink megismerkednek a négy év alatt a géptan, az elektrotechnika, a híradástechnika és az automatika elméleti és gyakorlati kérdéseivel egyaránt. A képzés szerves része a technikai oktatás módszertanával való ismerkedés és a 6—7. félévben az iskolai gyakorlatok. A negyedik évben fakultatív kollégiumok keretében a hallgatók bővebb ismereteket is kapnak a rádió-, a tévétechniko, a kibernetika témaköréből. — A meglehetősen „férfias" tananyag ellenére igen sok nő hallgatót láttam ... — Pedig most, ha a négy évfolyamot tekintem, körülbelül fele-fele a fiúk és lányok aránya. Pár évvel ezelőtt még többségben voltak ezen a szakon a lányok! — Népszerű szak a matematika—műszaki? Nagy a túljelentkezés? — Az utóbbi években nem beszélhetünk túljelentkezésről. Huszonnégy hallgatót veszünk fel és az elmúlt évben harmincon jelentkeztek. Amióta a műszaki főiskolák léteznek, azóta csökkent a jelentkezők száma. Továbbá sokan megriadnak attól is, hogy a felvételi tárgy matematika és fizika. Pedig a szóbeli felvételi vizsgán a követelményszint igazodik a szakközépiskolák anyagához — tehát, aki szakközépiskolából jelentkezik erre a szakra, azt seméri hátrány egy általános vagy matematika tagon végzett felvételizővel szemben. Viszont a műszaki ismeretekkel rendelkező szakközépiskolásokkal szemben a gimnáziumban végzett hallgatók sem kerülnek hátrányba a főiskolán, mivel a műszaki tárgyak oktatását az alapoktól kezdjük. — Nagyon jól felszerelt technikai laboratóriumokat láttam a tanszéken. — A képzésünk iskolaközpontú. De arra is gondolunk, hogy végzős hallgatóink még az ezredfordulón is tanítanak majd! A permanens önművelés, a szakmai továbbképzés elengedhetetlen. De ehhez igen széles bázist szeretnénk adni. Az elmélettel párhuzamosan folyik a gyakorlati képzés. A gyakorlati foglalkozáson nincs munkadarab-központúság, a munkadarab csak eszköz, és a művelet megfelelő szintű begyakorlása a cél. Minden szaktárgynak külön laboratóriuma van. Két kollektív tanítógép és — a szaktanár nélküli egyéni tanuláshoz — oktatógép is áll a hallgatók rendelkezésére. Az ipari televízió elsősorban az elektrotechnika oktatását segíti, de szinte minden tantárgynál használható. — Az elhelyezkedési lehetőségek? — Azt mondhatnám, ideálisak egy friss diplomás számára. A Pécsi Tanárképző Főiskola vonzáskörzete Dunántúl. Csak a városok több helyet kínálnak, mint ahányon ezen a szakon végeznek. — A műszaki ismeret és jártasság korunkban egyre inkább az általános műveltség szerves része... — Ez így van. És a jövőben még egyre inkább nagyobb jelentőséget kap az egyén és a társadalom életében a technika. Többek között emiatt is az 1978—79-es tanévtől kezdve az Oktatási Minisztérium az általános iskolákban és gimnáziumokban fokozatosan új tantervet vezet be. Ezekben az általános iskola első osztályától kezdve a gimnázium második osztályáig, az eddigi gyakorlati foglalkozást a technika című tantárgy váltja fel, amely korszerűbb tartalmával és sokoldalú tevékenységi formáival jobban szolgálja majd ifjúságunk általános műszaki, technikai kulturáltságának megalapozását. A műszaki tanszék oktatóinak is jelentős szerepre van a technika-oktatás új tantervének kidolgozásában. Mert oktató- nevelő munkánk mellett 10 éve tudományos kutatómunkát is végzünk, amelynek témája a technikai nevelés korszerűsítése az általános iskolában. Munkánkért 1974-ben akadémiai pályadíjat is kaptunk — mondotta Walz János. Varga Agnes Kórusaink életéből Mé |ásodik alkalommal rendeztek vasárnap délután (o pécsi Liszt-teremben) baranyai kórustalálkozót. A Baranya megyei Népművelési Tanácsadó meghívására kilenc pécsi és baranyai együttes: a Nagy Lajos Gimnázium férfi vokálegyüttese és vegyeskara; a dunaszekcsői „Luggio" Vegyeskórus; a pécsi Janus Pannonius női kórus; a Tanárképző Főiskola vegyeskórusa és női kara; az Ifjúsági Ház Kamarakórusa: a mohácsi Kisfaludy Gimnázium kamarakórusa; a pécsi Mecsek Kórus, valamint a pécsi Bartók Béla férfikar mintegy 500 dalosa énekelt külön és együtt is ezen a délutánon, fölszabadult szívvel, baráti közösségben. Különös, megkapó érzés hallgatni, amikor egy zsúfolt nézőtér énekel tiszta lélekkel, föloldódva a zene minden igaz embert szelíden magával ragadó hatalmában. Eltűnik ilyenkor a világ, a magánélet; a hétköznapok összes felhője. Ezeket az órákat a muzsika öröme, a tiszta harmóniák világa tölti be. Zengnek a „Viva la musical" az „Erdő mélyén" ikánonszólamai; fölragyognOk a tiszta forrás, a magyar népdalok üde színei, s felivel az Örömóda ünnepien hömpölygő dallama, megemlékezésül a nagy mester halála évfordulóján. A cél: egymással találkozni, megismerkedni; bemutatkozni önálló kis műsor-összeállításokkal — ezúttal is, csakúgy, mint az elmúlt évben — jól, eredményesen teljesült. Ugyanazt mondhatjuk mint egy évvel ezelőtt örülünk ennek a találkozónak, és jó lenne legalább évente két alkalommal rendezni hasonlót Amatőr együtteseink — köztük elsősorban a kórusok, a legnépesebb tábor — általunk is több ízben fájlalt visszaesési folyamata, úgy tűnik, abbamaradt. A mozgalom föllendülőben van. Adjunk lehetőséget szereplésükre, találkozóikra minél több alkalommal. Ahányszor csak lehetséges... Rövidesen megkezdődnek az amatőr művészeti szemle új bemutató rendszerének első körzeti rendezvényei Baranya járásaiban. A bemutató műsorain szép számban amatőr kórusaink, népdalköreink is kiveszik részüket. A siklósi járásban 5, a mohácsiban 11, a sásdiban 2, a szigetváriban és a pécsi járásban egy-egy; Komló városban négy kórus, népdalkor, illetve páva-kör jelentkezett a szemle körzeti bemutatóira. Pécs várossal együtt mintegy 50 kórus és népdalkor részvételére számíthatunk az amatőr művészeti szemle bemutatóin. A Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusának két egyenes adá- sú koncertjét közvetíti hatos stúdiójából a Magyar Rádió, ezen a héten. Pénteken este a 3. műsorban a Tízéves a Rádió Kóruspódiuma c. sorozat keretében modern és reneszánsz műveket énekel az együttes Tillai Aurél és Dobos László vezénylésével. Szombaton este Barokk muzsika címmel hangzik fel a 6-os stúdióból a Pécsi Filharmonikus Zenekar hangversenye a Nevelők Háza Kamarakórusa és hangszeres, énekes szólisták közreműködésével, A zenekart és kórust Breitner Tamás vezényli, karigazgató Tillai Aurél. W. E. — Tárgyi gyűjtésünk a múzeum hiányait igyekezett pótolni — összegezi Mándoki László. — Német viseletek, kerámiák, a német paraszti gazdálkodás és kisipar eszközei kerültek hozzánk. Ez a kollekció a mecseknádasdi tájház berendezését fogja alkotni Lantosné, Imre Mária munkája nyomán. Bővíteni kívánjuk a sellyei tájmúzeumot is. Külső kutatók bevonásával folyt az anyaggyűjtés Baranya néprajzi atlaszához. Restaurációs műhelyünkben a legsürgősebb védelemre szoruló tárgyak mellett a tervezett bútorkiállítás anyagát hozták helyre. A közművelődést párthatározat szellemében igen sok előadást, ismeretterjesztő cikket tett közzé a néprajzi osztály. Nyolc kiállításunkat láthatta a közönség 18 helyen, köztük szerb textiliákat, a Dél- Dunántúl pásztorművészetét bemutató anyagot. Az elmúlt évet összegezve Mándoki László elmondta, hogy eredményesen zárult o néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat, amely az adattári anyagot gazdagítja: 300-nál több leltározott tárgyat és 1800 fényképes dokumentumot eredményezett a 76-os esztendő. Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató a közelmúltban vette át a néprajzi osztály vezetését, így az 1977-es év számára o tájékozódás periódusát fogja jelenteni. — Baranya megye néprajzi monográfiáján dolgozom, jelenlegi munkaköröm lehetővé teszi az eddig múzeumba került tárgyi anyag áttekintését A gyűjtés és a tudományos munka mellett továbbra is célunk a honismereti és néprajzi szakkörök, a néphagyományokat ápoló együttesek segítése. Ugyanakkor mi is támaszkodni szeretnénk az ő kutatómunkájukra. Két tájház berendezése szerepel még az idei esztendő programjában: Nagydobszán a Sziget-vidéki magyarság tárgyi emlékeit sikerült ösz- szegyűjtenem. A német nemzetiségi táj- házról Lantosné Imre Mária, a néprajzi osztály munkatársa számolt be: — Idén ősszel szeretnénk megnyitni a mecseknádasdi tájházat. Egyik helyiségében a megyénkben élő németség bútorait és más tárgyi emlékeit helyezzük el, a többiben iparukat, népi kismesterségeiket szeretnénk bemutatni. Gállos Álmodott Ön mar busóról? Kétszáz maszkot laragott eddig Nehéz beszerezni a kosszarvat A hideg is kiráz, ha rám- ” néz egy busói... Évek óta meg akarok kérdezni egy ilyen busómaszk-faragót: — Uram, álmodott ön már busóról? Most sikerült. Késics Györgyöt kérdeztem meg, aki ötven esztendős és eddig kétszáz ilyen rémséggel borzolta fel a nép hátán a libabőrt Szóval, Késics György álmodott már busóról: — Ott „lakott" a szomszéd padlásán — meséli az alapélményt: a gyermekkort — Engem sosem engedtek fel a Bá- taszékiék, tudja, így hívták a szomszédékat, ,de a maszkot a farsangra mindig jó szívvel kölcsön adták. Elszaladt felettem ötven év, de máig sem láttam olyan maszkot. A Bátaszékiék meg a csodamaszk, eltűntek valahol a háborúban. De ha faragok, ha álmodom, mindig ott van előttem, ahogy az öreg Bátaszéki hozza le a padlásról... Nyolcévesen faragott először. Bátaszékiéktől még nem mert kölcsönkérni, nekik meg otthon nem volt, hát deszkából össze- eszkábált egyet Ne mondják, hogy a kis Késics maszk nélkül farsangol. Álmodott tehát, de ez alkotó álom. Ami nekünk borzongató látvány, neki •=— faragóművészet. Meg persze hatszáz forint. Ennyire felverték az árakat a mindent gyűjtő városiak. Igaz, nehéz beszerezni a szarvát — külföldre viszik a kosokat, kemény valutáért — elég drága a birkasuba is. Késics György meg elegáns faragókészlettel dolgozik. Az van ráírva, hogy „Wood carving set Twele pieces”. Ebből is kiderül, elegáns dolog busómaszk-faragónak lenni, tizenkét darabos, szép piros nyelű amerikai készlettel. — Hányszor vágta már be a kezét? — Igazából még sosem. Egyszer kicsit megsebeztem és rácsöppent a vér a fáro. Akkor jöttem rá, hogy a vérszínű busómaszk az igazi. Azóta disznóvérrel festem... Most régi mohácsi stafírung- ládákat meg ilyesmiket szépítget, nitroszagú szerekkel. Híres lett a keze: faragásait már a mohácsi iskolában kiállították, meg a pécsi múzeumban is van három szép busómaszkja. Forgatom ezt, amit most farag : elöl hiányzik egy foga. — Foghíjas busó? Ez meg milyen népviselet? — Hát hogy az öregek a pipát maszkban is szívhassák! Jobb faragók ezt már így csinálják! ... Földessy Dénes
