Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-14 / 44. szám

Frissebb a frissnél Kedvező társulás Pécs és Szekszárd között Fiatalodik a szék- L szárdi szőlővidék A megállapodásnak híre kelt Uj telepítés, új bor, export pill a híitoípar . gyára Működik 1978-ban, olasz gépekkel Uj, gyorsfagyasztott áruk Az épülő zalaegerszegi hűtő­ház az elmúlt évben indított három állami nagyberuházás egyike: 790 000 000 forintért két év alatt készül el. Kapacitása 1150 vagon, mélyhűtőkamráiban ennyi árut tud tárolni. Feladata zöldség és bogyós gyümölcs fel­dolgozása, gyorsfagyasztása, tárolása és értékesítése: hasáb- burgonya, zöldborsó, zöldbab, morzsolt csemegekukorica, mál­na, szamóca, fekete és piros ribiszke és kelbimbó, Tudományos téma lett az ok-keresés Pusztul a gesztenyés Vén legyen mint a nagy­apám, és tüzes mint ifjú ba­bám! — kiált a költő, de ez item a szőlőre, hanem a bor­ra vonatkozik. Szekszárdon vi­szont a bornak ideje sincs megöregedni — annyira ke­resett belföldön és külföldön egyaránt. A tőkéket viszont nemhogy nagyapám, de még dédapám is metszhette volna. E két tény is elegendő ahhoz, hogy összefogásra és cseleke- désre késztesse mindazokat, akik szőlőtermesztéssel, feldol­gozással és értékesítéssel fog­lalkoznak. 50 millió kevés — 1980-ig mintegy 50 millió forint áll rendelkezésünkre a fej­lesztéshez — tájékoztatott Bal­ia Antal, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója. Ez a pénz kevés lenne ahhoz, hogy új szőlőt telepítsünk és ugyan­akkor feldolgozó üzemet is lé­tesítsünk. „Pénzes” partnert ke­restünk terveink megvalósítá­sához, ezért fogtunk össze a Mecsekvidéki Pincegazdaság­gal, amellyel egyszerű társa­sági szerződést kötöttünk. Ket­tőnknek együtt százmillió fo­rintunk van, ebből már köny- nyebb gazdálkodni. Számunk­ra, mint termelőknek legfonto­sabb feladat a termőterület nö­velése és az elöregedett sző­lők fiatalítása. Örömmel mond­hatom, hogy négy éven belül kétszázötven hektárral nagyobb területen foglalkozunk szőlő- termesztéssel. Burgundi, kék­frankos, cabernet, oportó kerül telepítésre. Első ízben terem majd a Szőlészeti Kutató Inté­zet által nemesített kiváló mi­nőségű, sötét színű kurucvér. 80 és I64 mázsa — Számunkra is kedvező a társulás, elkerülhetjük a párhu­zamos beruházásokat, jobban ki tudjuk használni a gépeket és eszközöket, a több pénzzel hatékonyabban tudunk gazdál­kodni — sorolja az előnyöket Kurucsai lózsef, a Mecsekvidé­ki Pincegazdaság igazgatója. — Megkezdtük az eddigi feldol­gozó bővítését és egy új, a nemzetközi követelményeknek is kiválóan megfelelő vörösbor­készítő üzem építését, amely 100 ezer mázsa szőlő feldol­gozására alkalmas. Dél-Dunán- túlon itt épül az első vörös­bormelegítő rendszer. Az erje­dő must felmelegítése ugyan­is sötétebb színt ad. Hogy et­től az íze jobb lesz-e? Van, aki erre esküszik, de tény, hogy ily módon szebb színe lesz a bornak. — Megállapodásunknak már­is híre járta, és az előnyöket élvezni szeretnék más gazda­ságok is — jegyezte meg Bállá Antal. — Megkerestek minket a szekszárdi termelőszövetkezetek, a Tolna megyei Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége, és a környék gazdaságainak tár­sulási előkészítése most folyik. Az együttműködés mindenkép­pen előnyös, hiszen a közös használatra beadott eszközök és a termés arányában része­sednek a tagok a nyereség­ből. Távlati terveink között sze­repel, hogy kiépítjük a kap­csolatot a kistermelőkkel is. A szekszárdi hegyvidék dombor­zati viszonyai olyanok, hogy még mikroteraszokkal sem’ ala­kítható át a terület nagyüze­mi gazdasággá. A 3 ezer hek­táros történelmi borvidék mint­egy negyven százalékán a ki­segítő és egyéni gazdák terme­lik a külföldön is jól értéke­síthető vörösbort, ezért nekünk is, nekik is egyaránt az a leg­fontosabb, hogy minél több és jobb minőségű szőlő terem­jen. A későbbiekben a kister­melők is részesedhetnek a nagyüzemi agrotechnika, a he­likopteres növényvédelem és a központilag szervezett betaka­rítás előnyeiből és belátható időn belül az ÁFÉSZ-ekkel kö­zösen kis traktorokkal és szál­lító eszközökkel tervezzük mun­kájukat segíteni. Vörösbor­melegítés — Új telepítés, a fajta he­lyes megválasztása és a kor­szerű agrotechnika jelentik együtt a minőségi és mennyi­ségi fejlődést — fejezte be a beszélgetést Kurucsai József. A bólyi termelőszövetkezet elmúlt évi eredménye igazolja a té­nyeket, mert náluk a szekszár­di átlagosan 80 mázsás hek­táronkénti szőlőterméssel szem­ben 164 mázsa termett. Igaz, hogy a természeti adottságok is valamivel kedvezőbbek Boly­ban, de az eredmény elsősor­ban az embereken múlik. A szekszárdi példa Villányban is megfontolásra került és min­den bizonnyal rövidesen ott is sor kerül hasonló együttműkö­dés létrehozására. Két község, Pécsvárad és Zengővárkony határában hul­latja termését a kedvelt cseme­ge, a szelídgesztenye. A Kele- ti-Mecsek szub-mediterrán öve­zetében talált jó talajra, s a hagyomány úgy tartja, három­négyszáz éves fa is van az er­dőben. Először azokat kérdez­zük meg a gesztenyés sorsáról, akiknek ez mindennapi gond­ját és bevételi forrását jelenti. A 60-as évek közepétől a pécs- váradi Egyesült Dózsa Mgtsz tulajdona. — Átlagosan évi egymilliót hoz a gesztenyés — mondja Lelkes Ede elnök, — de eZ az összeg már veszélybe került, mert egyelőre nem tudjuk meg­védeni ötezer-ötszáz fánkat a ragályoson terjedő betegsé­gektől. Már a talaj is megfer­tőződött. Állandó kapcsolatunk van a növényvédő állomások­kal. Ezek a betegségek világ- problémát jelentenek, minde­nütt kutatják a gyógyítás és a nagyüzemi művelés módszere­it. Amikor minden fának meg­volt a gazdája, a családok év­ről évre levágták a beteg ága­kat, a fagyöngyöt, s minden hulladékot elégettek, olyan volt az erdő, mint egy angol­park, Dr. Vöröss László Zsigmond, a Pécsi Tanárképző Főiskola docense aggasztónak találja, az erdőben lévő fertőzési gó­cokat, melyekből sugárszerűen terjed a ragály, mert nem ta­karítják el a beteg növényi ré­szeket: — A tudomány azt bizonyít­ja, hogy az évszázadokon át szokásban volt népi művelési mód meg tudta óvni a beteg­ségektől az értékes állományt. Ha azt akarjuk, hogy megma­radjon a gesztenyés, újra eh­hez a gyakorlathoz kell folya­modni. Dr. Bürgés György, a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem adjunktusa, a gesztenye gazdasági jelentőségére való tekintettel mielőbbi védekezést ajánl: — A járványszerű megbetege­dést az a gombafajta okozza, amely az olasz gesztenyések naqy százalékát kipusztította és már hazánkban is megjelent. Igen elterjedt a gesztenyeormá­nyos és a gesztenyemoly, amely évjárattól és termőhelytől füg­gően a termés 10—65 százalé­kát is elpusztíthatja. A véde­kezés indokolt. A helikopterek bevonulása a mezőgazdasági gyakorlatba megoldhatja a vé­dekezést a terebélyes geszte­nyefák esetében is. A védeke­zési módszereket kidolgozták s ezek főként az új telepítések védelmében hasznosíthatók. G. O. A fővállalkozó Zala megyei Állami Építőipari Vállalat szer­vezésével 16 hazai vállalat és az olasz Termomeccanica cég — a hűtőház és berendezései­nek szállítója — szakemberei dolgoznak az építkezésen. Tető alá került a mintegy 10 000 négyzetméter alapterületű hűtő­ház és mirelitüzem, az olaszok hozzáfogtak a berendezések szereléséhez. 1977. III. negyedében a hűtő­házban próbaüzemet tartanak, a mirelitüzemben pedig 1978. I. negyedében lesznek a bejá- ratási próbák. A zalaegerszegi hűtőház az 1978. év mezőgaz­dasági termékeit fogadja elő­ször. Fifert Béla, a hűtőház fiatal főmérnöke az ideiglenes iroda­épületben arról tájékoztat, hogy ez a 11. lesz a magyar hűtő­ipar legkorszerűbb gyára. A hűtéstechnikai sor fagyasztó be­rendezéseit például olyan auto- matikákkal szerelik fel, amelyek szinte felügyelet nélkül működ­nek. A leglényegesebb azon­ban a gyorsfagyasztás lesz. Egy példa: a mélyhűtött zöld­borsó frissebb lesz, mint amit a háziasszonyok a piacon, vagy a zöldségboltban vásárolnak. Az 1150 vagon mélyhűtőt áru hatalmas mennyiség. A „kereskedelmi terítési kör” még nem alakult ki, de már biztos, hogy Zala és Vas megye jelen­tős része és a Balaton-part kereskedelmi hálózata kapja és exportálják. Tóth Antal A mezőgazdasági gépeknek Repülőgép-javító Kaposújlakon A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium (MÉM) re­pülőgépes növényvédelmi szol­gálat Somogy megyei kaposúj- laki telepének korszerűsítésére több mint nyolcvanmillió forin­tos beruházás kezdődött. Befe­jeződött egy üzemanyagtároló építése, jól halad az ötven sze­mélyes iskolaépületben folyó munka is: tető alatt vannak a tantermek és egyéb helyiségek, ahol korszerű oktatási berende-’ zések segítik majd az itt tanuló repülőgépszerelők képzését. Eb­ben az épületben kap helyet a szállás is: minden kényelemmel ellátott szobák, klubhelyiség, könyvtár áll a tanulók rendelke­zésére. Az új oktatási intézmény ez év nyarán elkészül, szep­temberben megkezdődik a ta­nítás. Megkezdődött egy két- kétezernégyszáz négyzetméter alapterületű szerelőcsarnok ki­vitelezési munkája is. A beru­házás befejezése után a MÉM repülőgépes szolgálat kaposúj- laki telepe Dunántúl javító bá­zisa lesz, ahol a mezőgazda­ságban üzemeltetett helikopte­rek és merevszárnyú repülőgé­pek javítását végzik majd. Káplár József Patakrendezés Balatonfüreden Balatonfürede.n hosszú ideje megoldásra váró gönd volt a Kéki patak medrének rendezése, illetékes vízügyi szervek nemré­gen megállapodtak a megoldás módjában, s az OVH, valamint a Balatoni Tárcaközi Bizottság együttes anyagi hozzájárulá­sával, összesen mintegy 16 mil­lió forintos költséggel, rende­zik a Balatonfüredet átszelő Kéki patak medrét. A munkála­I tokát, terv szerint, 1979-ben fe­jezik be. Rózsa György A legszebb világszervezet... Piros rózsák Salemből 36000 virágüzlet címjegyzéke Pécsett Piros rózsák jöttek Salem­ből februárban a Sörház ut­cába. Nem Salemből, csak a Pécsi Kertészeti Vállalat te­lepéről, a Kossuth utcai virág­üzletből. Mégis Salemből jött a ragaszkodás, a Sörház ut­cai nővérhez, egy telexüze­nettel át az Atlanti-óceánon. A technika hatalmával... Kis kérdőjelet rajzolt a véle­ményre, hogy a civilizáció, a technika, a felgyorsult élet el­idegenít és eltávolít. Nem igaz az elidegenedés! — Ezt ígéri két könyv Pécsett. A Kossuth utca eleji, meg a Bem utcai virágboltban van a két tarka kötet. Benne a vi­lág 36 000 virágüzletének címjegyzéke. Harminchatezer bolt próbálja összefogni a Föld több milliárdnyi embe­rének szeretetszálait. Belela­poztam az egyik könyvbe. Az első cím a belgiumi Adst vá­roskában De Sinen úr virág­kereskedésének címe, az utol­só pedig az izlandi Christi- andsted-böl. A lapok között ragyogó színnyomású fotók, csokrokról, virágkompozíciók­ról, a szépségről. iMind meg­rendelhető és elküldhető a vi­lág szinte legtöbb tájára. Múltkor jött egy távirat Acapulca-ból. Annyit még megsúg az egykori földrajz­óra emléke, hogy ez mexikói város. A Hegyhátról elszár­mazott öregúr küldte: „Sze­nyor Kerekes Ernő megrendel­te a piros szegfűcsokrot. Szí­veskedjenek a címzettnek frissen elküldeni.” Aláírás: Floreria Y Regalos Condeza, 88-2928 Acapulco Costera u Aleman 3075-3. Másik füzet, a két boltvezetőnő Ihárossy Jánosné és Ambrus Sándor- né kézzel írja és a kerek, női­es betűkből kialakul egy sze- retetlista. Ezt is csak elgon­dolkozva lehet lapozni. Mint­egy tizenöt millió magyar él a földön, ebből 10,6 millió az országhatáron belül. Milyen virágot rendelnek? Legtöbb csokor névnapra jön. A fiatalabb nemzedék küldi a fiatalabb nemzedéknek, két, három generáción át, közben azonban voltak koszorúk is. Mindezt a Fleurop szolgálat segítségével, amely a világ 36 000 boltját fogja össze. Minden országnak van egy remek színes lapja, saját cso­korválasztékának képeivel. Magyarországot 7 csokor, il­letve virágkompozíció képvi­seli. A külföldön élő magya­rok virág üdvözletében a szü­lőföldet, az óhazát a rózsa és a szegfű jelenti, legtöb­ben ezt rendelik, legtöbbször piros színűt. Csak hát.. . Ilyenkor ki kell nyitni az erszényt. A legki­sebb csokor a legtöbb or­szágban 236 forintért küldhe­tő. A Nemzeti Bank ad rá va­lutát. Többéves tapasztalat, hogy több „kemény valuta" jön be ennek a virágszolgá­latnak a révén, mint amennyi kimegy az országból. A valu­tamérleg — jó. A Fleurop szolgálat pedig virágközeibe hozza a Föld embereit. Kis dolog, mégis hagy dolog. Földessy Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents