Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-14 / 44. szám

Civillel iiirotttäii: a kamera előtt Van milliónyi néző Dacos véd­telenségben, védőháló nélkül Az ártatlan melóslány, Monori Lili Monori Lili, Ha megjön József c. filmszerepben. Filmkritikusok: legjobb színésznői alakítás Szombaton este boldog volt egy kaposvári színésznő, tapsolt a magyar filmművészeti élet egész teremnyi képviselője és meglepődött egy taxisofőr vala­hol Pesten. Monori Lili átvette a magyar filmkritikusok 1976. évi díját, amit a főszerep ka­tegóriában a legjobb színész­női alakításért kapott. A taxi­sofőr pedig, valahol egy pesti lakásban — persze ha éppen nem volt szolgálatban — vala­mi olyasmit mondhatott, hogy: — Azannya, ez igazi színész­nő! A sztori néhány éves és Mo­nori Lili felettébb büszke rá. Taxival rohant a filmvárbo, a „Próbafelvétel" felvételeire. Emlékezhetünk: egy kis mun­káslányt játszott, akinek jó ar­ca van egy filmszerepre, behív­ják, leforgatják vele a filmet, ő sztárálmokat kerget, aztán el­küldik, nincs rá többé szükség. Hát akkor az a taxisofőr ráné­zett a kocsiban: — Magával forgatják ezt a filmet? Vigyázzon ám, mert nagy svihákok ezek a filmesek az ilyen kis ártatlan melóslá- nyokkal szemben. A kis ártatlan „melóslány", aki már 1969-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főis­kolát és négy évet „lehúzott" a Thália Színházban, még egyet a Kaposvári Csiky Gergely tár­sulatnál, olvadt a gyönyörű­ségtől ott a taxiülése'n; hogy igazi melóslánynak nézte egy melós. Szombaton estig titok­ban is maradhatott előtte ez az ügy. — Azt hiszem az arcáról ára­dó dacos védtelenségét szere­tik magában a nézők. Hiszen a legtöbb mindennapi ember nem hatalmas, hanem védtelen kisember. Erről faggattam Mo­nori Lilit a díjátadás szép pil­lanata előtt. Mi a véleménye erről? — Úgy érzem, hogy a film­jeim után mostanában szeret­nének beskatulyázni a munkás­lány szerepkörbe. Pedig engem minden szerep vonz, ami pedig emberi, az tízezer féle. Ha ta­lán rokonszenves az arcom a mozinézőknek, ha tényleg su­gárzik rólam egy dacos védte- lenség, az attól lehet, hogy amióta élek, mindig védőháló nélkül, eléggé magamra ha­gyatva éltem. Elvált szülők ... meg ilyesmi. Megtanultam, hogy az élet kemény, ha kapni aka­runk, akkor adni is kell. — Teheránban is, meg most a IX. Magyar Játéktilmszemlén is a Kilenc hónapért kapott di­jat. Amelyben például saját szülését élőben fotografálták. Szereti ezt a filmet? — Hát. . . Szerintem az én nagy filmalakításom a Kézdi Kovács Zsolt rendezte Ha meg­jön József-ben sikeredett. Két évig szüneteltem a kaposvári színházban, hashártyagyulladás, majd a gyermekszülés miatt nem játszottam. Amikor kis időm, meg erőm volt, odahaza Pesten, akkor is kellett a játék, elkezdtem hát filmezni. Márter- hes voltam, amikor felkeresett Mészáros Márta: „A női film­rendezők nemzetközi kongresz- szusáról jöttem haza. Láttam egy filmet, ahol élőben forgat­ták le egy éppen szülő anya arcát. Hátborzongatóan szép élmény volt. Most babát vársz. Vállalpál egy ilyet?" — Hát így kezdődött. A szülést leforgatták, Monori Lili egyedülálló szerepet ját­szott el a kamerák előtt, s eb­ben éppen az volt az egyedül­álló, hogy nem játszott. Szült. Kéthónapos volt a baba, ami­kor lement vele Ózdra és ott forgatták a többi jelenetet, a korábbiakat is. Jan Novicki len­gyel színésszel nem értették egymást. Csak szinkron után tudta meg, hogy miket beszél' a filmen, s ez nem tetszett ne­ki. Emlékezett még a Ha meg­jön József-re, ahol magyarul beszélt, meg Ruttkai Éva volt a partner. . . De hát a teheráni nagydíj, meg most a pesti . .. szóval már boldog. És a díját­adás boldog pillanataiban fel­merült a dél-dunántúli nézők­ben néhány rémek alakítása, legélesebben talán az „Egy csepp méz” Joe-ja .. . Földessy Dénes FIGYELEM! FIGYELEM! A Tűzoltókészülék hogy értesíti tisztelt ügyfeleit, meg nyitotta új telephelyét Továbbra is vállaljuk a különböző tipusú porralolták javítását, tűzcsapok, tűzoltótömlők ellenőrzését nyomáspróbáját. Épületek, létesítmények lángmentesítését. ÉRDEKLŐDNI LEHET: a 11-892-es telefonon vagy személyesen új telephelyünkön TÜZOLTÓKÉSZÜLÉK KTSZ PÉCS, ENGEL JÁNOS ÚT 11. Művészeti magazin Párizsi nagydíj. Fábián Már­ta cimbalomművész Korunk ze­néje című lemeze nagydíjat nyert Párizsban. A lemezen Né­meth Aliz pécsi operaénekes­nő Kurtág György: Egy téli al­kony emlékére című dalciklusát énekli. (Képünkön: Németh Aliz.) * Falstaff. A televízió tavasz­végi meglepetése lesz: Vámos László megrendezi a Falstaffot. Címszereplőt még nem válasz­tottak. * Bornemisza Péter: Tragédia magyar nyelven Szofoklész Elektrájából című művét Kato­na Imre. a Pécsi Nemzeti Szín­ház dramaturgja rendezte a budapesti Egyetemi Színpadon. * Szobrok és szőnyegek. A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ galériájá­ban Fürtös Ilona textil- és Rét­falvi Sándor szobrászművész közel másfél évtizedes munkás­ságának keresztmetszetét vo­nultatta fel. A kiállított művek kronológiai áttekintése arról győz meg, hogy a két művész indulásától a mai napig azo­nos alkotói alapelveket követ. Bár életszemléletük mind össze­tettebb, közlendőjük mind dif­ferenciáltabb, formanyelvük mégis — szerencsésen — mind egyszerűbb lett. B—i * Éva. Madách: Az ember tra­gédiája című drámájának Éva szerepét alakítja Vajda Márta az újjáalakított Szegedi Kis Színházban. Gilicz Mátyás ren­dező kilenc évig készült a da­rab előadására. Még a lengyel- országi Gdanszkban is megren­dezte egyik változatát. A ha­gyományokkal szakító korszerű­ség! — ez a rendezői koncep­ciója. * Szerelem. Bartha Lajos: Sze­relem című színművét mutatja be az Állami Déryné Színház a Dunántúlon, körműsorképpen. A darabot februárban Bátaszékerr. Dombóváron, Dunaföldváron, Hőgyészen és Simontornyán ad­ják elő. Hegyi Flórián hódmezővásár­helyi fafaragó művész kiállítása nyílott meg tegnap délelőtt a a Szekszárdi Babits Mihály Mű­velődési Központban. * Miért nem játszik Sólyom Ka­ti? — kérdezte több olvasónk. — Mert most született meg a kislánya: Kinga. * Firlefánc, a varázsló című me9ejátékát mutatja be feb­ruár 15-én a nagykanizsai gye­rekeknek az Állami Déryné Színház. * Születésnap. Tegnap volt het­ven éves Rajz János színművész, aki valaha éveken át a Pécsi Nemzeti Színház egyik legnép­szerűbb tagja volt. Az ország a Dollárpapa című film fősze­repében ismerte meg. Kossuth- és Jászai Mari-díjas, valamint érdemes művész. Születésnapjá­ra pedig megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát * A forrás lányai. Galambos! LászJó költő mondja új köte­tének megjelenése előtt: — A Forrás lányai-nak igen szép lesz a köntöse: Martyn Ferenc varázslatos Ir király cí­mű festményének színes repro­dukcióját láthatjuk majd a bo­rítón. Fontos állomásnak ér­zem az új kötetet A legtisz­tább, a legegyszerűbb hang­vételű könyvem lesz. Úgy ér­zem, sikerült a dalszerű formá­ban életérzést, saját világot érzékeltetni. (Képünkön: Galam- bosi László.) * Környezetvédelem témaköré­ből hirdet közös gyermekrajz­versenyt a Horvátországi Ma­gyarok Szövetsége, az Eszéki Pedagógiai Intézet és a Bara­nya megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztálya. A két ország gyermekeinek munkáiból előbb Pécsett, majd Eszéken rendez­nek kiállítást az ősszel. * Az ellopott futár. Rejtő Jenő művéből ezen a cémen rendez musicalt a Fővárosi Operett- színházban Sik Ferenc. Bemuta­tó: febr. 18-án. Filmek a fórumon Távol a nézőtől? A tv 2. műsora helyett mozi A televízióban sokféle fóru­mot tartottak már — filmről még egyszer sem. Illetve egyszer Pécsett, a játékfilm­szemle alkalmából felvettek egy fórumszerű műsort. De ott csak a teremben ülők kérdezhettek, a telefonhívá­sok valóságszagú hitelessége hiányzott belőle. Most ter­veznek valami hasonlót. Iga­zi fórumot a filmről, a IX. Magyar Játékfilmszemle után. Ha jól utánagondolunk, a magyar film — a televízió nélkül is — állandóan a nyilvánosság fórumán szere­pel. A buszon munkából ha­zafelé menet, az iskola folyo­sóján a tízpergben, az üzemi ebédlőben p „valamit visz a víz” levest kanalazva. Leg­utóbb a falvak tucatjaiban a falusi filmnapok ankét- jain ezrek tárgyaltak a ma­gyar filmről. Mintha a te­levízió a második csatorná­val arra adott volna ösztön­zést, hogy többen használják azt a kisgombot, ami kikap­csolja a dobozból az áramot és a két csatorna helyett egy harmadikat válasszon — a mozit. Ismét beszédtéma a ma­gyar film, de becsapná ma­gát a művész vagy a kritikus, ha a szaporodó beszélgeté­sekből nem hallaná ki a szemrehányásokat is. Sőt: a szidalmakat. Mert lehet a kabarészerzők satnya humo­rát kárhoztatni, hogyha nem jut már semmi eszükbe, ak­kor elkezdenek élcelődni az üres nézőtereken, de a kö­zönséggel nem lehet viccelni, ha valóban hátat fordítanak sok olyan filmnek, amelyek talán nem érdemlik meg az ilyenfokú mellőzést. Nagyon érdekes éppen eb­ből a szempontból az el­múlt egy esztendő magyar filmtermése. Előszöris azért, mert most volt — és még műsoron van — néhány olyan magyar film, amelyik megle­pően sok nézőt vonzott. Azért meglepőek ezek a számok, mert ma már az egymilliót megközelítő jegyeladás ritka, mint a fehér holló. Különö­sen olyan „nehéznek” is ne­vezhető témában, mint Mó­ricz Zsigmond Árvácskája. Ranódy László filmje pedig nem egészen egy esztendő alatt megközelítette ezt az egymilliós határt. A Kenguru, Zsombolyai János filmje, túl is haladta ezt a számot és nem igaz, hogy pusztán a népszerű beat együttesek miatt. Az elmúlt években jónéhány film készült, ame­lyeknek egy, vagy több ma­gyar együttes adta, szerezte a zenéjét és meg sem köze­lítették a Kenguru sikerét. Aztán, ha a nézőszámot csak egyik — már elsőren­dűen fontos, — de nem egye- dülvaló mércének tartjuk, ak­kor még egy sor filmet fel­sorolhatunk az elmúlt év ter­méséből, amelyek olyan rész­értékekkel léptek a közönség elé, hogyha a filmek fórumán mérleget kell készíteni, ak- kor^ mindenképpen a jó ol­dalon húzzák le a serpenyőt. Elég talán a címeket felso­rolni: ötödik pecsét, Azono­sítás, Vörös requiem, Szépek és bolondok, Labirintus, Her- kulesfürdői emlék, Tükörké­pek, Zongora a levegőben, vagy a két Balázs Béla film, Az amerikai anzix és a Se­gesvár.- Mi az mégis, ami elégedet­lenné teszi a nézőket? Erre a kérdésre valóban csak egy nagyobb fórum tud válaszol­ni. S a fórumok furcsa sajá­tossága, hogy nemcsak a válaszadók tudását, tájéko­zottságát mutatja meg ke­gyetlenül, hanem a kérdező­két is. Amennyire az anké­tok nyilvánossága és a vé­letlen baráti beszélgetések példája mutatja: a kifogá­sok többnyire kétirányúak. Sokan úgy fogalmaznak: unalmasak, vagy ha még fi­nomabban akarják mondani: nem elég érdekesek a ma­gyar filmek. Mások viszont azt gondolják, hogy eltávo- lodóban van a magyor film a mai magyar valóságtól. Nem arról van szó, hogy akár a történelmi témának is ne lehetnének nagyon is aktuális gondolatai, hanem arról, hogy még a mával foglalkozó filmek is gyak­ran olyan felülről, az általá­nosságok olyan magas fokán foglalkoznak mai gondjaink­kal, hogy a néző már nem is ismer rá saját hétköznap­jaira, vagy ha mégis felis­meri, akkor ebben a nehe­zen átélhető éteri, filozófiai közegben elveszti a kíváncsi­ságát. Nem lenne igazságos a kritikus, aki maga is néző — hivatásos néző —, ha nem ismerné el, hogy mind­két vádban van valami igaz­ság. A most (vasárnap este) megnyílt IX Magyar Játék­filmszemle megannyi közön­ségtalálkozóján, ankétján, szakmai vitáján a művészek­kel együtt a kritikus is ér­deklődéssel várhatja, hogy a filmek fogadtatása — a hiva­talosan szervezett fórumok nyilvánossága előtt — meny­nyire igazolja az előzetes el­képzeléseket Bernáth László Rövid határidőre vállalunk lakosság és közületek részére bútoripari, kárpitosipari, épület-asztalosipari, egyedi termékek gyártását, javítását és felújítását ▼ Pécsi Bútorgyár, Pécs, Somogyi Béla út 6. Telefon: 10-099 Ügyintéző: Szili Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents