Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-13 / 12. szám

1977. január 13., csütörtök Pünanttllt napló 3 A diákok megtették az első lépést Testnevelési óra a Hitetlen folyosón Lesz-e tornaterme a Széchenyi Gimnáziumnak? Szinte lehetetlen körülmé­nyek között folyik az iskolai testnevelés a pécsi Széchenyi István Gimnáziumban. Nézzük a számokat! 800 nappali tago­zatos diák, osztályonként 40 főt számolva 20 osztály, heti 3 tornaóra, maximálisan heti 36 tornaóra és mindössze egy „tornaterem”, A „tornatermet" közrefogó idézőjel sajnos na­gyon is jogosult, hiszen terem­nek alig, inkább csak szobá­nak nevezhető. Most némi szorzás: 20 osztály heti 3 test- nevelési órája 60 órát jelent. Ezt bizony nem lehet belezsú­folni egyetlen tornaszobába egy tanítási héten. S ehhez még hozzájön az, hogy a gim­názium koedukált tanintézmény, tehát a lányoknak külön órá­kat kell biztosítani, és ez már a 60 órán felül van. Igaz, a gimnázium udvarán van egy szabályos méretű, aszfaltozott kézilabdapálya. De hát ez elvileg csak jó időben használható testnevelési órák tartására, a tanév első és utol­só két-három hónapjában. El­vileg, mert például 1976 de­cemberében a havas kézilab­dapályán is kellett órát tarta­ni. De télen akadhatnak hide­gebb napok is, amikor egyet­len lehetőségként csak a tor­naszoba marad, valamint az ahhoz vezető, körülbelül 3 mé­ter széles és 20 méter hosszú, kőpadozatú folyosó. Helyszűke miatt ezen a folyosón is kell testnevelési órát tartani, pedig ez balesetveszélyes. Ezek után elképzelhető, hogy mennyire valósulhat meg az is­kolai testnevelés és sport Tej- lesztése a Széchényi Gimná­ziumban. önmagában a heti 3 testnevelési óra nem segít, ha ilyenek a körülmények. A gimnázium KlSZ-szerveze- te 1976 tavaszán fiatalos tett­vággyal és lelkesedéssel elha­tározta, hogy megpróbálnak saját — vagy részben saját erőből tornatermet építeni. Fel­ajánlották, hogy a társadalmi munkáikból befolyó összegek­nek legalább a felét a torna­terem építésére fordítják. Lel­kesedésük és aktivitásuk végül is meggyőzte az iskola vezeté­sét és a szülői munkaközössé­get, bár mindkettő a kezdettől fogva látta, hogy ennek a kez­deményezésnek hány akadálya van és lehet. A tornaterem-építés ügye 1976 őszén lépett az álmodo­zások időszakából a tervezge- tések szakaszába. A diákok előteremtették az első 200 000 forintot, az iskola vezetése és a szülői munkaközösség pedig elkezdte a puhatolódzó tárgya­lásokat: reális-e a terv, milyen épület jöhet szóba, hol lehetne megépíteni és körülbelül meny­nyibe kerülne. A legideálisabb helynek az iskola udvarán lévő kézilabdapálya mutatkozott. Er­re építenék könnyűszerkezetes elemekből a 42x24x7,2 m mé­retű tornatermet. A becslések szerint pusztán az épületszer­kezet 1,3 millióba kerülne, a szállítása és a többi munka költsége körülbelül ugyanennyi­be. Az összköltség tehát 2,5—3 millió forint, plusz az a mun­ka, amit a diákok el tudnak végezni az építkezésen. De itt azonnal felbukkant két akadály. A Széchenyi Gim­názium épülete műemlék, 1740 és 1780 között épült. Abban, hogy környezetében mi és mi­lyen formában épül, döntő sza­va van az Országos Műemlék- védelmi Felügyelőségnek. Az OMF területi felügyelője a gimnázium felkérésére nemré­giben megtekintette a terüle­tet, s elvben nem tartotta ki­zártnak, hogy ott tornaterem épüljön, de ennek feltétele, hogy ne ipari jellegű épület legyen. Persze, egy ilyen köny- nyűszerkezetes építmény léte nem évszázadokra nyúlik, ha­nem csak másfél-két évtizedre. Hosszú távon tehát nem za­varja a műemléki környezetet. Ha majd később a várost ta­nácsnak lesz pénze egy min­den igényt kielégítő terem épí­tésére, a könnyűszerkezetes tornatermet könnyen le lehet bontani. Miniszteri utasítás az idei védőoltásokról Egészségügyi miniszteri utasí­tás jelent meg az 1977. évi védőoltásokról. Az újszülöttek a BCG-oltást a szülőintézetben, illetve a szü­letést követő hat héten belül kapják meg. A BCG-oltást ka­pott csecsemőket hat hónapos koruk betöltésekor megvizsgál­ják, s ha szükséges, megismét­lik a BCG-oltást. Tuberkplin szűrővizsgálat után szükség esetén BCG-oltást kap­nak ez év első felében azok a gyermekek, akik 1969. szeptem­ber 1.—1970. augusztus 31-e, valamint 1962. szeptember 1.— 1963. augusztus 31. között szü­lettek. Ugyancsak BCG-oltást kapnak azok a 16—18 éves ko­rúak, akik közép-, szakközép-, valamint szakmunkásképző is­kolák utolsó osztályának ta­nulói, és 13—14 éves korukban BCG-oltást nem kaptak. Beolt­ják azokat a 18—30 éves fő­iskolai, egyetemi, kollégiumi tanulókat is, akik korábban nem kapták meg a szükséges BCG-oltást. Diftéria, pertusszisz és teta­nusz elleni védőoltást (DPT I.) kapnak a három, négy, illetve öt hónapos gyermekek, vala­mint DPT II. oltást a három évesek. Ugyancsak megkapják a védettséget nyújtó szérumot azok, akik korábban valami­lyen ok miatt kimaradtak az ol­tásból. Valamennyi 10 hóna­pos csecsemő kanyaróelleni és minden 19 hónapos gyermek himlőelleni védőoltást kap. Az 1970. szeptember 1.—1971. augusztus 31-e között született gyermekek, valamint az általá­nos iskolák első osztályos ta­nulói május—június hónapban, vagy szeptemberben az iskolá­ban DPT III. oltást kapnak. Dif­téria, tetanusz oltást (DT) ad­nak októberben azoknak a gyermekeknek, akik 1965. szep­tember 1.—1966. augusztus 31-e között születtek. A külföldre utazó magyar állampoilgó»i>k kolera, himlő, sárgaláz elleni védőoltásáról szólva az utasítás kimondja: akkor kötelezők ezek az oltá­sok, ha valaki olyan országba utazik, amely az egészségügyi világszervezet adatai szerint fer­tőzöttnek nyilvánított, illetve ha olyan országba készül az utazó, amely a védőoltások igazolását az érkezőtől megköveteli. A kolera és himlő elleni vé­dőoltásokat a KÖJÁL-ok, illetve a felhatalmazott intézmények végzik. Sárgaláz elleni védőol­tást kizárólag az országos köz­egészségügyi intézet oltóhelye ad. A Műemlékvédelmi Felügye­lőség feltétele, ha szigorúan ragaszkodnak hozzá, jelentősen megemelheti a tervezett épí­tési költséget. Pénz pedig nincs, illetve méq meglehető­sen kevés van. Hogy honnan lehetne még szerezni — telje­sen bizonytalan. Egyelőre úgy néz ki, hogy sem a városi ta­nács művelődési osztálya, sem a városi sporthivatal nem tud pénzt adni ehhez a beruhá­záshoz, s más mecénás sem akadt még eddig. Pedig a kezdeményezés nagyszerű, sőt, példamutató: kár lenne vesz­ni hagyni. Dunai Imre Új típusú televízió Az Orionban az idén mintegy 150 000 televízió kerül le a futószalagokról, hatezerrel több, mint a múlt évben. Jelenleg ötféle televíziót állítanak elő az Orionban, valamennyi az Orion 70 és 75 alaptípus változata. Az Orion tervei szerint az év utolsó negyedében ke­rül a hazai üzletekbe a legújabb típus, az AT 961, a gyár első teljesen tran- zisztorizált televíziója. Egy­úttal ez lesz az első olyan tévé is, amelybe az igen költséges tőkés importból származó alkatrészek he­lyett ugyanolyan minőségű hazai, illetve szovjet, NDK, csehszlovák, lengyel és bol­gár alkatrészeket szerelnek be. Nem biztos, hogy az orvosnál Várakozunk a kisablakok előtt A jövő a gépi adatfeldolgozásé Mielőtt bármit is mondanék, le kell szögeznem, aki azt je­lenti ki, hogy bárhol szeret vá­rakozni, az nem mond igazat. Hacsak nem a főnyeremény át­adására várakozik valaki. De rendelőben, pályaudvaron, meg­állóban, hivatalban — az a várakozás idegessé tesz min­denkit. Megvizsgálták, hogy a járó­beteg-szakellátás fellegvárá­Népi ellenőr — nyugdíjban Legizgalmasabbak a kisemberek panaszai Nyirati Ferenc, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökhelyettese 1976 de­cember 31-ével nyugalomba vo­nult. Az apparátus december végén búcsúzott tőle. Ehhez a beszélgetéshez január 6-ra be­széltük meg a randevút. Ugyan­úgy találtam a megszokott író­asztala mellett, ügyiratok kö­zött, mint aktív elnökhelyettes korában. Egy korábbi közös akciónk­ról beszélgetünk. Egy fiatal me­zőgazdasági szakember védel­mében fogott össze akkor a NEB és a DN. A fiatalember feltárta felettesének visszaélé­seit és emiatt (persze egészen más címen) hajsza indult elle­ne. Az akció eredményes volt, a bejelentő teljes védelemben részesült. — Mindig Így van ez? Alig leplezett keserűséggel mondja, hogy nem. És egy kö­zelmúltbeli példát idéz. A be­jelentő igaza bebizonyosodott, a végén mégis ő húzta a rövi- debbet. Idegileg kikészítették, ma már rokkant-nyugdíjas, a bejelentés alanya viszont.. . — Tudja, azért nehéz leg­többször a bejelentő védelme, mert ha nagyon akarják, min­denkiben lehet valami kifogá­solnivalót találni. És aki na­gyon raffinált, az vigyáz, ne­hogy direktben támadjon. A ko­rábbi ügy és a kikezdés közöt­ti kapcsolatot el lehet kendőz­ni. így volt ez ebben az eset­ben is. Bármennyire is éreztük a kettő közötti összefüggést, bi­zonyítani nem tudtuk ... Sokéves téma. Él, amióta a népi ellenőrzés létezik. A köz­élet tisztaságáért harcoló em­bernek nem ritkán a meghur­coltatás az osztályrésze. így kell ennek lennie? Hogyan lesz valakiből népi ellenőr? Nyirati Ferenc a múlt­tal kezdi. Azzal, amikor Buda­pesten volt vendéglős-inas, majd amikor elvégezte a felső­kereskedelmit, a felszabadulás után otthon, Szakályon a mal­mot indította be egy jogász­barátjával. Az államosítás után e malom üzemvezetője, főköny­velője, zsákolója — szóval a mindenese — lett. És amikor az első mérlegkészítésre Pécs­re kellett jönnie — ez 50 ta­vaszán volt —, rögtön kiderült, hoqy kiválóan ért az összeku- tyult könyvelési dolgok rendbe­rakásához és eközben a jogta­lanságokra is rátapint. Csaknem egy évtized múlva került közvetlen kapcsolatba a NEB-bel. Akkor már pécsi la­kos volt, az építőiparban dol­gozott, s az első vizsgálat, ami­ben résztvett, éppen az iparág­gal volt kapcsolatos. A Bara­nya megyei Építőipari Vállalat főrevizora 1964-ben került be a Baranya megyei NEB appará­tusába, elnökhelyettes lett. Te­hát nem ő kereste a népi el­lenőrzést, de az sem kereste őt. Egyszerűen megtalálta benne azt az embert, aki a népi el­lenőrzés ügyét szíwel-lélekkel szolgálja. Munkája „ars poeti- ca’’-ját így fogalmazza: — Mindiq csak a hibát ke­restem, a hibát tártam fel és nem hagytam magam befolyá­solni az elkövető személyétől. Én mint ellenőr senkit nem menthetek fel, de el sem ítél­hetek. Nekem az objektív való­ságot kel feltárni, a mérlegelés már mások dolga. A hibák el­leni küzdelem hitét tudom to­vábbadni. Hozzáfűzte még ehhez, hogy mivel a törvényt mindiq na-^ gyón komolyan vette, nem is tudott respektálni senkit, aki­vel népi ellenőrként került szembe. Nem erre akar példa lenni, de valahogy mégis idevág. 1969-ben vezetett egy emléke­zetes vizsgálatot, amelynek végeredményeként előző mun­kahelye ellen kb. 3 millió fo­rintos gazdasági bírságot szab­tak ki jogtalan haszon miatt. Az ügyben tanúsított követke­zetessége révén felül tudott emelkedni az akkor is megvolt (és azóta is élő) baráti kap­csolatokon. A bírságot meg kel­lett fizetni, de harag nem ma­radt. A hivatalos, ún. célvizsgála­tokon kívül gyakran kell beje­lentések alapján vizsgálódni. — Sok a névtelen bejelentés is, de az a pikantériájuk, hogy legtöbbször igazak. Gyakran idegen név mögé bújnak, tart­va a megtorlástól. .. Legizgal­masabbak a kisemberek pana­szai. Azok rendezésénél botlunk a legtöbb ellenállásba. Pedig sok ügyet el lehetne intézni népi ellenőrök nélkül is. Komlóról jött az egyik beje­lentés: az új cserepekből ra­kott tető beázik. A minőségi vizsgálat szerint a békéscsabai cserép 80 százaléka minőség- hibás. A gyár új vizsgálatot csináltatott, de az hajszálra megegyezett az előzővel. Az egyértelmű hiba miatti gyors kártérítés helyett egy család hó­napokig a beázástól rettegve élt. A másik: egy idős néni pa­naszolta, hogy ezer téglát ren­delt, aminek a fuvarköltségét a Volán kétszer „hajtotta be”. Amikor Nyirati Ferenc a beje­lentés nyomán szóban kérte a panasz kivizsgálását, a vállalat válasza az volt: jogosan kérték kétszer a fuvardíjat. Erre aztán kimentek a népi ellenőrök, s akkor már bebizonyosodott, hogy az egyik befizettetés jog­talan volt. Vajon eqy vállalati gazdálkodásban annyira lénye­ges tétel az ilyen 400 forint, hogy csak a NEB közbelépésére lehet visszafizetni? És mihez kezd most a nyu­galomba vonult elnökhelyettes? — Továbbra is népi ellenőr maradok és a közélettől sem szakadok el, mert egyszerűen nem is tudok. Most minden­esetre pihenni szeretnék, az unokákkal foglalkozni, meg a szőlőmre is ráfér a rekonstruk­ció. Át akarok térni a korszerű művelési módra — jelenti ki nevetve. Ebben maradunk. És a saját termésű makári borral koccin­tunk a nyugdíjas népi ellenőr egészségére. Hársfai István Beáta­szekrénysor-vásár a Pécsi Bútorgyár 1. sz, telepén. Pécs, Somogyi Béla utca 6. ban, a rendelőintézetben ho­gyan állnak a várakozási idők­kel. Az első hely, ahová a be­teg elkerül, a kartonozó. Oda kell állni valamelyik kisablak elé, ki kell kerestetni a kar­tont, időt kell kérni, aztán meg­látjuk. A Munkácsy utcai ren­delőintézetben idén március­ban mérték meg az átlagos vá­rakozási időt a kartonozóban; egyértelműen kiderült, hogy ha­marabb elintézik a dolgot, mint amennyit várakozni kell addig, míg intézik. Érdekes képet mutat a meg­adott időpontok statisztikája is. Azonnalra a megjelent bete­gek 0,5—1 százalékát utalják a szakorvoshoz, ez érthető, hi­szen szinte kizárólag a sürgős esetekre vonatkozik. Tíz-tizenöt százalékukat tudják 1—10 per­cen belül szakrendelésre kül­deni, félórán belül húsz-huszon­öt százalékot, tíz—harminc szá­zalékot egy—négy órán belül. A többiek másnapra kapnak idő­pontot. A másnapi beutalás a belgyógyászaton sok, mert a csoportvezető belgyógyászok rendelési ideje kevéssé, vagy nincs szinkronban a körzeti or­vosok rendelési idejével. Nem olyan borzasztó adatok. Van azonban egy-két gondolat, amit itt kell megemlíteni. A jö­vő felé tekintve elmondhatjuk, hogy eljön az az idő, amikor a kartonozóban gépi adatfeldol­gozás lesz, amikor egy gomb­nyomásra kiadják a még elfo­gadható leleteimet, azt el is fogadják másutt, még uram bocsá' kórházban is. De akkor ennek eqy komoly, reprezenta­tív osztálynak kell lenni, kvali­fikált munkaerőkkel, megfelelő munkakörülményekkel, gépekkel felszerelve. A komplex szűrés már e jövő felé mutató dolog, emellé azonban egyáltalán nem zárkózik fel az adminisztrációs oldal... Arra is gondoljunk, hogy közben például „belépett” Lvov-Kertváros is a Munkácsy utcai rendelőintézet életébe, többezer ember többlete jelent­kezik, a kartonozó kapacitása viszont változatlan. Ez a mun­ka még egyelőre azt jelenti, hogy valakinek fel kell vinni a kartonokat a szakrendelőkbe havi kevésért. . . 3. Várakozunk jó sorunkra. Jó lenne, ha azt is megvizsgálnák, mennyit csúsznak a megadott időpontok. És miért? Azt eddig csak Mohácson vizsgálták, hogy a rendelőintézetben miért nem kezdik el pontosan a rendelése­ket, el lehetne mondani itt is, de ott egészen más okai voltak, hiszen a rendelőintézeti mun­kát a kórház orvosai végezték, akiknek a kórházi osztályon is helyt kellett és kell állniok. A számadatok megvannak már Pécs vonatkozásában is, de még nincsenek feldolgozva — érde­kes lesz majd ennek a felmérés­nek az eredményéről beszámol­ni. Bízhatunk a jövőben. Egyre több az olyan vizsgáló eljárá­soknak a száma, amelyek sok­sok információt szolgáltatnak az orvosnak, mégsem kell belénk szúrni semmit. A komplex szű­rés automata gépei, és más, hasonló szerkezetek lehetővé teszik egy szép napon, hogy az orvos—beteg kapcsolat sze­mélyes legyen, emberi. De ehhez az is kell, hogy megvál­tozzon az a szemlélet, amely a betegségközpontú gyógyítást tartja fenn. Át kellene térni a szociális orvoslásra, amelyik fi­gyelembe veszi a beteg szemé­lyes, belső történéseit, és kör­nyezetéhez való viszonyulását is. De addiq még sok víz lefo­lyik a Dunán.. . Kampis Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents