Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-14 / 44. szám
Civillel iiirotttäii: a kamera előtt Van milliónyi néző Dacos védtelenségben, védőháló nélkül Az ártatlan melóslány, Monori Lili Monori Lili, Ha megjön József c. filmszerepben. Filmkritikusok: legjobb színésznői alakítás Szombaton este boldog volt egy kaposvári színésznő, tapsolt a magyar filmművészeti élet egész teremnyi képviselője és meglepődött egy taxisofőr valahol Pesten. Monori Lili átvette a magyar filmkritikusok 1976. évi díját, amit a főszerep kategóriában a legjobb színésznői alakításért kapott. A taxisofőr pedig, valahol egy pesti lakásban — persze ha éppen nem volt szolgálatban — valami olyasmit mondhatott, hogy: — Azannya, ez igazi színésznő! A sztori néhány éves és Monori Lili felettébb büszke rá. Taxival rohant a filmvárbo, a „Próbafelvétel" felvételeire. Emlékezhetünk: egy kis munkáslányt játszott, akinek jó arca van egy filmszerepre, behívják, leforgatják vele a filmet, ő sztárálmokat kerget, aztán elküldik, nincs rá többé szükség. Hát akkor az a taxisofőr ránézett a kocsiban: — Magával forgatják ezt a filmet? Vigyázzon ám, mert nagy svihákok ezek a filmesek az ilyen kis ártatlan melóslá- nyokkal szemben. A kis ártatlan „melóslány", aki már 1969-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát és négy évet „lehúzott" a Thália Színházban, még egyet a Kaposvári Csiky Gergely társulatnál, olvadt a gyönyörűségtől ott a taxiülése'n; hogy igazi melóslánynak nézte egy melós. Szombaton estig titokban is maradhatott előtte ez az ügy. — Azt hiszem az arcáról áradó dacos védtelenségét szeretik magában a nézők. Hiszen a legtöbb mindennapi ember nem hatalmas, hanem védtelen kisember. Erről faggattam Monori Lilit a díjátadás szép pillanata előtt. Mi a véleménye erről? — Úgy érzem, hogy a filmjeim után mostanában szeretnének beskatulyázni a munkáslány szerepkörbe. Pedig engem minden szerep vonz, ami pedig emberi, az tízezer féle. Ha talán rokonszenves az arcom a mozinézőknek, ha tényleg sugárzik rólam egy dacos védte- lenség, az attól lehet, hogy amióta élek, mindig védőháló nélkül, eléggé magamra hagyatva éltem. Elvált szülők ... meg ilyesmi. Megtanultam, hogy az élet kemény, ha kapni akarunk, akkor adni is kell. — Teheránban is, meg most a IX. Magyar Játéktilmszemlén is a Kilenc hónapért kapott dijat. Amelyben például saját szülését élőben fotografálták. Szereti ezt a filmet? — Hát. . . Szerintem az én nagy filmalakításom a Kézdi Kovács Zsolt rendezte Ha megjön József-ben sikeredett. Két évig szüneteltem a kaposvári színházban, hashártyagyulladás, majd a gyermekszülés miatt nem játszottam. Amikor kis időm, meg erőm volt, odahaza Pesten, akkor is kellett a játék, elkezdtem hát filmezni. Márter- hes voltam, amikor felkeresett Mészáros Márta: „A női filmrendezők nemzetközi kongresz- szusáról jöttem haza. Láttam egy filmet, ahol élőben forgatták le egy éppen szülő anya arcát. Hátborzongatóan szép élmény volt. Most babát vársz. Vállalpál egy ilyet?" — Hát így kezdődött. A szülést leforgatták, Monori Lili egyedülálló szerepet játszott el a kamerák előtt, s ebben éppen az volt az egyedülálló, hogy nem játszott. Szült. Kéthónapos volt a baba, amikor lement vele Ózdra és ott forgatták a többi jelenetet, a korábbiakat is. Jan Novicki lengyel színésszel nem értették egymást. Csak szinkron után tudta meg, hogy miket beszél' a filmen, s ez nem tetszett neki. Emlékezett még a Ha megjön József-re, ahol magyarul beszélt, meg Ruttkai Éva volt a partner. . . De hát a teheráni nagydíj, meg most a pesti . .. szóval már boldog. És a díjátadás boldog pillanataiban felmerült a dél-dunántúli nézőkben néhány rémek alakítása, legélesebben talán az „Egy csepp méz” Joe-ja .. . Földessy Dénes FIGYELEM! FIGYELEM! A Tűzoltókészülék hogy értesíti tisztelt ügyfeleit, meg nyitotta új telephelyét Továbbra is vállaljuk a különböző tipusú porralolták javítását, tűzcsapok, tűzoltótömlők ellenőrzését nyomáspróbáját. Épületek, létesítmények lángmentesítését. ÉRDEKLŐDNI LEHET: a 11-892-es telefonon vagy személyesen új telephelyünkön TÜZOLTÓKÉSZÜLÉK KTSZ PÉCS, ENGEL JÁNOS ÚT 11. Művészeti magazin Párizsi nagydíj. Fábián Márta cimbalomművész Korunk zenéje című lemeze nagydíjat nyert Párizsban. A lemezen Németh Aliz pécsi operaénekesnő Kurtág György: Egy téli alkony emlékére című dalciklusát énekli. (Képünkön: Németh Aliz.) * Falstaff. A televízió tavaszvégi meglepetése lesz: Vámos László megrendezi a Falstaffot. Címszereplőt még nem választottak. * Bornemisza Péter: Tragédia magyar nyelven Szofoklész Elektrájából című művét Katona Imre. a Pécsi Nemzeti Színház dramaturgja rendezte a budapesti Egyetemi Színpadon. * Szobrok és szőnyegek. A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ galériájában Fürtös Ilona textil- és Rétfalvi Sándor szobrászművész közel másfél évtizedes munkásságának keresztmetszetét vonultatta fel. A kiállított művek kronológiai áttekintése arról győz meg, hogy a két művész indulásától a mai napig azonos alkotói alapelveket követ. Bár életszemléletük mind összetettebb, közlendőjük mind differenciáltabb, formanyelvük mégis — szerencsésen — mind egyszerűbb lett. B—i * Éva. Madách: Az ember tragédiája című drámájának Éva szerepét alakítja Vajda Márta az újjáalakított Szegedi Kis Színházban. Gilicz Mátyás rendező kilenc évig készült a darab előadására. Még a lengyel- országi Gdanszkban is megrendezte egyik változatát. A hagyományokkal szakító korszerűség! — ez a rendezői koncepciója. * Szerelem. Bartha Lajos: Szerelem című színművét mutatja be az Állami Déryné Színház a Dunántúlon, körműsorképpen. A darabot februárban Bátaszékerr. Dombóváron, Dunaföldváron, Hőgyészen és Simontornyán adják elő. Hegyi Flórián hódmezővásárhelyi fafaragó művész kiállítása nyílott meg tegnap délelőtt a a Szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban. * Miért nem játszik Sólyom Kati? — kérdezte több olvasónk. — Mert most született meg a kislánya: Kinga. * Firlefánc, a varázsló című me9ejátékát mutatja be február 15-én a nagykanizsai gyerekeknek az Állami Déryné Színház. * Születésnap. Tegnap volt hetven éves Rajz János színművész, aki valaha éveken át a Pécsi Nemzeti Színház egyik legnépszerűbb tagja volt. Az ország a Dollárpapa című film főszerepében ismerte meg. Kossuth- és Jászai Mari-díjas, valamint érdemes művész. Születésnapjára pedig megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát * A forrás lányai. Galambos! LászJó költő mondja új kötetének megjelenése előtt: — A Forrás lányai-nak igen szép lesz a köntöse: Martyn Ferenc varázslatos Ir király című festményének színes reprodukcióját láthatjuk majd a borítón. Fontos állomásnak érzem az új kötetet A legtisztább, a legegyszerűbb hangvételű könyvem lesz. Úgy érzem, sikerült a dalszerű formában életérzést, saját világot érzékeltetni. (Képünkön: Galam- bosi László.) * Környezetvédelem témaköréből hirdet közös gyermekrajzversenyt a Horvátországi Magyarok Szövetsége, az Eszéki Pedagógiai Intézet és a Baranya megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztálya. A két ország gyermekeinek munkáiból előbb Pécsett, majd Eszéken rendeznek kiállítást az ősszel. * Az ellopott futár. Rejtő Jenő művéből ezen a cémen rendez musicalt a Fővárosi Operett- színházban Sik Ferenc. Bemutató: febr. 18-án. Filmek a fórumon Távol a nézőtől? A tv 2. műsora helyett mozi A televízióban sokféle fórumot tartottak már — filmről még egyszer sem. Illetve egyszer Pécsett, a játékfilmszemle alkalmából felvettek egy fórumszerű műsort. De ott csak a teremben ülők kérdezhettek, a telefonhívások valóságszagú hitelessége hiányzott belőle. Most terveznek valami hasonlót. Igazi fórumot a filmről, a IX. Magyar Játékfilmszemle után. Ha jól utánagondolunk, a magyar film — a televízió nélkül is — állandóan a nyilvánosság fórumán szerepel. A buszon munkából hazafelé menet, az iskola folyosóján a tízpergben, az üzemi ebédlőben p „valamit visz a víz” levest kanalazva. Legutóbb a falvak tucatjaiban a falusi filmnapok ankét- jain ezrek tárgyaltak a magyar filmről. Mintha a televízió a második csatornával arra adott volna ösztönzést, hogy többen használják azt a kisgombot, ami kikapcsolja a dobozból az áramot és a két csatorna helyett egy harmadikat válasszon — a mozit. Ismét beszédtéma a magyar film, de becsapná magát a művész vagy a kritikus, ha a szaporodó beszélgetésekből nem hallaná ki a szemrehányásokat is. Sőt: a szidalmakat. Mert lehet a kabarészerzők satnya humorát kárhoztatni, hogyha nem jut már semmi eszükbe, akkor elkezdenek élcelődni az üres nézőtereken, de a közönséggel nem lehet viccelni, ha valóban hátat fordítanak sok olyan filmnek, amelyek talán nem érdemlik meg az ilyenfokú mellőzést. Nagyon érdekes éppen ebből a szempontból az elmúlt egy esztendő magyar filmtermése. Előszöris azért, mert most volt — és még műsoron van — néhány olyan magyar film, amelyik meglepően sok nézőt vonzott. Azért meglepőek ezek a számok, mert ma már az egymilliót megközelítő jegyeladás ritka, mint a fehér holló. Különösen olyan „nehéznek” is nevezhető témában, mint Móricz Zsigmond Árvácskája. Ranódy László filmje pedig nem egészen egy esztendő alatt megközelítette ezt az egymilliós határt. A Kenguru, Zsombolyai János filmje, túl is haladta ezt a számot és nem igaz, hogy pusztán a népszerű beat együttesek miatt. Az elmúlt években jónéhány film készült, amelyeknek egy, vagy több magyar együttes adta, szerezte a zenéjét és meg sem közelítették a Kenguru sikerét. Aztán, ha a nézőszámot csak egyik — már elsőrendűen fontos, — de nem egye- dülvaló mércének tartjuk, akkor még egy sor filmet felsorolhatunk az elmúlt év terméséből, amelyek olyan részértékekkel léptek a közönség elé, hogyha a filmek fórumán mérleget kell készíteni, ak- kor^ mindenképpen a jó oldalon húzzák le a serpenyőt. Elég talán a címeket felsorolni: ötödik pecsét, Azonosítás, Vörös requiem, Szépek és bolondok, Labirintus, Her- kulesfürdői emlék, Tükörképek, Zongora a levegőben, vagy a két Balázs Béla film, Az amerikai anzix és a Segesvár.- Mi az mégis, ami elégedetlenné teszi a nézőket? Erre a kérdésre valóban csak egy nagyobb fórum tud válaszolni. S a fórumok furcsa sajátossága, hogy nemcsak a válaszadók tudását, tájékozottságát mutatja meg kegyetlenül, hanem a kérdezőkét is. Amennyire az ankétok nyilvánossága és a véletlen baráti beszélgetések példája mutatja: a kifogások többnyire kétirányúak. Sokan úgy fogalmaznak: unalmasak, vagy ha még finomabban akarják mondani: nem elég érdekesek a magyar filmek. Mások viszont azt gondolják, hogy eltávo- lodóban van a magyor film a mai magyar valóságtól. Nem arról van szó, hogy akár a történelmi témának is ne lehetnének nagyon is aktuális gondolatai, hanem arról, hogy még a mával foglalkozó filmek is gyakran olyan felülről, az általánosságok olyan magas fokán foglalkoznak mai gondjainkkal, hogy a néző már nem is ismer rá saját hétköznapjaira, vagy ha mégis felismeri, akkor ebben a nehezen átélhető éteri, filozófiai közegben elveszti a kíváncsiságát. Nem lenne igazságos a kritikus, aki maga is néző — hivatásos néző —, ha nem ismerné el, hogy mindkét vádban van valami igazság. A most (vasárnap este) megnyílt IX Magyar Játékfilmszemle megannyi közönségtalálkozóján, ankétján, szakmai vitáján a művészekkel együtt a kritikus is érdeklődéssel várhatja, hogy a filmek fogadtatása — a hivatalosan szervezett fórumok nyilvánossága előtt — menynyire igazolja az előzetes elképzeléseket Bernáth László Rövid határidőre vállalunk lakosság és közületek részére bútoripari, kárpitosipari, épület-asztalosipari, egyedi termékek gyártását, javítását és felújítását ▼ Pécsi Bútorgyár, Pécs, Somogyi Béla út 6. Telefon: 10-099 Ügyintéző: Szili Ferenc.
