Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-15 / 45. szám
6 Dunantmt napló 1977. február 15., kedd 1 képernyő élűit A zsűri védelmében Nem valószínű, hogy a zsűri igényt tartana egy ilyen védőbeszédre, ha megkérdezném előzőleg a véleményét. A zsűri nagyon jól tudja, hogy pártatlannak kell lennie, okosnak és higgadtnak, csupafülnek és csu- paszemnek, és legjobb tudása szerint az igazat kell kimondania. A zsűri nagyon jól tudja, hogy munkájának van egy népszerű része, az, amikor egy jó produkcióra elmondhatja, hogy az jó produkció és a versenyző továbbjut. De azt is tudja, hogy van egy népszerűtlen feladata is, nevezetesen az, hogy a kevésbé jó produkcióról azt is elmondja, miért kevésbé jó. A zsűrinek indokolnia kell és elutasítania. Elutasítani pedig népszerűtlen dolog. A zsűri biztosan szeretne az emberek általános szeretetében fürödni, de- hát őriznie, képviselnie kell a színvonalat, azért állították — azaz ültették — oda. A színvonal pedig végül mégiscsak egy ténylegesen létező dolog, ha nem is annyira magáért beszélő és magától értetődő, hogy mindenki, rögtön az első pillantásra, felismerje. A zsűri kipróbált, tapasztalt em-% berekből áll, akik jól ismerik a szakmájukat és ismerik felelősségüket. Ezért hót, ha a zsűri néha szomorú, amiért • nemet kell mondani, vagy néha talán rosszul is alszik, nem tehet egyebet, mint hogy elvégzi azt a nehéz, és nem mindig népszerű feladatot, amit vállalt. Azt hiszem, világos, hogy melyik zsűriről beszélek: a Ki mit tud? zsűrijéről. Ennek az országra szóló nagy játéknak a zsűrije minden eddiginél kevesebbet téved és talán minden eddiginél nehezebben dönt. E védőbeszédre pedig azért ragadtattam magam, mert hallottam olyan hangokat, miszerint a zsűri túl magasra állította a mércét és az eléje került produkciókat valamilyen általános, nagyobb kívánalmakhoz méri. Ha ezt teszi, jól teszi. Hiszen, bármennyire játékos vetélkedő is a Ki mit tud?, bármennyire nem megy „vérre”, az engedménynek itt sincs helye. Vajon azon az egy-két versenyzőn kívül, akit érint, kinek lenne haszna abból, ha a zsűri könnyes szemekkel mondana köszönetét a nagy művészi élményért a legcsacskább műsorszám. esetében is? Bizony, jó dolog, hogy a zsűri elmagyarázza, hogy adott területen lanyhult az átlagszínvonal, hígult a közízlés, hogynemondjam, szinte veszélyben van. Nem hiszem, hogy ez olyan nagy sértés lenne a versenyzőkre nézve. Hiszen, a verseny kockázat. A nyilvánosság pedig még nagyobb kockázat. A nyilvánosság előtti megméretésnek csak úgy van értelme, ha nemcsak babérokat arathat az ember, hanem tanulságokat is. Aztán pedig a Ki mit tud? egy egész ország előtt zajlik. Olyan alkalom, amikor helyes képet kaphatnak az emberek a valóságos értékekről. De kaphatnának hamis képet is. Ez nagyrészt a zsűrin múlik. S a zsűri lelkiismeretesen teljesíti ezt a dolgát, anélkül, hogy elfelejtene szórakozni. Szórakozik bizony, s az a legkellemesebb érzés, amikor a közönség és a zsűri együtt élvezhet egy tehetséges műsorszámot. Részünk legyen benne minél többször. H. E. Autókról — autósoknak II. Az automobilizmus első, izgalmas útkereső korszakát egyszerű mesteremberek nevei fémjelzik. A felfedezők között alig akadt magasabb' képzettségű szakember. Bollée például harangöntő volt, Bouton bádogos, Horsch kovács. Royce és Bosch elektromechanikus, de Levassor, Lancia, Ford, Fiat vagy Renault sem volt mérnök és még jónéhány nevet lehetne említeni.., Részben ezekhez a nevekhez fűződnek és ebből a korszakból származik azoknak a szerkezeti elemeknek a felfedezése is, amelyek majd a későbbi autót jellemzik. Még a korszerűnek hitt tárcsafék, a légrúgózás, a lengőtengely, vagy a de Dión kerékfelfüggesztés is e korszak találmánya. A ma alkalmazott konstrukciós megoldások mindegyikét is ekkortájt próbálták ki először. A fronthajtást, a farmotort, sőt a középmotort is. A ma hagyományosnak tekintett építési mód (motor elöl, meghajtás hátul) terjedt el még a legkésőbb. Ilyen konstrukció volt a híres T-Ford is, amelyből 1908 és 1927 .között több, mint 15 millió darabot gyártottak. A 20 LE-s, három literes kocsi néhány eredeti példánya még ma is üzemképes. Ezt a gyártási rekordot csak egy típusnak sikerült túlszárnyalnia, a Volks- wagen-nek. A modell nullszériája 1936-ban készült el és az osztrák származású Porsche még 1931—32-ben tervezte. Ugyanazok a szempontok vezették, mint Fordot: olcsó népautót akart készíteni. Ezért választotta, a Tatra által már alkalmazott megoldást, a motor és az erőátviteli szerkezetek összeépítését és a farmotort. Nem rajta múlott, hogy az igazi nagy széria — már katonai változatban — egy háborús gépezetet szolgált.. . Amíg az olcsó gyártást biztosító VW konstrukció később óriási sikert aratott, addig ennek ellenkezője, a fronthajtás sokkal nehezebben érvényesült. Ennek legfőbb oka, hogy a kormányzás és a meghajtás összekapcsolása költségesebb és technikailag nehezebb megoldást jelentett. A fronthajtás első kísérletei még Daimler előttre nyúlnak vissza. Az első szériában gyártott kocsi mégis csak 1929-ben jelenik meg Amerikában. A Cord (nem Ford!) modellt hat éven keresztül gyártották. Európában először a DKW qyártott ilyen konstrukciót, majd az ugyancsak német Adler, a harmincas évek elejétől kezdve. A franciáknál Gregoir ismerte fel a „traction avant" előnyeit, de a szériagyártásra itt is csak 1934- ben tért rá a Citroen gyár. A 7 CV sikerét bizonyítja, hogy csak 1956-ban váltotta fel a korszerűsített DS sorozat. A 7 CV-n alkalmazott szerkezeti megoldásokat pedig még ma is megtalálhatjuk a Renault R—16 modelljén. A Citroen jövőbe mutató koncepcióját akkoriban nemigen követték. A fronthajtás igazi győzelméig több, mint három évtizednek kellett eltelnie ... A kocsiszekrény építésben a harmincas évek közepén jelent meg az első alapvető változás, az önhordó karosszéria megvalósításával. Az 1935-ös berlini autókiállítás is tartogatott meglepetést. Itt mutatták be a vilóq első Diesel-motoros személykocsiját, a Mercedes 260 D-t. Ezekben az években jut egyre nagyobb szerephez az elméleti kutatás is, a kísérletezgetések helyett a tudományos vizsgálódás. M. Olley és D. Evans ekkoriban ismeri fel például a gumik kúszása és a kocsi viselkedése közötti összefüggést, a jó rúgózás követelményeit és a járműdinamika más kérdéseit... Aztán a világ fölé árnyék borult. Kitört a második világháború. Az autógyárak kocsik helyett repülőmotorokat, fegyvereket gyártottak. Búsbama László Az egészségügyi ellátás helyzete A telefonnál • Az új gyógyszerárak t Szanatóriumi elhelyezés • Szülészeti ellátás S zerkesztőségünk január 18-án délután telefonszolgálatot tartott az egészségügyi ellátással (új gyógyszertárak, vény nélküli gyógyszer árak, vény nélküli koholisták kezeltetése, szülészeti ellátás, szanatóriumi elhelyezés stb.) kapcsolatban. A feltett kérdésekre adott válaszok közül az alábbiakban közlünk néhányat Dr. Páli Kálmán megyei szülész-szakfőorvos a kérdésekre a következőket válaszolta: KÉRDÉS: Miért vált szükségessé új beteglátogatási rendszer bevezetése a szülészeti osztályokon? — Ez év január 1-én megjelent az Egészségügyi Minisztérium 37/1976. számú utasítása, amely a szülőszobai, újszülött, koraszülött részlegek, a csecsemő és gyermekosztályok hygié- nés működéséről, valamint a kórházak (klinikák) gyermekágyas részlegeinek látogatási rendjéről intézkedik. — Az utasítás előírja, hogy a fekvőbeteg-intézetek (klinikák, kórházak) szülészeti-nőgyógyászati osztályain a gyermekágyas kórtermekbe látogatók nem léphetnek be. A járóképes gyermekágyasok látogatóikkal — látogatási idő alatt — csak az arra a célra kijelölt helyiségben találkozhatnak. A gyermekágyasok] és újszülöttek hazabocsátásót is úgy kell megoldani, hogy a kísérők a gyermekágyas kórtermekbe és az újszülöttek elhelyezésére szolgáló helyiségekbe ne mehessenek be. Az utasítás azt is kimondja, hogy minél előbb meg kell valósítani, hogy az újszülöttek megtekintése ipari televízión át történjék. Látogatás KÉRDÉS: Miért tilos a látogatóknak a gyermekágyasok szobájába utcai öltözetben bemenni? — Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a szülésen átesett gyermekágyashoz nem egyszer a látogatók egész tömege érkezett (hozzátartozók, rokonok, ismerősök, munkatársak stb.). Az sem volt ritka eset, hogy eg-egy kismamához egy- időben négy-öt látogató is érkezett. Elképzelhető, hogy például egy öt-hatágyas kórterem milyen látványt mutatott ilyenkor, arról nem is beszélve, hogy egyesek utcai öltözetben a beteg ágyára ültek. Sokszor szinte a levegőt vették el az egyébként nyugalomra vágyó anyától. A legnagyobb baj azonban az volt, hogy valamennyi látogató ott hagyta az utcáról ruhájával és lábbelijével behozott fertőző ágenseket (baktériumokat, vírusokat). A látogatás befejeztével a kötelező szellőztetés nem tudta ezeket az ártalmakat ellensúlyozni. Látogatás után nemsokára behozták a kicsinyeket szoptatásra. Ismeretes, hogy az újszülöttek, főleg az esendő koraszülöttek milyen hajlamosak mindenféle fertőzésre, amire az elmondottak alapján bőven megvolt a lehetőség. Az újszülött részlegeken időnként jelentkező kisebb-nagyobb fertőzéses járványokat legtöbbször éppen a nem kulturált formában történő látogatások okozták. — A rendelet életbelépése után néhány osztályos viziten megl^érdeztük valamennyi gyermekágyasunkat, egyetértenek-e, helyeslik-e az új rendszabályokat és nem kis meglepetésünkre zömében úgy nyilatkoztak, hogy teljes mértékben egyetértenek vele, sőt elvétve olyan kijelentések is elhangzottak, kár, hogy már nem előbb hozták az új rendelkezést. — Az utasítás rendelkezése értelmében minden szülészeti intézet külön helyiséget jelölt ki a látogatás céljára, hogy a gyermekágyas asszonyok ott találkozhassanak — látogatási idő alatt — az érkező egy-két látogatóval. Kívánatos, hogy lehetőleg csak az édesanya és a férj látogasson az intézetben és egyidőben kettőnél többen ne jelenjenek meg. Kivételes esetekben a szülészeti-nőgyógyászati osztály vezető főorvosa (klinika igazgatója) engedélyezheti, hogy a gyermekágyas közeli hozzátartozója megfelelő védőöltözetben (fehér köpeny, sapka, szájkendő, cipővédő) rövid időre látogatást tehessen. Erre azonban csak akkor van lehetőség, hogy ha a gyermekágyasnál súlyosabb szövődmény áll fenn (például thrombosis vagy súlyos szülészeti műtét utáni állapot). Cserepes virág KÉRDÉS: Miért nem szabad cserepes vagy vágott virágot bevinni? — A szülészeti osztályokon sok évtizedes hagyomány, hogy cserepes virágot a gyermekágyas kórtermekbe bevinni szigorúan tilos. Régóta ismert, hogy a cserepes virág földje, amely legtöbbször trágyázott föld, rendkívül veszélyes lehet fertőzés szempontjából az infekcióra egyébként is hajlamos gyermekágyasra és újszülöttjére (főleg a tetanus fertőzéstől féltettük őket.) Mivel a vágott virág szintén többszörösen érintkezhet talaj-földdel és újabban egyéb vegyszerekkel is, érthető, hogy a vágott virágok behozatalának tiltásával egyrészt a bakteriális fertőzésektől, másrészt az esetleges kémiai ártalmaktól kívánjuk megóvni gyermekágyasainkat és újszülöttjeiket. — Igen szeretnénk, ha mindenki megértené, hogy a közelmúltban hozott „tiltó” intézkedések nem állampolgári jogaikat akarják csökkenteni. Erről szó sincs. Kizárólagos céljuk, hogy szülészeti intézeteinkben lehetőleg mindent kövessünk el annak érdekében, hogy gyermekágyasainkat és az újszülötteket minden lehető módon védjük az egészségüket, sőt nem egyszer élélüket fenyegető veszélyektől. Egyébként az utasítás igen szigorú rendelkezéseket ír elő a szülőszoba és az újszülött osztály belső rendjére vonatkozóan is. Ezeknek maradék nélküli betartása pedig az orvosok és ápolószemélyzet kötelessége. Dr. Németh Miklós, a Baranya megyei Tanács Gyógyszertári Központjának főgyógyszerésze az alábbi kérdésekre válaszolt: Miért...? KÉRDÉS: Miért drágultak meg az egyes gyógyszerek? — Általánosságban a gyári gyógyszerkészítmények új ára a régi ár 15 százalékával egyenlő, tehát a beteg a gyógyszerért ugyanannyit fizet, mint eddig. — Vannak bizonyos gyógyszerek — elsősorban a külföldről importáltak, amelyeknek az ára magasabb ennél, mert az államháztartás nagyobb terheket nem bír el. A teljesen ingyenes gyógyszerellátásban részesülők körét is bővítették és azok, akik meghatározott betegségük következtében állandó gyógyszerszedésre kényszerülnek, szintén térítésmentesen jutnak gyógyszerhez. Ennek a többletkiadásnak az ellentétele annak a néhány gyógyszernek a régi ár 15 százalékánál magasabban megállapított ára. Vény nélkül KÉRDÉS: Miért növelték a vény nélkül kiadható gyógyszerek számát? Emiatt nem növekszik majd az indokolatlan gyógyszerfogyasztás ? — Szerencsére a gyokorlat nem azt mutatja, hogy az indokolatlan gyógyszer-gyűjtögetés lenne a jellemző. Nem is szabad a túlnyomó többséget jelentő normálisan gyógyszert szedőket egy kalap alá venni a saját maguk ellenségeként élő kisebbséggel! Mindenesetre, velük is törődnünk kell, mert olyan már volt, aki o gyógyszertó rvezetőtől el akarta kérni a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek listáját, hogy „amíg várnom kell, kiírom, hogy mit vegyek még magamnak". — A helyes tájékoztatás céljából állítjuk majd össze azoknak a gyógyszereknek a jegyzékét, amelyeknek a „házi-patikában” való tartása célszerű. (Ilyenek: fejfájás-csillapítók, görcsoldók, hashajtók stb.) Mindenképpen helyesnek látszik, ha a betegnek az orvos — legalábbis eleinte — felírja a vény nélkül beszerezhető gyógyszer nevét és használati utasítását, mert elképesztő névcseréknek és használati utasításbeli tévedéseknek lehetnek tanúi kollégáink nap mint nap a gyógyszertárakban. Teljes értékű bútorok leértékelt áron az ÁFÉSZ szigetvári BÚTORBOLTJÁBAN FEBRUÁR 14-TÖL 26-IG AMÍG a KÉSZLET TART! Komplett lakószobák, szekrénysorok és kárpitozott garnitúrák 10—20%-os árengedménnyel, 10%-os OTP-előleg befizetéssel NYITVATARTASI IDŐ Hétfő—kedd—szerda Csütörtök—péntek Szombat A bútorok házhoz szállítását 8—15,30 óráig 8—18 óráig 8—14 óráig Üi PÉCS SZÜLETTEK Ott Bernadett, Ország Iván, Zsar- kő Edina, Varga Bernadett, Kovács- Hegedűs Krisztián, Kovács Attila, Gulyás Attila, Radó Andrea, Kovács Zoltán, Giraszász Judit, Várhelyi Tamás, Varga Tibor, Mánfal Zsanett, Csaba Ders, Bak Ildikó, Ferenci Bernadett, Saska Gábor, Soós Orsolya, Kozári Gabriella, Vajda László, Koszér Géza, Kovács Petra, Fűzi László, Szabó Edit, Schiffer Orsolya. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Mátyás Gyula és Kreisz Erika, Zsembery László és Pálmai Rita, Kovács Péter és Reiner Klára, Hirs Albert és Sztakó Erzsébet, Kisgyörgy Sándor és Vosi Györgyi, Dezső Barnabás és Zemplényi Veronika, Mu- zserák István és Kovács Erzsébet, Tomin János és Medgyesy Rózsa, Tarsoly Balázs és Marton Zsuzsanna, Horváth István és Rickert Agnes, Zoboki János és Kövy Jolán, Glatt Péter és Kustos Irma, Báidosi Attila és Sárdi Éva, dr. Bücs Gábor és dr. Kiss Terézia, Czigány Dezső és Vörös Aranka, Árvái József és Szűcs Zsuzsanna, Kovács Attila és Csomós Katalin, Horváth Tibor és Gábriel Gyöngyi, Szili Csaba és Molnár Klára, Zékány László és Makk Éva, Szentes Sebestyén és Vasvári Mária, Beck János és Bors Erika. Szecsődi Lajos és Báronovics Erzsébet, Vigh Attila és Balogh Kornélia, Fenyvesi Árpád és Szita Gabriella, Horváth Gyula és Berényi Anna, Matyola Péter és Bosnyák Zsuzsanna, Jakab Ferenc és Marton Zsuzsanna. Vas János és Kurdi Anna, Kertész Károly és Tölgyesi Edit, Verhás Ferenc és Major Mária, Vincze Pál és Varga Mária, Mészáros László és György Mária, Nagy László és Dózsa Katalin, Sámóczi József és Dongó Erzsébet, De Blasio Antonio és Hajnal Brigitta, Jakó Tibor és Vas Éva, Racskó László és Szabó Klára. MEGHALTAK Simonyi Ernő, Kiss József, Pokomy Ferencné Rein Jozefa, Kardhordó Kálmánná Hagymás! Irén, Ekker József, Horváth Imre, Miklós Vilmos, Mam- mel György, Hadrévi Albertné Kesz- ler Katalin, Mezei Péter, Gulyás' József, Tukora János, Raczkovics Márk, Fajnár Ferenc, Jakab Sándor, Zob Jánosné Takács Margit. SZIGETVAR SZÜLETTEK Molnár Beáta, Müller Ildikó, Szili Krisztina, Radics Bernadett, Fábos József, Szemesi Károly, Horváth Zsolt, Orsós Éva, Csizmadia Piroska, Boross Izabella Lívia, Szekeres Szilveszter, Papp Csaba István, Finta József, Farkas Zsolt, Nagy Endre, Kovács Katalin, Pfeiffer Norbert, Vass Róbert, Horváth Krisztina, Kovács Kornél, Nagy Katalin, Hegedűs László, Orsós János, Aracs Péter, Kiss Norbert, Völcsey Kornél, Novszki Bernadett, Szilber József, Német József, Boda Lívia, Pozsonyi Krisztina Gabriella, Hallgató Norbert, Páhi Szilárd Barna, Szökendy Tamás, Hideg Gábor, Laczkó István, Salgó Krisztina, Balog Antal, Szabó Szabolcs, Pál Gabriella, Kula Szabolcs, Vára- di Noémi, Fockt Melinda, Nagy Sándor, Ruzsics Krisztián, Papp Ágnes, Fábián Eszter Edit, Kovács Éva Diána, Csigeti József, Benkő Tünde, Andrássy György, Kárpáti Adriehn, Káró Katalin, Boronkay Tamás, Albert György, Bogdán Ilona, Polham- mer Csaba, Gyáni Lajos, Nagy Zsolt, Kovács Attila, Locsmádi László, Árvái Csaba, Pap Mónika, Bogdán Lajos, Fridrich Zsolt, Fazekas Norbert, Kresz Hanga. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Domaföldi Béla és Kovács Erzsébet, Keresztúri István és Dómján Gabriella Györgyi, Csépán Jenő és Szegedi Mária, Nyári József és Staller Edit Éva, Császár Imre és Fehér Magdolna, Árvái Jehő és Fila Ilona, ősi György és Csiszár Erzsébet Margit, Molnár József István és Papp Irén, Máté József és Wallner Ilona, Fischer István és Horváth Julianna, Joós Tibor és Sótónyi Ilona, Vajda János és Czigelédi Mária. MEGHALTAK Rácz Imréné Zákányi Katalin, Nagy Ferenc, Deme Sándorné Márkus Irén, Lőrincz István, Sántha Józsefné Vernét Julianna, Horváth Gyuláné Horváth Erzsébet, Csizmazia Márt önné Kovács Mária, Bangócz István, Ötvös Lajos, Francsics József Ödön, Frick Józsefné Arnold Katalin, Kiefer And- rásné Romics Teréz, Kovács József, Sarkadi Nagy Sándorné Félegyházi Török Julianna, Szántó Lajos, Horváth József, Füle Józsefné Bodor Lídia, Nagy Emőné Lukács Irma, Gergely Imre, Schmerl Emma, Osztó pá- nyi Józsefné Kovács Rozália, Sipos Lajos, Szalay Józsefné Turbéki Mária, Molnár Istvánná Vass Katalin, Lukács László József.
